Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
iviv ? Miiül* mai í..juv i i nan lui IC3Z.IC55H, « t t i ■ |^| Æ M 1 kaphatók. takarítógépekés varrógépek már 1800 Ft havi törlesztéssel. «Z 1. CmClCtCn KapilfllOK. [HáftTfiimiTi I I gaz Magyarország... T\öngö léptekkel nyitott be a szerkesztőségi szobába. Magas Ukora ellenére igen határozottnak, kifejezetten magabiztosnak tűnt. Frissen nyírt fehér haját sötétzöld, csillogó ezüstjelvényekkel telitűzdelt pávatollas vadászkalap fedte. Rozsdavörös zakója feszesen simult a felsőtestére, büszke tartást kölcsönözve neki. Barna kockás bricsesznadrágjának szárai a vádliknál végződtek, szürke pamutzokni gondos takarásában. Túrabakancsainak és míves faragásokkal ékesített fokosának kopogása türelmetlenségről árulkodott. Talán egy-két héttel lehettünk, ha emlékezetem nem csal, a legutóbbi országgyűlési képviselői választások első fordulója előtt.- Azért vagyok itt - tudatta, be sem várva az udvarias, ám kétségkívül rutinszerű érdeklődést jövetele céljáról -, hogy átnyújtsam önöknek a pártom programját. Azt akarom, hogy közöljék a lapjukban! Engem úgy tájékoztattak, ez maguknak a kötelességük! Ellentmondást nem tűrő kijelentéseinél már csak az átadott papírlapokon olvasható kissé kusza írás tartalma okozott nagyobb meglepetést. Az ugyanis a hangzatos „Igaz Magyarok Pártja Alapdokumentuma” cím alatt a bácsi életútját taglalta. Ha úgy tetszik, az önéletrajzát. Sűrűn megszakítva hosszú helyközökkel, gyakori helyesírási hibákkal. Amúgy a szikár mondatok érzékletesen szóltak Horthy fehér lováról, a turulmadárról, mint a gyermekkor filmhíradós élményeiről. Az ordítozó karpaszományos katonákról, a keleti fogolytábor dermesztő hidegéről. Az ütemes tapssal kísért éljenzések gyomorforgató gépiességéről, majd a hegyvidéki erdészlak békés nyugalmáról. Utána az október végi vérpezsdítő eseményekről, később pedig az álom szertefoszlásáról. Az ezt követő évek számára érthetetlen megaláztatásairól, végül a kurta-furcsa elbocsátó üzenetről, minden bocsánatkérés, jóvátétel helyett. Beszédesen sorakoztak a szavak gyermekei hányattatásairól, iskolában, munkahelyen, családalapításnál - a szülői múlt árnyékában. Gyors váltással aztán a bozótosban csörtető vadakról, a zajos hajtókról, fényképezőgép előtt trófeával pöf- feszkedö testes, vörös arcú férfiúkról. S a lélekápoló pillanatokról, a téli etetőknél mohón abrakoló, hálás tekintettel felfel pillantó erdei jószágokról. Komor gondolatok zárták a dokumentumot a teljes magá- rahagyatottságról, szerettei fájdalmas elvesztéséről. Kinevelt utódjának későbbi otromba és érthetetlen gyűlölködéséről, kíméletlen próbálkozásairól, hogy öt a vadászházból elüldözze... S végül egy keserű, de igaz megjegyzés az élet és a halál sorrendjének örök kérlelhetetlenségéröl. Ebből következően az egyedül üdvözítő megoldásról: kis népünk lányainak, fiainak összefogásáról.- Szóval ezt akarom közöltetni - jelentette ki újfent szigorúan, s tett egy elhárító mozdulatot a jobb kezével, mikor felé nyújtottuk az irományt. - Újra csak mondom, maguknak ez a kötelességük! Még mindig szálfaegyenesen állt, hiába kínáltuk többször is hellyel. Elképedve nézett ránk, amikor soroltuk a választásra készülőkkel közösen kialkudott elveket a szavazócédulák hatásáról, a pártok és a jelöltek hasábmilliméterre azonos bemutatkozási lehetőségeiről, a sorsolással eldöntött sorrendről a kampánycsend életbe lépéséig. Sehogyan sem értette, miről szónokolunk. Mint ahogy azt is fejét csóválva hallgatta, hogy a különböző szervezetek programjai egymástól merőben eltérően hirdetik a magyarság jövőjét. S a siker, a hatalom megkaparintása, a remélt gyors meggazdagodás érdekében attól sem riadnak vissza, hogy másokat ellenfeleiknek, még inkább ellenségeiknek tekintsenek, igyekezzenek lejáratni, befeketíteni őket. Akár még valótlanságok révén is. Elmehetnek egyesek odáig is, hangsúlyoztuk, hogy politikai vetélytársaikat hazaárulóknak, nemzetvesztöknek, nem e hazába illőknek bélyegezzék, s eltávolításukat szorgalmazzák. Úgy gondoltuk, az iméntiek említésével talán még megóvhatjuk ezt az idős embert az újabb - sokadik - csalódástól, így élete végén, egy számára idegen világban. Hiába. Tántoríthatatlan maradt.- Engem úgy tájékoztattak - ismételgette mind hangosabban -, hogy maguknak kötelességük közölni a programomat! \jem tehettük, hiszen akkor már csak a legtöbb cédulát ösz- 1V szegyüjtött tizenkét párt kaphatott teret a korábbi megállapodásunk szerint. így két esztendő távlatából visszapillantva, ismerve ennek az időszaknak a történéseit, már igazat adunk akkori különös, de emlékezetes látogatónknak: gondolatait kötelességünk lett volna ismertetni... \ Szalay Zoltán HUNGAROTABAK Dohányértékesítő Részvénytársaság újonnan nyíló, 2 fős létszámú, hatvani kirendeltségére kirendeltség-vezető és kereskedelmi eladó munkakörbe kereskedelmi gyakorlattal, számítógépkezelői ismeretekkel rendelkező munkatársakat keres. A jelentkezéseket levélben - önéletrajz megküldésével - az alábbi címre várjuk: HUNGAROTABAK RT Egri Kirendeltsége Szabó Csaba területi igazgató 3301 Eger, Rózsa K. u. 17. Sztyeppi emberként indultunk és érkeztünk a Kárpát-medencébe Magy er a beszélő ember Gyönyörű mondák maradtak fenn a magyarok eredetéről, Áímos tetteiről, a fejedelemválasztásról, a vérszerződésről, a fehér lóról, Lehel kürtjéről, Bolondról és a gyászmagyarokról. Anonymus vagy Kézai Simon is sok mindent elmond eleink tetteiről. A történettudomány napjainkban többet és kevesebbet is ad náluk. Többet, mert már nem keresi sem az uralkodók, sem a politika kegyeit; kevesebbet, mert igyekszik csak a tényekre szorítkozni, s azok bizony nem kényeztetik el. A honfoglalás 1100. évfordulója jó alkalom arra, hogy szembenézzünk múltunkkal. írott források nélkül, az embertan, a növényföldrajz, a történeti állattan és még sok más segédtudomány segítségével dolgoznak a történészek, régészek, néprajzosok a magyar nép és nyelv kialakulási folyamatának (etnogenezis) felderítésén. Minden tudós a maga tudományágát veszi igazán komolyan, érthetők tehát a nézet- különbségek, amikor a hézagos adatsorokból megkísérlik ösz- szerakni az egészet. A kérdésekre Bartha Antal őstörténésztől, a történettudományok doktorától és Fodor Istvántól, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatójától, a szegedi egyetem régészeti tanszékének vezetőjétől kértem válaszokat. Szerencsére ők viszonylag hasonlóan értékelik a kutatónemzedékek hosszú során át összegyűjtött ismereteket.-Merre keressük az őshazát? Az Urál hegységen túl, vagy a mai Baskíria területén, Magna Hungáriában? B. A.: - Jól értékelhető adataink csak attól kezdve vannak, amikor a magyarság már elhagyta az őshazát, s megjelent az írott történelemben. Azt tudjuk, hogy Julianus barát a 13. században Baskorosztánban rátalált a még ott élő magyarokra. Az obi-ugorok, akiket odahagytak, akár élhettek az Uráltól nyugatra is. F. I.: - Bizonyos szempontból szinte mindegy, hol volt az őshaza. Amikor a magyarság a korai vaskor, késői rézkor idején kivált az uráli népalakulatból és átvette új környezetének nomád életformáját, önálló néppé lett. Ettől kezdve gazdasági és kulturális kapcsolatai a pusztai nomádokhoz fűzik.-Különválasztható-e a levé- diai és az etelközi szállásterület, vagy folyamatosan vándoroltak az ősmagyar törzsek? B. A.: -Pontosan nem választható el, de a szájhagyomány úgy tartja, hogy előbb Levédiában, majd később Etelközben volt a szálláshelyük. Az írásbeliség nélküli népek másként őrzik a történelmet. A részletekben lehetnek ugyan eltérések, de a lényeget illetően a hagyományok megegyeznek. F. L: -Levédia külön szálláshely volt, legfeljebb területi átfedésekkel. A kazár-bolgár háború idején, Kr. u. 850 táján költözhettek Etelközbe, amikor a három kabar törzs csatlakozott a magyarokhoz. Mivel közelebb kerültek a nyugati területekhez, gyakran vezettek hadjáratokat a Kárpát-medencébe.-Ki az első fejedelem: Le- védi, Kurszán, Almos, Árpád? B. A.: - Az arab és perzsa kútfők kettős fejedelemségről beszélnek, de kazár módon pajzsra először Árpádot emelték. F. I.: - A Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár udvarában készült feljegyzések szerint Levédi kazár helytartó volt a magyarok felett. A magyar állam nem a honfoglalás után, a Kárpát-medencében jött létre, hanem a kazár fennhatóság alatt alakult ki. A szakrális vezetőt, a kendét vagy kündüt először valószínűleg a kazárok nevezték ki, s a gyula volt a hadvezér. Nem tudni, hogy 894-ben Árpád vagy Kurszán volt-e a fejedelem, de tény, hogy az Árpádok szent madara, a turul a hit szerint isteni eredetre utal.- A besenyők elől menekülve jöttek át a magyar törzsek a Kárpátokon, vagy tudatos tett a honfoglalás? B. A.: - A besenyőkkel többször megmérkőztek, s rendre vereséget szenvedtek tőlük. Most is ez történt. Míg Árpád hadaival nem tartózkodott Etelközben, a besenyők Simeon bolgár cár biztatására rátörtek az otthon maradottakra. A vereség azonban nem volt átütő erejű. F. I.: - A magyarok már jól ismerték a Kárpát-medencét, földrajzát, lakóit, erősségeit. Ha nem is honfoglalásra készültek a szó mai értelmében, de a kényelmetlenné vált besenyők szomszédságától mindenképpen meg akartak szabadulni.- Mikorra tehető a honfoglalás: 895-re, 896-ra? Tavaszra, őszre? B. A.: - Mai ismereteink szerint 893-896 közé tehető, legalább négy-öt évig tartott. F. I.: - Egykori források nem rögzítik. Az ezeréves évfordulóra készülve, a múlt században 895 őszét határozták meg. A legújabb kutatások is hasonló eredményre jutottak, de a bevonulást tavaszra teszik, ami logikus is, mert a mintegy húszezer lovast kitevő honfoglaló seregnek friss legelőkre volt szüksége.-Igaz lehet-e a kettős honfoglalás? B. A.: - A tudomány nem bizonyítja. A honfoglalás előtti századokból való sírok leleteiről szinte lehetetlen megmondani, hogy az eltemetettek milyen etnikumhoz tartoztak. A magyar anyanyelvűnek vélt kései avarok és a honfoglaló magyarok megjelenése között mintegy kétszáz év telt el, nem valószínű, hogy megértették volna egymás szavát. F. I.: - A feltevés nagyon régi, arra irányult, hogy a magyarok Attila ősi jussát vették birtokukba, a magyar nemesség tudatában élt a hunoktól való származás. A kettős honfoglalás gondolatának felvetése az 1970-es években azonban abból a szempontból hasznosnak tekinthető, hogy ráirányította a szaktudomány figyelmét a Kárpát-medence korábbi lakóira. István királyunkat ábrázoló iniciálé-Sértheti-e a szlovák nemzeti büszkeséget, hogy a magyarok döntötték meg a morva birodalmat? B. A.: - Ez az újabbkori sé- relmi politika visszavetítése a múltba. A honfoglalás idején a Kárpát-medence szinte minden részén laktak szlávok, de a szlovák nép még nem létezett, a morvák nem tekinthetők őseiknek. F. L: -Pribina Nyitra-köz- pontú szláv fejedelemségét éppen a morvák döntötték meg, s kényszerítették rá, hogy a dunántúli Zalavárra tegye át székhelyét. A morva birodalom keleti határa a Garam folyó volt. A szlovákoknak a morvákhoz nincs közük, a szlovákság csak századok múlva alakult ki.-A magyar törzsek valóban le akartak telepedni a Kárpátmedencében, vagy a „kalandozások” nemcsak zsákmányszerzésre irányultak, hanem további terepfelderítésre is? B. A.: -Bölcs Leó bizánci császár leírása szerint a magyaroknak fegyelmezett haderejük volt, a meghódítandó területeket felderítették, hadjárataikat előkészítették, a csatatereket előre kiválasztották, a hadmozdulatokat, akárcsak a bizánciak, vezényszóra hajtották végre. Tehát a tudatosság bizonyosra vehető. A 899-es észak-olaszországi hadjárat ugyan még felderítésként fogható fel, hiszen három évig tartott, de az ezt követőknek már csak a zsákmányszerzés volt a céljuk. Továbbmenni nem volt hova, illetve csak a politikai és katonai önállóság feladása árán lehetett volna. A seregek zsold és zsákmány fejében a gyepükön kívül harcoltak, miközben az állattenyésztő, földet művelő nép a szó szoros értelmében birtokba vette az országot. F. I.: - A Kárpát-medencétől nyugatra már nem található nomadizálásra igazán alkalmas terület, az eurázsiai sztyeppék utolsó nyúlványa a Nagy- és a Kisalföld. Elődeink olyannyira nem akartak ismét vándorútra kelni, hogy amikor Bíborbanszületett Konstantin 923 táján visszahívta őket előző szálláshelyükre, az Al-Dunához, s szövetséget ajánlott föl nekik a besenyők ellen, tagadó választ adtak.- Tudhatunk-e meg valaha is a jelenleginél lényegbevágóan többet az őshazáról, a törzsek vándorlásáról és a honfoglalásról? B. A.: - Feltételezhető, hogy rá lehetne találni eddig ismeretlen magyar vonatkozású adatokra például Afganisztánban, a medreszék (mohamedán főiskolák), Spanyolországban a cordobai arab kalifátus fennmaradt irataiban, vagy Izraelben, ahol a levéltárak sok feldolgozatlan anyagot rejtenek a kazár birodalom, az egykori középázsiai népek kapcsolatairól.- Végül is a honfoglaló magyarság finnugor nyelven beszélő türk eredetű nép volt? B. A.: — Azt már sehol a világon senki sem vitatja, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. De a nép nem türk származású, még akkor sem, ha különösen a földművelés és az ipar köréből több száz ősi bolgár-török szót őriz mind a mai napig. A pusztai vándorlás során állandóan új népelemekkel gazdagodott, törzsek szakadtak le róla, s törzsek csatlakoztak hozzá. F. I.: - A magyarság nem a honfoglaláskor alakult ki. Kr. e. 1000-500 között még a nyugatszibériai ligetes tájon, az Isim, Tobol, Irtis folyók vidékén uráli népalakulatban élt, de amikor elhagyta az ugor családból származó vogul és osztják testvéreit, már magy er-nek, beszélő embernek, nevezte magát. Ez a korai népi tudat jele. A magyar sztyeppi népként indult és érkezett a Kárpát-medencébe. Fehér Kálmán A MAGYAR TÖRZSEK VÁNDORLÁSA AZ ŐSHAZÁTÓL A HONFOGLALÁSIG á I’ Úsztjákok Ob Vogulpk \ MORVA ^ _ FEJEDELEMSÉG 'ffj V <3^° Nyitra Bajor- :"" Karantén ^ végak Avarok \ f ” Sztárok , , Bolgár % végak S«v- **■-«b úr jur jj Feltételezett magyar *!| őshaza * Feltételez, 5» magyar «t*ha*a Isim i
