Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-30 / 202. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 30., péntek Nyitás a CEFTA-országok irányába A Matáv Rt. bemutatta a XXI. század telekommunikációs technikáját A lengyel Tarnow megyeiek parádés táncot roptak - a közönség tetszésére (Folytatás az 1. oldalról) Ezáltal a kézi kapcsolású központokat megszüntették az igazgatóság területén. Az idén ott fejlesztenek, ahol szűkösek a kapacitások. Ahol viszont már nem bővíthető az analóg rendszer, digitálissal cserélik fel. Sztahura László kijelentette: Egerben és Gyöngyösön a telefonpiacon kínálat van, és- várhatóan a jövő év közepére- országosan is ez várható a Matáv Rt.-nél. Ezért új szolgáltatásokkal jelennek meg, amelyek a távbeszélőn kívül fontosak. Ez az üzleti kommunikációt jelenti, az adatátviteli rendszert és az Internetre való csatlakozást is. Az Agria Vásáron bemutatták az úgynevezett ISDN- rendszert, az integrált szolgáltatású digitális hálózattal, amely a beszéd-, a szöveg-, továbbá az adat- és képinformációk átvételét biztosítja. Ez már a XXI. század telekommunikációs technikáját vetíti elénk. Az ehhez szükséges fejlesztést Egerben a jövő év elejére teremtik meg. Nagyvári Péter, a Matáv Rt. egri távközlési centrumának vezetője leszögezte: megyénkben négy város és 78 település tartozik hoozájuk. 1994-ben és ’95-ben Egerben hálózatfejlesztésre 500 millió forintot költöttek. Harminc központ digitális rendszerű. A hevesi megyeszékhelyen száz lakásból 77-ben van telefon, amely a fejlesztést bizonyítja. Jelenleg 3800-an várnak telefonra, és év végéig már csak Párád és Heves térségében marad néhány igénylő. A Hírlap kérdésére Sztahura László elmondta: ma a miskolci távközlési igazgatóság területén száz lakos közül 22nek van telefonja. Ettől jobb a helyzet Gyöngyösön, ahol 24 rendelkezik távbeszélő-készülékkel. A mátraalji városban minden igényt kielégítenek: 1993-ban üzembe helyezték a digitális központot. Azóta folyamatosan bővítették, ezáltal kedvező állapot alakult ki. Ott ma már a tevékenységüket újabb szolgáltatásokkal bővítették. A tegnap délelőtt másik kiemelkedő szakmai eseménye a Liget kaszinóban rendezett CEFTA-nap volt. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországai: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és az idén janár 1-jétől - társult tagként - Szlovénia. Megnyitójában Haász Ta- másné, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke aláhúzta: arról a nagy várakozásról, amely a kilencvenes évek elején mutatkozott a hazai üzletemberek körében a nyugat-európai országokat illetően, utóbb bebizonyosodott, hogy nem teljesen „rózsaszínű”. Az egykori KGST megszűnése után egyre jobban megerősödött az üzleti körökben, hogy érdemes újra felfedezni a kelet-közép-európai országok gazdaságát. Ennek a törvényes kereteit a CEFTA- országokban megteremtették. A cél az, hogy 2001-ig szabadkereskedelmet valósítsanak meg egymás között, a vámok „lebontásával.” Ezért szükség van arra, hogy a piacot, a termékek fejlettségét itthon is egyeztessék, így a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szeptember közepén Kiskörére invitálja a kelet-magyarországi régióból hét társkamarájának szakértőit, hogy a külföldi piaci kapcsolataikat összehangolják. Jövőre viszont a CEFTA-országok kamaráival is közvetlen kapcsolatot teremtenek az együttműködés érdekében. Ezután Pillér Erika és Ku- rucz Mihály, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetői beszéltek azokról a támogatásokról, amelyeket a kormány biztosít a CEFTA-or- szágokba exportáló hazai vállalkozók számára. Elhangzott: az Eximbank Rt., illetve a vele szerződéses kapcsolatban levő kereskedelmi bankok - pályázat alapján - úgynevezett export-előfinanszírozási és exporthitelt nyújtanak. Ehhez kapcsolódik a Magyar Exporthitel Biztosító is, amely állami garanciát vállal az üzletek lebonyolítására. Emellett támogatják a magyar vállalkozóknak a CEFTA-országok vásárain való megjelenését, az ipari tárca pedig - számítógépes hálózatán keresztül - segít a piaci partnerkeresésben is. Felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai vállalkozók az említett pénzügyi lehetőségeket még kevésbé használják ki, noha élni kellene ezzel. Délután ugyancsak a Liget kaszinóban lengyel és ukrán üzleti találkozót tartottak. Ritte nbacher Ödön, a Heves Megyei Vállalkozói Központ munkatársa köszöntőjében méltatta a lengyel gazdaság erőteljes fejlődését. Ma már nem az „üres polcok országa”, hanem gazdag áruválasztékkal rendelkezik. Bemutatkozott a lengyel Egészséges Életmód Szövetség, amely jelenleg Kö- zép-Európában egyedülálló. Aktív programot folytat az egészséges táplálkozásért, a civilizációs betegségek megelőzéséért. Ajánlatot tett az Alima Gerbe cég, amely bébiételeket és -italokat, tápszereket készít. A Conspol - amely egy hat cégből álló holding - baromfihús-feldolgozással, vágóhidak gyártásával és szerelésével foglalkozik. Ukrajnából érkezett a Sintetik Részvénytársaság, amely cipőgyártáshoz szükséges műbőrt ajánlott, a Matex pedig pamutfonalat zsákok, szőnyegek készítéséhez. Ma holland és svéd nemzeti napot, kézművesnapot és idegenforgalmi fórumot rendeznek. Mentusz Károly Sokakat vonzanak a látványos bemutatól&OTó. majoros tamás Millecentenáriumi himnusz, godspell és boncidai forgatós Tegnap debütált az Agria Vásárban a négy napja alakult Pannónia Singers együttes. A csoport vezetője, Tóth Gábor főiskolai hallgató elmondta, hogy a Magyar Continental Singers testvéregyütteseként működnek, tagjaik szerte az országban élnek: Egert egyedül ő képviseli. Zenéjük a godspell műfajba sorolható, a néger spirituálékból fejlődött, s ötvözi a modern jazz, pop, musical zenei elemeit. A zenét a vers meghosz- szabbításának tekintik, amely- lyel Jézus üzenetét kívánják közvetíteni. Kátay László Vörösmarty Mihály versére írta Millecentenáriumi Himnuszát, amelyet a Tinódi Sebestyén Általános Iskola kórusa adott elő.- Az intézet felkérésére komponálta a zeneszerző a művet - mondta Gyuris Agnes karvezető. - Aktuális, hiszen a mai Magyarországra is ugyanúgy érvényes a mondanivalója, mint abban az időszakban volt, amikor a költő élt. A Jászapáti Néptáncegyüttes műsorára a csepergő eső miatt várni kellett, de a boncidai forgatásra még a nap is kibújt a felhők közül. A lányok piros székely viseletben, kék-fehér szabolcsiban, a fiúk feketében mutatták be a Székelyföld és a Dél-Alföld táncait, közöttük csárdást, verbunkot, pontozót, legényest, üvegestáncot. Az együttest a Galga zenekar kísérte, amely önálló produkcióként erdélyi dallamokat szólaltatott meg. Bemutatkozott még Eger testvérmegyéje, a svédországi Varmland megye is, ahonnan a Birgerssons Damorkester női zenekar érkezett. Egyetlen férfit számlált a kis csapat, amely igencsak virtuózán játszotta a tradicionális népzenét, a műdalt, a feldolgozást, miként a saját szerzeményeket is. A csoport tagjai hegedűn, fuvolán, harmonikán, ritmushangszereken és szintetizátoron adták elő a műveket. (császi) A gyerekek is jól szórakozhatnak Milyen programokat ígér az Agria Vásár „finise”? A Vásár Agriában rendezvény- sorozat az utolsó három napra is gazdag, tartalmas programokat kínál mindazoknak, akik úgy döntenek, hogy a hétvégén - egyedül vagy családostól - kilátogatnak az Ersekkertbe. A mai napon 12 órától divatbemutatóra kerül sor a Trend Line Modell Stúdió szervezésében. Délután 13-tól a Rádió Eger órája szórakoztatja az érdeklődőket. 14 órától népszerű musical- és operettrészletek csendülnek fel, 15-től az Agria Társastáncklub bemutatója, majd 16 órától gazdaság- politikai fórum csalogatja a polgárokat. Este fél 6-kor pedig Balázs Péter és Tahi Tóth László humoros műsora zárja a mai napot. Szombaton délelőtt fél 11-től Halász Judit és az Albatros együttes zenés szórakoztató műsorát élvezhetik a gyermekek, s ugyancsak nekik szól - Cirkuszolók címmel - az a mesejáték, amely 11.45-kor veszi kezdetét. Délután 1 órától örökzöld dzsesszmelódiák hangzanak el a Szepesi jazz-quartett jóvoltából, őket pedig - 14 órai kezdettel - body building-, cselgáncs- és aikido-bemutató követi. Délután 3-tól a Blues Before Sunrise együttes lép fel, rá egy órával pedig divatbemutató szórakoztatja a nagyérdeműt az Eger East-West Rt. jóvoltából. A nap zárásaként - 17.30-tól - Fanny és a Carpe Diem együttes műsorát lehet megtekinteni. A vásár utolsó napján, szeptember 1-jén fél 11-től A gyáva kistigris című bábelőadást élvezhetik a gyermekek, s ugyancsak nekik szól 11.30-tói a Hóhahó című zenés műsor. Már az ebédet követően, negyed 1-től gyermekdivat-bemu- tató lesz, 13 órától pedig a Kenguru Akrobatikus Rock and Roll Tánc SE bemutatója kápráztatja el a vásári tömeget. Délután fél 2-től Színes évek címmel részleteket lehet megtekinteni a Gyöngyösi Játékszín legsikeresebb produkcióiból. Fél 3-kor jelentős eseményre kerül sor, hiszen ekkor adják majd át a szakmai zsűri által odaítélt vásárdíjakat. Ezután - 15 órától — Csongrádi Kata műsora kerül sorra. Délután 16 órától ugyancsak izgalmas pillanatok várnak a megjelentekre, hiszen ekkor zajlik a vásári belépőjegyek műsoros nyereménysorsolása. A vasárnapot, egyben pedig a IV. Vásár Agriában rendezvénysorozatot - este fél 6 órai kezdettel — a „Tíz pár csókot egy végből...” című nóta- és operettest zárja. Százhúszezer „látogató” - a tévé jóvoltából „Kirakat” a képernyőn Változatlanul nagy érdeklődés kíséri azokat az adásokat, amelyek az Egri Városi Televízióban láthatók a Vásár Agriában ideje alatt. Este 7 órakor kezdődnek a másfél órás különkiadások, amelyet a térségben mintegy százhúszezer néző kísérhet figyelemmel. Tegnap is sokan láthatták önmagukat viszont a képernyőn a vásárlátogatók közül, a kiállítók pedig bemutathatták kínálatukat azok előtt is, akik még nem juthattak el az érsekkerti vásárba. Közben arról is hallhattak a nézők, illetve láthattak tudósítást, hogy a kulisszák mögött mi történik: a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásról is beszéltek a résztvevő hazai és külföldi szakemberek. Ezenkívül más szakmai és kulturális programokról is kaphattak összefoglalót, hogy megismerhessék a vásár teljes kínálatát. A televíziósok továbbra is várják az érdeklődők jelentkezését, mert az általuk biztosított nyilvánosság teheti teljessé a vásári szereplést. A nézők játszhatnak is, hiszen akik az esténként elhangzó kérdésekre helyesen válaszolnak, értékes díjakhoz juthatnak, csak jelentkezniük kell a 36/419-999 és a 36/411-790-es számokon. A vásár félidejéhez ért, ezért fokozott figyelemmel érdemes kísérni az adásokat, ugyanis minden lényeges információ elhangzik, amely Eger és vonzáskörzetének jelentős eseményén szerepet kaphat. Falunap Ecséden: az együttes segítségre vár Bár a hozzánk küldött leveleket többnyire az Olvasók Fóruma oldalon közöljük, most egy Ecsédről érkezett írással kivételt teszünk. Azért, mert az ottani falunap nagyon közeli. Az a falunap, amelyen a helyi népi együttes fellép. Ha... Szeptember 7-8-án kerül sor Ecséden a kétévenként szokásos falunapra - szól a levél -, s mivel a helyi szövetkezeti népi együttes az idén 50 éves, még 1995 decemberében beadtuk költségvetési tervünket a polgármesteri hivatalnak, mondván: készülünk a falunapra és az évfordulóra. Utóbb arról tájékoztattak bennünket, hogy csak húszezer forint támogatást kaptunk. így nem tudtunk részt venni az országos minősítő versenyen Székesfehérvárott, miként a parádi palócnapon sem. Most is veszélyben vagyunk, mert egy új darabbal készültünk a falunapra. Ehhez szükségünk volna különféle kellékekre, amiket nem tudunk beszerezni - pénz hiányában. A táncjátékot betanultuk, de azt így előadni nem lehet. Egy reményünk talán akad... Küldtünk a helyi vállalkozóknak segítséget kérő leveleket, s kértük, fogjunk össze úgy, miként 1994- ben, amikor a falu segített bennünket abban, hogy szép tűzijátékkal zárjuk a falunapot. Bízunk abban, hogy a falu jóindulata ezúttal is segít, és a nagy áldozatok árán elkészült táncművet mégis bemutathatjuk. Kérjük, támogassanak bennünket. A felajánlott ösz- szeget a helyi takarékszövetkezetben lehet befizetni. S szabadjon szólnunk egy másik problémáról is... A ’80- as években voltak olyan esztendők, amikor 35-37 alkalommal fogadtunk külföldi vendégeket. így aztán gyűlt össze pénzünk. Ekkor segítséget kértünk a megyei tanácstól és a hatvani OTP-től a falumúzeum létrehozásához. Ők 50-50 ezer forinttal járultak hozzá a terv megvalósításához. A pénzt a községi tanács számlájára utalták át. így vált lehetségessé, hogy 1988-ban 300 ezer forintért vásároltunk egy épületet a faluban. Az összeghez az együttes 200 ezer forinttal járult hozzá. Mivel az együttesnek nincsen jogutódja, úgy véltük, a tulajdonjog legyen a községé, mert a tájháznak később is szüksége van gondviselőre. Az épület felújítását az akkori téesz vállalta. Ám utóbbit közben felszámolták, így az épületet a községi önkormányzat 1995-ben lebontatta. Majd 1996 elején a megmaradt telket is eladták 600 ezer forintért, de az senkinek sem jutott eszébe, hogy a 300 ezer forintot visszaadja az együttes számára. Ha erre gondoltak volna, most nem volnánk ilyen helyzetben. Levélben kérjük majd a hivatalt, hogy a pénzt adják vissza. Ha erre nem kerül sor, bírósági úton próbáljuk megoldani az ügyet. Péter József, Hegedűs József az együttes vezetői
