Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-24 / 197. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 24., szombat Hétfőtől, Noszvajon Anyakönywezetők fóruma Az idén 101 éves az állami anyakönyvezés. Hétfőtől két napon át a: ország anya- könyvvezetőinek tartanak szakmai továbbképzést a noszvaji oktatási intézetben, ahol az időszerű kérdések ismertetése, megoldási gyakorlata és várható változásai szerepelnek napirenden. Az anyakönyvvezetők szakmai konferenciájának szemezője a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal, amelynek vezetője, dr. Balás István köszönti hétfőn 10 órakor a meghívottakat. A tanácskozásra olyan neves előadókat várnak, amint dr. Madari Edit, a Belügyminisztérium állampolgársági főosztályának vezetője, aki az állampolgárság intézésének aktuális kérdéseiről szól. Hétfőn a helyszínre várják dr. Ugróczky Máriát, aki az anyakönyvi ügyintézésről beszél. majd Bakos-Kisgéczi Éva, a gyöngyösi családi iroda vezetője tart előadást a családi események, szertartások szervezéséről. Másnap a szakmabeliek betekintést nyerhetnek a névadás, az állampolgári eskü és a házasságkötés „forgató- könyveibe” , divatos változataiba. (szúrom i) Az éhségsztrájknak vége? Halmajugrai fordulatok (Folytatás az 1. oldalról) Rajtuk kívül mindenki tudta, hogy a dolog korántsem ilyen egyszerű, hiszen az ötszázas létszámú cigányság képviseletében nyilván ketten nem járhatnak el. Ily módon tehát a probléma nem rendezhető. E tény tudomásul vétele után esett Schmidt Magdolna - ahogy mondani szokás - csöbörből vödörbe: betegsége miatt be kellett szállítani Gyöngyösre, a Bugát Pál Kórház I. számú belgyógyászati osztályára. Miután ambulánsán semmilyen egészségügyi gondot nem találtak nála az orvosok, egyre bizonyosabbá vált, hogy a páciensnek nem a gyomrával vagy a szívével van baja, hanem a Magyar Köztársaság törvényeivel. így a hisz- tériázó asszonyt a pszichiátriai osztályra utalták. Ott viszont azt kifogásolta, hogy az öt vizsgáló orvos bőrszíne nem fehér, így őt az ne gyógyítsa. Végül, az osztályon belül, egy másik kezelési módot javasoltak neki, mire közölte: ő nem beteg, saját felelősségére engedjék ki! Ő nem bolond. Kiengedték. Közben Hal- majugrán is zajlottak az események. A sajtóban megjelent tudósítások révén több szervezet felfigyelt a történetre, így a szociális gondozóhálózat is, amelyet ténylegesen a segítés szándéka vezérelt. Feldebrőről konkrét ajánlattal jelentkezett a magán szociális intézettől a tulajdonos, munka- és szálláslehetőséget kínálva.- Jöjjenek el érte, neki nincs pénze Feldebrőre utazni - jelentette ki az asszony. Azt is nehezményezte, hogy milyen alapon érdeklődik a leendő munkáltató felőle, miért éppen a községházába ment, miért adtak ott egyáltalán róla információt. A dolgok legújabb állása szerint Schmidt Magdolna autóbuszra szállt, és állítólag Fel- debrőfelé vette útját. Csak mellékesen jegyzendő meg, minden következtetés nélkül, hogy nevezett 1995-ben már vett részt pszichiátriai kivizsgáláson. Akkor is a Magyar Köztársaság törvényei váltották ki betegsége tüneteit. Bágyi Ferenc Ma este héttől a városi tévében Vetélkedő Eger 1100 évéről Ma este héttől adja le az Egri Városi Televízió annak a családi vetélkedőnek a selejtezőit, amelyet a város történetének elmúlt évszázadairól hirdetett meg. Az egri televíziósok egy totót adtak közre, amelynek helyes megfejtőit hívták a pénteki selejtezőkre. Tíz család mérte össze tudását és ügyességét, s ezeket a vidám és tanulságos órákat a mai adásában fogja össze a stáb. Egyébként sokan járultak hozzá a vetélkedő sikeréhez, minden résztvevő ajándékban részesül, s a fődíj egy 150 ezer forint értékű utazási utalvány, amelyet a polgármesteri hivatal ajánlott fel. A döntőre szeptember 6-án kerül sor, ahol a legügyesebb és legfelkészültebb családok mérik össze tudásukat. Az Egri Városi Televízió az új stúdió által kínált lehetőségeket használja fel ezzel a vetélkedővel, amelynek döntőjét már egyenesben közvetíti. Elkeseredésében^) tört-zúzott (Folytatás az 1. oldalról)- Csakhogy a Laci bement a polgármesteri hivatalba valamit intézni, s akkortól megváltozott minden - meséli immár a történetet Bencsik Urban, a kisebbségi önkormányzat elnöke.- A pletyka szerint ott azt mondták neki: Ószajlán senki másnak nem épül fel a háza, csak az övé. O meg ettől megijedt, hogy akkor a többi roma bizonyára bosszút áll majd ezért. Eljött hozzám, panaszkodott. Én megnyugtattam: semmi baj nem lesz. Aztán másfelé szólítottak a dolgaim - emlékezik Bencsik, aki az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak is tagja -sa vállalkozóra bíztam: ügyeljen a dolgok megfelelő menetére. A pletyka szerint ő sokkal többet is járt a romák között, néha még iszogattak is, egyszóval jól ösz- szebarátkoztak. Aztán igencsak követhetetlenné vált a történet. Mint mondják, a B. család fejét a szomszédos S.-ék megfenyegették: ha felépíti a házat, akkor abból nagy baj lesz. Ugyanis véleményük szerint - s ezt hivatalos helyen is megerősítették, mondják ők - az ifjabb S. családját illetné meg az elsőség. Ezen aztán B. úr olyannyira elkeseredett, hogy kapta lelkét, s a falu szélén felállított gépeket egyszerűen összetörte. Mondván: ha neki nem lehet háza, akkor senkinek se legyen. *** A történet nagyjából ennyi. A vállalkozó, amikor értesült az esetről, úgy határozott, nem tesz feljelentést B. ellen. Aki időközben - mint mondják -, „megbánva tettét”, vállalta, hogy havi részletekben megtéríti az okozott kárt. Ám az ellenségeskedés nem szűnt meg. Ráadásul, a segélyosztást követő napokban több család is jelezte, nem kérnek az építkezésből. S követelik: amit dolgoztak - mármint a téglaverésnél -, azt fizessék ki nekik! Mindezek tetejébe a csúfos sorsú masinák néhány értékesebb alkatrésze - hidraulikaszivattyú, villanymotor - máris eltűnt valahol „kereskedelem” útvesztőiben. Bencsik - a szóbeszédre alapozva - meg is mondja, O.-ék adták el. Ami furcsa, őket sem kívánják számon kérni. Ellenben azt többször is kifejtette: feljelentést tesznek az ellen, aki nyilvánvaló rossz szándéktól vezéreltetve bujtogatja egymás ellen a cigányokat. Mert már a romavezetőt is többen megfenyegették. De a házépítés megszervezésébe, elindításába fektetett energiát, és persze, a pénzt mégsem hagyhatja veszni. *** A szajlai jegyzőnőnél otthonában, telefonon érdeklődtünk arról, jogosan tulajdonítják-e neki azt a kijelentést, miszerint egyedül B. háza épülhet fel. Mint kifejtette: legfeljebb any- nyit mondott - ez pedig tény -, hogy csak erre az egy épületre van beadva érvényes építési engedély-kérelem. Ázt is hozzátette: sajnálatos, hogy mindenféle pletykák alapján vádaskodnak a romák, holott a települési önkormányzattól minden segítséget - csak a legnagyobbat említve: ingyen telket- megkaptak és meg is kapnak a vállalkozásukhoz. Bencsik Urbánnal kimentünk a tett színhelyére. Az agyagdombok mellett ugyancsak rozoga állapotban árválkodnak a gépek. Levágott csövek, kibelezett elektromos szekrény, hiányzó vagy összetört alkatrészek kusza összevisszaságban. A gondosan letakargatott téglarakások előtt hatalmas felirat hirdeti: „1200 darab vályogtégla eladó.” És egy cím, ahol érdeklődni lehet. Ben- csiknek fogalma sincs, hogyan, és mikor került oda a hirdetés. Mint ahogy arról sem- hiába az utca, házszám -, ki és milyen téglákat, s fiiként milyen jogon kíván eladni. De mint mondja: már nem is érdekli. Belefáradt abba, hogy az összetartás helyett egymásra acsarkodó cigányokat próbálja segíteni. Suha Péter Nem bocsátanak el ezer oktatót (Folytatás az 1. oldalról)- Jó érzéssel teszem közzé, hogy végre polgárjogot nyert a normatív finanszírozás elve és gyakorlata. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi juttatások odaítélésénél figyelembe veszik a diáklétszámot, ám ugyanakkor mérlegelik az egy hallgatóra eső képzési költséget is. Ezekkel együtt nyolc ismérv alapján születik meg a végső döntés. Az előnyök egyértelműek: az arra jogosultak differenciáltan értékelhetnek, s így valósághű, reális végeredmény születhet. Olyan, amellyel pillanatnyilag elégedettek lehetünk mindnyájan. A régi metódus aligha produkált ilyen árnyaltságot, ezért megnyugtató a fordulat, a változás.- Megvalósul az úgynevezett programfinanszírozás is. E megoldásnak kik a győztesei?- Hadd világítsam meg a problémakört példákkal. Köztudomású, hogy kevés régészt, csillagászt képeznek. Ez egyébként természetes, hiszen hosszú távon sincs sokra szükség. Ugyanakkor az is tény, hogy e területeken a tanárok, a professzorok létszáma bizony meghaladja a tanulókét. Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatni, hogy mégsem számolhatók fel. Ezt tudomásul véve lehetőségeinkhez mérten mindent megtettünk azért, hogy kiutat leljünk. Jó érzéssel fogalmazhatom meg: elképzeléseink valóra váltak, hiszen a kormány, illetve a nagyon megértő művelődési kormányzat 1,1 milliárd forintot adott pluszként az ilyen jellegű kiadások fedezésére. À rendkívül jelentős előrelépés igazolására elég, ha csak arra utalok, hogy nem kell megválni mintegy ezer nevelőtől, vagyis senkit sem bocsátanak el a következő tanévben.- Mit ígér a jövő?-Ezzel a summával az első szemeszterben rendeződtek a dolgok. A megbeszélések folytatódnak, hiszen már azt kell vizsgálnunk, hogy mi lesz a következő félévben. Az eddigiek alapján bizakodó vagyok. Az együttes gondolkodás meghozza majd a maga gyümölcsét. Akárcsak most... Pécsi István Kísérletező betörők kerestetnek Lakásbetörési kísérletek tetteseit keresi a Hatvani Rendőrkapitányság. Augusztus 22-én, csütörtökön 12-13 óra között ismeretlen elkövető megpróbált behatolni Hatvanban a Tabán út 25 szám alatti ház földszinti lakásába. Ugyanezen a napon 14 óra táján Hatvanban, a Horváth Mihály út 22. számú II. emeleti lakásának ajtaját feszegette valaki. Egyik akció sem járt „sikerrel”. A kapitányság munkatársai kérik a környéken járt szemtanúk segítségét az elkövető(k) kézre kerítéséhez. Jelentkezni érdemi információval a bűnügyi osztályon, vagy a 37/342-244-es telefonszám 21-es mellékén lehet. Sziréna Biztonsági őr volt a herédi kábelégető (Folytatás az 1. oldalról) Heréden a rendőrjárőr gomoly gó füstre lett figyelmes. Kiderült: az egyik portán lopásból származó színesfémkábelről próbálták leégetni a szigetelést, hogy a huzal értékesíthető legyen. Az elkövető még a tavasszal „szerezte be” zsákmányát, s most látta elérkezettnek az időt a hasznosításra. Helyzetére nem vet jó fényt, hogy „civilben” biztonsági őrként keresi kenyerét. Besenyőtelken ismeretlen tettesek betörtek az óvodába. Elvitték a képmagnót, a vasalót és a faliórát. A kár 50 ezer forint. Hevesen nagy fogás reményében keresték fel a tyúktolvajok a Kolozsvári utca egyik portáját. Miután az ólról lefeszítették a lakatot, 60 darab szárnyassal távoztak. 30 ezer forint a veszteség. Fura gabonakörökre bukkantak Heréden Titokzatos gabonaköröket fedezett fel Heréd határában egy kölestáblában az egyik helybéli gazdálkodó, aki felesége névnapjára akart virágot szedni a mezőn. A nyolc méter átmérőjű körben a gabonaszálak egymással teljesen összefonódva fekszenek a földön, a kör kerülete mentén pedig a négy világtáj irányába további egy-egy 1,8 méter átmérőjű gabonakor helyezkedik el. Mind az öt kör száliránya az óramutató járásával ellentétes; semmiféle jel nem mutat arra, hogy mindez emberkéz alkotása lenne. A jelenséget felfedező gazda elmondása szerint értesített egy fővárosi ufológust, aki Geiger- Müller számlálóval is megvizsgálta a helyszínt, ahol a háttér- sugárzás nem a megszokott 16 egységet mutatta, hanem attól erősen eltérve, 9-28 egység között ingadozik. A titokzatos területen a videokamerák és a fényképezőgépek elektronikája is össze-vissza működött. A szakértő a tapasztaltakról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. A területtől mintegy 200 méterre található a legközelebbi lakóház, amelynek tulajdonosa semmilyen szokatlan fény-, illetve hangjelenséget nem tapasztalt az utóbbi időben a környéken. Az idősebb helybeliek szerint azonban több évtizeddel ezelőtt is volt már példa hasonlóra aratás idején, ám akkor nem tulajdonítottak ennek jelentőséget. (MTI) Sítalpakon, gyalogosan, árkon-bokron át zőke Feri bácsi mátra- szentimrei postást még gyermekkoromból ismerem, amikor a hegyvidéki falvakba hordta a nyaralóknak az otthon maradottak sorait. Negyvennyolcban, a háború után állt be órabéres kézbesítőnek. Gyalogosan járta be nap mint nap, társával együtt, a rászabott száztíz négyzetkilométeres területet, Mátraszentim- rét, -Lászlót, -Istvánt, Bagolyirtást és Fallóskutat. Hetvenhat évesen jó erőben, egészségben, jó kedéllyel beszél nekünk postáséveiről.-A háború után nem lehetett külföldre menni, így akinek magaslati levegőre volt szüksége, a Mátrába igyekezett. Nem volt ellátás, ezért a vendégek az élelmiszert mind magukkal hozták, vagy csomagokban küldték nekik.-Hogyan hordták szét a havas hegyek között megbúvó házakba a pakkokat?- A szakszervezet sítalpat vett nekünk, azzal mentünk a gyalogösvényen, vagy árkon- bokron át. Tizenöt kilóig a hátizsákba pakoltam a csomagokat, a többinek a szállítóját vittem. Levélből öt kiló jutott egy napra. Nekünk nem volt rossz idő, mindig mennünk kellett. Felvettük a malaclopót, ami esőben másfél óráig védett, a táskával együtt. Télire vastag, sötétkék posztóruhát, sapkát kaptunk. Mondják is az emberek, hogy már nem dolgozom, minek járok postásruhában. Ledolgoztam én azt, olyan, mintha ennyivel több fizetést kaptam volna, miért ne hordjam?, felelem nekik.- Emlékszem, régen újságot, bélyeget, borítékot is árultak, a levelet is elvitték... ■- Nagy forgalmunk volt, az újságokat külön szatyorkában hordtuk, annyi volt a megrendelés, és az áruspéldány. A vendéglátóegységektől is mi vittük be a pénzt. Mozgó fiókpostaként dolgoztunk - mondja nevetve.- Nem félt egyedül járkálni ennyi értékkel?-Feljött Koczka Antal vezérigazgató 1957-ben. Mondta nekem: „Szőke szaktárs tele vannak pénzzel. Adunk magának fegyvert.” Én megtagadtam, hogy van nekem elég ci- pelnivalóm, mindenkinek dolgozom, én nem félek. Harmincnégy évig soha semmi problémám nem volt. Még nyugdíjasként is besegítettem öt évig. Ismer a fél ország. A régi vendégek mind örömmel üdvözölnek.-Mennyi volt a munkaideje.- Ötvenhétig tíz óra, utána nyolc, de szombat-vasárnap is vinni kellett az újságokat, távirat érkezésekor pedig mindegy volt, hogy lejárt-e a munkaidő, vagy sem. Könnyítettem a munkámon, vettem egy kis robogót, majd buszbérletet kaptunk. De ahhoz nagyon kellett hajtani, hogy egy-egy alkalmas járatot elérjünk. Figyelem a rangjelzéseket, a bordó lapon az ezüst színű kürtöt, a csillagokat, a vezető főkezelő rangját, és kérdezem: - Miért vállalta ezt a nehéz munkát, a napi 55 kilométert, a cipekedést?- Tizenkétéves koromtól huszonegyig a Károlyi-birtok erdeit pucoltam, faszenet égettem. Télen is kint aludtam a kis kunyhóban. Aztán a Horthy- hadsereg katonájaként egy évig a fronton voltam, Németországban hadifogságba estem. A hosszú évek alatt a hideg a csontjaimba fészkelte magát, reumás lettem. Postásként megbecsültem, hogy éjszaka otthon alszom, az ágyamban. Az elismerések, a kitüntetések, jutalmak, a vezérigazgatói FOTÓ: CSÁSZI ERZSÉBET dicséret - mellyel vonat- és buszjegyek is jártak a díszebédhez - mutatják, hogy nem csak az üdülővendégek köszönték meg a munkáját. Császi Erzsébet
