Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-04 / 155. szám

1996. július 4., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Dühöngősarok Kiöntött a lötty Bekövetkezett, amitől tartottak. Talán még emlékeznek olvasó­ink, körülbelül egy évvel ezelőtt felzúdultak az egri Széchenyi utca 23. lakói. Elpanaszolták: az EV AT Rt. „pöcegödröt” építtet a város szívében, ezáltal komfortosítva az udvarban található melléképületet. A házikó ugyanis - bár a rendezési terv szerint elbontandó - még szükséglakásnak megteszi. A társasház tulajdonosai attól tartottak - most már elmond­hatjuk: jogosan -, hogy nyaranta a bűz és a legyek tanyájává válik kertjük. Bár a fennmaradási engedély szerint a szigetelt szennyvíztároló medencének légmentesen kellene zárnia, mégis megesett a napokban, hogy kiöntött a lötty. Az is elgondolkod­tató, hogy a közös képviselő által nyolc köbméteresnek ítélt tar­tály tartalmát eddig mindössze három alkalommal szippantotta ki a szállítóautó. Holott a melléképület lakói a mérőóra szerint 110 köbméter ivóvizet fogyasztottak. (A szakemberek számítá­saiban egy háztartás vízfelhasználása csaknem azonos a kibo­csátott szennyvízzel!) Vajon hová szivárgott a trutyi? - tehetnénk fel a ,,költői" kérdést. Ám beérjük azzal is, ha csak arra kapunk választ: kinek a kötelessége a szippantatásról gondoskodni? Az EV AT Rt. házkezelési csoportvezetője, Kolman Judit el­mondta: a szippantóautó háromnál többször járt már az udva­ron. Az lehet, hogy tizenegyszer nem, amennyi indokolt lett volna. Ezért megnézetik a medence műszaki állapotát. Ha pedig telítődik a tartály, úgy azt jeleznie kell a lakónak, ők pedig tüs­tént intézkednek. (négyessy) Gyöngyösön péntek este színházi bemutató János Vitéz operaházi művészekkel Láthatási jog: félelemből megtagadva? A Gyöngyösi nyár következő kulturális programjának bemu­tatója nem akármilyen cseme­gének ígérkezik a város közön­sége számára. A színpadon ez­úttal ugyanis pénteken és szom­baton este fél 9 órai kezdettel Kacsóh Pongrác: János Vitéz című háromfelvonásos daljá­téka szerepel. A Vármegyeház udvarán - az előkészületeket látva - pom­pás felvonulásban lesz része a közönségnek. Ezt a szereposztás is meg­erősíti: Jancsit Leblanc Győző, Iluskát Csonka Zsuzsa, a fran­cia királyt Fülöp Attila, a fran­cia királylányt pedig Fülöp Zsuzsa, a Magyar Állami Ope­raház művészei alakítják. Bagó és a Strázsamester szerepében Hatodik éve rendezi meg a Me­gyei Művelődési Központ az Ünnepi hetek a barokk Egerben című zenei koncertsorozatát, amelyen az idén - július 21-ig - a régi korok muzsikáját, táncait felelevenítő utcai vigasságokat és játékokat mutatnak be. A városházán ma rendezik meg a barokk konferenciát a kor társadalmi életéről. A nyitórendezvényt, a Nem­zetközi Katonazenekari Feszti­vált pénteken 17 órakor a Dobó téren a francia Roye gárdazene­kar közreműködésével tartják. Szombaton 18 órától ugyancsak két főiskolai hallgató látható: Farkas Gábor és Kálmándy Zoltán. A gonosz mostohát Cseke Teréz, a falu csőszét Mé­száros Lajos, Bartolót pedig Válik István, a Gyöngyösi Já­tékszín csoporttagjai játsszák. Petőfi Sándor megzenésített művének bemutatójához sike­rült szerződtetni a budapesti Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekarát, a gyöngyösi Musica Mansueta zenekart, a gyön­gyösi Városi és Pedagóguskó­rust, a Vidróczki néptáncegyüt­test, valamint a Mátra Művelő­dési Központ balettcsoportját. A díszletet Sömperger Már­ton tervezte, korrepetitor Baghi Emília, a darabot pedig Janko- vits Jenő állította színpadra. a Dobó téren a Magyar Hon­védség Központi Zenekara és a szolnoki, a kalocsai, az egri helyőrségi zenekarok együttes fellépésére kerül sor, majd este 7-től a stadionban folytatódik a díjtalan műsor: zenei show, ma- jorett-bemutató, koncert és tűzi­játék is fűszerezi a programot. Vasárnap délelőtt 11 órakor a várban a Musica Aulica régi­zenei együttes játszik, ezt köve­tik a historikus táncok. Este 7 órakor a Kecskés együttes Szent László, a lovagkirály legendája című művet adja elő a vár Góti­kus palotája előtti téren. (Folytatás az 1. oldalról) Végül 1996 januárjában ki­mondták a válást. A bíróság az anyának ítélte a gyereket. Időközben a helyzet elmér­gesedett. A veszekedések, ame­lyek néha a tettlegességig fajul­tak, állandóvá váltak. A gyerek mindent látott, hallott. Az apa átköltözött testvéréhez, az anya a kislánnyal a házban maradt. Külön történetet is megérne a vagyoni pereskedés, ami Katika sorsát tekintve csak annyiban fontos: az anya idén júniusban átvette a ház értékének a felét, leadta a kulcsokat, elhagyta a lakást, de személyes tárgyait, bútorait nem vitte magával. Te­hát az apa ha akarna sem tudna visszaköltözni az erősen lerom­lott állapotú lakásba, hiszen az a szoba, amiben Olga bútorai vannak, még mindig zárva van.- Nem ragaszkodtam a bíró­ság előtt sem ahhoz - folytatja az apa -, hogy nekem ítéljék a gyereket. Öt évvel ezelőtt sú­lyos beteg lettem, nem tudnám ellátni a kislányt. De ahhoz jo­gom van, hogy a megbeszélt időpontban találkozzam vele! Utoljára áprilisban volt nálam Katika. Mondják itt a faluban, hogy többször is felbukkant már az anyjával Tamaleleszen - hét közben Budapesten tanul a vakok és gyengénlátók iskolá­jában -, de soha nem hozta el. Folyamatosan panaszt teszek a polgármesteri hivatal gyámügyi előadójánál, de akárhányszor felszólítják a volt feleségemet, kifogásokat talál, és nem jön el. O nagyon jól közlekedik. Ne­kem nehezemre esik a járás. Nem tudok a gyerekem után menni, volt nejem pedig sem­mibe veszi a bíróság ítéletét. A leleszi polgármesteri hiva­tal gyámügyi előadója, Szabó Jánosné szerint hónapok óta a Szakony-ügy teszi ki munkája nagy részét.-Az anya egyszerűen elérhe­tetlen - fogalmaz. - Többször felszólítottuk, kerestük Zamár­diban a szüleinél, de csupán egyszer jelent meg. Ekkor el­mondtuk neki: a láthatás köte­lező. Nem tudunk mit tenni, mivel a múlt heti közös tárgya­lás is meghiúsult, most már úgy döntöttünk a jegyzővel, hogy bírságolunk. Előbb csak kétezer forinttal kezdjük, ami később eléri a 10 ezret. Talán ekkor megérti az anya, hogy nem ön- kényeskedhet. (A dologban még így is van egy bökkenő: Olga személyi vakjáradékból él, amiből viszont nem lehet le- tiltatni.)- Tarnaleleszi tartózkodásuk alatt hogyan nevelte az anya a kislányt? - kérdezzük.- Semmi különös kifogásunk nem volt ellene. Amikor Katika még óvodás volt, egyszer na­gyon piszkosan láttam őket. Szóltam az anyának, hogy mos­son ki. Másnap bejött a hiva­talba, s megkérdezte - mivel ő nem lát: - tiszta-e a kislány? Mondtam neki, hogy így már minden rendben van. Utána többször is kérdezte, hogy néz ki a lány. Semmi más kifogás nem volt ellene.- Milyen körülmények között laknak most?- Olga szülei Zamárdiban egy háromszobás házban lak­nak. Nincs kifogás az ottani kö­rülmények ellen. Inkább csak Olga magatartása bosszantó, hiszen az anyuka nem akarja tudomásul venni, hogy a volt férjének joga van a gyermeké­hez. Legutóbb arra hivatkozott - mondani sem kell, nem sze­mélyesen jött el -, hogy a kis­lányt pszichológushoz vitte, s várja a szakorvosi véleményt, addig a gyereket nem hozza el. De azt nem nevezte meg, ki az az orvos. Szerintünk ez újabb kibúvó. Nehezebb keresésre számí­tottunk, amikor Zamárdit tár­csáztuk, ám a telefont az édes­anya vette fel, aki éppen mosott.- Én a bírósági tárgyalás alatt is kértem, hogy vizsgálja meg Katikát a pszichológus - mondja Olga, amikor a láthatá­sok elmaradása okáról érdeklő­dünk -, de ez akkor nem történt meg. A gyerekkel többször leül­tem beszélgetni, és kérdeztem, miért nem akar az apjához menni. Legutoljára sírva fakadt, és azt mondta: hagyjam már őt békén, nem akar többet erről beszélni.- Van valamilyen elképze­lése arról, hogy a kislány miért nem akar Tarnaleleszre menni?-A válóper alatt a kislány sok veszekedést hallott. Soha nem tudott leülni az apjával be­szélgetni. Higgye el: én lennék a legboldogabb, ha a gyerek szeretne ott tartózkodni. Janu­árban még Leleszen voltunk. Katika beteg volt. De az apja nem jött el meglátogatni, ha­nem nekem kellett küldeni a kis­lányt a volt férjemhez. Ő ment, betegen is. De a gyerek lelkileg sérült a sok veszekedés miatt. Fél az apai nagymamától, és nem érzi jól magát az apja körül sem. Elválnak sokan. Nekem az lenne a legfontosabb, hogy bé­kével, a gyerek érdekeit szem előtt tartva éljünk tovább kü- lön-külön. De addig, amíg lá­tom, hogy Katikában milyen görcs van, ha az apjához kell mennie, addig nem viszem. Ne­kem az a fontos, hogy a gyerek félelmek nélkül éljen! S ha eh­hez az kell, hogy megtagadjam a láthatást, akkor azt teszem.- Beszélt a válásuk időszaká­ról a gyerek?-Elmondott egyet s mást. Előttem is és az orvos előtt is vállalta, hogy fél a nagymamá­tól. Ezért tagadtam meg a látha­tást, mert - mondjon rám bárki bármit - nekem a gyerekem nyugalma a legfontosabb! Katika sorsa továbbra is megoldatlan maradt. Az édes­anya attól teszi függővé a látha­tást, mit mond a pszichológus, valóban félelmek közt él-e a gyerek. Szuromi Rita Jogsegélyszolgálat a pszichiátria területén Az Állampolgári Bizottság és az Emberi Jogokért Alapítvány a napokban ingyenes jogse­gélyszolgálatot hozott létre, és a pszichiátria területén védik az emberi jogokat. Üzenetet a bu­dapesti 06-1-262-7800 telefon­szám 800-as mellékén hagy­hatnak számukra. Lovasbemutató Szilvásváradon Ma délután fél 3-tól nem min­dennapi lovasparádéban gyö­nyörködhetnek mindazok, akik Szilvásváradon élnek vagy oda zarándokolnak. Eszperantó színjátszás századik évfordulója Ötnapos rendezvénysorozattal köszöntik Magyarországon az eszperantó nyelvű színjátszást. Ebből az alkalomból rendezik meg Egerben a Nemzetközi Iro­dalmi Fórumot. A július 5-től 9-ig tartó programot a PEN Eszperantó Centruma rendezi, és a város polgármesteri hiva­tala támogatja. Nyáresti muzsika - operett és musical A borongós júliusban is nyarat idéz az Egri Szimfonikus Zene­kar. Játékukat ma este 7-től a kis Dobó téren élvezhetik az arra járók. Visszaköltözhet Mikófalvára a múzeum Elkészültek a belső munkála­tok, megszépült Mikófalván a múlt századi kovácsműhely. A népművészeti kincseket a Dobó István Vármúzeum szakemberei restaurálták. A felfrissült tár­gyakat az augusztus 20-i búcsú alkalmával láthatják először az érdeklődők. Pénz állt a házhoz a hatvani könyvtárban A Nemzeti Kulturális Alaptól 120 ezer forintot nyert a hat­vani Ady Endre Városi Könyv­tár és Közösségi Ház. A pénz­ből videokazettákat vásárolnak, amelyek a magyar és egyete­mes filmművészet értékes alko­tásait őrzik. Az új „szerzemé­nyeket” a TIT-egyesület által működtetett Fábry Zoltán vi­deofilmklubban láthatják, il­letve az iskoláknak kölcsönöz­hetik majd azokat ingyenesen. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Ellenőrizhetjük a víz minőségét Ma fejeződik be a megyeszék­helyen rendezett háromnapos vegyészeti konferencia. A nagy érdeklődéssel kísért szakmai tanácskozáshoz kap­csolódó kiállításon olyan labo­ratóriumi eszközöket mutattak be, amelyek segítségével bár­hol és bármikor ellenőrizhető a víz minősége. A nemcsak szakemberek­nek érdekes tárlatot ma még láthatják az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola aulájá­ban. Az Aqua-Terra cég műszerei FOTÓ: PERL MÁRTON Ünnepi hetek a barokk Egerben Fejlesztéseket kíván a vízgazdálkodás megyénkben Az országos átlagtól elmarad a hálózat A MTESZ Heves Megyei Szervezetének kezdeményezésére a területfejlesztés és vízgazdálkodás kapcsolatáról tartottak szakmai megbeszélést tegnap Egerben, a Technika Házában. Ombódi István, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság főmérnöke leszögezte: He­vesben a kellő mennyiségű víz­készlet megteremtésére har­minchárom tároló épült, ame­lyek ivó- és ipari vizet, a mező- gazdaságnak öntözési lehető­séget biztosítanak. A Mátrában a köszörű-völgyi és a Csór-réti tárolót - a kiegyensúlyozottabb ellátásért - összekötik a Nógrád megyei tárolókkal. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Rt. igazgatója kiemelte: szűkebb hazánk 118 településének közműves ivó­víz-szolgáltatást biztosítanak. 1994-ben 17 millió 300 ezer köbméter vizet adtak, amely a korábbi évekhez képest a fo­gyasztás mérséklését jelzi. 1980-hoz képest ’94-re a fő­nyomó- és elosztóhálózat hosz- sza a megyében csaknem 2100 kilométer lett. Ennek ellenére az ivóvíz- és a szennyvízcsa­torna-hálózat elmarad az orszá­gos átlagtól. Ezért további fej­lesztésekre van szükség. Gyöngyösön például tart a szennyvíztelep rekonstrukciója, amely Egerben is elkezdődik majd. Füzesabonyban és a kör­nyező településeken - céltámo­gatással - másfél milliárdos fej­lesztéssel újítják fel, illetve bő­vítik a szennyvízhálózatot. Dr. Pados Imre, az Észak­magyarországi Vízügyi Igazga­tóság vezetője elmondta: He­vesben 215 kilométer hosszú árvízvédelmi rendszer van a Ti­sza, a Zagyva és a Tárná vona­lán. Ebből csak 79 kilométer a szakmai előírásoknak megfe­lelő. A fejlesztések nem feje­ződtek be. A Tárná zsilipjei el­avultak, a Tisza völgyében egymilliárd forintra lenne szük­ség, hogy megfelelő védelmi töltéseket alakítsanak ki. A víz­gazdálkodási törvény új szere­pet adott az államnak, az ön- kormányzatoknak és a tulajdo­nosoknak a vízügyi fejleszté­sekre, a kármegelőzésre. így csak közös munkamegosztással és teherviseléssel állíthatják meg a további leszakadást. (mentusz) Országos anyanyelv-oktatási napok Egerben Iskola az ezredfordulón Már az ezredforduló hazai és határon túli magyar■ nyelvi oktatását vitatják meg azon a négynapos konferencián, me­lyet Egerben tartanak a ma­gyartanárok részvételével. Az országos rendezvény július 8-11-ig tart az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskolán. Á Magyarok Világszövet­sége Heves megyei szervezete már hónapokkal ezelőtt azt is elhatározta, hogy meghívja azokat a magyartanárokat, akik anyanyelvűnket más környezetben, nehezebb kö­rülmények között oktatják - tudtuk meg V. Raisz Rózsa tanszékvezető főiskolai tanár­tól, aki egyben a rendezvény egyik szervezője. A hétfői plenáris üléseken egyebek mellett anyanyelvi kultúránk jelenéről és jövőjé­ről, a lélek és nyelv kapcsola­táról, az iskola szerepéről lesz szó. „Nyelvpolitika a Kárpát­medencében” címmel az élő magyar nyelv sajátos létezé­séről tárgyalnak, s szóba kerül a magyar nyelv leírásának módszertana is. Benkő Lóránd. Deme László, Jeleníts István tudó­sok neve fémjelzi egyebek mellett a fórum várható szín­vonalát. Ezt követően csütörtökig három szekcióban vitatják meg a nyelvtörténeti, nyelv­helyességi és pedagógiai kér­déseket. (jámbor) A HEVESTHÍRUP : un, crfrcite, lim» ovo rfrauom. fAA ufcgq, rtmvi-mA mom la tfozrrt» .nwun» ÜGYELETE: Újságíró: MENTUSZ KÁROLY Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon-(36)410-880 Fax - (36)412-333 Terjesztő: BATA MARIANN Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom