Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
1996. szeptember 23., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Fókusz Szúrom! Rita: Fülönfüggő Mindig elcsodálkozom azon, milyen keveset változott a világ azóta, hogy egy esős napon búcsút mondtam az iskolapadnak. Talán olvasóink közül sokan emlékeznek azokra az időkre, amikor az iskolában - legyen az általános vagy középfokú -, tilos volt divatolni, festéket használni, feltűnő ékszereket hordani. Aztán jött egy időszak, amikor a diákok fellélegezhettek. Kit érdekelt a magastalpú bakancs, négyféle hajpánt, ha a viselője tanult és teljesített? A minap viszont kezembe került egy házirend, amelynek a ki tudja hányadik pontja így szól: „Elkerülendő a fülbevaló.” El sem tudom képzelni, melyik tanár haragját vívta ki ilyen mértékben a fülönfüggő. Egyáltalán miért elkerülendő? Talán csörög a tanuló fülében írás közben, s elnyomja a tanár csengő hangját? Netán zavarja a diákot jegyzetelés közben? Vagy az esélyegyenlőtlenség már a fülbevaló viselésnél kezdődik? Eme rendszabály kitalálójának adnék egy tippet. Amikor elérnek a gyerekek ötödik osztályba, s fellapozzák az egyiptomi történelmet, ne restellje a tanár kezébe venni a könyvet, hogy megtudja: az ókorban is viseltek ékszert, mi több, jelkép volt. Netalántán - némi kis leleményességgel - még az akkori funkciójának megértésében is segíthet. Feltéve, ha talál még az osztályban egy párat, amelyet nem vetettek ki a fülekből... A természetjárók ópusztaszeri napján Kitüntetett Heves megyeiek Befektetésnek: „törtarany” helyett fa Idényjelleggel évente 250-300 ember foglalkoztatását biztosíthatja A Magyar Természetbarát Szövetség minden év szeptemberében megrendezi a természetjárók napjának központi ünnepségét. A millecentenárium évében ezúttal Ópusztaszeren, a Nemzeti Történelmi Emlékparkban. Megyénket az egri és a rózsaszentmártoni sportbarátok képviselték, többek között Lovász József, a MTSz Heves megyei Bizottságának főtitkára és Csávás István megyei elnök. Az ország minden részéből összesereglett természetjárókat zenés ünnepi műsorral köszöntötték, majd Lémann István, a Csongrád Megye Közgyűlésének elnöke kiemelte, milyen egészséges és hasznos a természetjárás. Galyatetőn tegnap ért véget a hatodik nemzetközi pszeudo- karszt szimpózium. A négynapos tanácskozáson a barlangkutatás egyik sajátos szakterületének, a vulkánszpeleológiával foglalkozók adtak egymásnak randevút. Cseh-, Német- és Lengyelországból, Ausztriából, Romániából, Hollandiából, Szlovákiából és persze hazánkból képviseltették magukat azok a barlangászok, akik a vulkanikus eredetű hegységek, továbbá homokkő-vidékek barlangjaiEzt követően, az országos elnökség határozata értelmében elismerések átadására került sor. Heves megyéből a Természetjárás fejlesztéséért kitüntés ezüst fokozatát kapta Papp László, az egri 4- es számú Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. A túramozgalomban kifejtett kimagasló munkája elismeréséül a rózsaszentmártoni természetjárók vezetője, Fác- zán Attila a Dr. Téry Ödön Emlékérmet vehette át. A megemlékezés után fogadást adtak a vendégeknek, melyen megjelent dr. Thékes István, Csongrád megye sport- igazgatója is. A program az emlékpark megtekintésével zárult. (f.a.) nak kutatásával és feltárásával foglalkoznak. Magyarország legnagyobb ilyen ürege a Csörgő-lyuk, Európában is ritka genetikájú barlang, melyet a részvevők a program keretében meg is tekintettek. Különben, ahogyan a rendezvény egyik szervezője Esz- terhás István a hazai vulkánsz- peleológusok vezetője elmondta, a Mátra nagyon gazdag kutatási hely, hiszen eddig már 68 kisebb-nagyobb barlangot találtak már itt. (Folytatás az 1. oldalról) A gyengébb termőhelyi adottságú szántóföldek, rétek és legelők tehát szolgálhatnák a fatermesztést. Miközben kömye- zetjavító, üdülési, turisztikai, sport- és egyéb szociális célokat is segítenének. Heves megyében egy tíz évre szóló, középtávú fejlesztés mintegy 150 ezer hektár új erdő telepítéshez vezetne.- Bízva persze abban, hogy a földtulajdonosok mellé állnak ennek a hosszútávú befektetésnek. Meggyőződésem, hogy a kevés aranykoronát érő területek hasznosítására ez a legjobb megoldás. Ha bírjuk a földtulajdonosok akaratát, mi adjuk a szakértelmet, az anyagi források pedig garantáltak, akkor nincs más hátra - hangsúlyozza Schmotzer András - , mint kidolgozni egy térségi erdőtelepítési koncepciót. Szűkebb régiónkban a domborzati viszonyok miatt elsősorban nem gépi telepítéssel, hanem a facsemeték egyedi ültetésével lehet számolni. Ebből adódik egy újabb következtetés.- Ennek révén több dolgozót lehet foglalkoztatni. Számításaim szerint tavasztól őszig körülbelül 250-300 ember vonható be a feladatba. Rövid betanításukról a mátrafüredi erdészeti szakközépiskola, illetve az erdőgazdaság gondoskodhat - jegyzi meg a vezérigazgató. A programot önállóan az erdőgazdaságok sehol sem tudják vállalni, de - mivel náluk a szakértelem - kezdeményezői az érintett kör mihamarabbi eszmecseréjének. Ehhez partnerként szeretnék megnyerni a megyei munkaügyi központ, a megyei mezőgazdasági hivatal, a falugazdák, az erdőfelügyelőségek, s nem utolsó sorban a földtulajdonosok támogatását. Heves megye területének ma 18 százalékát borítja erdő. Egykét évtized alatt ez a mutató a szakember jövendölése szerint elérheti a 25-28 százalékot. Hogy merre találhatók majd az egykori szálfák?- Nem akarunk senkit kire- keszteni a telepítésből, ezért nemcsak a 3-as főúttól felfelé eső terepekre gondolunk - tudjuk meg a választ. Arra is feleletet kaptunk, amely a faféleségeket firtatta:- A megvizsgált termőhelytől, talajtípustól és a klímától egyaránt függ a kiválasztás. Ahová tölgyet kell ültetni - hoza a szélsőséges példát Schmotzer András -, oda nyárfa nem való. Vízszegény talajban két év múlva úgyis kiszáradna. Ajánlanlunk majd megfelelő fajtát, s a szaporítóanyagokról, a csemetékről is gondoskodunk. Az erdőgazdaság - megbízás alapján - kész a foglalkoztatási program menedzselésére is. Budavári Sándor Kutyamese Volt egyszer egy kutya ország. Abban volt csak kutyavilág! Idomított falka népség együtt zengte: testvériség. Történt aztán, hogy az öleb fajta, észrevette: nagy kutyája mind elhagyja. Míg ő nyüszít, amaz kaparja, marja. No de, sebaj! - nyugszik bele. Hisz új világ jő! Nincs már vau... Helyette jön: EU, EU... (r.k.) Weil Zoltán várja az egri választókat Kedden délután 4 órától az egri városházán fogadóórát tart Weil Zoltán tanácsnok, SZDSZ-es önkormányzati képviselő. Egri Kolping Család: új oktatási program Az Egri Kolping Család Katolikus Legényegylet a napokban ünnepelte alapításának 136. évfordulóját. Az egyesület a Megyei Művelődési Központ 205- ös termébe várja kedd esténként hat órától azokat, akik a fafaragás, a varrás, a német nyelv, a gitárzene, a tánc és színjátszás iránt érdeklődnek. Beregszásziak szereplése Egerben A Kisvárdai Színházi Fesztivál fődíját nyerte az idén a beregszászi (Kárpátalja) Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata Boccaccio: Sólyompecsenye című előadásával. Az egri Ifjúsági Házban ma este hét órától vendégszerepeinek a ha- tárontúli színészek. Sugár István a nyugdíjasklubban Az Egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének ma délután 3 órától Sugár István történész, Eger díszpolgára a vendége a Megyei Művelődési Központban. Béke? - kérdezi fotóin Kóczán Gábor Az egri Ifjúsági Ház Kísérleti Galériája ad otthont Kóczán Gábor: Béke? című fotókiállításának. Ma délután 5 órakor nyitja meg a bemutatót Fekete István fotóművész. A fotótárlat, mely azt próbálja illusztrálni, hogy a békét nem lehet márkás toliakkal bevésni az emberi agyakba, október 7-ig látható. TRAFFIPAXVEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belterület. Aba Sámuel és Asztalos János földjén Szüreti napok Feldebrőn - barátokkal Feldebrö sok szempontból lehet érdekes a ma embere számára. Ki arról tud, hogy István király utóda, Aba Sámuel a világhírű altemplom királyi sírhelyében pihent egy ideig. Vannak, akik a későbbi történelemmel hozzák kapcsolatba, itt született és itt tért végső nyugalomra Asztalos János, aki pócspetri plébánosként került be a köztudatba. S a Debrői Hárslevelű kedvelői számára is sokat elárul a település neve. Évente már hagyományosan tartanak a településen szüreti napokat, s - noha, bőven akad az is - nem elsősorban a látványosság miatt.- Inkább azért - magyarázza Kelemen József polgár- mester -, mert ilyenkor, találkozhatnak a barátok... Eljöttek Bostonból azok közül a magyarok közül, akik néhány évvel ezelőtt a feldebrőieket választották „testvérüknek”. A Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Pócspetri számos lakója pedig feledhetetlen plébánosa miatt érzi otthon magát. A feldebrőiekkel együtt a Kálvária tövében lévő emlékműhöz zarándokoltak, koszorúikkal, virágaikkal. S mit kínált Feldebrö? Három értékes, emlékezetes, tartalmas és látványos napot. Volt szakmai beszélgetés: szőlőről, borról, szüretről, a mezőgazdasági kistermelőket érintő aktuális tudnivalókról... Az iskolában Nagy Miklós Feldebrőn élő fotográfus kiállítása, a tájházban népi mesterségek bemutatója várta a látogatókat. Forró, frissen sült kenyérrel, lángossal - tejföllel, vagy fokhagymával - kínálta Gecse Józsefné a nézelő- dőket, miközben édesanyja, Kelemen Józsefné szorgalmasan sütötte a kemencében az utánpótlást. Bodnár György pincéjéből előkerült a Debrői Hárslevelű és a Kékfrankos, ki csak kóstolót kért, ki pedig egy egész lopótökre valót palackoztatok Benn a tájházban Petró Lászlóné, Irénke néni mutatta be a helybéliektől összegyűjtött régi kincseket. Egész délutánt betöltő műsorral szórakoztatták az érdeklődőket a pócspetri, a verpeléti, a hevesi gyermekház ma- jorettjei, a kompolti Forgószél, az Aldebrő-tófalui Szélkiáltó, a markazi Széltoló, a domoszlói és a helyi néptáncegyüttesek, Pallagi Ferencné és Suszter Istvánné egri nyugdíjasok, és a falu utcáin felvonuló lovasok, csőszök, csőszlányok. Este szüreti bál volt, borral-szőlővel. Tegnap szentmisére hívott a harang, majd kirándulásra az altemplomba. Szüreti felvonulás a falu utcáin fotó: rada Katalin Barlangkutatók tanácskozása Virradatig húzták a táncházban A Gajdos együttes 10. születésnapi koncertje Szombaton délután a Dobó téren adott ízelítőt esti, 10 éves jubileumi koncertjéből az egri Gajdos Népzenei Együttes. Estére a Megyei Művelődési Központ dísztermébe a zenekar egykori együttestagokat, zenészbarátokat, néptáncos-pá- rokat hívott meg zenekartörténeti koncert előadására. A tizenöt éve Kaloda néven megalakult zenekar muzsikájával kezdte Okos Tibor Tamás Lajossal és Fajcsák Attilával. Kiemelték a bonyhádi fesztiválon dicséretet kapott moldvai katonadalokat, s Horváth Attila feldolgozásában a Rákóczi Sámuel című éneket. A Gajdos képviseletében Sára Noémi énekelt a lányok, legények in- cselkedéséről. Péterlaki cigánycsárdásban pengett Szilágyi Tibor cimbalma, felföldi muzsikát kísért Maczkó Mária éneke. Sírnak a csillagok című kazettájukról a Kőműves Kelemen című balladát adták elő. Majd Papp Gábor művészet- történész Kötődések című műsorában a magyar nyelvterület zenéjét mutatták be, diaképekkel illusztrálva a tájegységeket. A tánc rendjét, szépségét dicsérte Réti Árpád színművész Berzsenyi Dániel költeményében. A Tarnabodi Asszony kórus a hagyományos világot idézte: „Jaj de nagyon szeretem a szeretömetlAnnál jobban halasztóm az esküvőmet” - énekelték. A kanászok zord világáról emlékezett a színész Móra Ferenc: A honti iglicéjével. Dudaszóra virtuskodó botos táncot adott elő Bódi Tamás, Terenyei Tamás és ifj. Ágoston László. A jókedvű somogyi csujogatók után a Méta zenekar szatmári és székelyföldi muzsikát játszott. A Csík zenekar a kalotaszegi lakodalmakban hajnaltájt felcsendülő zenét húzta, erre rímelt Kányádi Sándor: Fekete-piros című verse. Az öt órás műsor után virradatig tartó táncház következett, melyben háromszáz ember tanulta a pároktól a kalotaszegi, mezőségi, széki, szatmári, dunántúli táncokat. A talpalávalót az ünnepeltek: Okos Tibor, Horváth Attila, Szabó Attila, Király Tibor, s a vendégegyüttesek húzták, Maczkó Mária énekelt. (császi) A Rádióban Hallottuk Nem volt Mohács... Az utóbbi napokban majd minden fórumon a románmagyar alapszerződésről vitatkoztak. Többnyire indulatosan szaporítva a szót. Az igen gyengélkedő ellenzék számára ez olcsó, de hatásos megoldásnak tűnt. Mindenesetre annyira belejöttek, hogy nem zavarta őket a nyugati államok igenlése, egyetértése, helyeslése. ők mondták a magukét. Ez a végletes álláspont tükröződött a fórumuknak számító Vasárnapi Újságban is, ahol csak úgy sorjáztak a vészjelzések. Olyannyira, hogy a naiv hallgató valamiféle Mohács-hangulatot érezhetett. Szerencsére nem sokan akadnak ilyenek. A polgárok zöme tisztában van azzal, hogy ezt az egyezséget reális bel- és külpolitikai óhajok, igények szülték, s esetleges elhárítása csak károkat okozott volna az országnak. A jajkiáltás-özön azonban nem szűnt meg. Az érintetteket az sem zavarta, hogy a higgadtabbak, a mértéktar- tóbbak megcsömörlenek a túladagolt magyarkodástól, s azt vallják: sokkal aggasztóbbak a gazdasági gondjaink. Ezek az azonnali megoldást kívánó problémák, ha miattuk kesergünk, panaszkodunk, bosszankodunk, dühöngünk, akkor valóban a jövőért drukkolunk. Ráadásul nemcsak a mienkért... Pécsi István A HEVESTHiRIAP !:' na, crómü muv ara, rtmuno, dac,rtwntúuvliaa;tiutartiwium gi ÜGYELETE: Újságíró: SZUROMI RITA Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: BÍRÓ TÍMEA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: BATA MARIANN I Telefon - (36)412-646 !
