Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

Füzesabony Es Körzete Háztól házig szállítják az időseket Füzesabonyban még márciusban döntött a képviselő-testü­let arról, hogy összevonja a „telepi”, valamint a „falusi” idősek és rászorultak szociális gondozóintézeteit. A „telepi” épület ad majd otthont a füzesabonyi öregeknek. Idős néni keresett fel a füzesabonyi szerkesztőségben azzal a kérdés­sel: hogyan is lesz a „falusi” öregekkel?- Kezdhetném azzal, hogy pénzszűkében vagyunk, s a kényszer vitt rá bennünket arra, hogy összevonjuk a két intézményt - mondja dr. Pásztor József polgármester.- Ez is igaz, ám az is, hogy mindkettőben alacsony az el­látást valóban igénybe vevők száma. Egy-egy intézmény évi fenntartása hat-hat millió­jába kerül az önkormányzat­nak, míg az államtól összesen alig valamivel többet, mint másfelet kapunk a kettőre - indokolja a döntést a polgár- mester. - Egyszerűen képte­lenség a különbözetet előte­remteni. Lakossági adókat pedig nem akarunk kivetni azért, hogy egy gazdaság tá­lán formációt fenntartsunk.- Ne izguljanak - nyugtatja az időseket dr. Pásztor József -, maximálisan figyelembe vesszük a helyzetüket. Autó­busz szállítja majd át naponta a telepre a társaságra is vágyó időseket. A téli időszakban - októbertől március végéig - mindenkit a háza előti vesz fel, és oda is szállít vissza a busz. A szociális étkeztetés is változatlan: az eddigiekhez hasonlóan, kiszállítva kapják az igénylők az ebédet. A dol­gozóknak sincs mitől tarta­niuk. Leépítés nem lesz. Tófaluban december 15-én szeretnék megtartani a polgármester-választást Három pályázó helyett kettő sem? Szalay László váratlan halála miatt megüresedett Tófaluban a polgármesteri szék. Az időközi választásra - a dátumot most mérlegeli a választási bizottság - valószínűleg december köze­pén kerül sor. A tisztségre pályázók köre már körvonalazódik. Ausztriába kéne menni Bálint gazda Füzesabonyban Dr. Bálint György mezőgaz­dasági szakember dr. Puha Sándor országgyűlési képvi­selő meghívására Füzes­abonyban járt. Nem kertelt, elmondta: sok gond és probléma van a mező- gazdaságban. A megművelhető földterület mintegy 20 száza­léka nem került bevetésre. Saj­nos, az tapasztalható úton-útfé- len, hogy elgyomosodik az or­szág. Az állatállomány is jelen­tősen csökkent. Százezer munkahely szűnt meg a mezőgazdaságban. Vi­déken - a budapestihez viszo­nyítva - háromszoros a munka- nélküliség. Kétmillió hektár föld 700 ezer tulajdonos kezé­ben van, közülük százezer a kényszervállalkozó. Fokozódik az „önellátási szemlélet”, ez káros mind az országra, mind pedig az exportra nézve. Már 17 megyében megala­kult az agrárklub, jó lenne, ha ez Hevesben is mielőbb létre­jönne, s ha a megyéből is szer­vezhetnének Ausztriába látoga­tást a mezőgazdasági vállalko­zók köréből. Ausztria mező- gazdasága mutat ugyanis leg­több hasonlóságot a miénkkel. Dani Lőrinc besenyőtelki gazdálkodó olyan gondokra Ml hívta fel Bálint gazda figyel­mét, amiket csak a termelők éreznek: a vetőmagvak minő­sége nem, csak az áruk halad a korral. A „Hol és kitől tanuljanak a gazdák?” kérdésre dr. Bálint György a szombat reggeli TV2- es műsorban sugárzott Ezüstka­lászos gazdatanfolyamot aján­lotta. Ha igénylik a gazdák, in­gyen és bérmentve & füzesabo­nyi városi könyvtár rendelkezé­sére bocsátják a tavalyi 52 elő­adás kazettáit, s az ezekhez tar­tozó füzeteket. A találkozón nemcsak mint gazdához, hanem mint ország- gyűlési képviselőhöz is tettek fel kérdéseket. Szalai György például arra volt kíváncsi: mennyire erős az agrárlobby, tud-e elegendő pénzt kicsikarni a költségvetésből a rentábilis termeléshez? Erre dr. Puha Sándor, vidékünk képviselője nemmel felelt. Csak 80-90 mil­liárd forint támogatásra van ki­látás. Czakó Pál az adótervek iránt érdeklődött. Mint elhangzott: jelenleg 10 ezer kistermelőből 17 fizet adót. Mintegy 200 ezer embernek nincs társadalombiz­tosítása... Pólyák Pál Poroszlón bizonyságtevésre készülnek Felújították a református templomot Három éve került Dudás Ferenc lelkész Poroszlóra. A hitélet meg­újítása mellett a templom felújítását is célul tűzte beiktatásakor.- Azt hiszem, boldog lehetek - mondja a lelkész. - A templom padjai már nem olyan üresek, s mára befejeztük az épület belső felújítását is. Rögzítették a padokat, kicserélték a mennyezet korhadt geren­dáit, kifestették a templomot. Mindez egymillió 750 ezer forintba került. Félmilliót az egyházkerület, 100 ezer forintot a poroszlói önkormányzat adott, 700 ezret a hívek gyűjtöttek, ehhez hozzátet­ték azt a 450 ezer forintot, amit három év alatt az egyházközség ki­gazdálkodott.- Az a szokás, hogy a templom felújítása után hálaadó istentisz­teletet tartunk - magyarázza Dudás Ferenc. - Egyelőre nem tudok időpontot mondani, de már várom Göncz Árpád köztársasági elnök válaszlevelét, mikor tudna eljönni hozzánk. A hálaadást bizonyság­tevéssel szeretném egybekötni. Művészeket, tudósokat, közéleti személyiségeket is várunk, akik megjelenésükkel tesznek tanúbi­zonyságot Istenbe vetett hitükről. Erősítve ezzel mások hitét. Szibériából jöttem, Péter János: magyar szemmel ott és itthon Szibéria. E szó hallatán sok minden eszünkbe jut a történelem­ből. Mostanság leginkább a „rettenetes nyomor” az, ami meg­jelenik lelki szemeink előtt. A ,Jöttem, láttam, írtam...” helyett egy Szibériában élő magyar mesél ottani életéről, arról, hogyan telnek napjai légvonalban ötezer kilométerre innen. 1996. október 2., szerda Péter János vezető mérnök- programozó a nyugat-szibériai Szúr gut városban. A települést, amely túl van a 60. szélességi körön, és ahol már a sarkvidéki hatás érvényesül, 370 ezren lak­ják. Péter János Feldebrőn szüle­tett, gyerekkorát itt töltötte. Nyaranta hazajön szabadságra. A több pénz, a jobb kereseti le­hetőség űzte erre a távoli, más vidékre, ahol otthonra is talált.- A Szurgut-Telekomszet- nél, a Matávhoz hasonló válla­latnál dolgozom - mondja. - A város és környéke - ami Ma­gyarországnál nagyobb terüle­tet jelent - telefonhálózata számítógépes információs rendszerének gazdája vagyok - feleli a ma mindenütt legaktuá­lisabb kérdésre: dolgozol-e?- Még mielőtt bármire vála­szolnék - szakít félbe -, szeret­ném a szakmát - a Matávot és persze magunkat - megdi­csérni: utcai fülkéből itthonról első tárcsázásra otthonra tud­tam telefonálni. Ugye, milyen hatalmas dolog ez?!- Különben Szurgutban hat­vanezer készülék működik, s a mi rendszerünk végzi a számlá­zást, ami eltér a magyar szokás­tól. Nem küldünk számlát - avat be a titkokba. - Az sok pa­pírmunkát igényel. A pénzinté­zetekkel közvetlen számítógé­pes összekötteté' ;nk van, ott megtudhatja az ügyfél, mennyi a tartozása, s helyben fizetheti.-Visszatérve a „dolgozol- e?" kérdésre. Szibéria óriási nyersanyag-kitermelő vidék. Nem jellemző a munkanélküli­ség. Szurgutban vagy 1500-an vannak állás nélkül. Főleg nők. Az átlagfizetés ötvenezer forint körül van. De ez vidékenként változó. Szaratovban - ahol a lányom egyetemista - alacso­nyabbak valamivel a bérek, de az árak is. Nincs áruhiány,- Kegyeleti okok miatt sem sür­getjük a választás megtartását - említi Páll Dezső, a helyi vá­lasztási bizottság vezetője. - Ha letelt a 30 napos gyász, majd kitűzzük a dátumot. Az előzetes megbeszéléseik alapján az látszik valószínűnek, hogy december 15-én járulhat­nak urnához a falubeliek. — Vasárnap mindenki otthon van, ráér - előlegezi meg a vá­lasztók tisztes részvételi ará­nyát Páll Dezső. A legutóbbi, 1994-es helyha­tósági választás alkalmával a polgármesterjelöltek között volt Hutter Béla és Váczi Lajos. A rendkívüli helyzet kapcsán az említettek, valamint az al­polgármester Kerek József ál­láspontját térképeztük fel. „Egy fenékkel nem lehet két lovat...” Az 54 éves mezőgazdasági mérnök, Hutter Béla nem hagy kétséget szándékai felől:- Két éve más volt a szituá­ció. Én azóta belekezdtem egy fejlesztésbe, gépesítettem a gazdaságomat. Ez a tevékeny­ség köti le minden időmet. Ide egész ember kell, meg szerin­tem oda is, ezért nem jelöltetem magamat. Különben az embe­rek biztattak, szóltak is nekem, sőt a támogatásukról biztosítot­tak, csak hogy induljak el. De tudja, hogy van - idézi a szó­mindent meg lehet kapni. Meg­lepett azonban az árak magyar- országi alakulása - csóválja fe­jét a messziről jött mérnök. - Három évvel ezelőtt kerettel, lencsével nyolcezer forintért vásároltunk szemüveget. Most a meglévő keretbe 52 ezerért tettek volna lencséket... A messzi Szibériában sem ismeretlen a privatizáció.- Másként zajlik, mint ide­haza - szögezi le egy kis elége­detlenséggel a hangjában, az itthoni tapasztalatok ismereté­ben. - Ott az energiahordozó­ipar nemzeti vagyon. Kibocsá­tották az úgynevezett vávcsere- ket, amelyek a kárpótlási jegy­hez hasonlóak, de ezeket a dol­gozók kapták meg. Kicsit nosztalgiázunk azon, hogy ott továbbra is ingyenes az orvosi ellátás, a fogászat is. Drasztikusan nem csökkentet­ték - legalábbis a szemtanú sze­rint - az állami támogatásokat. Péter János hazahozta lányát, Annát is. Másodéves történész- hallgató. Tandíjat nem fizetnek. A tankönyveknek minimális használati díjuk van. Angolt, franciát, latint és németet tanul. lásmondást -, egy fenékkel nem lehet két lovat... ,,Nincs szükség főállású polgármesterre” Siroki munkahelyén értük utol Váczi Lajost, aki készséggel ki­tárulkozott:-A mi 680 lelkes kis közsé­günknek nincs szüksége főál­lású polgármesterre - szögezi le álláspontját a 41 éves közép­vezető. - Magam 1994-ben is társadalmi megbízatásként vál­laltam volna el a tisztséget, s ma is ez a véleményem.- Jelölteti-e ismét magát, ezt eldöntötte-e már?-Még nem tudom - feleli először. Látszólagos tanácstalansá­gának van magyarázata:- Csak akkor indulok, ha lesz főállású polgármesterjelölt! Vagyis ellenjelöltként kí­nálná a falunak az állás kisebb terhekkel járó, társadalmi meg­bízatásként való betöltését.-Délután háromra minden­nap hazaérek Tófaluba, tudnám képviselni az ügyeket, a polgá­rok érdekeit. Az önkormányzat­nak nem kellene hitelt felvennie a működéshez, mint arra az idén példa volt... A helyi közéletnek Váczi La­jos most is aktív alakja, Tófalu és Aldebrő közös fenntartású Általános Művelődési Köz­pontja iskolaszékének elnöke. Ha befejezi az egyetemet, ta­nár, tudományos munkatárs, szakfordító lehet. Egy diploma megszerzésének költségeit az állam magára vállalja. Anna vi­szont két szélen ül. Levelezőn jogot is tanul. Ennek költségeit, évi 1200 dollárt már az apuká­nak kell állnia. Miért vállal ma­gára ennyit egy fiatal lány?- A tanulás még senkinek sem ártott - mosolyog. - Két álmom is van. Az egyik: ide­genforgalommal foglalkozom. Ehhez kellenek a nyelvek. A másik: nyitok egy komplett szépségszalont, ahol mindenki­ből Hamupipőke lesz. A nyelv- ismeret mellett itt fontos az üz­leti jog alapos tudása. Az én helyzetem bonyolult - fintoro- dik el. - Lehet, hogy egyszer Magyarországon fogunk élni, s így tanulnom kell az irodalmi magyart. Egyelőre konyhanyel­ven tudok csak úgy-ahogy. Nincsenek nyelvi akadálya­ink. Még a vendégségbe hozott Szása gyerek is megérteti magát angolul a fiammal. S ha baj van, „kéznél" van János, aki mindhárom nyelvet kitűnően beszéli. V. Varga Éva „Kérdéses, hogy milyen formában” Jelenleg az alpolgármester, Ke­rek József irányítja az önkor­mányzat munkáját. A 38 éves fizika-technika szakos pedagó­gus dilemmája a következő:- Valószínűleg elindulok az időközi választáson, de az még számomra is kérdéses, hogy mi­lyen formában vállaljam. Fontolgatja, hogy melyik megoldás, a főállás vagy a tisz­teletdíjas funkció volna a jobb.- Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetben vannak, ne higgye senki - hangsúlyozza -, hogy olyan nagy öröm elvál­lalni a polgármesterséget. Tapasztalatai, helyi ismeretei mindenesetre feljogosítják arra, hogy „pályázzon” az első számú helyi közjogi méltóság címére. Kerek József tősgyöke­res tófalusi, a rendszerváltás óta immár második ciklusban ön- kormányzati képviselő. A már említett ÁMK-ban tanít, két fa­lunak (Tófalu, Aldebrő) szol­gáltat moziműsort, irányítja a helyi kábeltelevízió munkáját. *** Tófaluban a leendő szavazás kapcsán újabb nevekről nem hallani. A választási bizottság október 17-én ül össze legköze­lebb. Ekkor tűzik ki hivatalosan az időközi választás lőpontját. Két éve a község 551 szava­zásra jogosult polgárából 407 adta le voksát. Decemberben vajon ki(k) kap(nak) szavazatot? (budavári) Sikerpénz Háromszázmillió forint sikerpénz. Beleremegek. Elönt a sárga irigység. No nem a pénz miatt. Ennyi pénz láttán biztos megzavarodnék. Hiány­zik nekem megbolon­dulni?! Inkább annak a fejét, a szürkeállomá­nyát „szeretném”, aki ennyi pénzt tud más, ugyancsak okos embe­rekről legombolni. Va­jon az ÁPV Rt.-nek mennyit hozott a kony­hára a sikerember, ha ebből neki ennyi járt? Becsapottnak érzem magam. Valahol meg­loptak bennünket. Szegény az ország - ez a mondat már rég közhely. De valóban azok vagyunk! Ahol ezt meg lehet csinálni, ott csak szegénységi bizo­nyítvány állítható ki. (rada) 5. oldal Szihalmi köszöntés Vasárnap köszöntötték a helyi művelődési házban a falu idő­seit. Külön is Szihalom legidő­sebb polgárát, a 93 éves Pajták Balázsnét, a legidősebb házas­párt, Vona Ilonát és férjét, Far­kas Lászlót. A zenés ajándék­műsor mellé 300forintot kaptak a megjelentek. A pénzt - a szo­ciális bizottság döntése alapján- azok az időskorúak is meg­kapják, akik nem tudtak el­menni a rendezvényre. Az ön- kormányzat 250 ezer forintot fordított erre a célra. Romanap Besenyőn Szombaton a besenyőtelki Álta­lános Művelődési Központ ci­gány kulturális és sportrendez­vények házigazdája lesz. A he­lyi romanap 9 órakor veszi kezdetét, sportjátékokkal. Dél­után négy órától pedig az ÁMK nagytermében amatőr művé­szeti csoportok fellépésére ke­rül sor. Makiári arányosság Elfogadta a testület az első fél­évi pénzügyi beszámolót. Az önkormányzat időarányosan költekezett, sikerült féken tar­tania gazdálkodását. A képvise­lők a munkaterv szerint meg­hallgatták Hídvédi Attila elnök beszámolóját is a Maklár-nagy- tályai Kistermelők Szövetkeze­tének tevékenységéről. Demjéni támogatás Az önkormányzat hét eleji ülé­sén szó esett a falu első félévi költségvetéséről, ezt követően a képviselők Balázs Andrásné igazgatónő előterjesztésében az általános iskola tevékenységé­ről kaptak tájékoztatást. A tes­tület döntött a fűtéstámogatá­sok ügyében is. Aldebrői szüret Két település - Tófalu, Aldebrő- utcáin vonul majd október 12- én 13 órától a szüreti menet. A kulturális hagyományőrzés ke­retében fellép a Szélkiáltó és a Forgószél néptáncegyüttes a Csikó zenekar kíséretében. Az aldebrői ÁMK-ban este va­csora, majd bál zárja a két falu szüreti mulatságát. Kál, Kápolna, Kompolt szüreti napja - Három település utcáin vonultak fel a régi szüretek „megelevení­tő!”. Az iskolák fogtak össze, hogy hagyományt teremtse­nek, de a felnőttek sem maradtak ki a vidám menetből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom