Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Tollvégen Pozitív szavak a Kinizsiről Néhány hete beszélgettem Muraközi Lajossal és Tóth Attilával, a Selypi Kinizsi (Messiásként visszavárt és akként is fogadott) kitűnő játékosaival. Szegény Mura - hol volt még akkor a banális sérü­lése! - optimistának tűnt. Jó a csapat, mondta, jönniük kell a: eredményeknek. És valóban, pár nap múlva idegenben megverték a Jászberényt. Úgy tűnt, sínen vannak. Én meg lapítottam. Az elmúlt tavaszi vesszőfutás idején annyit szapultam a történéseket, hogy már-már magam is megbántam. Lehet, hogy elhamarkodottan alkottam ítéletet? Több türelemre, toleranciára lett volna szükség? Nagyobb megértést kellett volna tanúsítanom a vezetők döntései iránt? Mindezeket átgondolva, meg is fogadtam a fiúknak: még egy látványos siker, s számíthatnak a pozitív hangú elemzésre is. Mert tudom jól, a művész kenyere a taps, hát rajtam igazán ne múljon... Am a Kinizsi peches gárda. Előbb elmentek Mátyusék - bár so­kak szerint ez inkább használt a csapatszellemnek -, aztán egy edzőmeccsen Muraközi vádlijába üvegcserép vágott. Emellett né­hány játékos indiszponáltsága is kellett a Pásztó elleni vereséghez - hogy az egyéb, kevésbé látványos okokról most ne beszéljek -, de tény, hogy a hurrá-hangulat elmaradt. Részemről is. Az elmúlt hét végén azonban kiharcolták maguknak az elisme­rést a fiúk. Új szászon imponáló játékkal győztek úgy, hogy akár jobban is kitömhették volna a vendéglátók hálóját. Lőrinc János edző elképzelései beváltak, a szerkezetbeli átalakítás a javára vált a gárdának. Mentek, hajtottak, küzdöttek a srácok, és Szolnok me­gyében öröm volt selypinek lenni. A közelmúlt valamelyik Kinizsi-meccsén egy helyi szurkoló rám ripakodott: semmi keresnivalóm a B-közép tájékán, éppen a ko­rábbi, dörgedelmes hangú írásaim miatt. Sajnáltam őt műfelhábo­rodásáért, kizárólagosságra utaló szemléletéért; úgy gondolom, magam is szeretem annyira a csapatot, mint ő, még ha kevésbé borgőzösen is. Éppen ezért legalább annyira várom a győzelmeket, a régi, örömteli pillanatokat. Nem is neki, hanem a selypi futball ügyéért ténylegesen tenni akaró, jó szándékú illetékeseknek - vezetőknek, trénereknek, játé­kosoknak, de még a saját jelentőségüket bőven túlértékelő tüstén- kedöknek is - üzenem: a kritikának is megvan a maga szerepe, ne adj’ Isten, haszna. Szájbarágósadban: értetek haragszom, nem rátok... Tari Ottó Lóháton a Kiskunságba Aligha szokványos az a ka­landok sorát ígérő vállalko­zás, amely tegnap hajnalban kezdődött. Tíz megszállott úgy döntött: elmegy a hét­végi, Kecskeméten tartandó lovas világtalálkozóra, még­pedig hőn dédelgetett négylá­búja nyergében. Benke Gábor, Újházi And­rás, Horváth Anikó, Zólyomi Zsolt, Szekszius Laura, Tari Mihály, Sáfrány László, Kajó János, Győré Tibor és Juhász Gábor egyenruhát is készítte­tett a túrára. Remélik - noha folyómedrek mentén, dűlő- utakon, sárban-esőben kell leküzdeniük a távot -, hogy két nap alatt a fütyülős barack hazájába érnek. S ott akkor majd ország-világ 5000 lo­vasa előtt kijelenthetik:- Hatvanból jöttünk! Fotózáskor igazoltan távol: kettő (plusz kettő)... fotó: t. o. Ülés Lőrinciben Ma 14 órakor tanácskozik Lő­rinciben a képviselő-testület. Megvitatják a helyi adózás ta­pasztalatait és a településtiszta­ság kérdéseit. Kitüntetések ala­pításáról is döntenek. A romantikus zenéről A romantikus orgonamuzsiká­ról tart előadást ma 18 órakor Hatvanban Koloss István, a bu­dapesti Bazilika főorgonistája. A rendezvényre az Ady Endre Könyvtárban kerül sor. Boldogi beszámoló Szeptember 20-án 19 órára hívta össze a boldogi képviselő- testületet Záhonyi György pol­gármester. A vezetőség beszá­molót hallgat meg az óvoda működéséről és az első félévi pénzügyi terv teljesítésérői. Családi vasárnap Szeptember 22-én 17 órától családi vasárnapot rendeznek a hatvani Kristály-kastélyban. A Kisváros a nagyvárosban című gyermekműsor után fellép a KGB zenekar és Ihos József (Kató néni) humorista. Duatlon, ajándékkal Holnap, pénteken délelőtt há­romnegyed tízkor nyitják meg Hatvanban a Hatvani Volán - Pepsi-Cola diák-duatlon ver­senyt. Ekkor adják át az isko­láknak a Hollandiából aján­dékba kapott sportszereket is. Takarítanak Horton A horti polgármesteri hivatal felhívta a lakosság figyelmét: az országos takarítási hétvégé­hez csatlakozva szombaton és vasárnap tegyék rendbe az in­gatlanuk előtti közterületet. Rockfesztivál az erőműi tónál A Lörinctöl Lőrin- cig programsorozat keretében rockfesz­tivált tartottak az erőműi tó partján. Ezen fellépett a környéken nép­szerű lőrinci Crack együttes is, amely­nek tagjai: Sebők Olivér (szólógitár), Szabó Gábor (basz- szus), Bürüs Csaba (dob) és Rabecz Tamás (ének, bil­lentyűsök). (FOTÓ: SZIGETI TAMÁS) Az ügynök trükkje A hatvani fiókszerkesztöség ajtaja bárki előtt nyitva áll. Még az „Ügynökök kíméljenek” táblát sem ragasztottuk az ajtóra, igf előfordul, hogy a zenélő óvszertől az elektromos buborékig mindenfélét megpróbálnak a nyakunkba sózni. Legutóbb egy könyvárus tette tiszteletét, negyedmagával. Itt a főnök is - mutatott maga mögé, majd lélegzetet sem véve be­lefogott a portéka ismertetésébe. Gyermekkönyveket ajánlga- tott, természetesen „óriási kedvezménnyel”.- Tessék belelapozni bátran! - nyomott a kezembe egy me­sealbumot. - Meggyőződhet róla, hogy bagóért van. Viszik, mint a cukrot. Csoda, hogy egyáltalán még lehet kapni. Belenéztem udvariasan. Szerintem nem érte meg. Nyújtot­tam volna vissza, mire az ügynök szigorú arckifejezést öltött:- Mondtam, hogy itt a főnök - vonta össze szemöldökét. - A telkemre kötötte, hogy az összefogdosott árut ne vegyem át... (t. o.) Tanácsadó testület a galériában Moldvay Győző halálát köve­tően a Hatvani Galéria művé­szeti irányítását egy tanácsadó testület vette át. Ennek tagjai: Bakos Ildikó, Bolyki István, dr. Dömötör János, Farkas Kál- mánné, Földy Péter, Jane só Il­dikó, Matiszlovicsné Horváth Éva, Pálffy Katalin, dr. Pogány Gábor és Sz. Nagy Mária. Legutóbbi ülésükön a követ­kezőkről határoztak: a galéria folytatja a természetelvű törek­vések támogatását, s megtartja az országban egyedülálló Arcok és sorsok portrébiennálé, vala­mint a Magyar tájak tájképfes­tészeti tárlat hagyományait is. Céljuk, hogy e két kezdemé­nyezés visszakerüljön a nagy országos kiállítások közé. A testület úgy véli: az intéz­mény működése a jelenlegi ke­retek között megfelelő. Új szobor Hatvanban Szeptember 23-án, hétfőn dél­előtt 9 órakor a névadó szobrát avatják Hatvanban, a Széchenyi István Közgazdasági Szakkö­zépiskolában. Balogh Géza al­kotását Szinyei András polgár- mester adja át az intézménynek. Szeptember 20-án, pénteken 9 órakor nyitják meg a Régi idők játékai című kiállítást a Gádor Kálmán úti óvodában. Ugyanitt 10 órától Villányi György né, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa tart előadást az óvodák pedagógiai programjai­nak elkészítéséről. *** Japán vendégek egzotikus szer­tartásokat mutatnak be a hat­vani városháza japán termében szeptember 21-én, szombaton 16 órakor. Szintén japán köz­reműködőkkel 19 órakor ko­molyzenei hangverseny lesz a belvárosi templomban. *** Szeptember 21-én, szombaton az új hatva ni Liszt Ferenc Mű­velődési Házban a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház vendégjátékán vehetnek részt az érdeklődők. A társulat Boc­caccio: Sólyompecsenye című pajzán játékát adja elő. Ecsédi fiatalok a pódiumon Kati már neves színházakban is bizonyított - Norbi első interjúja Ezeréves a magyar iskola Kulturális gála Színvonalas szakmai és kultu­rális programokkal várja az ér­deklődőket Hatvanban az Ezer­éves a magyar iskola című ren­dezvénysorozat. Az események közül a leglátványosabbnak az a kulturális gála ígérkezik, amelyet szeptember 23-án, hét­főn tartanak a Damjanich Ipari Szakképzési Intézet aulájában. A 16 órakor kezdődő ese­ményre a város csaknem vala­mennyi alap- és középfokú ok­tatási intézményéből jönnek ta­nulók, hogy fellépésükkel szí­nesítsék a programot. Emellett természetesen bemutatják pro­dukciójukat az óvodások és a „lesznaisok”, majd - hogy a kü­lönlegesség se hiányozzon - pódiumra lépnek a török test­vérvárosból, Alpulluból érke­zett diákok is. Sikeres falunapokat tartottak Ecséden. Még a nem lanyhuló eső sem tudta elvenni a hely­béliek kedvét a mulatozástól; tömegesen látogatták a ren­dezvényeket, amelyek legfőbb varázsa talán abban rejlett, hogy a szomszéd kislány, a rokon kisfiú, vagy éppen Józsi sógor is bebizonyíthatta: tud ám ö olyasmit is, amit senki nem gondolna róla! Egy „félprofi” lány... Nagy Kati négy éve a Toldi Mária Musicalstúdió hallga­tója. Az idén érettségizett, szép arcú, s igazán formás alakú lány ma már a fővárosban él, de nagyszülei, barátai miatt gyakran visszatér Ecsédre. Ta­lán el sem költöztek volna a fa­luból, ha kisgyermekkorától kezdve nincsenek színésziam­bíciói...- Tíz esztendeje felvettek a Harlequin Gyermekszínpad társulatába — meséli. - Apuék rendszeresen hordtak Buda­pestre, de a végén ez már igen nagy terhet jelentett számukra. Abba kellett volna hagynom tanulmányaimat, ám tanáraim lebeszéltek erről. Közben fel­vettek Botka Valéria kórusába, mire anyuék úgy döntöttek, hogy felköltözünk.- Mára bizonyára kiderült, megérte-e?- Egyértelműen igen. 1989- ben kaptam az első szerepe­met. A Rockszínház Nyomorul­tak című előadásában Jean Valjan - alias Vikidál Gyula - lányát játszhattam, mindössze 11 évesen. Ezt követően én vettem át Szinetár Dórától Nyilas Misi nadrágszerepét, majd az Operettben Lujza kö­vetkezett, a Muzsika hangja című előadásban.- Itt, Ecséden társaiddal a Fame (Hírnév) című musical­ből adtatok elő részleteket. Frenetikus volt a siker!- A Thália Színházban az idén mutatták be a darabot. Nyár közepéig játszottuk, s ok­tóbertől újra szerepel a reper­toárban. Közben újabb - ezút­tal már „felnőttebb” - szerepet kaptam az Operett Színházban: a Muzsika hangjában a legna­gyobb lányt játszom.- Távlati céljaid?- Márciusban felvételizem a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolára. Nagyon bízom benne, hogy sikerül...- Ennyi elfoglaltság mellett a magánéletre aligha futja...- Ez nem olyan szakma. Azért, ha van időm, Ecsédre mindig eljövök. Örülök az it­teni sikerünknek, mivel volt bennünk félsz, hogyan fogad­ják majd a produkciót. Most boldog vagyok. ...és egy amatőr kisfiú Helybeli általános iskolások adták elő az Orosz Csilla ta­nárnő által színpadra állított Csalóka Péter című népi szín­játékot. A címszerepet Husa- nyicza Norbert hetedik osztá­lyos tanuló alakította. Még jelmezben volt, amikor a vas­taps után elcsíptem a folyosón.- Miért pont rád esett a vá­lasztás?- Talán azért, mert az isko­lában és a hétköznapi életben is szeretek szerepelni...- És kedveled a magyarórá­kat...- Azokat igen, főleg az iro­dalmat, és persze a testneve­lést. Ezek a kedvenceim.- Történelem? Matek?- Azok nem annyira.- Maholnap pályaválasztás. Kialakult már az elképzelésed a jövőt illetően?- Még nem egészen. Von­zódom a művészetekhez, jó lenne ezen a vonalon folytatni. Talán festő vagy színész sze­retnék lenni... (T. O.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom