Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-31 / 254. szám

2. oldal 1996. október 31., csütörtök Megyei Körkép Gárdonyi Géza halálának - 74. évfordulóján Eger általános és középiskolásai, vala­mint a vármúzeum munkatársai koszorúztak az író sírjánál. A gárdonyisok a szárnyaló lelkű irodalmártól novellákat olvastak fel. Az írónak csak a testét borító emlékhelyére az ország minden részéből elzarándokolnak, hogy itt emlékezzenek rá. fotó: molnár istvAn géza Tizenhat darabra tört a gereblyenyél a szomszéd kitartó ütlegelése során Több mint nyolcezer árucikkel ma reggel nyit Spar-Centrum a megyeszékhelyen Reprezentatív kereskedelmi létesítménnyel gazdagodott Eger. A hevesi megyeszékhely déli részén, a várost összekötő főút mellett - a vasútállomás szomszédságában - ma reggel 6 óra­kor nyitják meg a közönségnek a Spar-Centrumot. A tegnapi sajtótájékoztatón és bemutatón Pálmai Zoltán, a bicskei székhelyű Spar Ma­gyarország Kereskedelmi Kft. igazgatója kalauzolt. Elmondta: a Spar Ausztria Konszern 100 százalékos osztrák tulajdonú leányvállalataként tevékeny­kednek. A konszernnek öt kon­tinens 30 országában van üzlet- hálózata. Hazánkon kívül jelen­leg Szlovákiában, Eszak­Olaszországban és Csehor­szágban terjeszkednek. Ma­gyarországi kft.-jük ettől az év­től foglalkozik a Spar teljes körű élelmiszer kis- és nagyke­reskedelmével. Az új egri üzle­tük a 49. az országban. Eddig hárommilliárd forintot fektettek be, s további egységeket nyit­nak Tapolcán, Veszprémben, Mosonmagyaróváron, Har­kányban. Jelenleg 1800 dolgo­zót foglalkoztatnak, és a for­galmuk az idén eléri a 27,5 mil­liárd forintot. A jövő évi terv­ükben 30 milliárdos bevétel és 10-12 újabb szupermarket nyi­tása szerepel. A kft. igazgatója kiemelte: az egri üzletközpont 3600 négy­zetméter területen létesült. Az eladótér 1440 négyzetméter, amelyet korszerűen rendeztek be a vásárlók igényeinek kielé­gítésére. A beruházás 90 millió forintba került. Ezáltal félszáz egri és Eger környéki lakosnak teremtettek munkahelyet. (mentusz) A főügyészségi vádiratban megfogalmazott tényállás sze­rint M. Lajos és szomszédja, E. M. között már évekkel ezelőtt megromlott a viszony. Ez év május 20-án, reggel fél nyolc tájban újabb konfliktus támadt közöttük, amely igencsak sú­lyos következményekkel járt. . Ekkor ugyanis az ügy ké­sőbbi sértettje, E. M. kerékpár­jával a boltba indult. Túlontúl sokat nem kerekezhetett, mert amikor a kertjében gereblyéző vádlott, azaz M. Lajos lakása előtt haladt el, utóbbi a gereb- lyéje nyelével nemes egyszerű­séggel leverte őt a bicikliről. Ezután M. többször fejbe is vágta haragosát. Noha a gereb­lye nyele megrepedt, sőt E. M. a földre zuhant, a vádlott a bán­talmazással nem hagyott fel: a gereblye nyelével, majd egy ka­róval kis-közepes erővel tovább csépelte a sértettet, ennek utána pedig meg is rugdosta. Az ala­posan helybenhagyott férfit vé­gül a vádlott felesége által kihí­vott mentő szállította kórházba. Az eset súlyosságát igazolják E. M. sérülései: a férfinak több bordája eltörött, s ennek követ­keztében - szövődményként - légmell alakult ki, amely közve­tett életveszélyt idézett elő. Emellett megduzzadt az arca, bal vesetájéka érzékennyé vált, s a testén több helyen bevérzé­sek jöttek létre. A szakértő szerint a vádlott enyhe fokú szellemi hanyatlás­ban, kórus fokú indulatosságra hajlamosító személyiségzavar­ban követte el a bűncselek­ményt. Ez enyhe fokban korlá­tozta őt tette következményei­nek felismerésében, illetve az ennek megfelelő magatartás ta­núsításában. Nos, a tegnapi tárgyaláson egyvalami ékesen kiviláglott a bíróság számára: az, hogy a szomszédok valóban - a leg­enyhébb kifejezést használva - nem szívlelik egymást. De azt már aligha sikerülhetett feltér­képezni, hogy kinek a hibájá­ból, mi okból mérgesedett el a viszony. Volt itt szó el nem küldött kóstolókról, nyelvnyúj­togató unokákról, egymáshoz való átkiabálásokról, alkohol­elvonó kúráról, s ki tudja még, hányféle vélt vagy valós sére­lemről. (Voltaképpen az jár a legközelebb az igazsághoz, aki mindezek hallatán úgy véli: mindkét fél oka annak, hogy a dolgok ennyire elfajultak.) Lényegesebb, hogy a május 20-i történéseket illetően is el­térések mutatkoztak a vádlott és a sértett, illetve feleségeik vallomásában. Míg M. Lajos szerint ő csak hármat ütött a gereblyenyéllel az őt megsértő E. M.-re, s karóval egyáltalán nem bántalmazta, addig a kár- valott úgy nyilatkozott: ennél jóval több ütlegröl volt szó, s bizony előkerült a karó is. Perbeszédében az ügyész alapvetően fenntartotta a vád- irati tényállást és minősítést, s felfüggesztett börtönbüntetés, továbbá pénzmellékbüntetés kiszabására tett indítványt, míg az ügyvéd elégségesnek vélte a pénzbüntetést is. A büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásakor kifejtette: noha a cselekmény tárgyi súlya jelentős, a 61 éves, büntetlen előéletű, cselekménye követ­kezményeinek felismerésében enyhe fokban korlátozott vád­lott esetében a büntetési célok eléréséhez elegendő a felfüg­gesztett szabadságvesztés is. Az ítélet egyelőre nem emel­kedett jogerőre, ugyanis a védő három nap gondolkodási időt tartott fenn magának. (s. i.) Versek estje Egerben a MAS-klub rendez­vényeinek sorában ma este hat órakor Jordán Tamás és Sebő Ferenc lépnek színpadra. Ez alkalommal a József At­tila verseiből összeállított zenés műsort tekinthetik meg az ér­deklődők. A rendezvény min­den korosztály előtt nyitott. Nagyobb csapat kellene az abasári gázmunkákhoz Jó tanulókat díjaztak A Heves Megyei Közgyűlés Sport- és Ifjúsági Bizottsága pályázatot hirdetett Jó ta­nuló - jó sportoló címmel. Az elmúlt napokban tartot­ták meg a díjkiosztó ünnep­séget. Az általános iskolás kate­góriában Antal Adám (Gyöngyös), Lajkó Gergely (Heves), Ökrös Benedek (Egercsehi), Papp Krisztina (Verpelét) és Simon Zoltán (Hort) nyerte el a kitüntető Jó tanuló - jó sportoló cí­met. A középiskolások közül András Tímea (Gyöngyös), Országh Ákos (Eger) és Szundi Attila nyújtott elis­merésre érdemes, kimagasló teljesítményt. Kannás borok, gyenge minőség (Folytatás az I. oldalról) Az 5-20 literes, kannákba töl­tött mennyiség már úgyneve­zett hordós bornak minősül. Ez utóbbiakat élelmiszerüzletben forgalmazni, kisebb edényekbe áttölteni és értékesíteni nem szabad. Az ellenőrzés során 13 árusí­tóhelyen találtak kifogást a for­galmazás körülményeiben, így összesen csaknem 450 ezer fo­rint értékű bor eladását tiltot­ták meg. Továbbá csaknem 300 ezer forint értéket meghaladó készlet esetében kötötték felté­telhez az árusítást. A leggyakrabban előforduló szabálytalanság a tájékoztatót, illetve a feliratozás hiányossá­gát illetően volt. Nem tüntették föl a címkén a töltési időt, nem volt egyértelmű a bor megne­vezése. Három boltban a jelölés teljesen hiányzott, a bor szár­mazása azonosíthatatlan volt. Az áru eredetét a helyszínen az esetek felében nem tudták bi­zonylattal igazolni, hanem csak a később bemutatott okmá­nyokkal. Egy 1950 literes szál­lítmány eredetére később sem derült fény. Sajnos, a bor útja olykor meglehetősen ellenőrizhetet- lennek bizonyul. Például: egy Egertől 15 kilométerre lévő fa­luban palackozott kékfrankos egy miskolci székhelyű kft.-n keresztül kerül vissza az egri kereskedőhöz. A forgalmazók nem tudták igazolni a kissé bi- zar, közel sem bizalomger­jesztő elnevezésű Kószabor Kft. címkézésű kannás bor eredetét sem. A minőségvizsgálat során hat mintát vettek alaposabban szemügyre a laboratóriumban, ahol 24 összetevő - egyebek között az alkohol, a cukor és il- lósav, a metilalkohol, a mester­séges színező anyagok - ará­nyát mérték. A vizsgált minták jelentős része ellen alapos kifo­gás merült fel. Tanulság: a fogyasztónak csak kellő tájékozódás, a kan­nák feliratozásának áttekintése után tanácsos ilyen, nagyobb kiszerelésű terméket vásárol­nia. Fontos, hogy az Országos Borminősítő Intézet (OBI) iga­zoló száma a címkén megtalál­ható legyen. Aki pedig jobb minőségű borra vágyik, az min­denképpen maradjon inkább az üvegpalackoknál. (kj) E hét végére akár már nyolc ut­cában is vezetékes gázhoz jut­hatnak az abasáriak - értesül­tünk a polgármesteri hivatal­ban. S mint megtudtuk még: november utoljáig a község új hálózata teljesen elkészülhet. Gond azonban, hogy a fővállal­kozó, a Grundomat a szüksé­gesnél kevesebb emberrel dol­gozik a munkákon. A 25-30 foglalkoztatott a kelleténél las­sabban halad tennivalóival, ezért legalább még egy brigád, további gép és 8-10 dolgozó kellene. Annál inkább, mivel a kivitelezést olyan nehezebb fel­adatok is külön próbára teszik, mint például, hogy a négy híd alatt csak acél védőcsőben vi­hető át a vezeték. S közülük mindeddig igazából csak egy- gyel végeztek. Biztató, hogy a kivitelező az erősítésről már három csapattal is tárgyalt, ám valójában még egyet sem látnak közülük Aba- sáron. így a napokban történt ünnepélyes fáklyagyújtás még korántsem jelent általános örömet a földgázra mind türel­metlenebbül váró községben. Jelenleg az egri színházban dolgozik Kincses Elemér szakmai dija Kincses Elemér, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Ta­gozatának vezetője Brassóban megnyerte a Kortárs drámafesztivál rendezői díját. A kétévente megrendezésre kerülő művészeti seregszemlén - mint kaptuk a hírt - F. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című drámájának színpadra állításával érdemelte ki a szakma rangos el­ismerését. Az erdélyi művészt az egri közönség is jól ismeri, hiszen a Gár­donyi Géza Színházban is számos alkalommal sikerrel rendezett már. Mint megtudtuk: jelenleg A. Strindberg: Júlia kisasszony című naturalista tragédiáján dolgozik a megyeszékhelyi teátrum­ban Dimanopulu Afroditével, Venczel Valentinnal és Tatár Gabri­ellával a szerepekben. Hadd mondjam el... Eger októberei E ger életében október hó­napja az elmúlt századok folyamán országosan, sőt euró­pai vonatkozásban is jelentős történelmi eseményeket hozott. Elsőként mindannyiunk szí­vét büszkévé teszi az a világra­szóló diadal, amelyet Dobó Ist­ván maroknyi várvédő seregé­vel, s a védelemben éppoly erővel résztvevő polgárokkal, kézművesekkel, az Eger kör­nyéki falvak parasztjaival kiví­vott a sokszoros túlerejű, addig győzelmeket arató, óriási, jól felszerelt török hódító sereg el­len. A várostrom 39. napján, 1552. október 18-án, kénytelen­kelletlen lemondva az elképzelt és várt sikerről, két vezérével, Ali és Ahmed pasával elindult a megtépázott török sereg hazá­jába. Magyarország ujjongott, s vele együtt Európa is. Érdekességként hadd említ­sem meg, hogy az egrieknek s magyaroknak dicsőséges győ­zelmet, a török seregnek szé­gyenteljes kudarcot jelentő várostrom éppen 444 eszten­deje történt. A számok játéká­nak is lehet mondani, hogy Dobó és vámépének diadala következtében országunknak ezt a jókora részét 44 évig nem háborgatta a török, s hódító hadjáratai másfelé irányultak. A másik október, 1596 októ­bere - szemben a Dobó István­nal elért fényes győzelemmel - súlyos vereséget hozott Egerre, s az országra is. Elveszett Eger. Ennek következtében 91 éves török uralom szakadt erre a vá­rosra és az egész országrészre is. A Nyáry Pál vezetése alatt állt várvédők között magyarok csak kisebb számban voltak. Nagyobb része a védőseregnek német, vallon, cseh, morva, olasz és spanyol zsoldoskato­naság volt. Meg is lett az eredménye. Nem hazafiúi érzés, nem a ma­gyar föld megvédésének gondja dobogtatta szívüket. Hiába épí­tették ki korszerűen a vár erő­dítményrendszerét az 1552-es ostrom után a legkitűnőbb hadmérnökök terveivel és irá­nyításával, Dobó István példás szervezőtehetsége nagyon hi­ányzott, s az ő egyéniségének meggyőző ereje, amellyel vé­dőseregére hatott, még nyo­mokban sem volt fellelhető. így hát amikor a vár körülzárása után a török az Almagyar- dombról 100 löveggel tüzet nyitott a bástyákra s az egész vár területére, hatalmas pusztí­tást ért el ezzel. Támadások kö­vették egymást, aknák robba­nása őrölte a védők erejét. Nagyban hozzájárult ehhez Nyáry Pál tétovázása, erélyte- lensége, amit a zsoldosok ki­használva, nyíltan kijelentették, hogy részükről e'.ég volt a harcból, és feladják a várat, mert az ellenállás céltalan. A harmadik egri október nem katonák és seregek egy­más elleni harcát jelentetté. 1922 októbere volt ekkor, s egy élete 60. évét taposó szikár, ősz hajú férfi viaskodott a feléje közeledő halállal. Gárdonyi Géza volt ez a férfi, aki élete nagy és mara­dandó művével, az Egri Csilla­gokkal megörökítette az 1552. évi várostromot, annak véres küzdelmeit, a védősereg párat­lan helytállását, fáradtságot nem ismerő, szakadatlan harc­készségét. De mind a nagy, mind a leg­kisebb feladat is óriásivá ma­gasztosult, amikor a végső győ­zelem valóra vált. Az Egri Csil­lagok hosszas, alapos éS lelki­ismeretes előtanulmányok után jelent meg először a Pesti Hír­lapban, folytatásokban. A lap 1899. december 25-én kezdte közölni Gárdonyi lenyűgöző művét. Könyvtárak, levéltárak, múzeumok fellelhető forrás­anyagát kutatta az író aprólékos munkával, s még Konstantiná­polyban is járt, hogy minél hite­lesebben írhassa meg regényét. A siker természetesen nem maradhatott el, amit a sok-sok kiadás is bizonyít. Külföldön is számos nyelvre lefordítva ol­vashatják a hazaszeretet regé­nyét. Nagyapák, apák, gyerme­kek adják egymásnak tovább, s mindenki, aki olvasta és ol­vassa, gazdagabb lesz a fel­emelő történettől, amely váro­sunkat is messze földön is­mertté és híressé tette. Maga Gárdonyi tette fel saját magának és másoknak is a kér­dést: „Lehet-e igaz történelmet írni regény alakjában?” Halha­tatlan műve, a megírt regény „igen”-nel válaszolhat a kér­désre. Bóka László egyetemi tanár, író, költő, kritikus kitűnő ta­nulmányt írt az Egri Csillagok­ról és ezzel kapcsolatban Gár­donyi Gézáról, még 1952-ben. Ez is 44 éve történt. Ő nevezte a művet „a hazaszeretet regé­nyének”. Ebből kívánkoznak ide az ő sorai: „A népek or­szágútiján azok a nemzetek ér­nek célba, akiket a hazaszeretet ereje éltet, akikben a független­ség önfeláldozó vágya ég, akik előremennek a haladás irá­nyába.” Ezek a sorok mind­annyiunknak szólnak, de aki teheti, olvassa fel, mutassa meg a mai fiataloknak, hogy megje­gyezzék, fontosnak tartsák, s életüket így is irányítsák, mert erre nagy szükség van. G árdonyi Géza 1922. októ­ber 29-én, a kora hajnali órákban hunyta le örök álomra szemét. Emlékezzünk rá! Csillag László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom