Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

'CC C/5 <D C 'CD 'O cd OJD C CD Sl CÜ CD > 'CD > Kutya idők járnak a piacra FOTÓ: MAJOROS TAMÁS (SÍM ÏÏlAfrAW Egri használtcikk-vásár: a kavalkád vége, eltűntek a seftelők, lezárult a csencs-korszak Pangó piac a város peremén „Elküldtük az éjjeliőröket is, sajnos, nincs már itt olyan érték, amit különösebben félteni kellene” Egykor emlékezetes virágkorukat élték hazánkban a KGST-, vagy más néven lengyelpiacként fogalommá vált intézmények. Hasonlóképpen Egerben, ahol előbb a belvárosban, majd a Makiári út végi prérin hódított a vadkapitalizmus és a szabad­kereskedelem. Később szabályozottabb mederbe kényszerült, hogy a Kistályai úti - használtcikk-piacnak elkeresztelt terüle­ten - teljesedjen ki és szenderegjen tovább a kisemberek piac- gazdasága. Az alábbi sorok a közép-európai életforma jellegze­tes helyszínének tündöklésébe és bukásába engednek némi be­pillantást. Lássuk hát a modern mesét. Egyszer volt, hol nem volt, a féllegális és zugkereskedelem határán innen és túl, a rend­szerváltás előtt és után sok-sok fekete- és szürkepiac. A való­ságos szegénység kényszerében születtek, a régió speciális megélhetési és megtakarítási formájaként, kikerülve az ál­lami korlátokat és elvonásokat. Azután szigorúbb idők jöttek, és ezzel együtt némiképp meg­változtak a dolgok. A hajdani kültelki terepnek azt a semmi­hez sem fogható, utánozhatat­lan báját ma már hiába keresi az utazó, ha netán mostanában mégis kilátogat az egri hasz- náltcikk-piacra. A derült tavaszi hétköznapon csak egyetlen ukrán Moszkvics árválkodik a hatalmas parkoló­ban. Odabenn sem biztatóbb a kép. Egy-egy elszánt arccal kó­borló betérő.- Jobbára inkább szombaton verődik össze a nép, ha minden klappol, de korántsem klappol mindig minden - magyarázza lemondó arccal egy ruhafélesé­geket kínáló eladó. - Pedig számlát is adunk, a minőség is garantáltan belvárosi, noha ol­csóbbak vagyunk náluk, mégis a többség csupán nézelődik. A szolgáltatás is megbízható, ha nem tetszik a szín vagy nem jó a méret, szívesen kicseréljük. Érezhetően évről évre kevesebb forint lapul az emberek zsebé­ben, no és aki megengedhetné magának, az nem itt költi el a pénzét. Ma sem keresem meg a hideg vízre valót se. Ennek el­lenére az adót, a tb-t ugyanúgy le kell szurkolni. Hol van már a korabeli nyüzsgés embereket és tárgya­kat felvonultató színes egyve­lege! Ismeretlen rendeltetésű szerkezetekkel, valódi-hamis márkás cuccokkal, éjjel látó masinával és búvárszivattyúval a női bugyik között. Közép­ázsiai, maffiózó kinézetű alakok és derék magyar keresztapák árultak itt tisztesen nyomorgó honi polgárok mellett. Befel­legzett az alig használt tárgyak, emberek és remények felvonu­lásának. Most szépen parkosí­tott terület, gondozott környe­zet és pangó piac van itt.- Folyamatosan csökkent a forgalom, de a tavaly júliusi kormányrendelet mért igazán súlyos csapást a seftelökre, zugárusokra. A devizajogsza­bály szerint külföldinek tilos árulnia, ugyanúgy tiltott a vi­szonteladói tevékenység is. A hirdetett kormányzati elszánás után a feketegazdaság elleni küzdelembe számos hatóság fokozott erővel szállt be, raj­tunk kívül rendszeresen ellen­őrzést tart itt az APEH, a pénz­ügyőrök. Különösen a kapós és nagy hasznot ígérő jövedéki termékekre jár rá nagyon a rúd. Ezeket árgus szemek figyelik: jugoszláv konyak, román ciga­retta, hiányzó engedélyek és hamisított zárjegyek - feleli kérdésünkre Misik Sándor, az egri önkormányzat piacfelügye­lője. - Talán ez is egyik oka le­het az apadó kereskedelemnek, s Egerben sikerült megtisztítani a piacot a nem odaillő résztve­vőktől. Az árusok jelentős része átköltözött Mezőkövesdre, Gyöngyösre, Hatvanba. Igaz, ezzel egy színfolttal kevesebb lett nálunk, de valamit valami­ért. Mostanában nem fordul elő kirívó szabálytalanság, csupán apróbb szabálysértések akad­nak még. Esetleg lassan átvehetné a nagybani piac feladatát a terü­let, amit egykor szintén tervez­tek is, de azután semmi sem lett belőle. Őstermelőkkel és gaz­dálkodókkal, e célra jobban ki­használva az egykor 12 millió forintért kialakított létesít­ményt. Hajdan valóságos kultusz alakult ki a lengyel (ukrán, ro­mán, kínai) piacok köré. Külön szórakoztató programnak, re­mek időtöltésnek számított. Vol­tak rendszeres, visszatérő ven­dégek meg alkalmi vagy hét­végi látogatók. Szenvedélyes kutatók, kispénzűek, nézelődők és spekulánsok. Kálmán bácsi például régi motoros - szó sze­rint:- Gyakran jártam a piacokat, ezt is, meg az elődeit is. A régi motorjaimhoz, Pannóniához, Danúviához kerestem alkatré­szeket. De mivel én kutató ter­mészet és barkácsoló típus va­gyok, sok minden érdekelt, meg persze, ha esetleg valamin lehetett spórolni, mert az se volt ugye megvetendő. Azután meg jöttek mindenfelől a különböző népek. Egyszer egy ukrán be akart csapni a szerszámkészle­tével. Hogy originális, meg hogy nem kell kinyitni a do­bozt. Hát én mégis fölbontot­tam, és mondom neki: ember, ennek a fele hiányzik. Szóval, résen kellett lenni, de ez volt benne a szép. S van, aki az új placc meg­születésétől a felcseperedéséig mindennek szemtanúja volt.-Az induláskori állapotok­hoz képest alig negyede a mai forgalom - közli Márta Sándor, aki a kezdetektől, több mint négy esztendeje dolgozik itt, egykor felügyelőként, most vál­lalkozó bérlőként üzemelteti a piacot. - A korábbi működtető­vel, a Városgondozás Kft.-vei kötött szerződés alapján febru­ártól a betéti társaságunk intézi itt a dolgokat. Hogy megéri-e? Hát, nagy hasznunk nincs rajta, valamicskével több jön ki, mint a minimálbér. Eddig öt ember­nek adott munkát, most már csak hárman vagyunk. Elküld­tük az éjjeliőröket, sajnos, nincs már nálunk olyan érték, amit különösebben védeni kel­lene. Pedig nem emeltük az árakat, parkírozni jelenleg is 30 forintért lehet, a helypénz is változatlan, például egész napra 120 forintot kérünk az aszta­loknál. A régi dicsőségből azért még maradt valamicske, ha éppen csak mutatóba is:- A fizetésnapok szerint hul­lámzik az érdeklődés. Legerő­sebb napunk még mindig a szombat 100-120 eladóval, ko­rábban nem volt ritkaság az 5-600 árus sem, ekkor összejön még akár 7-800 fős közönség is, megtelik a placc. Hétfőn vi­szont ki sem nyitunk, nincs ér­telme, s a többi hétköznapon is a pangás jellemző, annak elle­nére, hogy reggel héttől kitár­juk a kaput, és addig maradhat­nak, amíg vevő van. De nincs. Az a bátor 10-12 kereskedő, aki ekkor is kimerészkedik, többnyire egymásnak kínál­hatja a portékáját. Átlagosan 30-40 állandó standtulajdonos és kereskedő tartozik a törzs­gárdához. A sorozatos ellenőr­zések bizonyára sokakat riaszt­hattak el. Egy jókora sportszatyorban lassan tűnik el a sok holmi, saj­tok, fűszerek, Lada-tartozékok. Meghatározhatatlan korú, szta- roszta külsejű, hosszú szakállú és hajú férfi magyar vezeték­névvel, valahonnan Ungvár mellől. Vaszilij - hívjuk egy­szerűen csak így - mérnök és munkanélküli, de ha dolgozna, akkor se igen tudna kijönni a kuponokból. Az ukrán férfi re­zignálton legyint, sok a zakla­tás, kevés helyen lehet nyugod­tan árulni. Mennek tovább Me­zőkövesdre vagy Szolnokra. Nem igazán éri ez már meg ne­kik sem. A benzin, az még igen. Talán én is belevágok - mondja lágy, szlávos akcentussal -, az­zal lehet még keresni a határ mentén, a Nyírségben valamit. Harmincon innen farmerka­bátos fiatalember nézegeti a műszaki cikkeket.- Három-négy évvel ezelőtt én is benne voltam a vásáro­zásban, futott a szekér - idézi vissza a közelmúltat. - Min­dennel foglalkoztam, édesség, kávé, műsoros kazetták, mű­szaki cikkek. Akadt olyan hó­nap, hogy félmilliót kerestem tisztán, de menni is kellett, any- nyi kilométer volt a lábamban, amennyi a térképen sincs. És most mi van? A zsíros kenyérre való így is összejön valaho­gyan... - feleli mosolyogva. Az bizonyos, hogy a piacok­nak is megvan a maguk sorsa. Születnek, fölpezsdülnek, majd lehanyatlanak. Ám az élet van annyira változatos és bámulato­san bölcs, hogy bármikor életre lobbanthatja őket. A közép-eu­rópai régió és hazánk ingatag viszonyai között mindig van remény arra, hogy varázsütésre fölébredhet az egri használt- cikk-piac is. De hogy ez kinek lesz jó...?! Kovács János / Felsőtárkány Község Önkormányzata kétfordulós pályázat útján eladásra meghirdeti a Dózsa út és Dohánygyári üdülő közötti 17 ha 6985 m2 nagyságú ingatlanát, a Bükk lábánál festői környezetben panorámás építési telkek kialakítása céljából. Jelentkezési határidő: 1996. június 10. 10 óra. Árajánlatokat Felsőtárkány Polgármesteri Hivatal (3324 Felsőtárkány, Rákóczi u. 55.) kell benyújtani zárt borítékban „Telekosztás" jeligére Építkezéshez, falújításhoz barkácsoláshoz szükséges vasanyagok gazdag választékát kínálja a kápolnai MEDINA VASUDVAR Meglepően kedvező áron ajánlunk beton éi ezőgacálokat. zártszelvónyeket, csöveket, hidegen is melegen hengerelt lemezeket Mennyiségtől függően különböző mértékű árengedményt adunk. Kápolna, Szabadság tél 2. Tel.. 36/488-083 (62592) AZ ON TAXIJA EGERBEN Túrafuvar . . Előrendelés Esküvői fuvarvállalás Bel- és külföldi autómentés TAXI Szent Kristóf Autómentő Szolgálat 06-60/331-924 36/410-630 A legnagyobb, a legrégebbi l ÁTíp PU Eger, Barkóczy u. 4. (volt Domus) Tel.: (36) 312-833 a legszélesebb választék! Most érdemes átöltöztetni otthonát igényes kínálatunkból! JÚNIUS 3 - JÚNIUS 8-IG AKCIÓ! Minden padlószőnyeg 10% engedménnyel! * hazai és import PADLÓSZŐNYEGEK (366-400-500 cm) (bükié, velúr, filc) Különleges kopásgátlóságú termékek irodákba, intézményekbe. Garancia a minőségre! * ebédlő-, összekötő és futószőnyegek * függönyök, sötétítők, bútorszövetek * dekoranyagok * ágynemű-garnitúrák, paplanok, párnák (gyapjú, pehely és műszál töltettel) BILLERBECK és STEPPO is! * különleges nyári méteráruk (zsorzsettek, selyemmuszlinok, gyűrt lenvásznak, gabardinok) Folyamatos szolgáltatásunk: szőnyegszegés, függönyvarrás, katalógus szerinti minták vagy egyedi elképzelések szerint. * ** Kínálatunkból ízelítő: , NAPSUGÁR ÁRUHÁZ emeletén is (Bajcsy-Zs. u. 3.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom