Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

6. oldal Megyei Körkép 1996. november 13., szerda Csak négy helyen legális a falfirka Bíróság előtt az ólig vállalkozó (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsnok úgy vélte: egy köz- szolgálati médiának közvetíte­nie kell a különböző értékren­deket, nem pedig ítélkeznie kell fölötte. Mint mondotta, dr. Gá­bor László ebben az írásában áttételesen az önkormányzati­ságot kérdőjelezte meg, így jó lenne, ha a város és ő is le­vonná a szükséges konzekven­ciákat. Habis László alpolgár­mester (lokálpatrióta) mindeh­hez hozzáfűzte: maga is meg­döbbenéssel olvasta az inkri­minált „dolgozatot”, s - praxi­sában először - egy, az intéz­ményvezetőnek címzett levélben fogalmazta meg észrevételeit. Weil Zoltán tanácsnok (SZDSZ) az egri mezőgazda­sági szakközépiskolában dol­gozó tanároktól érkezett levél apropóján sürgette, hogy az in­tézményben lefolytatott ön- kormányzati vizsgálat eredmé­nyeiről a közgyűlés alkothasson véleményt, lévén az abban meg­fogalmazott konklúziókat töb­ben is kozmetikázottnak tartják. Várkonyi György (lokálpatri­óta) ezzel kapcsolatban emlé­keztetett rá: sem a rendőrség, (Folytatás az 1. oldalról) Mindemellett Heves térségében is kevesebb a munkanélküli - értékeli az adatokat Szepesiné Bóta Judit, a Heves Megyei Munkaügyi Központ illetékese.- Mennyiben következtethető a csökkenő tendenciából arra, hogy ugyanakkor növekszik az elhelyezkedők száma?- A munkaügyi szervezetek látóköréből kikerültek között természetesen sokan vannak, akik el tudtak helyezkedni. A A címbeli kerdesre igyekezett válaszolni Thurzó Tibor, a Ma­gyar Újságírók Szövetségének elnökségi tagja a Magyar Rádió Rt. oktatási osztálya által szer­vezett tegnapi egész napos programon, amelynek a Már­ványterem adott otthont. Először elhangzottak a pro­tokolláris mondatok. Bolgár György vezető szerkesztő üd­vözölte az érdeklődőket, majd Hajdú István, az MR Rt. elnöke mondott bevezetőt. Ebben utalt arra, hogy az 1996-os média- törvény új helyzetet teremtett, s idő kell, míg ehhez mindenütt alkalmazkodni tudnak. A tényleges izgalmat a vita­indító kínálta. Az előbb már említett Thurzó Tibor csak érin­tette a legalapvetőbb problé­sem az ügyészség, sem az ön- kormányzat nem bukkant külö­nös visszásságra. A médiákat hibáztatva ugyanakkor kijelen­tette: a sajtó nem akar szabad és független lenni, inkább igaz­gatót akar választani... Ezt követően, már a napi­rendhez igazodva, nagyító alá kerülhetett az adókról szóló rendelettervezet. A kommuná­lis, az építmény-, a helyi ipar­űzési, az idegenforgalmi, vala­mint a gépjárműadó változásait taglaló anyag - kisebb viták után - kifüggesztésre alkal­masnak találtatott. Ezzel kap­csod ban elhangzott: az adók összességében csak kismérték­ben nőnek, még az infláció mér­tékét sem követik, s a változá­sok a lakosság többségét nem is érintik. A város célja a draszti­kus emelések helyett a hátralé­kok behajtása és a fel nem derí­tett adóforrások kikutatása. Ebéd után sürgősségi indít­vánnyal fordult a testülethez Habis László: a nyári Agria Já­tékok támogatására 8 millió fo­rintot kért - és kapott - a köz­gyűléstől. Itt dr. Vasas Joachim (Munkáspárt) a színház üzemel­tapasztalat azonban azt is mu­tatja, hogy azoknak a munka- nélkülieknek az egyharmada, akiknek léjár a segély- vagy a járadékfolyósítás, a jövedelem- pótló támogatást igénylők körét gyarapítják. A jövedelempótlósok most 8330-an vannak, s kétszer több a férfi, mint a nő. Itt az ellátás forintátlaga 7700 körüli. Jóval alacsonyabb, mint a segélyben, járadékban részesülők havi át­lagos 12.851 forintja. Az elmúlt időszakban több mákat. Jelezte: bizonyára jó néhányon nem értenek vele egyet, mondandóját mégis a kö­zös ügy szolgálata vezérelte. Kissé nosztalgikusan hang­súlyozta: manapság minden történet az érdekről, a pénzről, a politikáról szól, ebben az at­moszférában majdhogy éssze­rűtlennek, mindenképpen anak­ronisztikusnak tűnik a tolifor­gatók, az elektronikus médiu­mokban dolgozók erkölcsiségé- röl beszélni. Mégis kell, hiszen - ezt tények igazolják - a zsur­nalisztika alapvető szerepet ját­szott az 1990-es rendszerválto­zás előkészítésében, s olyan etikai tőkére tett szert, amely nem devalválódhat. Közben - önmaga is töp­rengve - megfogalmazott szá­tetésének gazdaságosabb for­máját is szorgalmazta. Első fordulóban vitatta meg a gré­mium az Északi városrész nyu­gati területének részletes ren­dezési tervét, illetve a kémény­seprő-ipari közszolgáltatás igénybevételéről szóló rendelet módosítását, így azokat 15 na­pos közszemlére kifüggesztik. Immár az előterjesztések so­rában került terítékre a Sport- és Létesítményigazgatóság új szervezeti formában történő üzemeltetésére tett javaslat. A jövőben Pataki Sándor az MSZP-t, Nagy Miklós az SZDSZ-t, Csányi Barna a lo­kálpatriótákat képviseli a fel­ügyelőbizottságban, míg az ügyvezető Varga Istx’án lesz. Noha az urbanisztikai bizottság 5:3 arányban leszavazta a ja­vaslatot, a közgyűlés mégis el­fogadta, így négy helyen - a Bástya úti aluljáróban, az Északi városrész kerékpárújá­nak híd alatti részén, a viadukt alatt és a Volán betonkerítésén - legálisan firkálhatják a falat a graffitisek. A tanácskozás lapzártakor még tartott. Kühne Gábor városban tartottak sikeres ál­lásbörzét. Bejelentett létszám- leépítés csak két egri munkálta­tónál volt. A munkaerőpiacon való megjelenés esélyének növelését a különböző képzési formák is segítik. Például az októberben ajánlott 13 tanfolyamra 217 személyt iskoláztak be. Igen népszerűek a számítástechnikai ismereteket adó kurzusok, töb­ben lesznek személy- és va­gyonőrök. (b. s.) mos követelményt. Szerinte - meggyőződésem, hogy igaza van - a Justicia szolgálatát vál­lalók nem tartozhatnak egyet­len párthoz sem, mert csak a megőrzött függetlenség lehet garancia arra, hogy maradék­talanul eleget tegyenek a hiva­tás szabta követelményeknek. Miközben mindezt hallgat­tam, eszembe jutott a méltán bölcsnek minősített Deák Fe­renc kijelentése egy hajdani saj­tótörvény születése kapcsán. O kijelentette: mindez egyetlen felszólító módú igealakba tö­möríthető, ez pedig így hang­zik: ne hazudj! Hát, ezt kellene csinálnunk. Méghozzá a gyakorlatban... Pécsi István Gyöngyösi piactervek Úgy tűnik, minden érdekelt fél konstruktív együttműködé­sével és egyetértésével épül majd meg Gyöngyösön az új piac. Olyan értelemben is új­szerű a dolog, hogy ez az első közös vállalkozás a városban, amelyben vállalkozói kez­deményezés és akarat valósul meg, kezdve az ötlet felveté­sétől a tervezésen át a kivite­lezésig. Mondhatni, európai színvonalú az önkormányzat magatartása is. Hiszen az el­képzelés beleillik a városfej­lesztési tervbe is, így a tele­pülésfejlesztési, a jogi és a gazdasági bizottság külön- külön és együtt is támogatja a koncepciót. Nincs kétség a november 15-i képviselő-tes­tületi döntést illetően sem, így a műszaki stáb Eperjesi László főépítész irányításával megkezdheti a konkrét terve­zőmunkát, ugyanis az előter- vek, tanulmányok már elké­szültek. Nyilvánvaló, hogy minden kétség nem oszlott el. hiszen többen vannak olyanok, akik több éve, évtizede jelen van­nak a piacon, és sok százez­res nagyságrendű befektetést vállaltak. Kárpótolja-e őket egyáltalán valaki, s ha igen, ki? Továbbá: miután a jövő­ben is jelen lesznek ősterme­lők, megoldható lesz-e (és hogyan) a viszonteladói rend­szer - akár bújtatott formában való - megjelenésének meg­akadályozása? Mind­ezekre csak akkor kínálkozik lehetőség, ha a beruházást az érintettek valósítják meg. Ez ötven üzlethelyiség megépí­tését jelenti, kizárólag gyön­gyösi vállalkozóknak és azok által. A Piacépítő Közös­ségbe 50.000 forint bánat­pénz befizetése mellett lehet belépni. A piac társasházi konstrukcióban működik majd. így a befektetők a tel­ket (melyet ingyen kapnak a beruházásért) saját tulajdo­nukként jegyezhetik be, s ez örökölhető, bármikor elad­ható. A kialakítandó profilok arányait közös alapelv szerint határozzák meg. Az egész konstrukcióban az önkor­mányzatnak 25 százalékos részaránya lesz. Ez négy-öt üzletben, illetve - egyelőre elvileg - bizonyos pénzhoz­zájárulásban nyilvánulhat meg. A lényeg, hogy a dolog vége egy kereskedőház le­gyen, amely egészségesen szabályozza a piacot. A beru­házók mindehhez kedvezmé­nyes hiteleket vehetnek igénybe. A tervezett költsé­gek - már legalábbis a jelen­legi állapotok alapján - százmilliós nagyságrendre rúgnak. Tény, hogy az ügy az egész városban szóbeszéd tárgya, hiszen mindenkit érintő kérdésről van szó. Jog­gal remélhető, hogy a felfo­kozott érdeklődés már a terv siker&s valóra váltását vetíti előre. Bágyi Ferenc A vádhatóság képviselője is­mertette először a Heves Me­gyei Főügyészség vádiratát. Eszerint Szabó 1991 őszétől foglalkozott ásványiolaj-szár- mazékok beszerzésével és bel­földi forgalmazásával. A Scorp OH fantázianevű társasága ek­kor még csak három üzem- anyagkúttal rendelkezett. Két évvel később ezek száma már 106 volt. Megvett, illetve bérelt 11 nagy kapacitású tárolótar­tályt is. 1992-től gázolajból és benzinből is mind többet for­galmazott. Olyannyira, hogy az ügyészség szerint ezekből lé­nyegesen többet adott el, mint amennyit előzőleg beszerzett. Ugyanakkor a HTO-ból jóval kevesebbet árusított a korábban megvásároltaknál. A többlet­eladás miatt fogyasztási adót kellett volna fizetnie, ám ezt el­mulasztotta. 1993. augusztus 31-ig a vádhatóság szerint a vállalkozó 838 millió 663 ezer 600 forint adóköteles bevétel­hez jutott. Ez után 79,1 millió forint fogyasztási, illetve 84,8 millió forint általános forgalmi adót kellett volna befizetnie. Az APEH feljelentése arról tanús­kodik, hogy ezt nem tette meg. Vádolják azzal is Szabó Ist­vánt, hogy nem tartotta be a számviteli törvény előírásait. Nyilvántartásai hiányosak vol­tak, megnehezítette az adó- ellenőrzést. Üzletmenete még a maga számára is áttekinthetet­lennek bizonyult, az APEH-nek nem tudott elszámolni. 1993 májusa és július között vasúton Oroszországból hozott be kőolajat. Ezt a ceglédi vám­hivatalnál HTO-ként vámkezel­tette. A megszínezett olajat gázolajként a kótpusztai táro­lóba szállíttatta. A Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Hivatala mintavétel után meg­állapította: ez az anyag sem a tüzelőolaj, sem a gázolaj minő­ségi előírásainak nem felel meg. A vádlott az olajtermékre, mint vámárura, valótlan nyilat­kozatot tett. Ez utóbbi lebonyo­lítását Varga Ferenc, Szabó al­kalmazottja végezte. Szabó ellen folytatólagosan elkövetett adócsalás, folytató­lagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vét­sége és folytatólagosan megva­lósított csempészet a vád. Varga esetében magánokirat-hamisí­tás vétsége szerepel vádindít­ványként. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettének alapos gyanúja mi­att indított nyomozást Szabóval szemben - bizonyítékok híján - megszüntették. A bíróság ezután az első­rendű vádlott véleményére volt kíváncsi. Vallomása szerint az ötgyermekes apa, Szabó István világéletében az olajiparban dolgozott. Több családi háza van Andomaktályán, illetve Egerben, sajátjának mondhat hat úgynevezett zászlós olajku­tat, továbbá nyolc gépjárművet és három fúróberendezést. Je­lenlegi jövedelme véleménye szerint elég kevés: 200-300 ezer forint havonta.- Részben vagyok bűnös - fe­lelte a büntetőtanács elnökének érdeklődésére, hogy bűnösnek érzi-e magát. Kiderült: ez csak a számviteli fegyelem megsér­tésére vonatkozik, a másik két vádpontban egyértelmű nem a válasza.-Nekem már 1986-ban megvoltak az olajiparban a kül­földi kapcsolataim - hangoz­tatta a továbbiakban. - így je­lentős forgalomnövekedést ér­tem el: 1992-ben például 106- szorost az előző évhez képest. A célom a mindenkori olajkar- tell-ár alatt értékesíteni az ola­jat Magyarországon! Úgy vé­lem, mindig a jó oldalon állok - fűzte hozzá némiképp elérzé- kenyülten -, hiszen eddig száz minőségi vizsgálat során egy­nél sem találtak az általam áru­sított üzemanyagban hibát. Egyetlen motor sem romlott el a nálam vásárolt üzemanyag­tól. Ezt még a MÓL sem mond­hatja el magáról! A bíró halk, ám célratörő kérdéseire így folytatta:- Én folyton dolgozom, s kö­vetek el hibát is. Az biztos, az APEH-nek kifizetjük, ami jár, de -csak azt! Ha hagynak dol­gozni, akkor nagyon sok pénzt tudok csinálni az adóhatóság­nak, az országnak. A vádlott az adóhiánnyal kapcsolatban úgy nyilatkozott, az ö kimutatásai szerint egé­szen mások a számok, mint amelyek a vádiratban szerepel­nek. Ebből következően bizo­nyítani tudja, hogy annyi ben­zint és gázolajat adott el, mint amennyit előzőleg beszerzett. Az lehet a gond, hogy mindez nem volt lekönyvelve. Azt el­ismerte, hogy - úgymond „egy­szerű emberként” - a papír­munkával soha nem törődött.- Miért nem alkalmazott több könyvelőt? - kíváncsisko­dott a bíró.- Érdekes kérdés - hangzott a felelet. - Nagyon nehezen tud­tam könyvelőt szerezni, mert amikor meglátták, mekkora anyagot kellene feldolgozniuk, megijedtek. Az is lehet, nem nyertem el a szimpátiájukat. Tudja, bíró úr, én általában csizmában járok, káromkodom, mondják, rossz a modorom. A tegnapi tárgyaláson még kiderült, hogy a szakértői vé­leményekkel egyáltalán nem ért egyet Szabó István. Hogy miért nem? Ezt viszont már csak a következő évben tudjuk meg, hiszen a büntetőtanács elnöke jövő év február végére napolta el a tárgyalás folytatását. Szalay Zoltán Munkanélküliek, jövedelempótlósok Eltűnt-e az újságírás erkölcsi tőkéje? SZÉRIATARTOZÉKOK ,Visibility” csomag (elektromos vis- izapillantó tükör, ködfényszóró)**". nó, légzsák (air-bag) a vezető oldalán*, fordulatszáminérő*, szervokormány 175/65 14 méretű gumiabronccsal*, blokkolásgátló rendszer (ABS)**, utastérből állítható fényszórók***. Állítható magasságú vezetőülés, Fiat Code, „Functionality” csomag (osztható hátsó ülés, hátsó fejtámlák), rádiómag­1.6 SX, 1.8 16vGT és a 2.0 20V típusokhoz 2.0 20V típushoz 1.8 Í6v GT és a 2.0 20V típusokhoz V és V Autó Kft., 3202 Gyöngyös, Atkári tel./fax: (37) 317-464 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET 1?« BflRUO 1 Kézműves-óhaj: gazdasági önkormányzat Gödöllői üzenet a vállalkozók felkarolásáért Száznegyvennégyezer regisztrált tag képviseletében, közel két­száz küldött részvételével tartották tegnap Gödöllőn, a műve­lődési központban a Magyar Kézműves Kamara III. küldött- gyűlését. Ezen a társkamarák, a parlamenti pártok és a minisz­tériumok is képviseltették magukat. Szabó Tibor elnök beszámoló­jából kitűnt: a kormány tör­vényt sértett, miután két év el­teltével sem adta át a gazdasági feladatait a kamaráknak. A kézművesek és a kisvállalko­zók a jövő érdekében jelentős tevékenységgel járulnak hozzá a polgárság kialakításához. Tardos Márton, az Ország- gyűlés gazdasági bizottságának elnöke egyetértett, hogy a ka­marák a gazdasági felemelke­dés fontos szereplői. A bizott­ság már figyelmeztette a kor­mányt, az érdekelt minisztéri­umokat, hogy adják át a szük­séges feladatköröket a kama­ráknak. Várhatóan még az idén módosítják a kamarai törvényt, amely segíthet a rendezésben, de további szakmai párbeszédre lesz szükség a feszültségek fel­oldására. A küldöttgyűlés üzenetét dr. Kaszás Mária, a Magyar Kéz­műves Kamara főtitkára fog­lalta össze a Heves Megyei Hír­lapnak:- A kézműves kamara szer­vezete létrejött, a tagság kész a feladatokra, azonban meg kell értetnünk a kormánnyal, hogy nekünk át kell adniuk valamit, amit eddig ők végeztek. Ugyanakkor el kell hogy he­lyezzenek bennünket abban a rendszerben, amellyel a gazda­ság irányítását, a közigazgatási és az államháztartási reformot képviselik. Szűkebb hazánk vállalkozói­nak képviseletében szólalt fel Herman István, a Heves Me­gyei Kézműves Kamara elnöke. Leszögezte: a törvény megalko­tása után két évvel is jogosít­vány nélkül tevékenykednek. így is a vállalkozók érdekében lépnek fel, akik dolgozni akar­nak, és jövedelemtermelésük­kel akarnak hozzájárulni az or­szág gazdasági növekedéséhez. (mentusz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom