Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)
1996-07-13 / 163. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. július 13., szombat A kutya halad, a karaván meg...? A felvilágosult despotával, II. Józseffel halálos ágyán visszavonathatták összes rendeletét. Közte és a kutyatilalmi szabályozást kidolgozó budapesti önkormányzat között egyelőre csak annyi a különbség, hogy a hazai önkormányzatok sokkal szolidabban haldokolnak. Hát, most saját kelepcéjükbe estek. Hogy jön ahhoz egy köztestület, hogy a lakosság érdekét képviselje? Sehogy. Más kérdés: nem a kutyákat, hanem a gazdikat kell megfelelően kordában tartani. Leginkább mégis a nevelés, a gondozás határozza meg, hogy milyen az ebek harapási indexe. Jó szolgálatot tehetnek az olyan érvényben lévő avítt tézisek, mint a szájkosár alkalmazása. Hiába ígéri a jószág gazdája, hogy ártalmatlan, szelíd bárány. A reklám szerint nekünk bizonyíték kell, és nem ígéret. Nos, a felettes hivatal, látván a tetterős helyi képviselőket, megsimogatta az önkormányzók buksiját: jóra gondoltatok^ gyerekek, de a komoly ügyeket hagyjátok a parlamenti bácsikra. Ők, ha kipihenték magukat, esetleg foglalkoznak a gondolattal, hiszen egy ciklus idejére, négy esztendőre okosak és felelősek. Bizony, a mesterséges intelligencia kutatói mélyreható ismeretekre tehetnek szert egy-egy ilyen országgyűlési közvetítés során. No, de legjobb lenne mégis az ebekkel megbeszélni a dolgot - szemtől szembe -, hiszen mint az ember egyik legrégibb társa, láttak már egyet s mást mellettünk. Angliában már hódít az a példa, hogy a munkahelyre is magával viszi a gazdi a kutyust. Állítólag ha bérszámfejteni nem is tanul meg, de javítja a munkahelyi légkört, feszültségmentesebbé, humánusabbá teszi a hangulatot a kedvencek közelsége. Kérem, úgy tűnik, eljött az idő, amikor a kutya szelídíti az embert, és nem fordítva. Ez a négylábú igen sokat fejlődött mellettünk. Ki tudja, eztán talán olyan világ jön majd, ahol a kutya halad, a karaván meg majd ugat...? Kovács János H. Barbócz Ildikó: tanár, költő, fotográfus „A fák halhatatlansága” Július 15-én, délután 5 órakor nyitják meg Egerben, az Ifjúsági Házban H. Barbócz Ildikó „A fák halhatatlansága” című fotókiállítását. Az egri Lenkey János Általános Iskola magyar-német szakos tanárnője szabadidejében verseket ír, s a természet megszállott fotográfusa: „A földön forgácsok hevernek, de a fa néha túlélhet téged...” - e két sorát szánja a kiállítás mottójául. Noha férjével, Hacsi Lajos politológussal, az egri főiskola tanárával mindketten szellemi foglalatosságot választottak, a természetjárás és a növényekkel, állatokkal való bensőséges kapcsolat életük része lett. Nem véletlen, hogy két fiuk közül a nagyobbik máris a természet- védelemmel kapcsolatos szakot választott. A fotók a fák, növények halhatatlanságát örökítik meg. A tárlatot dr. Szombathy Miklós címzetes főiskolai docens, a Lenkey János Általános Iskola igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kísérleti galériában augusztus 1-jéig tekinthetik meg H. Barbócz Ildikó képeit. NYÁRI VÁSÁR Július 15-töl 20-40% árengedménnyel Egerben, a Sándor Imre u.-ban- Női kosztümöket, szoknyákat, pantallókat, ruhákat, együtteseket,- Férfiingeket,- Pionier női és férfi színes farmernadrágokat kínálunk Önöknek kedvező áron. Az igazi nyár még csak most kezdődik, érdemes benézni! Nyitva: hétfő-péntek: 10-18, szombat: 9-13. Tegnap sem fejlesztettek területet (Folytatás az 1. oldalról) Ez azért jó, mert így feje legalább van a területfejlesztési tanácsnak. Miután azonban már az alakuló ülésen sem sikerült eldönteni, ki legyen az alelnök, tegnap ismét egymásnak feszült a gazdasági és az önkormányzati oldal. Első körben Gyetvai József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke 5, Varga Antal, Lőrinci polgármestere 6, míg a távol lévő dr. Ringelhann György egri polgármester 2 szavazatot könyvelhetett el. Második körben már csak az előbbi kettő maradt a ringben: ekkor 7:6-ra Gyetvai József javára billent a mérleg nyelve. Ám miután minimum nyolc „igen”-re lett volna szüksége az egyik félnek, dr. Jakab István három perc szünetet rendelt el. Az egyeztetések meghozták a „végeredményt”, amely 7:7 lett, így a személyi kérdés tisztázása legközelebbre marad. Második napirendként a területfejlesztési tanács idei működési költségvetése került terítékre. A hozzászólók nagy többsége túlzónak vélte az ebben az évben még előttünk álló (Folytatás az 1. oldalról)-Jók a berendezéseik?- Van egy világszínvonalú alapberendezésünk. A többit vásároltuk vagy készítettük.- Miért fontos e sport?- Összeköttetésbe kerülhetünk egy északi- vagy déli-sarki adóállomással is. Beszélhetünk Husszein jordán uralkodóval és a marokkói királlyal, a Szojuz űrhajó legénységével, a Csendes-óceánon állomásozó rádiósokkal, vagy egy néger emberrel. Segélyszolgálati rendszerünk is működik. A nálunk lévő zsebrádióval baleseteknél is tudunk segítséget hívni. Az 1989- es romániai eseményeknél Kékestetőről irányítottuk a segély- szállítmányokat.- Mi tartottuk a kapcsolatot a néhány hónapra szánt 16 millió 42 ezer forintot. Herman István, a megyei kézműves kamara elnöke túldimenzionált- nak, egyfajta diktátumnak nevezte az előterjesztett anyagot, mint megjegyezte: a nyereg előrébb van, mint a ló, s légüres térben nem lehet lovagolni... A dr. Ringelhann Györgyöt távollétében képviselő Habis László egri alpolgármester egy „kegyetlenül lecsontozott” költségvetési javaslattal állt elő: szerinte a tanács előtt álló feladatokat 7-8 millióból is meg lehet oldani. Például a három ügyintéző menedzser helyett elég egy, de nincs szükség mobil telefonra, külön gépkocsira, ruhapénzre sem. A kiadások mellett a bevételi oldalt is kemény kritika érte: a Munkaügyi Tanács részéről már jelezték, hogy a munkaügyi központ egy fillérrel sem tud hozzájárulni a működéshez. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselője viszont arra mutatott rá, hogy a jövőbeni állami támogatás mértéke függhet a megyei résztvevők áldozatkészségétől is. A kistérségi társulások Kapcsolatteremtés közben... Szent Jupáton hajózó Gál Józsival és Fa Nándorral - veti közbe Kiss Tibor gépészmérugyanakkor az aránytalan befizetési szisztémát bírálva kijelentették: méltánytalan mindegyikőjüktől egyformán 500-500 ezer forintot beszedni, lévén van olyan térség, ahol éz az összeg 50-60 ezer lakosra jut, míg máshol alig 26 ezerre. Dr. Jakab István - védelmébe véve az előterjesztést - rámutatott: a javasolt 16 milli- ,óból kilenc egyszeri kiadás lenne. Szerinte a normális működéshez biztosítani kellene az infrastruktúrát, albérleti rendszerben ugyanis nem lehet ezeket a feladatokat ellátni. - Mindenki kapaszkodott, hogy bekerülhessen a tanácsba - tette hozzá —, amikor meg fizetni kell, mindenki menekül. Végül - az éles szembenállás miatt - abban maradt a testület, hogy még a hónap vége előtt a felek írásban beadják pénzügyi javaslataikat, s csak annak ismeretében foglalnak majd állást. Miután azonban nincs költségvetés, a tanács munka- szervezeti feladatait sem lehetett meghatározni, így ez is a következő ülésre marad. Kühne Gábor nők. - Rádióamatőr-expedíciókat szervezünk. Eljutottunk Genfbe, a Távközlési Unió A hálózat tisztítása miatt július 15-től: Vízhiány lesz Andomaktályán Az időpontokról tájékoztatnak A Heves Megyei Vízmű Rt. lapunk segítségével is értesíti a vízfogyasztókat, hogy Andomaktályán július 15- től előreláthatóan augusztus elsejéig az ivóvízhálózat tisztítását végzik. Amint azt Árvái János, az Egri Üzemegység vezetője közölte, erre azért van szükség, mert a vastalanító megépülése előtt a hálózatba lerakodott vasiszap baktériumok táptalaja lehet. A korszerű „lövedékes” eljárással megtisztítható a rendszer. A költség várhatóan meghaladja a 3 millió forintot. A munka a lakóknak némi kellemetlenséggel is jár, az érintett időszakban napközben vízhiányok várhatók, és előfordulhat a víz átmeneti elszíneződése is. Ezek időpontját a szolgáltató az önkormányzattal közösen tudatja majd az érintettekkel. Az első napok ütemezése szerint 8-tól 16 óráig az alábbi helyeken várható vízhiány: július 15-én a K2- es úttól a Rákóczi út 1-ig, 16- án a Rákóczi út 1-191- ig, továbbá az érintett mellékutcák területén is — ekkor vízhiány és nyomáscsökkenés várható Ostoroson is -, 17- én a Rákóczi út 191-től egészen Andornaktálya Makiár felőli végéig. Ugyanekkor vízhiányra kell számítani Makiáron és Nagytályán is. központjába, Monacóba, Lich- tensteinbe, Krétára.- Hogyan kommunikálnak?-Lehet mikrofonon, élőbeszéddel vagy morzejelekkel. Két-három betűs rövidítésekből értjük egymást. A mezőgazdasági szakközépbe járó Hunyadi Búzás György morzejelekkel most létesítette az első összeköttetését a szlovákiai Trencinben és a lengyelországi Zamosciban lakó rádióssal. Most vizsgázott, másodpercenként 60 jelet tud leadni. A Neumannba járó Pataki Péter segített a vételben. A HG-6-V hívójelű megyei csapat egri bázisán 24 órán át versenyző tagok: Fülöp Péter, Szász Ferenc, Varga Géza, Kiss Tibor, Bóta Kornél, Papp Dénes. Szeretnék a 10. aranyérmet is megszerezni. Császi Erzsébet Gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézőket képeznek Új lehetőség a pályakezdők előtt Szeptembertől ismét bővül azoknak a továbbtanulási lehetőségeknek a skálája, amellyel a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési, esetleg továbbtanulási gondjain igyekeznek enyhíteni. A Gárdonyi Géza Gimnáziumban ugyanis ötödéves, nappali tagozatos képzés indul, melynek elvégzése és záróvizsgája után gyermek- és ifjúságvédő szakemberekként dolgozhatnak a fiatalok. Ez a végzettség lehetőséget ad mind a gyámhatóságoknál, mind az önkormányzatoknál történő elhelyezkedésre. A képzésre olyan érettségizett fiatalokat várnak, akik kedvet éreznek e tevékenységhez, s tanulmányi átlaguk is jó. A speciális tantárgyak pszichológia, pedagógia, jogi ismeretek, szociológia - mellett gyakorlati oktatásban is részt vesznek. Az első szakmájukat megszerző fiatalok számára a heti 30 órás képzés ingyenes, míg a többieknek várhatóan pénzbe kerül. (Félévente 30 ezer forintba.) Jelentkezni augusztus 10-ig a Gárdonyi-gimnázium portáján lehet, (-romi) A tizedik aranyért rádióznak î ÆÊtk ...: _A__._ZL.1_ A vágány mellett tessék vigyázni! M indannyian közlekedünk. Ki gyalog, ki különböző járművekkel. A távoli múltban élt elődünknek, az ősembernek jutott eszébe, ha erejét meghaladó nehéz tárgyat, elejtett, s étkezésre szánt nagy testű állatot kellett továbbítania, hogy fadorongot tegyen azok alá. így sikerült barlangjáig viszonylag könnyen odagördíteni azt. A dorong, a görgő volt a kerék elődje, s megvalósulásával már joggal találmányról beszélhettünk. A görgőből idővel kerék lett, de míg odáig eljutott, hosz- szú évezredek múltak el. A nehézkes fakerékből időálló, strapabíró acélkerék lett, s ez került a mozdonytestek és vasúti kocsik alá. A mozdony - lokomotív - „a sínen önerejéből mozgó és vasúti kocsikat mozgató jármű”. Többek előzetes kísérletei után az angol George Stephensonnak sikerült 1825-ben az első, nagyobb teljesítményre képes és olyan sebességű gőzmozdonyt szerkesztenie, amelyik megvetette a gyakorlati követelményeknek is megfelelő vasúti közlekedés alapját. A sokféle közlekedési eszköz közül akármelyiket is nézzük, egyik sem annyira jelentős, mint a világrészeket keresz- tül-kasul behálózó, vaspályákon futó vasúti szerelvények sora. Ez az egyedüli közlekedési és szállítóeszköz, amelyik a legtöbb személyt, a legtöbb anyagot és árut a legnagyobb mennyiségben tud rendszeresen és folyamatosan továbbjuttatni. Angliában a Stocton és Darlington között épített pályán tette meg első útját Stephenson vonata. A vezetése alatt álló. vasutat létrehozó társaságnak Stephenson az alábbi jelmondatot választotta: „periculum pri- vátum, utilitas publica", vagyis: a kockázat a mienk, a haszon embertársainké. Ehhez tartotta magát egész életén keresztül. Ő állapította meg az európai nagy vasutakon ma is érvényes szabványos nyomtávolságot is, amely a vasúti sínek belső élei közt mért távolságot jelenti. Ez 1,435 méter, kivételt képez Oroszország, ahol katonai okokból 1,524, Spanyolországban és Portugáliában pedig 1,676 méter. Magyarországon 1846. július 15-én nyitották meg nagy ünnepélyességgel a Pest és Vác között épült, 33,6 km hosszú vasútvonalat. Ez volt hazánk első nyilvános vasútja, s a szerelvény az utat 59 perc alatt tette meg a két város között. Ezután kezdődtek el fokozott ütemben a magyarországi vasútépítések, amelyek behálózták az ország területét. így éppen most emlékezhetünk meg a magyarországi vasúti közlekedés elindulásának 150. évfordulójáról. A vasúti mozdonyokat kezdetben Belgiumban gyártották. Érdekességként említjük, hogy az elsők között szerepelt a megyénk nevét viselő, s azt a masinán is feltüntetett „Heves” feliratú mozdony is. Szűkebb hazánkból, Egerből indul ki az eger-putnoki vasútvonal. Énnek építése 1906-1907-ben történt. A vasúti pálya vonalát nagyon szerencsétlenül, de inkább felelőtlenül, és annak csak anyagi oldalát nézve tűzték ki a tervezők. Miért kell ezt állítani? Azért, mert a jelenlegi MÁV-állomás- tól kiinduló és a várost dél-dél- kelet-keleti oldalról megkerülő pályatestet nekivezették a történelmi múltat idéző, s a legmagasabb emberi helytállás örök példáját mutató egri vár Sándor- és Zárkándy-bástyája érintkezésének, átvágva ezzel az egységes és összefüggő várterületet, lerombolva az ottani ágyútermeket, bástyafalakat. Tönkretették ezzel a nemzeti kincsnek számító, dicső múltú egri vár egyik legértékesebb védműegyüttesét. Mindezeket részletesen tárgyalja az Egri Vár Híradójában még 1969-ben megjelent tanulmányában városunk történésze, Sugár István. „Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták” című munkájában ismerteti a kutatásai során összegyűjtött adatokat, megállapításokat, s az országos botránnyá vált műemlékrombolás elszomorító és a nemzeti érzést is megcsúfító pusztítását. Mindez azok lelkén szárad, akik késedelmességükkel, fölötte bürokratikus intézkedésükkel, közömbösségükkel és anyagiasságuk mindenek elé helyezésével jóvátehetetlen kárt tettek Egernek és ezzel együtt az országnak is. A vasutasnap alkalmából jó szívvel köszöntjük a vasutas-társadalmat, amelyet számarányánál fogva mintegy második hadseregnek is szoktak nevezni. Tehát a vasutasoknak köszöntés. Mindannyiunknak „jó utat” kívánva, fogadjuk meg vasutas dolgozóink felszólítását és kérését, amely így szól: „A vágány mellett tessék vigyázni!” Csillag László
