Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-02 / 180. szám

EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1996. AUGUSZTUS 2„ PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM ÁRA: 29 FORINT Lapunk az Interneten Partnerünk az Agriacomputer Kft. A bús-vér ember is kővé dermedt volna, míg arra vár: víz fakadják a csapból. Király Ró­bert szobrászművész szomjas lánya több mint tíz éve tartja markát, hogy ihassék. Az egri ön- kormányzat most 250 ezer forintért megcsináltatta a kutat. A szakipari munkát Sós György végezte el. A szobrászművésztől megtudtuk: az alkotás akkor lesz teljes, ha felkerül a váza is, ami most készül. fotó: perl marton Borlopást fedeztek fel a Mátraalján Közkút-kálvária Balatonban A takarékosságért is fizetni Balaton megbízott polgármestere, Kormos Imre lapunk segít­ségét kérte egy lakossági gond megoldásához. A település köz- kútjairól van szó, amelyek egy idő óta csupán kiadást jelente­nek a hivatalnak.- A hetvenes években, az ivó- vízhálózat kialakításakor a la­kosság úgy döntött, hogy saját erőből, családonként 12 ezer forintos hozzájárulással beve­zetik a házakba a vezetékfes vi­zet. Amatőr írók világtalálkozója Tegnap megkezdődött Egerben a Küzdő írók Világtalálkozója a FAOSZ szervezésében. Nyolc ország negyven részt­vevője, s számos hazai alkotó hallgat majd különböző iro­dalmi előadásokat, de lesz író­olvasó találkozó, s a nemzetközi irodalmi pályázat díjkiosztó ünnepségére is sor kerül. Az esemény résztvevői ez­úton kívánják felhívni a fi­gyelmet a vidéken és külföldön élő írók publikálási gondjaira. A közkutak azonban marad­tak, s a lakosság előszeretettel használta ilyen-olyan célra az önkormányzat által fizetett vi­zet. Mára azonban világossá vált, hogy a kutak üzemeltetése luxus, annál is inkább, mert kell nincsenek mérőeszközökkel föl­szerelve. Egy biztos: ez a szű­kös keretből gazdálkodó ön- kormányzatnak évi félmillió fo­rint kiadást jelent. A polgármester nem sokáig habozott, fölvette a kapcsolatot az üzemeltetővel, az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízmű Air.-vei, s kérte: szereljék le mi­előbb a szerkezeteket. (Folytatás a 3. oldalon) Átszivattyúzták a visontai nedűt Július 30-án, a délutáni órákban a Mátrakincse Termelőszövetkezet dolgozói bejelentést tettek a Gyöngyösi R endörkapitányságon. Mint az ügyeletén elmondták: most fedezték fel, hogy az elmúlt két-három hétben - a szövet­kezet tulajdonában lévő - a tagok által bérelt ví- sontai borospincéből 860 kektoliter bort tulajdo­nítottak el ismeretlen tettesek, hozzávetőlegesen hét és fél millió forint értékben. A cselekményt ablakbetörés, lakatlevágás módszerével hajtották végre. Az elkövetők a pin­cében lévő szivattyúkat használták a bor átfejté­sére. Mint az illetékesektől megtudtuk, nehezíti a nyomozást, hogy a cselekmény későn jutott a rendőrség tudomására. Ennek ellenére a kapi­tányság munkatársai folytatják a bűncselekmény felderítését. (bágyi) Sziréna Szigorúbb követelmények Elemi feltétel a működési engedély Kormányrendelet született - mint dr. Simó Gábor, a Népjó­léti Minisztérium főtanácsosa elmondta - arra, hogy a beteg- ellátás mindenütt legalább a szakmai minimumnak megfe­leljen. A feltételrendszer megkö­veteli egy-egy rendelő köte­lező felszereltségét, a feladat ellátásához elengedhetetlen létszámot és a szakképzettsé­get. Az elkövetkező hónapok­ban az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat már eszerint vizsgálódik, és ha hiányosságokat tapasztal, ide­iglenes működési engedélyt állít ki. A szabályozás az előírt fel­tételek megteremtését egyéb­ként különböző, 1-9 évig ter­jedő határidőhöz köti. A rendelet nem határozza meg valamennyi szolgáltató, illetve szakterület minimum- feltételét, ennek a körnek tel­jessé tételén most dolgoznak a szakemberek. A rendszer tehát - mint elhangzott - a követ­kező időszakban fokozatosan épül ki és lép életbe. Robbanásveszély az M3-ason Tegnap több esetben is riasz­tották a tűzoltókat megyénk legkülönbözőbb helyeiről: a déli órákban Felnémeten a kő­őrlő üzem mögötti részen ész­leltek avartüzet, amelyet a beje­lentést követően gyorsan meg­fékeztek az egri tűzoltók, így kár sem keletkezett. Kora délután a hatvani tűzol­tók segítségét kérték. Az M3-as és a 21-es főút kereszteződésé­ben egy utánfutós gépkocsi gyulladt ki, amely robbanásve­szélyes palackokat szállított. A helyszínre érkező tűzoltók és a rendőrök a tüzet eloltották, majd szakszerűen lehűtötték a palackokat. Ezután az út mellett gödröt ástak, ahol biztonsági okokból elhelyezték a még mindig veszélyes tárgyakat. Egerben a Berva-telepen egy lakóépület tetőszerkezete égett le. Heves külterületén pedig egy úttestre kidőlt fát távolítottak el. (Folytatás a 2. oldalon) Csak a HEVES "j" HÍRLAP olvasóinak Az ISDN-re még várni kell Belépés a rendszerbe már 90 ezerért A Matáv miskolci régióközpontjában átadták rendeltetésének a világ legkorszerűbb kommunikációs rendszerét, az ISDN-t. Az Egri és a Gyöngyösi Távközlési Centrumhoz tartozók be­kapcsolódására talán az év végétől nyílik lehetőség. A telefon- központokat addig - kaptuk a tájékoztatást - „kiokosítják”.- Valójában arról van szó, hogy a hagyományosan kiépített tele­fonvonalat többfunkciós célra lehet hasznosítani — egyszerű­síti le Csombor Csaba az új rendszer integrált, digitális szolgáltatásának (ISDN) lénye­gét. A szakember a majdani felhasználók köréről reális jö­vőképet fest:- Magánszemélyek valószí­nűleg kevésbé élnek majd ezzel a lehetőséggel, inkább nagyobb cégek bekapcsolódására számí­tunk. (Folytatás a 2. oldalon) Aláírt szerződések az EPIC-nél-Noha a döntések zömét csak később hozzák majd meg a gáz- szolgáltatói részvényekhez jutó önkormányzatok, a hét „tigá­zos” megyében az érintettek 10-12 százaléka már elfogadta az általunk kínált szerződést - jelentette ki Suhajda Endre, az osztrák EPIC tanácsadója. Mint mondotta, ez azt is mu­tatja: sok helyen sürgős a kér­dés gyors rendezése. A műkö­dőképesség a tétje ugyanis a részvények mihamarabbi érté­kesítésének. A hét megyében - köztük Hevesben - majd’ 280 település között 6,8 milliárd fo­rintnyi Tigáz-részvényt oszt ki az ÁPV Rt., ám hogy az EPIC- kel létrejöhessen az üzlet, leg­alább az értékpapírok 25 száza­lék plusz egy szavazatnyi része fölött kell rendelkezniük. (Folytatás a 3. oldalon) Jól dolgoztak a tarnaleleszi önkéntesek Égő holmik a kályha mellett Tegnap a kora délutáni órákban Tarnaleleszen, a Kossuth út egyik lakóházában - feltehetően egy őrizetlenül hagyott tűzhelyből kipat­tanó szikrától - lángra kapott a közelben tárolt mhanemű és más éghető holmi. Szerencsére a szemfüles helybéliek hamar észlelték a füstöt, s riasztották az önkéntes tűzoltókat. A helyi lánglovagok az értesítés után tíz perccel már meg is kezdték az oltást, és sikeresen megfékezték a lángokat: a hely­színre érkező egri tűzoltóknak már nem akadt dolguk. A keletkezett kár sem jelentős, az egyedül élő hölgy némi me­szeléssel és takarítással eltüntetheti a „kaland” nyomait. Protekcionista privatizáció Az MDF az ÁPV Rt.-t bírálja A kormány megkülönböztető privatizációs politikát folytat, állítja Pongrácz Tibor, az MDF privatizációs szakér­tője. Mint mondja, több olyan kormányintézkedés történt, melynek oka a döntéshozó­kon kívül mindenki előtt is­meretlen. A Magyar Demokrata Fórum nem ért egyet az ÁPV Rt. sajá­tos pályáztatási módszereivel, jelentette ki a privatizáció egyik korábbi irányítója. Leg­utóbb 108 vállalat részvényeit gyűjtötték egy portfolióba, s zárt pályázat útján mindössze három vagyonkezelő cég szá­mára hirdették meg a magáno- sítási eljárás lehetőségét. Pongrácz szerint erkölcstelen versenyeztetés és szakmai hozzá nem értés jellemzi az ÁPV Rt. illetékeseit, hiszen olyan jó árfolyamú részvények­ről, illetve cégekről van szó, mint amilyen a Herendi Porce­lángyár vagy a Borsodi és a Kőbányai Sörgyár. A sajtóbeszélgetésen szóba került a központi millecentená- riumi rendezvények ügye is. Mi a véleménye a főváros ál­tal az 1100. évfordulóra terve­zett monstre ünnepség váratlan meghiúsulásáról? - kérdeztük az ellenzéki politikust. Kijelen­tette: szégyen, ha három héttel az ünnep előtt derül ki, hogy a szuperkoncertre volt az állam­nak sok milliója, csak éppen a nemzeti ünnepeinkre nem jut pénz. (szalóky) Önökkel Együtt Mondjuk - Önökért Azok a hústalan napok Nem tudok állva zoknit (angolul: sock) húzni. Ülve viszont, mivel megmenekülök az egyen­súlyozás kényes feladatától, rengeteg szabad energiám marad arra, hogy valami mást is csi­náljak. Már csak a reggeli - félórás - agyi fris­sesség minél hatékonyabb kihasználása érde­kében. Ilyenkor aztán rendre bekapcsolom a té­vét. Tegnap - a későn kelők büntetése - a Nap­kelte „nyomult”. Az „utca emberét” látni en­gedő ablak előtt - talán azért, hogy ne a beszé­lőre, hanem a háttérre figyeljen a kedves néző - a Földművelésügyi Minisztérium illetékese fej­tegette: kollégája csúsztatott, amikor kilátásba helyezte a sertéshús ezer forintot megközelítő lehetséges árát. Ráadásul nem ismeri a legfris­sebb statisztikai adatokat sem, amelyek szerint a húsfogyasztás - gondolom, éves - mennyi­sége nem 48-ról 22-re, hanem 42-ről 22 kilo­grammra csökkent. S a mélyütés: megállni lát­szik ez a tendencia. Ez aztán a sokk. Mindez nem tántorít el - kü­lönben is: ülök - egy kis matematikától. Egy esztendőben van cirka ötvenkét vasárnap. Ha minden magyar állampolgár - csecsemőtől a taj-számmal bíró halottig - ezeken a napokon eszik húst, akkor ugye az durván 42 deka heti adag, egyben. Es akkor még nem beszéltünk az ünnepekről, a vegetáriánusokról, az önkéntes alapon vagy kényszerből „hústalan napokat” tartókról. Ha - mint Regős Bendegúz a baktert - „emberi szá­mítás szerint kihagyjuk” az állófogadásokon, munkaebédeken, meg talán - vasárnaponként - otthon is sonkát, csirkecombot, libamájat!...) zabáló „illetékeseket”, akkor még rosszabb az arány. Nyilatkozni pe kell. Lehetőleg hátat for­dítva a népnek. Annak a jó néhány honpolgár­nak, akinek már tovább nem csökkenthető a fejadagja. Suha Péter „Régizenészek” meghívása Franciaországi fellépés Ma indul a franciaországi cler- mont-ferrandi érdekes hangsze­rek fesztiváljára az egri Musica Aulica régizene együttes. A régi kulturális kapcsolatra épülő meghívás elsősorban a csoport egy régi népi hangszert bemutató zenedarabjának szól. J. G. Albrechtsberger XVIII. századi barokk mester D-dúr dorombversenyét mutatja be Ágoston Ottó a zenekar kísére­tében. Az Egri Állami Zeneiskola két kamaracsoportja már eluta­zott a rendezvényre, és a fran­ciaországi város konzervatóri­umának tanáraival közös pro­dukciót adtak elő, melyet min­denki a saját hazájában gyako­rolt be. A zárókoncerten a Musica Aulica reneszánsz és barokk zenét játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom