Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-17 / 193. szám
FOTÓ: PERL MÁRTON sem kapott vissza, híveinek önkéntes támogatása pedig arányosan csökken az életszínvonallal. Hittel, bizalommal Nem ez az első próbatétele 2000 év óta a világban, ezer év óta hazánkban a keresztény oktatásnak. Ha hazánknak van esélye fennmaradni, népünk életrevalósága időtállónak bizonyul, akkor a keresztény oktatás ki fogja bírni a mai nehézségeket.-Lesz-e jövője az egyházi oktatásnak a magyarság második évezredében?-Jövendöléssel nem foglalkozom, mert már ismételten ráfizettem. Futurológus sem vagyok, csak hívő ember, aki immár lejáró élete sok viszontagsága között mindig igazolva látta hitét, meggyőződését. Erre hivatkozva vallom, hogy bárkinek, aki tudva, hogy keresztény, vagy nem tudva, de Isten világrendjével együtt munkálkodva él ezen a Földön, annak van jövője. Megjegyzem: az emberek nagy többsége élete nagy részében mindig a természetébe írt helyes életvitelhez igazodva élt és él. Ma, a mindig csak szélsőségesnek és rossznak fórumot adó tájékoztatás rendítette meg a jövőbe vetett bizalmat bennünk, ma élőkben. Például: jóllehet, milliónyi emberrel találkoztam életemben, hála Istennek, embert ölni csak a tévében láttam. Az egyházi oktatás és benne a magyar egyházi oktatás a jövőt építő erőnek és bizalomnak hirdetője. Célja, hogy ennek megvalósítására neveljen, remélem, nálunk szerencsésebb nemzedékeket, nyomorúságos évszázadot megélt hazám és népem számára. Kérem, segítsék ezt a törekvést, ha szeretik hazánkat, ha szeretik Magyarországot. Deregán Gábor . í (tT¥Í! fi. I D (ARATII 7NT Ezeregyszáz éves hazánkban millenniumát ünnepli az oktatás Az európai műveltség építőivé váltunk A püspöki kar elnökének nyilatkozata az ezeréves magyar iskoláról A honalapítás 1100. évfordulója másik ünneppel is összekapcsolódik: ezeréves az idén a magyarországi oktatás, Pannonhalmán alapíttatott az első iskola. Az ünnepi alkalomból kértük dr. Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, méltassa az iskolateremtés jelentőségét, válaszoljon kérdéseinkre.-Meghatározta-e, és ha igen, miként befolyásolta a magyarság sorsát, az ország fejlődését a hazai oktatás megindulása?-Amikor a magyarok 1100 évvel ezelőtt mai hazánk földjére érkeztek, nem tudjuk, miként képzelték el jövőjüket. Tény azonban: életrevaló népként felismerték, hogy az akkor már fél évezrede Európát civilizáló kereszténység felé kell orientálódniuk. A kereszténység ugyanis viseli az eszményt hordozó ember megannyi fogyatékosságát. Jézus Krisztus tekintélyével az emberi boldogulás Isten akarta útját hirdeti kezdettől fogva, és hirdette akkor már évezrede. Szent István ennek a keresztény Európának tagjává tette nemzetét, fennmaradását megalapozta, és becsületet szerző helyet teremtett számunkra. A tanulás és az ember Kereszténynek lenni tudásra és fegyelmezett életre való törekvést jelent, kezdettől fogva. Ennek a zsidó-keresztény múltra visszatekintő bibliás meggyőződésnek lett a következménye, hogy Jézus Krisztus egyháza mindig a jobb és értékesebb jövő szolgálatában állt. A nemzedékről nemzedékre megújuló emberiség mindenkor a tanítás és nevelés felé fordult. így nyilvánvaló volt, hogy a kereszténység felvétele a keresztény közoktatás kezdete is minden országban, nálunk is. A szerzetesi és káptalani iskolák a körülmények adta lehetőséghez mérten az új keresztény népeket, minket is, az európai műveltség építőivé tettek. Nincs szándékomban tagadni az emberi élettől elválaszthatatlan hiányosságokat, amelyek minden emberi tevékenységben, a keresztény tevékenységben is megvoltak és megvannak, de évszázadokon át az egyház volt Európában és nálunk is az oktatási feladat ellátója, szorgalmazója. Templomai is ezt szolgálták, iskolái is ezért alakultak. Nem hiszem, hogy ennek jelentőségét külön méltatni kellene. De kérdésére még pontosabban válaszolva: Európa többi országában az egyház által létrehozott iskolák és egyetemek - mások ugyanis nem voltak kezdetben sehol - döntő szerepet töltöttek be a mai értékes, szellemi és erkölcsi viszonyok megalapozásában. Ha mi ennek az Európának élő tagjai lettünk és tudtunk maradni, akkor a magyar keresztény oktatásnak nem volt másokénál alábbvaló szerepe ebben a folyamatban. Mi az európai, latin írást sajátítottuk el. Az egyház közvetítette hellén-római kulturális örökséget vettük át. Fogalmi gazdagodásunk a többi európai keresztény nép szellemiségéhez igazodott. Mi a Nyugat-Euró- pában érvényesülő erkölcsi élet és kultúra továbblépésén fáradoztunk. Erkölcsiségünk, tudományosságunk, művészetünk, irodalmunk, zenénk kontinensünk kultúrájának része lett. Ki vonhatja kétségbe, hogy ezt nem ugyanazon - más országokban is érvényesülő - keresztény műveltségszolgálat hozta létre. A meggyőződés ereje-Milyen szerepe volt az egyházi oktatásnak történelmünk további századaiban? Elsősorban az erkölcsiséget illetően kérdezem.- Nem kell külön igazolnom, hogy az ember fizikai és szellemi egység. Az ember saját sorsának kovácsa. Ebből következik, hogy hatékony tevékenységet, amíg ember születik erre a Földre, csak belső meggyőződés irányíthat. Ez a belső életirányítás az ember erkölcsi magatartása. Ez a magatartás addig szolgálja a javát, amíg megfelel az ember e világi és örök rendeltetésének. A kereszténység a teremtő megszabta rendeltetésünk meggyőződését ültette el a keresztény népek, így a mi népünk lelkében is. Belőle fakadt az a jóra törekvő és rosszat mindig javító erkölcsiség, amely ma is egyedüli lehetősége az emberi boldogulásnak. A Szent Jobbot Egerben is megtekinthették a hívők Megtaláltuk helyünket- Mi nem voltunk és - szeretném hinni - ma sem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más népnél sem. Igaz, hogy többre sem tarthatjuk magunkat. De múltat megbecsülő és jövőért életét adó európaiságunkban megálltuk a helyünket. S a keakkor ma is ugyanaz a célja, hogy minden új nemzedéket felkészítsen a jövő építésére, az emberiség előrehaladásának szolgálatára. A pluralista társadalom nem állítom, hogy csak azoknak lesz jövőjük a Földön, akik visszaigazítják életüket ennek a világnak Isten akarta rendjéhez. Nem kevesen vannak, főleg a kereszténység kezdeteihez viszonyítva, akik ennek a keresztény szemléletnek alapján állnak és élnek. Ők tovább szorgalmazzák a jövendő nemzedék ilyen szellemű felkészítésének szolgálatát. Ma is sokan vannak, akik keresztény iskolába akarják küldeni gyermekeiket, még azok is, akik önmaguk már csak sodródni tudnak a közönyös és fáradt Európa szellemiségével. A lehetségesnél kisebb létszám csak azokat aggasztja, akik az emberiség sorsát szociológiai felmérésekből prognosztizálják. Seregély István: Türelemre van szükségünk resztény oktató-nevelő szolgálatnak biztos, hogy nálunk is döntő szerepe volt ebben.- Van-e ilyen szerepe a keresztény oktató-nevelő szellemiségnek, iskolának a pluralista mai társadalomban?- A világ rendje, amely előttünk kezdettől érvényesült és utánunk is meglesz, nem változott. Ha a kereszténység ennek a világrendnek szószólója, áll ki a világ rendjének vizsgálata és szolgálata mellett, és a gátlástalan individualizmus - szabadság címén - az egyénre akarja bízni sorsa alakítását, megfeledkezve a felelősségről, amely a többi ember iránt és Földünk iránt is kötelez bennünket, mint a Teremtő társait. S ha keresztény optimizmussal tagadom is, hogy az ember elpusztíthatja magát és világát, Nehézségek árán Az egyház azonban nem szociológiai képződmény, hanem a teremtő, a világot céljához mindenképpen elvezető Úristen népe. Azok a keresztények, akik erről meggyőződtek, mint említettem, belülről indíttatva élnek ma is jövőt és örökkévalóságot építő életet.- Milyen nehézségekkel küzd ma az egyházi oktatás? Mi a lehetőségük a magyar egyházi iskoláknak?- Biztos, hogy a saját iskoláinkban, nevelésünkben felhalmozódott hibák éppen úgy szerepet játszottak a keresztény közoktatás és nevelés visszaszorulásában világszerte, mint a külső emberi tévedések. De jobbnak mondható-e, amit más alapokon nyújtani tud helyette a társadalom? Ezért először is vállaljuk a magyar közoktatás mindenkit érintő terheit. Továbbá nem reklámozzuk sem jobb felszereléssel, sem jobb nevelői erőkkel, még kevésbé jobb anyagi körülményekkel iskoláinkat. Sőt sajnos, mindennek az ellenkezője igaz. Tudjuk, hogy az egyház egyetlen anyagi forrást Hevesben is fogy, öregszik a népesség Ma 328 ezren vagyunk, s minden ötödik ember elmúlt 60 éves H onfoglalásunk millecen- tenáriumán a nemzetről gondolkodni felelősségteljes kötelesség. Ilyenkor óhatatlan a jövőbe tekintés. Például úgy is, vajon megnyugtatóak- e az ország, benne szőkébb hazánk demográfiai mutatói? A Heves megyei adatok is fogyó, öregedő népességről tanúskodnak. Ezek okairól, összetevőiről kérdeztük a szakembert.- A népességszám megyénkben 1979-ben tetőzött, amikor meghaladta a 350 ezer főt - utal a demográfiai csúcsra bevezetőjében dr. Kovács Sán- dorné, a KSH Heves Megyei Igazgatóságának vezetője. - Az eltelt több mint másfél évtizedben, hasonlóan az országos tendenciához, itt is népességfogyásról beszélhetünk. Sőt, ennek mértéke Hevesben még erőteljesebb volt. A legutolsó, 1996-os év eleji adatok szerint megyénkben már csak 328 ezren laknak.- Mi a magyarázata a fogyó népességnek?-Ezt egyfelől kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják. így évtizedek óta egyre kisebb létszámú nemzedékek születnek, miközben a halandóság rendkívül magas mértékben nőtt és magas szinten állandósult. Kevesebben születnek, mint ami a népesség utánpótlásához kell, nem biztosított - hangsúlyozza az igazgatónő - az egyszerű reprodukció sem. Belejátszik ebbe a népesség egészségi állapotának nálunk is tapasztalható rosszabbodása. Befolyásoló tényező lehet a vándorlási veszteség, bár Hevesben ennek mértéke a ’90-es években nem volt számottevő.- Említette, hogy Heves megyében az országosnál is erőteljesebb a romlás. Mire gondoljunk ennek kapcsán?-Kevesebb az ezer lakosra jutó élveszületés, csak 10,9, míg az országos átlag 11,3 volt. Többen is halnak meg Hevesben, ezer lakosra vetítve 15,1 elhalálozás jut, országosan csupán 14,3. A nők halandósági mutatója megegyezett az országossal (12,8), ám a megyénkbeli férfiaké magasabb volt annál, 17,6 az országos 16-tal szemben. Utóbbi alakulásában tetten érhető a középkorú férfiak .halálozásának növekedése.-Abból, hogy egyre kevesebben vagyunk, az öregedés is következik? — A számok azt bizonyítják, hogy megyénkben a honi helyzetnél is erőteljesebb mértékben csökken a gyermekek száma. A 60 évesek és idősebbek aránya viszont az országos átlagot meghaladóan nő. Ez a mutató Hevesben 21,3 százalékot jelzett az országos 19,4 mellett. Képletesen szólva: ma a megye minden ötödik lakosa elmúlt 60 éves. A népességnek ez a jelentős hányada - már életkoránál fogva is - jogosan tart igényt ellátásra, gondoskodásra. Nálunk 1996 januárjában 94.500 fő részesült nyugdíjban és járadékban. (Ez 29 százalék, szemben az országos 25-tel.) A folyamatok tükörképe arról árulkodik, hogy ez a szám növekedik, s ezen belül egyre több a nyugdíjkorhatár alatti, ellátásban részesülők aránya. Hevesben a gyermek- és időskorúak együttes száma az év elején 128.100fő volt. A 14 évesek és ennél is fiatalabbak aránya a megyében 17,6 százalék.- Hogy alakul az aktív keresők száma?- Heves megyében 1995- ben már csak 106 ezer aktív keresőt lehetett számba venni, 37 ezerrel kevesebbet, mint az évtized legelején. Az egyre kevesebb aktív dolgozó és az egyre több nyugdíjas, a magas munkanélküliség miatt jócskán - a magyarországi átlagos állapotokat meghaladóan - gyengült a háztartások jövedelemszerző képessége. Dr. Kovács Sándomé témazárója sem ad okot derűlátásra:- Csökkent a munkavégzésből származó jövedelmek aránya, emelkedett ugyanakkor a társadalombiztosítási és szociális jövedelmek hányada. Kézzelfogható az eltolódás az alacsonyabb összegű és színvonalú jövedelmek felé. V agyis a népességfogyás és öregedés mellé társként szegődött a szegénység... (budavári)
