Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)
1996-07-22 / 170. szám
1996. július 22., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Millecentenáriumi rendezvény lesz augusztusban A VI. Komlói lovasnapokról Az eddiginél színesebb, nagyobb tömegeket megmozgató lesz a millecentenárium alkalmából megrendezendő VI. Kömlői lovasnapok rendezvénysorozata - adta hírül ifj. Sztankovits Béla polgármester. A településen 1990 óta minden évben megtartják a hagyományőrzésnek szánt programot. Az idén augusztus 10. lesz e jeles nap, melyre ezernél is több résztvevőt várnak. Az eseményre a kiserdei sportpályán kerül sor. Reggel fél kilenc órakor kezdenek az ugró lovak, mégpedig két versenyszámban: előbb a kezdő lovak 100 centiméteres akadályugrását, majd az ifjúsági díjugratást rendezik meg. Ez utóbbin a 18 éven aluli fiatalok indulhatnak. A díjazás a következőképpen alakul: az első hat helyezett díjszalagot, az első három pénzjutalmat kap. A déli ebéd után kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, amit a harmadik versenyszám, a pontgyűjtő díjugratás követ. A lovak 100-140 centiméteres akadályokat győznek le. A negyedik futam a Kömlő-kupáért folyik. Itt 12 darab 110 centinél nem magasabb és 140 centinél nem szélesebb akadályt ugranak át. Ebben a mérkőzésben a könnyű B-kategóriás kétlábúak és az ifjú lovasok is részt vehetnek. A fődíj egy vándorserleg lesz, és az első hat helyezett díjszalagban, az első három pedig pénzjutalomban részesül. Az ötödik versenyszám hagyományosan a kettes fogatok akadály hajtása. Az eddigi felmérések alapján a díjugratásra 19, a fogat hajtásra 10 településről érkeznek. A szakmai bíró Fülöpné Má- tyus Zsuzsa lesz. A programok alatt a lovaknak szállást a csárdaudvarban biztosítanak, a lovasok sátorban alhatnak. A lovasnapokon a versenyszámok között a nagy- kátaiak tartanak lovasbemutatót, a Zwack Unicum termék- bemutatóra hívja a közönséget, s egész napos kirakodóvásár színesíti a programot. A lovasok még jelentkezhetnek a megmérettetésre augusztus 3-ig a kömlői polgármesteri hivatalban. (szuromi) Ami pénzzel nem pótolható... Panaszkodnak a Tisza-parton. Az idegenforgalomban érintettek azért, mert nincs turista, a zord nyár miatt több mint egy hónapot késett a szezon. Panaszkodik a parton széldzsekiben sétáló ritka vendég is. Nem a Tisza szépségére, sokkal inkább a fogadtatásra. A pestiek esküdöznek: ennyi pénzért Olaszországban is nyaralhatnának. Ott legalább nem kellene kicentizni, hogy délután három és fél négy között menjenek a boltba - mondják -, máskülönben nem jut a friss kenyérből. Étteremben sem jobb, néha már úgy tűnik: most mentek el a halat kifogni a Tiszából, olyan soká jön a halászlé. Dohogjanak csak a pestiek - mondjuk mi magunkban -, nekünk Tisza-partunk van, ezt szeretjük. De csak az első cukrászdáig védjük a Tisza-partunkat, ott aztán megtapasztaljuk, miért morognak a pestiek. Az amúgy bőséges és édes kínálat ellenére is savanyú lesz a szánk, amikor a kiszolgáló hölgy a visszajáró aprót a pultra önti, s kajánul nézi, ahogy egyesével próbáljuk összeszedni azt. Egyedüli vendégként - micsoda luxus(l) - természetes lenne, ha a tálcát az asztalhoz vinné. De miután kiszolgáljuk magunkat, jön még egy meglepetés. A csordultig öntött pohárból kilöttyen a kóla - nem vagyok pincér, s ekkor már az idegességtől is remeg a kezem -, s ekkor ormótlan fintorral jelzi: most aztán takaríthat. Egyszerre világossá vált: mi baja a pestieknek. A vendégvárás csak kisebb részben pénzkérdés. Nagyobb részben a figyelmességé... (szuromi) Tarnazsadányban közadakozásból készült el Új tetőszerkezet a templomon A tarnazsadányi római katolikus templom tetőszerkezetének felújítását a község vezetői alapítvány létrehozásával segítették. A lakosság adakozókedvének köszönhetően a nyár derekára sikerült teljesen átépíteni a műemlék jellegű épület tető- szerkezetét. Mint Mester András polgármester elmondta: a templom leromlott állapota miatt további rekonstrukciók szükségesek. Ezért pályázatot nyújtottak be, mégpedig egy külföldi alapítványhoz. Ha nyernek, s a pénz megérkezik, akkor tovább folytatódhat a falu szívében található épület állagmegóvása és szépítése. Világpiacon a Hevesi Háziipar A riedi seregszemlén a termékek A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeinek a világpiacon történő bemutatása nem csupán az igények és lehetőségek keresését jelenti, hanem a jövő piacépítését is. Legutóbb a felső-ausztriai Riedben, az európai országok fogyasztási javait bemutató seregszemlén kínálták áruikat, s hamarosan újabb piaci kihívásnak kell eleget tenniük. Báder Miklósáé elnöknek a kézművestermékek kelendőségéről, a választék szélesítéséről alkotott gondolatait osztjuk meg az olvasóval.- Egyik legfontosabb célunk - tér mindjárt a lényegre -, hogy megmutassuk magunkat a világnak, különösen most, amikor a belföldi értékesítés csökken. A legutóbbi osztrák vásáron már otthonosan mozogtunk, hiszen másfél évtizedes kapcsolat köt össze velük. Most újabb üzlet jött létre.- Mennyire kelendőek ma a míves termékek?- Azt hiszem, a termékeink eladása Eu- rópa-szerte nehezebbé vált - véli az elnök. - A minőségi és az újszerűséget hordozó termékeknek van piacuk. A felgyorsuló versenyben a termék ára mellett a minőség, a határidő, a szakszerűség a döntő. Úgy látjuk: ennek egyetlen járható útja a mi esetünkben, hogy önálló modellterve- zéssel, alapanyag-készítéssel a bérmunka egy részét export- termékekkel ki tudjuk váltani.-És a célok?-A szövetkezet 300 dolgozója a vállalt 200 milliós éves tervét teljesíteni fogja. Ezenkívül az exportpiacokat keményen fogjuk, óriási munka vár a bemintázó, a termékfejlesztő csoportra, a szövetkezet művészeti vezetőjére. Eltökélt szándékunk, hogy újakat, újszerűeket, eddig más piac által sem ismert termékkört kell kínálnunk. Nagy örömünk, hogy a tengeren túl is kelendőek termékeink.-Új kínálattal jelentkezik-e a kollektíva?-Természetesen, csak ez az egyetlen lehetőség az életben maradáshoz. Most a művészi munkánk megmérettetésére készülünk. Mestereink a lakásdíszítő textília funkcióját ellátó szőttes-garnitúrával készülnek az országos szőttespályázatra, míg egy másik versenyen a szőttes menyasszonyi ruha s kiegészítő kelléke, a hímzett párta vesz részt. A recski hímzőasszonyok a palóc népművészetet felölelő darabokkal készülnek, mellette ott díszeleg majd a bodonyi keresztszemes termékkollekció is.-Hol találkozik majd a vásárlókkal?-Augusztus derekán Hevesen, a XIV. országos szőttespályázat kiállításán. Ezt azért hangsúlyozom, mert fennállásunk óta most először kerül Hevesre ez a rangos esemény a szőttes igazi hazájából, a Sárközből. Készülünk egy nagyszabású moszkvai bemutatóra, de az idén is szeretnénk termékeinkkel gazdagítani az Agria- rendezvényt, ahol elsősorban lakásdíszítő textíliákat kínálunk. Divatbemutatókon a népi kultúra viseleti darabjaival lépünk a közönség elé, mint ahogy egy áruházi kapcsolat révén az ősszel a holland közönségnek mutatjuk be míves termékeinket. (cseh) Apró szépítések Tiszanánán A látogatókat köszöntő tábla A falu felé igyekezve messziről feltűnnek azok a fogadó- és hirdetőtáblák, amiket Tréfás Miklós képviselő, grafikusművész tervei alapján készítettek. A település polgár- mestere, dr. Tóth József örömmel újságolta: a lakosság máris használja a falu belterületein elhelyezett hirdetőtáblákat. - Ez annál is fontosabb - mondja -, mivel gyakran panaszkodnak arról, hogy kevés az információ, vagy tapasztalom, hogy elferdülnek a szóbeli tények. Az ötlet szülőatyja Tréfás Miklós képviselő, aki „civilben” jgrafikusművész.- En azt vallom - mondja a képviselő -, egy falu arculata nem pénzkérdés. Apró szépítésekre bármikor van alkalom, s ezek nem milliós, csak néhány ezres kiadások. Úgy látom, a környezet iránti igényességben még vannak hiányosságok. Néhány apró ötlettel csodákat lehet tenni.- Mit jelképez a tábla?- A község dokumentumokban is megtalálható színe a sárga, kék, fehér. Ez a természeti adottságokat, a vizet, a napfényt jelképezi. Több embernek szemet szúrt az „Isten hozta!” felirat. Én úgy gondolom, ez nem vallásosságot, inkább meleg, baráti üdvözlést sugall.- Mi lesz a legközelebbi faluszépítő ötlet?- Örülnék annak, ha végre a helybeliek is megmozdulnának, s létrejönne a faluszépítő egyesület. De addig is én kialakítottam egy „mintapor - tát", ami azt mutatja: hogyan kellene készülni a vendégfogadásra, s megőrizni a múlt értékeit. A falu jellegzetes sajátossága az épületek sugaras oromzata és az ablakok szalagdíszítése. Nagy érték lenne, ha ezeket meg tudnánk őrizni az átalakított, „konzervált” épületeken. (sz. r.) Vezekényi telefonok Július végére Hevesvezekény- ben befejeződik a telefonhálózat bővítése. A fejlesztés eredményeként egy héten belül nyolcvan előfizető lakásában csörren meg a telefon. így a községben minden második háztartás hívható lesz. Nyári festési munkák Hevesvezekényben megkezdődtek a nyári festési munkálatok. A községben szeptemberig valamennyi közintézményben elvégzik a tisztasági meszelést. Lillafüreden jártak A hevesvezekényi nyugdíjasklub tagjai Lillafüredre kirándultak. A programon közel 40 idős ember csodálhatta meg a Bükk szépségeit. Kömlői nyaralás Húsz kömlői kisgyerek üdült a Balatonnál az elmúlt héten. A kedvezményes nyaralást Bolya János kömlői születésű vállalkozó biztosította számukra. Nyert a kisebbség A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Alapítvány pályázatán kétszer egyhetes nyaralást nyert a kömlői kisebbségi önkormányzat. így újabb húsz helyi fiatal jut a Balaton mellett kedvezményes pihenési lehetőséghez. Hevesi győzelem A XV. Mikola Sándor országos középiskolai fizikaverseny rangos soproni döntőjében a hevesi körzetet Szabó Szilvia és Ecsegi Gábor képviselte. Mindketten az Eötvös József Középiskola tanulói. A harminc döntős közül Szilvia az előkelő harmadik, míg Gábor a 16. helyezést érte el. Pusztafaluban jártak A tarnaszentmiklósi gyerekek az idén a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Pusztafaluban nyaraltak. A pályázati pénzekből és szülők támogatásából finanszírozott út során megtekintették Sárospatakot, Hollóházát és Füzér várát. Erdélybe utaznak a kömlői képviselők A lovasnapok rendezvényeinek idején Kömlő község képviselőtestülete és polgármestere Erdélybe utazik. A látogatás célja a testvértelepülési kapcsolatok ápolása lesz. Korábban ugyanis hivatalosan megpecsételt barátság született a kömlőiek és a Marosvásárhely mellett élő kisgörgeiek között. A magyarlakta település még Komlótól is kisebb. A kapcsolatok azonban az elmúlt évben megszakadtak, ezért most a kilátogató delegáció szeretné, ha ez újraéledne. A képviselők augusztus 8-án indulnak, s 11-én érkeznek haza. Kinttartózkodásuk alatt meghallgatnak egy szentmisét, — amit az ottani plébános a millecentenárium alkalmából celebrál. Diákfoglalkoztatás alulnézetben A diákok nyári vakációját az év során felgyülemlett feszültségek levezetésére, a fáradalmak kipihenésére találták ki. Közülük nem egy közép- és főiskolás a nyári szezonális munka jövedelméből szeretné - megosztva a család vállára nehezedő terhet - előteremteni a 10 ezer forintnál is drágább tankönyvei árát, vagy a főiskolai jegyzetek ellenértékén túl esedékes tandíj egy részét. De vajon a hevesi térségben létezik-e hivatal, ahol közreműködőre, segítőre lelnének munkavállalásuk során? Netán eligazítást kapnának jó szándékú cselekedetükben? A gimnazista N. László és osztálytársa szerencsés fickók. Egy maguk találta benzinkútnál az autók ápolásából jutnak alamizsnához. G. Ákos főiskolás, kőműves édesapja számítja meg napszámját a cipelt malte—»—«---------, «(. §------1------roslád a arányában. Dinnyésekhez szegődtek jobb híján azok a diáklányok, akik végigkilincselték a helybeli lehetőségeket, eredménytelenül. S mi van a többi, hasonló szándékú társaikkal? A Munkaügyi Központ hevesi kirendeltségének vezetője, Urbán Zoltánné tanácstalanul tárja szét karját.- Körülbelül 7-8 évig rendszeresen felmértük a szezonális lehetőségeket. Ezután a munkáltatók közömbössé váltak az ügy iránt, s e nyárra sem kaptunk jelzést diákok foglalkoztatására. A hozzánk forduló tanulókat az „Álláskereső” című lapunk alapján tájékoztatjuk. Most a Balaton környékére keresnek alkalmi munkásokat. Ha manapság kevéske ■ ■ » *------------1 § x r-----munkae rőigény akad, előbb a jövedelempótlósok munkaigényét elégítjük ki.- A diákoknak ilyen módon esélyük sincs a munkához?- Az esély minimális - állapítja meg szomorúan. - Legalábbis amit mi tudunk nyújtani. Saját tapasztalatom, hogy szülői kapcsolaton keresztül a dinnyéseknél, paradicsomszedésben kapnak munkát a fiatalok. Mi hivatalból ezzel nem foglalkozunk.- A középiskolában van-e segítője a nyári alkalmi munkának? - kérdeztük Fodor Endrétől, a Hevesi Gimnázium igazgatóhelyettesétől.- Bármennyire is jó szándékú az akarat - mondja sajnálkozva -, a kötelező szakmai gyakorlaton túl kevés gyerek «—3—itttt tud elhelyezkedni idénymunkában. Tudomásom szerint most három tanulónk dolgozik kft.-nél. Elképzelhető, hogy igazolás nélkül itt-ott-amott dolgoznak vállalkozásban, nem feketén, de lehet, hogy ha azt mondanám, sem hazudnék. Való igaz, hogy sokan anélkül kóstolgatják a munka ízét, hogy valaki tudna róla.- Mi lenne a megoldás?- Valakinek fel kellene vállalnia a közvetítő funkciót, melynek segítségével nyáron a keresni szándékozó diák munkához jutna. Ilyen formában, ha a szorgalmi időben információt kapnának a gazdálkodó szervezetek a diákmunka igényéről, a lehetőségekről, ezzel mindenki jól járna. Valaha az ifjúsági szervezeteké volt e feladat, most az önkormányzatoknak kellene koordinálniuk. A Hevesi Polgármesteri Hivatalban Szabó Sándor aljegyző is egyetértőén állapítja meg:- Szomorú, hogy gazdátlan a fiatalok nevelésében oly fontos momentum. Igaz, az ön- kormányzatnak még a szabadon választható feladatai között sem szerepel az ebbéli törődés, mégis fokozottabb figyelmet érdemlő az eset. S itt a kör bezárul. Tétlenül, rezzenéstelenül szemléljük, hogy önmagukon, esetleg családjuk anyagi gondjain segíteni szándékozó tizenévesek kénytelenek engedelmes kiszolgálói, megtűrt „ napszámosai” lenni az életben maradás farkastörvényeinek, s hogyan kóstolnak bele a keserűre sikeredett első munka fanyar ízébe. Cseh Béla
