Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

Î996. június 11., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Könnyes szemléletváltás a Hunguestnél Legnagyobb baj a SZOT-os hozzáállás volt? (Folytatás az 1. oldalról) A bírósági keresettel élő asszo­nyok szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor az eredeti, SZOT-os, határozatlan időre szóló munkaszerződéseket a Toboz Kft. 1993. január 1-jétői ’95. december 31-ig szóló há­romévesre módosította. (Bo­nyolítja ugyanakkor az is a helyzetet, hogy az érintettek 1992. július 1. és szeptember vége között - a Nemzeti Üdülte­tési Alapítvány dolgozóiként - közalkalmazottak voltak.) Mindennek hátteréről - arról, hogy mi történhet azzal, aki alá­írja - azonban nem tájékoztat­ták a dolgozókat. Sőt, aki kéte­lyének adott hangot, azzal kö­zölték: aki nem írja alá, annak fel is út, le is út... S mint az érin­tettek hozzátették, ismerve a régióban fellelhető munkalehe­tőségeket, a fenyegetés igen ha­tásosnak bizonyult, félelmében mindenki rátette kézjegyét a dokumentumra. Az pedig külön sérelmes volt számukra, hogy ezeket a szerződéseket az ak­kori szakszervezeti titkár íratta alá velük... Két és fél évig végül is min­den ment a maga útján azzal, hogy a munkakörülmények rendkívül mostohák maradtak: a dolgozók 80 százaléka mini­málbérért járt be. Akadt közöt­tük, aki 28 éves munkaviszony­nyal és főiskolai végzettséggel bruttó 18 ezer forintot jegyez­hetett, de más is kénytelen volt megelégedni 20 év után 14 ezerrel. Mindezt tetézte, hogy sem étkezési hozzájárulás, sem tizenharmadik havi bér nem egészítette ki a keresetet. A sorozatos dolgozói pana­szokra a munkáltatói jogok bir­tokosa, a Toboz Kft. nem rea­gált, s a Hunguest vezérigazga­tója, dr. Kovács Imre is csak ’95 nyarán jelent meg a hely­színen. ő sem áltatta azonban az elkeseredett alkalmazotta­kat, mert mint akkor közölte ve­lük: egyelőre nem áll módjában a fizetéseket emelni, arra csak a '96. január elseje utáni lét­számcsökkentés nyomán felsza­baduló bérek nyújthatnak majd fedezetet. A történet következő fejezete ’95. október 1-jén íródott: ek­kor jött létre a Hotel Párád Szállodaipari Kft. Később, ok­tóber 27-én két papírt is aláírat­tak a dolgozókkal, melyben egyfelől megszüntették a mun­kaviszonyukat a Toboz Kft.- vel, illetve november 1-jétől két hónapra - ennyi volt ugyanis még hátra az „eredeti”, három­éves szerződésből - szóló munkaviszonyt létesítettek az újonnan alakult kft.-vel, mely­nek igazgatója Varga Natália lett. Natasa - mindenki csak így hívja a direktort - a dolgozók kérése ellenére azonban még gondolkodási időt sem hagyott a szerződéskötéseknél: ott helyben aláíratta a mintegy 70 alkalmazottal a dokumentumot, anélkül - állítják a felperesek -, hogy bárki is elmagyarázta volna nekik, mivel is jár ez. Mint hírlik, az év végéig az­tán megint csak minden ment a maga útján azzal, hogy ha bárki is kért valamit, vagy csak a szavát hallatta, Natasa azonnal felmondással fenyegette meg. Végül is december 18-án majd’ 25-nek nem is hosszabbította meg a szerződését. Közülük 16- an még az esztendő vége előtt munkaügyi bírósághoz fordul­tak, ám mostanra mindössze tízen maradtak perben, össze­sen mintegy 600 ezer forintnyi végkielégítést követelve egykori kenyéradójuktól. Mint mond­ják, külön sérelmes számukra a módszer, ahogy „elbántak ve­lük”, s az, hogy őket a kevés vendégre való hivatkozással küldték el, helyükre viszont - magasabb bérért - már be is áll­tak az újak. *-Tény: korábban százan dol­goztak itt, most viszont mind­össze 45-en, ám a lényegesen kisebb költségek dacára ma már nagyobb forgalmat bonyo­lítunk le - jelentette ki a sokat bírált új igazgatónő, Varga Na­tália. Mint mondotta, azoknál, akiknek nem hosszabbította meg a szerződését, a legna­gyobb baj a szemlélettel volt: a SZOT-os hozzáállással - azaz: minek a vendég, a bért minden­képpen megkapjuk - ugyanis nem tud mit kezdeni. Szerinte sokan egyszerűen nem tűrték a kényszerű gazda­sági szigort, a fokozott munka- fegyelmet, és felháborodtak, amikor korlátozni kezdte a ter­mészetbeni juttatásokat, azaz nem engedte 'hazahordani a konyháról az élelmiszereket. Varga Natália szerint az sem igaz, hogy nem gondolhatták át a felkínált szerződést: az akkor megtartott nagygyűlésen sze­mélyesen magyarázott el min­dent nekik.-Jelenleg az itt dolgozóknak már csak 15-20 százaléka kap minimálbért - fűzte hozzá. - Igaz, tizenharmadik havi fizetés vagy jutalom még nincs, ám ezekről is szó lehet - ha javul­nak a mutatóink. A személyével kapcsolatos vádakra - misze­rint egyik napról a másikra por­tásból küzdötte fel magát az igazgatói székbe - kijelentette: Szolnokon, a vendéglátóipari főiskolán végzett, két nyelvet beszél. Való igaz, korábban, mielőtt sikerrel vette volna az ötfordulós pályázat akadályait, recepciósként dolgozott, de - jegyezte meg - valahol neki is el kellett kezdenie a szakmát. * A harmadik érintett fél - a hatá­rozatlan idejű szerződések há­rom évre szólókra való változ­tatása okán - Ma gyári Géza, a Toboz Kft. igazgatója. Ő azon­ban csak a perek befejeztével kíván nyilatkozni az ügyben. Annyit azonban megjegyzett: nincs titkolnivalója, akkor volt egy helyzet, amit így tudtak megoldani. Majd a bíróság el­dönti, terheli-e őt valamilyen felelősség, s ha igen, akkor mennyi. Kühne Gábor Ha nem lesz támogatás, elpártolnak az ivádi lányok Nincs tüz(oltó), babám... Bükkszék: ki lesz az iskola igazgatója? Pénteken ül össze Bükkszék ön- kormányzata. A képviselők a település idegenforgalmi és ál­lat-egészségügyi helyzetét te­kintik át, továbbá elbírálják az iskolaigazgatói állásra beérke­zett pályázatokat. Pénteki falugyűlésre várják Ivád lakóit Június 14-én, pénteken este hét órakor a helyi kultúrházban várja falugyűlésre Ivád képvi- selő-testülete a választópolgá­rokat. A fórumon tájékoztató hangzik el a település múlt évi eredményeiről és az idei ter­vekről, valamint a lakosok vá­laszt kaphatnak közérdekű kér­déseikre. Nemzetközi tábor Tamaleleszen A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület XXII. nemzetközi természetvédelmi és ornitológiái táborát június 29. és július 6. között a Tarna- lelesz melletti Nagy-völgyben rendezi meg. A több országból érkező résztvevők faunisztikai, madárgyűrűző és természetvé­delmi munkát végeznek. Templomfelújítási munkák Mátraballán Már javában folynak a mátra- ballai templom felújítási mun­kái. A külső falak tatarozása mellett új tető is kerül az épü­letre. Nyolcezer forintot kértünk, ígé­retet kaptunk is, hogy meglesz, de a pénz csak nem érkezett meg. Pedig nem olyan egetverő összeg - panaszolták az ivádi női önkéntes tűzoltóraj tagjai azon az összejövetelen, melyen Bacsó István polgármesterrel kívánták egyeztetni: kell-e a községnek a csoport. A megbe­szélésről a falu első embere más elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát, így aztán az ifjú hölgyek - jobb híján - ne­kem panaszolták el gondjaikat. Mint mondták, majd’ három éve működnek, több körzeti versenyen elsők, míg a leg­utóbbi megyei megméretteté­sen másodikok lettek.- Ilyenkor nagyon büszke ránk a falu vezetése, de amikor támogatást kérünk, akkor a polgármester úr kijelenti: nem csinálunk mi semmi hasznosat, meg hogy mulatozásra ugyan nem ad pénzt - idézik a lányok kórusban. Azt is megjegyzik: ha nem rendeződik a kérdés, kénytelenek lesznek „kibújni a falu színeiből”. Bocsi László, a pétervásárai önkéntesek pa­rancsnoka - aki mint mondja, csak megfigyelőként van jelen - hozzáteszi: a versenyek költ­ségeire kérték a támogatást, ar­ról már nem is beszélnek, hogy a két éve megszűnt férfiraj ru­hájában dolgoznak a lányok, és bizony a felszerelésre is ráférne egy nagyjavítás... Bacsó István mindezzel kap­csolatban elmondta: meglátása szerint a helyi tűzoltóraj csupán létezik, azonban munkájuk eredményét nem tapasztalja. Azt is hozzátette: amikor az in­tézmények kiadásaira vagy a szociális juttatásokra is alig van pénz, nem finanszírozhatják a hölgyek szórakozását. Azonban ha „kinövik magukat”, számít­hatnak támogatásra, hiszen mindenkinek érdeke hogy egy ütőképes, a tűzvédelmet megfe­lelő szinten biztosító csapat le­gyen a faluban. (s. p.) Tábornyitás a recski rengetegben A vállalkozó azt reméli: hasznot is hoz a jó szándék Csillagásztábornak kerestünk helyet a környéken. így akad­tunk rá erre a csodálatos ré­szen fekvő erdészházra. Bele­szerettünk a tájba, így aztán a néhány nap helyett tartósan bérbe vettük az épületet - mu­tatott körbe a hatalmas fák között megbúvó várbükki er­dészház udvarán az ózdi Kun Gábor, a Várbükk Bt. egyik tu­lajdonosa, majd így folytatta: a felújítás után akár egész év­ben is táborozásra, üdülésre alkalmas lesz a ház.-Ma Magyarországon le­het nyereségesen üzemeltetni egy ilyen gyermekintézményt?- Bízom benne. Hazudnék, ha azt mondanám, nem remé­lünk némi hasznot is. De az is igaz: nem csupán ebből sze­retnénk megélni. Ugyanilyen fontosnak tar­tom, hogy megmentettük ezt a kedves házikót, s az enyészet helyett értelmes célokat szol­gálhat. Elképzeléseink között szerepel például, hogy leszo­kott kábítószeresek utókezelé­sére helyet biztosítsunk, vagy fogyatékos gyerekeket üdiil- tessünk itt. De ha csak a szokásos tá­borokat hozzuk erre a gyö­nyörű helyre, akkor is tettünk valamit a rendszerváltás óta igencsak hiányos üdültetési lehetőségek bővítéséért. (suha) A mátraderecskei általános iskolában: ízlelgetik a vizsga légkörét De csinos vagy ma, szólítottam meg az egyik hatodikos kisfiút, mire ő büszkén válaszolta: el­végre ma vizsgázom - meséli a történetet a mátraderecskei ál­talános iskola igazgatónője, Barcziné Horváth Márta. S hogy milyen vizsga tiszteletére öltöttek ünneplőt a gyerekek, azt is hamarosan megtudom.-Még 1994-ben döntöttünk úgy: bevezetjük a hatodik és nyolcadik osztályokban az év végi vizsgákat. A megyei peda­gógiai intézettől kértünk szak­tanácsot, ők is jónak tartották az ötletet. így immár másod­szor adnak számot a hatodiko­sok matematikából, fizikából és biológiából, a nyolcadikosok pedig magyarból, történelem­ből és biológiából. A vizsga a JATE diagnosztikai felmérő­lapjai alapján zajlik, így tényleg objektív képet ad a gyerekek tudásáról, hiszen annyi variáci­ója lehet a feladatoknak, hogy a pedagógusaink nem tudnak „rádolgozni” az egyes témakö­rökre. Kivéve persze, ha min­dent tökéletesen megtaníta­nak...-A gyerekek számára mi a tétje a „számadásnak" ?- A megszerzett érdemjegy egy témazáró dolgozatéval azonos értékű, tehát - csak emiatt - megbukni nem lehet. De megszokják egy kicsit a vizsgalégkört, s ez későbbi ta­nulmányaikban biztos, hogy nem válik hátrányukra. Bulizott Mátraballa Nemrégiben a mátraballai szabadidőparkban gyűlt össze a falu apraja-nagyja, hogy tábortűz mellett szemléljék meg azt a mű­sort, amelyet rendhagyó módon a szülők állítottak össze és ad­tak elő. Megfordítva az egyébként szokásos menetrendet, mi­dőn is a csemeték örvendeztetik meg felmenőiket. A főként „tá­tikából” avagy pop-paródiákból készült összeállítás olyan sikert aratott, hogy néhány nap múlva közkívánatra - immár a kultúr­házban - ismét színpadra álltak többek között Zoltán Erika, a Bakter Brothers, Hófehérke és a hét törpe, Szandi és Papp Rita hasonmásai. A toliforgatónak egyéb tiszte nem lehet, mint megemlíteni: örömmel tudósít olyan eseményekről, amelyeken az apró tele­pülés lakói bebizonyítják hajlandóságukat a közös szórako­zásra. Mert bármilyen is a honi helyzet, a vidámságot, ha csak pár órára is, meg kell őrizni. (s. p.) Tábori ajánlat Pétervásáráról A pétervásárai Művelődés Háza idén is megrendezi az immár hagyományos nyári gyermek szabadidős táborát. A 6-10 éves gyerekek két tur­nusra jelentkezhetnek június 17-ig az intézményben, s egy hét múlva az eső csoport bir­tokba is veheti a házat. A kétszer ötnapos program­ban többek között strandolás, kirándulás, és persze rengeteg játék szerepel, s az érdeklődők megismerkedhetnek a népi kismesterségek fortélyaival is. Palóc lagzi Mátraderecskén Lakodalomba várják Mátraderecskén mind­azokat, akiknek július 6- án támad mulatozni való kedvük. A Magyarország ’96 eseménysorozat kereté­ben rendezik meg ugyanis a községben a palóc lakodalmast, ame­lyet - az egész napos vi­dámság mellett — a helyi hagyományőrző együttes műsora is színesít majd. Mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, egyetlen szívfájdalmuk a derecskeieknek, hogy nem leltek olyan párra, akik tényleg házasságot kötöttek volna a jeles napon. De minden más, ami egy igazi vigasság­hoz kell, meglesz... Gyémántdiplomás pedagógus köszöntése Sírokban Ne siessenek nyugdíjba A gyémántdiploma mellé kerül majd a címeres plakett A pedagógusok egész eszten­dőn át tartó áldozatos - és mint mindannyian tudjuk: nem túl­zottan megfizetett, bár talán kellőképpen meg sem fizethető - munkáját megköszönni jöt­tünk ma itt össze, s ehhez egy további jeles esemény is páro­sul, hiszen körünkben kö­szönthetjük Kun István tanár urat, mindannyiunk Pista bá­csiját, aki épp hatvan évvel ez­előtt szerezte meg tanítói dip­lomáját - köszöntötte Lakatos István siroki polgármester a közelmúltban megrendezett ünnepség résztvevőit. - Olyan tanárt köszönthetünk itt ma, aki példát mutatott a pálya sze- retetéből, s aki mintegy negy­ven aktív éve túlnyomó részét a siroki katedrán töltötte, ő volt a település első diplomás embere, és számos, azóta ta­nárrá, mérnökké, értelmisé­givé nőtt nebulót oktatott. Nem csupán a számtan és a kémia tudományára, hanem emberségre is. Es bár ezt a munkát aligha lehet megkö­szönni, fogadja jó szívvel el­ismerésünk és hálánk jeléül a község címerét ábrázoló pla­kettet, s a hozzá tartozó sze­rény összeget.- Emlékszem, amikor ’36- ban beléptem ide - ez volt ak­kor az első osztály -, mennyi­vel másként nézett ki minden. A hideg teremben a döngölt padlón tornáztattam a gyere­keket, amikor jött a pap, s kér­dezte, mit csinálunk. Mond­tam: fűtünk... Nagyot nézett, de aztán nem lett belőle elma­rasztalás - idézte a régi emlé­keket a 83 esztendős pedagó­gus. Majd a pálya szépségeit összegezve arra hívta fel a kol­légák figyelmét: bármilyen nehéz időket is élnek, szívvel- lélekkel végezzék a munkáju­kat, s amíg bírják, ne siessenek nyugdíjba... Suha Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom