Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

4. oldal Körkép 1996. augusztus 17., szombat Heves megye már „ledolgozta” a felvett működési hitelek zömét Dr. Jakab István: „Visszalépésről nem lehet SZÓ... ” FOTÓ: PERL MÁRTON (Folytatás az 1. oldalról)- Apropó, ha már ezt a szerve­zetet említette... Mennyiben le­het ennek munkáját tartalom­mal megtölteni?- A területfejlesztési törvény minősítésekor többek szájából elhangzott: jobb, mintha semmi sem lenne. A tanáccsal kapcso­latban ugyanezt mondhatjuk el. E tizennégy tagot számláló szervezet mindenesetre megje­leníti a gazdasági oldalt (hiszen ott vannak a kamarák), aztán a munkaadói és munkavállalói, il­letőleg az önkormányzati szfé­rát. Remélem, hogy a teljes megyei érdek jelenik majd meg az itt végzett tevékenységben. Gond viszont, hogy az 1997-es évet egyáltalán nem látjuk, ilyenformán pályázatokat elbí­rálni, fejlesztési prioritásokat kijelölni lehetetlen.- Nézzünk most egy-két olyan esetet, amely foglalkoz­tatta a közvéleményt. Igencsak zajosra sikeredett a színidirek- tor-választás...- Elhangzottak itt olyan nyi­latkozatok, miszerint a pályázat kiírása, elbírálása során valójá­ban pártérdekek csaptak össze. Én úgy vélem, ehhez a politi­kának vajmi kevés köze volt. Szerintem a kérdés inkább az volt, változtassunk-e a tíz éve színvonalasan, rendezetten működő vezetési stíluson, mód­szeren, s hogy lehetőséget ad­junk-e újfajta szakmai - s itt a hangsúly az utóbbin van - el­képzelések megvalósítására. Azaz, az állandóság és a vál­toztatás körül kristályosodtak ki az álláspontok, s ilyen alapokon nyugodott aztán a közgyűlés legvégső döntése is.- A szintén nem zökkenőmen­tes ügyek között lehet említeni a Pozsonyi úti volt GYIVI-épület értékesítését, márpedig ebből jelentős bevételre számítottak. Az okokra lennék kíváncsi...- Jómagam úgy látom, hogy az egri városi vezetés ezzel kapcsolatos magatartása - ho­gyan is fogalmazzam? - part- neribb is lehetett volna. A do­log lényege: a pénzügyőrökkel való tárgyalásnak volt egy mű­szaki és egy úgynevezett lakos­ságpolitikai része. Az előbbi az ott vezető út megerősítésével, a kamionforgalommal volt össze­függésben. Erről az egri pol­gármesteri hivatal illetékes iro­dája tisztességesen, csak a szakmai szempontokat szem előtt tartva úgy nyilatkozott: megoldható. De nem sikerült áttörést elérni az esetleges la­kossági feszültségekkel, tilta­kozásokkal kapcsolatban, ma­gyarán: a város vezetése ezt nem vállalta. A pénzügyőrök szerint mellesleg ilyesfajta ak­ciókra amúgy sem kellett volna számítani, hiszen itt naponta legfeljebb harminc autó moz­gásával kalkuláltak. Ráadásul olyan belső udvart alakítottak volna ki, amely kiküszöböli a járművek utcai tartózkodását. S ehhez még hozzáteszem, hogy az esetek zömében mintegy tíz­perces vámkezelésekről lett volna szó. Fájóan érintett, hogy a közös megbeszéléskor az egri alpolgármester úr azzal zárta le a dolgot, hogy ha a pénzügyőr­ség visszalép ettől az üzlettől, ők nagyon szívesen felajánla­nak valamely, a város tulajdo­nában lévő ingatlant e célra.- Az év elején említette, hogy 1995-ben az önkormányzati gazdálkodást nem sikerült megalapozni, miként azt is, hogy nem tisztázott a gázveze­ték-hálózat privatizációja. Ad- hatunk-e számot előrelépésről?- Nézzük az utóbbit... Az ÁPV Rt. a privatizált gázveze­ték-hálózathoz járuló részvé­nyeket a mai napig nem bocsá­totta az önkormányzatok ren­delkezésére, immár többször el­játszva, hogy mindezt azért te­szi, mert az önkormányzatok nem tudtak megegyezni a va­gyonmegosztást illetően. A pri­vatizációból kimaradt vagyon vonatkozásában - ez Heves megyében 3,3 milliárd forint - pedig semmiféle érdemi lépés sem történt. Tárgyalások foly­tak és folynak az Italgas képvi­selőivel, akik tettek egy ajánla­tot a vagyonnal rendelkező ön- kormányzatoknak, ezt azonban nagyon sokan még tárgyalási alapként sem tudták elfogadni. Az önkormányzati gazdálkodás terén sok esetben egyértelmű romlást tapasztalhatunk. Az elmúlt ciklusban megindított - igen sok hitel felvételével járó - fejlesztések oda vezettek, hogy önkormányzataink eladó­sodtak, s az is előfordult, hogy csődöt jelentettek. Gondoljunk Egerszalókra, Csányra...- És a me­gye gazdál­kodása?- Arra tö­rekszünk mind az in­tézmények működtetését, mind más té­nyezőket te­kintve, hogy kezelhető ál­lapotot te­remtsünk. A 179 milliós hitelünkből a mai napon már csupán 30 millió áll fenn. Köszön­hetően annak, hogy mindent latba vetettünk, hogy a szemé­lyes kapcsolatok révén az el­fekvő pénzeinkhez - például a privatizációból származó forin­tokhoz - hozzájutottunk. Mit mondjak, nem volt könnyű, sem pedig kellemes... Egyéb­ként 1998-ban működési hitelt már nem kívánunk felvenni...- A beruházási hitel nem ki­zárt?- Nem, mert a pszichiátriai betegek épülő füzesabonyi ott­hona még tartogat nyitott kér­déseket. Érthetetlen számunkra az a hozzáállás, amelyet néhány minisztérium részéről tapaszta­lunk. Egyszerűen nem akarják belátni, hogy 1993-as kezdéssel és 1997-es befejezéssel nem le­het egy építkezést alapáron el­számolni. Márpedig nem lehet, miután naponta emelkednek az anyagárak, hogy az inflációt, a bérek növekedését ne is említ­sem. Ezt a megyei önkormány­zatra - mint beruházóra - rá­terhelni lehetetlen. Ha minden igaz, augusztus 29-én a kor­mány tárgyalja majd az igé­nyünket. Jelen információink szerint ennek csak egy részét ismerik el. Ezért mondom, hogy az építkezés befejezéséhez vél­hetően beruházási hitelt kell felvennünk. De ehhez minden­képpen kellene kormánygaran­cia. Mellesleg az ombudsmani jelentés megerősítette, hogy a visontai otthont fenntartani nem lehet, nem szabad.- Összességében milyenek az 1996-os megyei kilátások?- Pozitívan kell zárnunk, ami azt jelenti, hogy intézményt megszüntetni nem szabad, ösz- szevonásokra nem gondolha­tunk, miként működési hitelek felvételére sem. A jövő esz­tendő sem lesz könnyű, de leg­alább azt a szintet el kell ér­nünk, amelyet az idén sikerült. Visszalépésről nem lehet szó. Stanga István Az államalapítás millecentenáriuma alkalmából Előléptetett felderítők, bűnüldözők Tegnap Egerben, a Helyőrségi Művelődési Ott­honban tartotta millecentenáriumi, alkotmány­ünnepi megemlékezését a Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj és az Elektronikai Harcszá­zad. Az állomány Sillei Géza alezredes, egri helyőrségparancsnok fogadása után meghall­gatta dr. Márffy Gyula püspök ünnepköszöntő­jét. Az esemény keretei között vehette át a Tiszti Szolgálati Jel II. fokozatát Korózs József őr­nagy, III. fokozatát pedig Bozsákovics László százados, Numan János főhadnagy és Kovács Barnabás főhadnagy. A tiszthelyettesek közül Mándoki Béla törzszászlóst, Erdős Attila fő­törzsőrmestert, Szabó Attila főtörzsőrmestert, Égető Dezső főtörzsőrmestert és Barócsai László főtörzsőrmestert szólította ki a parancs. Előléptetésekre is sor került a felderítőknél, századosi rendfokozatba került: Csiri Ferenc főhadnagy, Katona István főhadnagy, Murinkó Attila főhadnagy (Szarajevóban szolgál), Ros­tás László főhadnagy. A honvédek közül hatan őrvezetői csillagot kaptak, a zászlóalj 23 kato­nája részesült dicséretben, jutalomszabadság­ban. *** Az államalapítás millecentenáriuma és az al­kotmány tiszteletére tartottak ünnepi állomány­gyűlést pénteken a Heves Megyei Rendőr-főka­pitányság nagytermében. Ez alkalommal soron kívüli előléptetésekre került sor. Az erről szóló okmányokat dr. Lantos Bálint r. ezredes, főka­pitány adta át az érintetteknek. A HRFK-n rendőr századossá léptek elő so­ron kívül: Polonkai István és Verebélyi András r. főhadnagyok, rendőr főhadnaggyá Gáli Dóra, Simon Béláné és Rékasi Csaba r. hadna­gyok. Rendőr főtörzszászlóssá Karanyicz Lász- lóné r. törzszászlós, rendőr törzszászlóssá pedig Fehér Jeremiás r. zászlós. Az Egri Rendőrkapitányságon soron kívül rendőr törzszászlósi rendfokozatot kaptak: Csirke Gábor, Dorkó János és Izer István r. zászlósok, fötörzsőrmesterit pedig Jánosi Zol­tán és Szecsödi István r. törzsőrmesterek. A gyöngyösi kapitányságon törzszászlós lett Be ne Géza, Besenyei Károly, Balogh Károly, Bakos András és Szlovák Róbert r. zászlós. Hatvanban törzszászlóssá lépett elő Gólya Sándor r. zász­lós, főtörzsőrmesterré Tóth József törzsőrmes­ter, törzsőrmesterré Bangó Mihály r. őrmester. A hevesi kapitányság munkatársai között törzs­zászlósi rendfokozattal ismerték el Balogh László, Plasku István és Ferge László r. zászló­sok munkáját. Füzesabonyban ezen túl r. törzs- zászlósként dolgozik Jónás József ;r. zászlós, fő­törzsőrmesterként pedig Ajtai Sándor r. törzs- őrmester. Példamutató munkájukért a főkapitány fő- munkatársi címet adományozott Bozó Lászlóné és Macsinka Lászlóné számfejtőknek, Fejes Já­nos Lászlóné gyors-gépírónak és Halminé Lóczi Erzsébet könyvelőnek. Főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült Neufeld Józsefné r. zászlós. Az eseményen ismertették azok névsorát, akiket a megye rendőrségi dolgozói közül soron kívül magasabb fizetési kategóriába soroltak. Villáminterjú a rock örökifjú nagyasszonyával Tina Tumer a Népstadionban Augusztus 21-én kerül sor az év legnagyobb élő - nem playback - kon­certjére a Népstadionban. Tina Tumer lép fel, akit nyilván senkinek sem kell bemutatni. Budapesten több mint 2 órás koncer­tet ad, egészen különle­ges, látványos színpad­képpel, tánckarral, profi, jó nevű zenészekkel. A szervezők tájékozta­tása szerint őrzött parkoló várja az autósokat, a vi­dékieket a koncertjegy felmutatása' ellenében 50 százalékos kedvezmény­nyel szállítja a MÁV: a koncert után - 0 óra 25 és 2 óra 50 között - a nagy pályaudvarokról posta­vonatok indulnak az or­szág különböző részeibe, amelyen személykocsik is vannak. * * * Visszatért - és jobban néz ki, mint valaha! Ötévnyi szünet után - ez­alatt koncertet sem adott és új lemezt sem készített - Tina új albummal, valamint egy fél­éves európai koncertkörúttal állt elő. És amint a képen látszik, fantasztikus formában van. Rá még a nála harminc évvel fia­talabb nők is irigykedve tekin­tenek. Persze, nem is próbálja titkolni, hogy hihetetlenül formás alakját nem a véletlen­nek köszönheti. A tűmé előké­születeként - legalább hatvan fellépése lesz - lemondott mindennemű gyorséttermi műkajáról és a kávéról, éjszakánként legalább tíz órát alszik, és hangos buddhista kántálással űzi el testéből a fáradtságot.- Aki jól akar kinézni, annak vigyáznia kell ma­gára -jelenti ki határozot­tan. - Az a lényeg, hogy amikor a tükörbe nézünk, tetsszünk önmagunknak. Reggel, miután felkel­tünk, vegyünk fel valamit, amiben a lehető legjobban nézünk ki. Itt kezdődik minden, és nem adhatjuk alább csak azért, mert csa­ládunk van, vagy sok a dolgunk a lakásban. Tina pontosan tudja, mit akar a közönsége:- A lábamat, a nagy ha­jamat, vörös számat, és mindazt látni akarják, amitől híres lettem - so­rolja. - A pályám kezdetén azt hitték, a férfiak kedvéért va­gyok szexis, pedig ez nem így van. A közönség kedvéért va­gyok a színpadon, és ebbe a nők is beletartoznak... Nem azért vagyok szexis, hogy bár­kit is felizgassak. Célom mindössze annyi, hogy akkor és ott mindenki jól érezze ma­gát. ■ve' SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Új könyvek: Barbara Wood: Az álom idején 750,­Donald Spoto: Marilyn Monroe 1200,- Martha Steam: Halálos diagnózis 598,- Richard Laymon: A kegyetlen 798,­Balogh Béni: Magyar királymondák 790,­Engedményes könyvek nagy választékban! Üres és műsoros audio- és videokazetták, CD-k nagy választékban! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. tel: 36/413-998 Eger, Érsek u. 2. tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. tel: 36/322-562 / \ Német-magyar gépgyártó vegyes vállalat, mely döntő többségben nyugati országok piacaira szállít, a megrendelők magasfokú minőségi igényeinek és a megrendelések határidőre történő teljesítéséhez azonnali belépéssel keres anyaggazdálkodó - beszerző munkakörbe anyag- és gyártásismerettel rendelkező munkatársat. Fenti munkakör betöltésénél követelmény a magasfokú minőségi munkavégzés, valamint számítógépes ismeret. írásbeli pályázatokat kérjük az alábbi címre: SCHÖN-KAEV-EGER KFT 3301 Eger, Pf.: 176. SCHON-KAEV-EGER KFT GÉPGYÁR H-3301 EGER H-3301 Eger,-Kistályai u. 6. Pf. 176 Tel.: (36)-36-313-711, (36)-36-313-005 Fax: (36)-36-310-730 Telex: 63325.

Next

/
Oldalképek
Tartalom