Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

1996. szeptember 2., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Elismerések a hevesi népi értékek vigyázóinak A hevesi XIV. országos szőt­tespályázat és -kiállítás az el­múlt 30 év legnagyobb meg­mérettetése volt a népi ipar­művészeknek. Az elismerésből kijutott a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kol­lektívájának, hiszen a Magyar Művelődési Intézet I. díját kapta míves, borsókával szőtt lengamitúrájáért. Hegedűs Jánosáé, a nép­művészet mestere alapítója volt az 1952-ben létrejött szö­vetkezetnek. A jó kezű és al­kotó kedvű fiatal szakember később Egercsehiben tanította a szövést-fonást. Tíz éve a népművészet mestere elismerő címet kapta.-Hogyan születik egy-egy pályamunka?- Bizony, jó időbe telik, mi­korra letisztulnak elgondolá­saim - mondja. - Néha 1-2 évig is érlelődik bennem egy- egy forma, hogy aztán a szövő­széken gyorsan simulhassanak egymás mellé a szálak. Elszo­rul a torkom, ahogyan látom, mint válik valósággá az álom. Sajnálom, hogy a családom­ban nem követik a példámat. Ugyancsak első díjra találta érdemesnek a zsűri azt a lente- rítőt és -párnát, melyet Dányi Lajosné népi iparművész ké­szített. Ügyessége több a min­dennapos átlagnál, alkotó kép­zelete is állandóan az újat ke­resi.-Általában a len szádafüg- gönyök tervezésében vagyok otthonos - vallja meg szeré­nyen -, hozzá abroszt, szalvé­tát készítek. Garnitúrában gondolkodom, amit - bevallom - nagyon sokáig szoktam dé­delgetni magamban. Az is hosszú ideig motoszkál ben­nem, milyen anyagból, szín­ből, formából dolgozzam. Amint összeáll a kép, a szövő­széké a főszerep. Az alkotás öröme motivál. A Heves Megyei Népművé­szeti Egyesület különdíját ve­hette át ez alkalommal azsúros lengamitúrája elismeréséül Pa­taki Miklósáé népi iparmű­vész. Több mint negyedszá­zada tartozik a hevesi kollektí­vához. Igaz, az iskolában meg­tanult mindent a szakmáról, a népművészettel Hevesen talál­kozott először. Elsősorban a tervezés és a hímzés világa az övé, ebbéli jártasságának elis­merése a népi iparművész cím.-Az első komoly megmé­rettetés a ,.népművészet ifjú mestere” cím elnyerése volt - idézi fel -, amikor is egy bo- donyi búcsústarisznya mintáját dolgoztam fel. A keresztsze­mes mintájához derecskéi bo­gyómintás elrendezésben szőt­tem a háromsoros átányi azsúrt a függönybe. A hímzés az én igazi világom. Voltak dédelgetett álmaim. Egyszer kender-alapanyagot láttam. Ebből olyan hófehér, azsúros függönyt álmodtam meg, amely akkor pompázik, ha azon áttörve besüt a szobába a napfény. Papírra vetettem, s most valósqggá vált. A Heves Megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány kü- löndíjban részesítette Fülöp Pálnét, a népművészet meste­rét, lengamitúrájáért. Szövő­székkel először gyermekfejjel a tamaszentmiklósi nagyszü­lőknél találkozott. A fiatal szövőnő előbb népi iparmű­vész, majd húsz évvel ezelőtt a népművészet mestere lett. Most régi vágya teljesült.- A lengarnitúra sorsa a gondolattól a megvalósulásig eléggé hosszúra sikerült - vallja be őszintén. - A meg­kezdett munkát otthagytam, aztán folytattam, beidegesed- tem, szőttem. Végül a belső énem megelevenedett a garni­túrában, ez jóleső érzés. Cseh Béla Cikkünk Nyomán m Összefogást kér a polgármester Tréfás Miklós tiszanánai képviselő a „Mit lehet megtenni Tiszaná- nán a piros szegfű szirmai alatt?" címmel megjelent írásban be­számolt a falu egyes köztisztviselőinek „viselt dolgairól”. A vissz­hangot kiváltó írásra a település polgármestere, dr. Tóth József is reagált.-Az országgyűlési képviselő urat személyesen kértem fel au­gusztus 16-án délelőtt: az esti rendezvényünkön szegje meg a ke­nyeret. Godó úr már akkor jelezte, hogy este injekciót kap, attól te­szi függővé részvételét, hogyan érzi magát.- A HTO-támogatást az említett vállalkozó visszafizette.- Az alpolgármester úr valóban nem vett részt az ünnepségen, de a II. számú körzet orvosának szabadsága miatt azon körzet fel­adatait is ő látta el. Ebben az időpontban rendelt.- Sikertelen megfogalmazásnak tartom, miszerint a patikapriva­tizáció során vejének játszotta át a gyógyszertárat a doktor úr. E döntést a képviselő-testület (igaz, Tréfás úr nem volt jelen az ülé­sen) egyhangúan elfogadta. A doktor úr ezen túl nem utasított visz- sza konkrét önkormányzati feladatot. Én egy beszámolóban elége­detlenségemnek adtam hangot, hogy valamilyen oknál fogva egyes civil szervezetek vezetőivel nincs kapcsolatunk. Ekkor felkértem, hogy talán az ö tekintélye jobb eredményre vezetne. Ezt elhárította azzal a megjegyzéssel, hogy ő sem tudná azt jobban csinálni.- Egyetértek azzal -fogalmaz -, hogy sokkpl fontosabb tenniva­lóink vannak, mint lezárt ügyeket újra előhozni. A viták ilyen hang­vételű szellőztetése nem tesz jót további munkánknak. A feladatok megoldásához összefogásra van szükség. Tréfás képviselő a levél elolvasása után röviden kommentálta a fent leírtakat.- Értékelendő a polgármester békítő szándéka - nyilatkozza -, ám ez nem változtat az én véleményemen, amit változatlanul fenn­tartok. Sem Godó Lajost nem mentesíti egy derékfájás a rendezvé­nyeken való részvételtől - akinek, úgy látszik, teher a magyarság szülőföldjén -, sem Molnár Mihályt a sok munka, hiszen az utóbb említett képviselő nemcsak a millecentenáriumi programokról hi­ányzott. (Bár elismerem, hogy falun nem húz senki sem szívesen ujjat az orvossal.) Tréfás képviselő kifejtette: kifejezetten bosszantja a faluban uralkodó érdektelenség és közöny, s a mentalitás, hogy mindenki csak akkor aktív, amikor a saját pecsenyéjét kell sütögetni. Meg­döbbentő - utal rá -, hogy amikor pénteken elkezdődik a Dallas, mindenki igyekszik különböző kifogásokkal távozni a testületi ülésről. Tudom - nyilatkozza -: összefogás kell, de a lelkiismereté, a tenniakarásé, s nem a pártérdekeké. Ezzel együtt továbbra is válla­lom a faltörő kos szerepét a falu életében, még ha ez nem is hálás feladat. (szuromi) Átadták hazánk első rendőrmúzeumát Történelmi zászlók bevonulása Hazánk első rendőrmúzeumá­nak hivatalos megnyitója előtt még mindig ajándékokkal árasztották el az intézmény megálmodóját, szervezőjét és anyagainak gyűjtőjét, dr. Francsics Ottó hevesi rendőr- kapitányt. A szatyorban csendőrjelvény volt, a kapi- .tány arcán meg a jól ismert elégedett mosoly... Szombaton a Rendörkék- Hét záróprogramjaként avat­ták fel Tarnamérán az Al- mássy-kastélyban az első ma­gyar rendőrmúzeumot. Az esemenyen megjelent Fodor Antal, az IPA ma­gyar szekció­jának elnöke, dr. Bencze József he­lyettes állam­titkár és Ma­jor Simms Angliából, aki mindvé­gig segítette a múzeum megnyitását és az anyag gyűjtését. S természetesen nem hiányoztak az ismert té­vés személyiségek sem: Görbe Nóra, Koncz Gábor és Markos György. Az előbbiek viaszmása a múzeumban is he­lyet kapott. A program Magyarország történelmi zászlóinak bevonu­lásával kezdődött, majd kö­szöntők hangzottak el. Ezután a zuhogó eső ellenére megje­lent félezer ember a múze­umba ment, amit rohammun­kával rendeztek be egy hónap alatt. A többezer rendőrjel­vény, egyenruha, tárgyi relik­via, kitüntetés megcsodálása után rövid állófogadáson kö­szöntötték ismét a résztvevő­ket. Lapunk kérdésére dr. Fran­csics Ottó elmondta: a célt még mindig nem érték el, hi­szen a kiállításról hiányzik a bűnmegelőzési anyag, amit mihamarabb pótolni kell. Szuromi Rita „Linda” a múzeumban Mint lapunkban már többször is beszámoltunk róla: Erdőtelken a kilakoltatott J. László és élet­társa még mindig a szabad ég alatt tölti napjait. Az ügyben új információ, hogy megkeresett bennünket László édesanyja, Margit néni is, aki elmondta: rettegésben tölti napjait, hiszen fia az ideig­lenes szálláshelyükön is állan­dóan zaklatja. Cikkünkben utal­tunk arra, hogy tettleges bán­talmazás miatt eljárás folyik László ellen, akinek tárgyalása szerdán lesz. Nem kívánjuk részletezni a családi veszekedés történéseit, egy viszont tény: a nagymama eladta az unoka ne­vére íratott házat, amelyből Er­Rettegésben él az erdőtelki mama dőtelektől távol vesz házat. így remélhetőleg végleg elkerülnek egymástól a haragosok. László is megkeresett ben­nünket, aki arról kesergett: ha a lánya most elmegy innen a mamával, akkor ő végleg a ré­ten marad, hiszen nincs lakás- megoldása. (-romi) Nyilvános telefon Elkészültek a hevesvezekényi telefonhálózat fejlesztésével. Hatvan háztartásban szólalt meg a készülék, s a község He­ves felöli részén nyilvános ké­szüléket is elhelyeztek. Tanszersegélyek Hevesvezekény önkormányzata az idén is segíti a tanévkezdést. Az alsósok 2900, a felsősök 3000, a középiskolásak és szakmunkásképzősök 3500, a felsőfokú oktatási intézetben tanulók 4000 forintot kapnak. Segítség az évhez Tiszanánán összesen 530 ezer forint tanszersegélyt osztottak szét. 421 tanuló 1000-3000 fo­rint támogatást kapott. Új körzeti megbízott Szeptember 1-jétől új körzeti megbízott teljesít szolgálatot Ti­szanánán. Ezentúl minden nap Rékási Sándor őrködik a falube­liek biztonságán. Pályázat a strandra Tiszanána önkormányzata pá­lyázatot adott be a megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz a csó­nakkikötő és a Szabad strand további kiépítéséhez. A beru­házáshoz 20 százalék önerő is kell, ha nyernek. Rendkívüli ülés Hevesen csütörtökön délután 2 órakor rendkívüli testületi ülést tartanak, ahol a pályázati lehe­tőségeket vitatják meg, s kere­sik az ahhoz szükséges önerőt. Újra rock and roll Szeptember 1-jétől ismét el­kezdődtek a hevesi művelődési ház rock and roll foglalkozásai. Kezdőket, haladókat és kicsiket várnak az új ciklusban. Pélyi döntés Emelt óraszámban kezdik meg az új tanévet a pélyi pedagógu­sok. Testületi ülésen ugyanis döntés született a 20 órás cik­lusról, és támogatják a kistér­ségi társulás pályázatait is. Kezdődhet a nánai tornaterem helyreállítása Iskolakezdésre nem fejezték be a tiszanánai tornaterem helyreállítását. A július nyol- cadikán tomboló vihar nyo­mai még mindig látszanak a tetőszerkezeten. A rekonst­rukcióra csupán két hónapos késéssel kerülhet sor, hiszen számos nehézség akadá­lyozta eddig a helyreállítást. Az elhúzódó tárgyalások részleteiről dr. Tóth József polgármester számolt be. A tornatermet a ’90-es években építtette a község. Az első örömök után azonban rá kellett döbbenniük a haszná­lóknak és a működtetőknek egyaránt: az épület nem egé­szen stabil. Két éve egy tavaszi vihar tett károkat a tetőszerke­zetben, míg az idén egy júliusi vihar okozott 3,2 millió forint nyi rongálást.- A vi­har más­napján szóltam az Európa Biztosító­nak - em­lékezik vissza a polgár- mester -, hogy megron­gálódott a tető. Mi­vel a biz­tosító 24 órán belül nem jelentkezett, ismét keres­tem őket. Kiderült: ők arra hi­A csarnokból a szabad ég látszik... vatkoznak, hogy a két évvel ez­előtti rongáláskor már jelez­ték, hogy az épüle­tet meg kell erősí­teni. Ak­kor a ter­vező és a kivitelező azt nyilat­kozta: minden szabályos. A szakvé­lemény szerint vi­szont erő­sítésre szorult a tetőszerkezet. Mi csak a sérült részeket javítottuk ki - mondja a falu első embere -, amik az idei vihar során megállták a helyüket. A biztosító azonban az önkormányzat közrehatását állapította meg, így a tárgyalás első szakaszában csak 30 szá­zalék kifizetését vállalta. A napokban végleges meg­oldás született: 70 százalék ki­fizetését vállalja a biztosító, ám a szakmunka bérét a köz­ségnek kell állnia. Ezzel együtt igazságügyi szakértőhöz fordult az önkor­mányzat, akit felkértek a fele­lősök személyének kideríté­sére. A szakvélemény után az sem kizárt, hogy büntető eljá­rást kezdeményeznek az épít­kezés során mulasztó személy ellen. (szuromi) Hevesvezekényben a millecentenáriumi ünnep­ségen adták át a község lakóinak a díszkutat. Az emlékművet a Szálkán kastély előtt csodálhatják meg a Hevesről Kisköre felé igyekvő utazók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom