Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. szeptember 27., péntek Bálint gazda Ostoroson Politika helyett inkább a zellerről Csúszott a program, így a dél­után 2 órára ígért sajtótájékoz­tatóból 15.30-ig semmi sem lett Ostoroson, ahová az SZDSZ szervezője az újságírókat invi­tálta. Bálint György országgyű­lési képviselő, a Parlament Me­zőgazdasági Bizottságának tagja tegnap a megye több tele­pülésén is tartott lakossági fó­rumot. Ha némi késéssel is, de azért csak befutott Ostorosra a nép­szerű Bálint gazda, és szívélye­sen válaszolt az érdeklődők kérdéseire - tudtuk meg Kisari Zoltán polgármestertől. A jelenlevőket a meghirde­tett téma, A mezőgazdaság szerkezetváltása helyett a bor­hamisítók megfékezésének le­hetőségei izgatták. Egy idős asszony pedig arra volt kíván­csi, mit tegyen, hogy a kertjé­ben is megnőjön a zeller. A meghívott vendég a bevált szőlőfajták mellett tört lán­dzsát, meglátása: az európai piac Magyarországról magyar bort vár. Mézeskalács és póniló Mihály-napi vásár Egerben Ma délután fél 4-től az egri Ep­reskert úti óvodában Mihály- napi vásárt tartanak. Az immár második alka­lommal megrendezendő ese­ményt megelőzően a gyereke­ket a pétervásárai állat- és ki­rakodóvásárra vitték el, hogy élőben is megtekinthessenek egy ilyen eseményt, az ott szer­zett élményüket pedig a saját kis „piacukon” is hasznosítani tudják. A délután folyamán az óvoda udvarán pánikon lovagolhatnak a kicsik, míg a játszóteremben az óvónők meseelőadást tarta­nak. A vásári hangulatról Okos Tibor tanítványai gondoskod­nak, hangszeres zenével. A látogatók az óvodások há­zilag elkészített díszeit (zsák­bábokat) és édességeit (mézes­kalács, sütemények) vásárfia­ként hazavihetik. Művészeti rendezvények Színek és évek Hétfőn délután öt órakor nyitja meg Mészárosáé Pusztai Eva a Forrás szabadidőközpontban Lénárt Andorné tanár Színek és évszakok című kiállítását. Köz­reműködik Czövek Zsuzsanna. Este 7 órakor a Líceum Iro­dalmi Kávéházának Szokolay Károly egri költő, műfordító lesz a vendége. A földszinti I. előadóba várják az érdeklődő­ket. Találkozó a noszvaji De la Motte-kastélyban Barátkoznak a bíróságok Egyelőre még nem született hivatalos megállapodás a né­met és a magyar igazságügyi miniszter között, ám Hans- Jochem Emde, a bautzeni bí­róság elnöke mégis eljött He­ves megyébe, hogy tanulmá­nyozza jogrendszerünket. A tegnap délutáni sajtótájékoz­tatón, a noszvaji De la Motte- kastélyban dr. Hunyadi-Bu- zás Ágnestől, a megyei bíró­ság elnökétől megtudtuk: az érdeklődés kölcsönös. Meg­egyeztek, hogy a magyar bí­rák is kapnak írásos tájékozta­tót, sőt tanulmányutakon is részt vehetnek majd a későb­biekben. Hans-Jochem Emde kérdé­sünkre elmondta: náluk a pal­gán peres ügyek - átlagosan — hét hónap alatt zárulnak le, büntető perekben három hó­nap alatt születik ítélet. Bár telt házzal üzemelnek börtö­neik, találnak helyet az el­ítéltnek. (n. z.) Kibontották a tetőt, vitték a műkincseket, régiségeket Toplistás betöréses lopás Egerben: a zsákmány sok száz millió forintot ér? Tegnap reggel öt óra tájban la­kossági bejelentés futott be az Egri Rendőrkapitányságra, mi­szerint valaki a Bethlen Gábor utcában különféle régiségeket pakol be egy Barkas típusú kis­teherautóba. Nos, a kiküldőn járőr a Szépasszony-völgyi úton igazoltatott egy férfit, aki egy Barkast vezetett. Az illető ugyan átadott egy jogosítványt és egy személyi igazolványt, ám az már első ránézésre is lát­szott: ezek az okmányok nem az övéi. Sőt, a forgalmi engedély­ben sem annak a neve szerepelt, akit a sofőr megnevezett. Az is kiderült, hogy a Barkasban bi­zony antik órák és egyéb régi­ségek találhatók. Az „úriem­ber” ugyan váltig bizonygatta, neki fogalma sincs a szállít­mányról, mindez nem segíthe­tett rajta, hiszen a rendőrök számára nyilvánvalónak tűnt: alapos a gyanú arra, hogy az említett tárgyak bűncselekmény nyomán kerültek az autóba. A férfi — aki különben sziget- szentmiklósi lakosnak vallja magát, bár ez korántsem bizo­nyos — jelenleg a rendőrség vendégszeretetét élvezi. Noha az ügy - érthető mó­don - még számos homályos mozzanatot tartalmaz, lapunk­nak annyit sikerült kiderítenie, hogy a kifosztott épület afféle lerakóiként szolgál egy — nem megyénkbeli - régiségkeres­kedő számára. Ő első ránézésre úgy véli, hogy a kára mintegy 500-600 millió forintnyi. (Az összeg nagysága persze még mindkét irányban jelentősen változhat, annyi azonban már most bizonyos: rendkívül ko­moly értékekről van szó.) Mindezt igazolni látszik, hogy — legalábbis híreink sze­rint — igen sok antik órának, muzeális értékű fegyverritka­ságnak (így Mátyás korabeli daraboknak), nyilvántartott festménynek kélt lába. Joggal feltételezhető, hogy a „nagy balhét” többen csinálták. Nem csupán az elvitt értékek sokasága utal erre, hanem az elkövetés módja is: a betörők kibontották az épület tetejét (ez sem feltétlenül egyemberes do­log, nem is szólva arról, hogy valakinek figyelnie is kellett), s úgy jutottak be a házba. Ahhoz sem kell túlzottan nagy fantázia, hogy kitaláljuk: a hívatlan látogatók valakitől tippet kaptak, ahogyan az a ha­sonló esetekben lenni szokott. Vélhetően többször is fordul­tak, ugyanis egy fuvarral aligha lehet annyi holmit elvinni, amennyi - a tulajdonos szerint — hiányzik. Az már a tettesek peche, hogy a „buli” a reggeli órákig eltartott (lehet, hogy saj­nálták otthagyni az értékeket), így aztán akadt egy illető, aki gyanút fogott a korai pakolá­szás láttán. Tegnap délután érdeklődtünk dr. Orosz Gyulától, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi he­lyettesétől, aki elmondta, hogy valóban nyomoznak az ügyben, ám hozzátette: bővebb infor­mációval a mai sajtótájékozta­tón szolgálnak majd. (s. i.) Otthonápolási és rehabilitációs centrum nyílt Egerben Humánusabb és gazdaságosabb — Példaértékű csoportmunka eredményeként nyithatja meg kapuit az egri otthonápolási és rehabilitációs centrum, amely kiegészíti a minisztérium törek­véseit. Bár hazánkban még új­donságnak számít ez a fajta szolgáltatás, a nyugati orszá­gokban már komoly hagyomá­nyai vannak, ugyanakkor ná­lunk is egyre nagyobb az igény arra, hogy a beteg saját ottho­nában épüljön fel. Mindez már csak azért is támogatandó, mert humánusabb és gazdaságosabb módja a gyógyulásnak. Mindezt dr. Kovács Ist­vánná, a Népjóléti Minisztérium Ápolási Főosztályának főosz­tályvezető-helyettese jelentette ki a RehaMed Kft. Pacsirta utcai rehabilitációs központjának tegnapi megnyitóján. Dr. Kertész Gabriella, a kft. ügyvezető igazgatója szerint a Magyarországon még egyedül­álló kezdeményezést tíz év elő­készítő munkája előzte meg. Hozzátette: a minisztérium ál­tal is kívánatosnak tartott házi betegápolás csak akkor mű­ködhet hatékonyan, ha megfe­lelő eszközpark áll rendelke­zésre. A centrumban éppen ezért lehetőség lesz kipróbálni a berendezéseket, amelyek közül a nagyobb értékűeket akár bérbe is lehet venni. Kertész doktornő szerint a RehaMed ál­tal gyártottakon kívül más, e téren tevékenykedő cégek ter­mékeit is be tudják itt szerezni az arra rászorulók, így nem kell egy-egy segédeszközért be­utazniuk az országot. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár jelenlévő képvi­selője mindehhez hozzáfűzte: terveik szerint jövő év elejétől immár lehetőség lesz az ilyen céllal életre hívott depók, va­lamint az eszközök központi támogatására is. (kühne) A Bán-patak völgyében választják meg a vezetőséget Városi diáktanács Egerben Eger valamennyi középiskolá­jának és kollégiumának két-két tagú küldötte vett részt tegnap az egri Ifjúsági Házban megtar­tott Városi Diáktanács alakuló ülésén. A mintegy negyven fiatal — Tóthné Bánszki Zsuzsannának, a városi önkormányzat ifjúsági feladatokkal megbízott munka­társának vezetésével - bemu­tatta iskolájának diákönkor­mányzatát. Ezután a fiatalok javaslatokat tettek a működési rendre, majd megvitatták a vá­rosi diákparlament delegálási módját. Eszerint az egri középiskolák 3-7 tagot küldhetnek az októ­ber végén a Bán-patak völgyé­ben megrendezendő táborba, ahol az összehívott városi diák- parlament az előzetesen elkészí­tett házszabályokat és a napi­rendi témákat vitatja meg, majd megválasztja a diáktanács veze­tőségét. A megalakult szervezet köz­reműködésével a különböző is­kolák - egymás ötletei alapján — kulturáltabbá tehetik környe­zetüket, valamint az informá­cióáramlás segítségével más oktatási intézmények is bekap­csolódhatnak a programjaikba. Az egri önkormányzat az éves költségvetéséből rendsze­resen támogatni kívánja majd a jövőben a fiatalokat, éppen ezért egy bizonyos összeget if­júsági célokra különítenek el. (ho) A sajátos kiállítás egy része fotó: perl Márton Egn metszetek, térképek Az itt máshoz szokott közön­ség ismét meglepődhet az egri Bródy Sándor Könyvtár galé­riájának legújabb kiállításán. Sugár István helytörténész ugyanis tegnap délután Eger metszetes, térképes ábrázolá­sáról nyitott bemutatót. Az érdeklődő a város kö­zépkori utcarajzától a legen­dás vár első, 1568-ból szár­mazó műszaki felmérésén át az ősi település mai szerkeze­tét ismertető nyomdai termé­kekig egész sor figyelmet ér­demlő munkával - közöttük számos érdekességgel - talál­kozhat. Képet kap például a Szép- asszony-völgy „öregsorának” kialakulásáról csakúgy, mint a püspöki pincerendszerről. Valamicskét élvezhet a XIX. század első felének helyi pa­norámájából, jelentősebb épü­leteiből. Időzhet a török vi­lágnál, vagy éppen a már szá­zadunk húszas éveinek köze­péről származó — valaha min­den bizonnyal titkos — katbnai térkép előtt. Hasznos randevú lehet ez a múlttal, s tanulságos összeve­tés a jelennel mindannak, akit csak érdekel a történelem, s Egernek most hagyományt te­remtő ünnepe, s Szent Mihály napja ilyenféle tárlatos kö­szöntését megtiszteli látoga­tásával. (-ni) Titkos lelki dolog a zene szeretete — mondja Ma­rik Erzsébet, az egri ta­nárképző főiskola ének-zene tanszékének docense, a szín­ház korrepetitora. Még gyer­mekkorában jegyezte el magát a muzsikával, amikor első zongoraórájáról hazaérkezett. Nem is tudná megmondani, hogy mitől szép, mitől hat rá. Kiváló tanárai sokoldalú kép­zésben részesítették, amit to­vább akar adni tanítványainak. Ezzel lehet „megfogni” őket. A titok megfej teilen marad Ha részesülnek a pillanatban, átélőjévé válnak a zenének, ka- tartikus élményt kapnak, s ak­kor a közönség is átérezheti azt, amit a zene által nyújtanak neki. Hatás nélkül fabatkát sem ér a zene — mondja. Vonzza a „létra végén” álló gyönyörűséges titok, az él­mény mögötti csoda, de nem akarja megfejteni. Addig szent. A válasz megfogalmaz- hatatlan. Sok évezred óta ke­resgélik, de nem biztos, hogy valóban meg kell-e találni. Furcsa közvetítőnek érzi magát, halott jelrendszert elő­adónak, „elvetemülten” bátor­nak, hogy szeretné eljuttatni az alkotást az emberi lelkekhez. Át kell jönnie a rivaldán an­nak, amit ő maga felfedezett a zenéből. Ha sikerül a koncert, azt már azonnal, a hangszer mellett érzi. Nagy csend kelet­kezik, mint amikor repíti őket a szárnyán a zene. Kötelessé­gének érzi, hogy minél többet tanuljon meg, hogy jót tegyen az embereknek. Szeret a diá­kokkal zenélni, amint konzer- vatorista korában boldogság volt a professzor úrral zongo­ráznia. Itt látszik, mekkora fe­szültséggel készül a játékra, és ez visszahat a tanításra is: küz­denie kell az anyaggal... A kí­váncsi diákot szereti, aki olyan, mint a Matijuska-baba. Aki egyre beljebb és beljebb hatol az ismeretekbe. Minél többet tud, annál jobb szakem­ber. Meg kell tanítania a diákot a nyítogatás módjára, hogy ön­állóan is képes legyen a tudás megszerzésére, hiszen ó maga is tanár lesz. Meg kell dolgozni érte szakmai tisztességgel. Ez minden művészetre, minden emberi teremtett dologra érvé­nyes. A tehetség önmagában csak rövid ideig tart ki. Vi­szont a szorgalom önmagában nem honorálandó. A kettő együtt vezethet valahová. Mint színházi korrepetitor, rengeteget tanul a rendezőktől. Figyeli, hogyan instruálják a színészeket, hogyan fejlesztik őket. Még szegedi balett- és opera-korrepetitor korában ta­nulta és szerette meg a más műfajokkal való együttműkö­dést, amit a koncertMiák-szín- ház viszonylatban használ. A tanításban a diák alapproblé­máit keresi. Megtalálni csak ál­landó figyelemmel, megérzés­sel tudja. Ugyanolyan feladat­FOTÓ: PILISY ELEMÉR nak érzi nekik előjátszani, mint pódiumon szerepelni vagy koncertet adni. Huszonegyedik tanévét kezdi az ősszel, és gyógyíthatatlan optimista. Császi Erzsébet Vasárnap: Zsadányi búcsú A szeptember 29-i nagybúcsú napjára szervezte millecentená- riumi rendezvényeit Tarnazsa- dány önkormányzata. A nap programja szentmisével kezdő­dik, amelyet dr. Tokaji Nagy Tivadar celebrál. Ezután a köz­ségi kultúrházban ünnepi nagy­gyűlésen tart megemlékezést Mester András polgármester, aki egyúttal bemutatja a közsé­get a településről elszármazot­taknak. Az egész napos sátras kira­kodóvásár mellett délután Kir- ják Béláné Dobi Ilona és Csin­talan Henrietta amatőr festők munkáiból, illetve dr. Kovács István fotóiból nyílik kiállítás, de az érdeklődők megtekinthe­tik a helyi önkéntes tűzoltók bemutatóját is az általános is­kola sportpályáján. (h. b. s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom