Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

4. oldal Horizont 1996. május 25., szombat Jubiláló előadás a Gárdonyi Géza Színházban M Ötvenedszer győzedelmeskedik József és a színes, szélesvásznú álomkabát A Gárdonyi Géza Színház szombaton, vagyis ma este 7 órakor ötvenedszer adja elő Tim Rice-Andrew Lloyd Webber: „József és a színes, szélesvásznú álomkabát” című világhírű musicaljét. Aldobolyi Nagy György zenei vezető: - A fiatal Andrew Lloyd Webber elénk tárja a különböző ze­nei, könnyűze­nei műfajok­ban való jár­tasságát; mint egy zsonglőr, úgy játszik ve­lük. Virtuózán bánik a stílusokkal, széles körű áttekintése van a zenei és pró­zai szituációk egymásra rímelte- tésében. Ahogy egy forrást ki­ásnak, és elemi erővel tör fel­színre a víz, úgy ontotta Web­ber is a jobbnál jobb melódiá­kat ebben a szarkasztikus, mégis komolyan veendő musi­calben. A forma bizonyos fokú egyhangúságát ellensúlyozza az áradó dallamgazdagság. Va­lószínűleg Tim Rice-é volt az alapötlet, hogy a bibliai József történetét dolgozza fel a mű cselekményvázlaíául. Hüse Csaba József szerepé­ben: - El sem hittem egy dara­big, hogy én játszom Józse­fet. Nem tud­tam felhőtle­nül örülni neki, mert éreztem, hogy nagy a felelős­ségem. Szá­momra ez a legnehezebb előadás, és na­gyon boldog vagyok akkor, amikor tapsol a közönség. Eb­ben a szerepben ismertek meg az egriek a legjobban. Sokan megállítanak az utcán, József­nek szólítanak, a szerepemről kérdeznek. Négy éve kezdtem tanulni a Kelemen László Szí­nészképző Stúdióban, és akkor léptem először színpadra. Kicsi szerepek és epizódok után kap­tam a Józsefet. Nem volt nehéz azonosulnom vele, mert nagyon közel áll hozzám. Jó lenne olyan tisztának maradnom, mint O. Vikidál Gyula a Fáraó szere­pében: - Kétszázkilencvenedik előadásomat játszom a Ma­dách színházi­akkal együtt. Úttörő fel­adatnak érzem a produkciót. Öröm, hogy ezzel a jó hírű, sikeres elő­adással becsalogatjuk a nézőket a színházba ebben a pénzszű­kös világban, amikor havonta esetleg egy előadást tud meg­nézni egy középosztálybeli csa­lád is. Jó és szép feladat vidéki színházban játszani. A fáraó bujfo-szerep, epizód. Beexpo­nált a színpadi megjelenésem, hiszen mindig rólam van szó, nem lehet lazítani, odadobni a szerepet. A premieren nagy ajándékot kaptam a társulattól: tiszteletbeli tagnak választot­tak. Nagyon jólesett. Bekeretez- tettem az oklevelet, és az őt megillető helyre akasztottam. Dimanopulu Afrodité a Nar­rátor szerepében: - A szerepet Szilágyi Olgival ketten játsszuk. Én a keményebb, punkosabb fi­gurát személyesítem meg, ő a líraibbat. Alapruhám, a bőr­dzseki és a sort is ezt a jellemet erősíti meg bennem. Játékmes­terként közreműködöm, veze­tem a történetet, élvezem az improvizálást. Rengeteg játék­lehetőség rejlik a szerepemben. Ezenkívül több karaktert is megelevenítek: vak embert, szabót és a teve-jelenetbe is be­kapcsolódom. Örülök, hogy énekelhetek, táncolhatok, csaknem min­den színben je­len lehetek az előadásban. A tapsból, az odafigyelésből érzem a kö­zönség szerete- tét, ami szárnyakat ad nekem. Dupla előadás alkalmával sem érzek fáradtságot, annyira per- göek az események, gyors a ritmus. Szilágyi Olga a Narrátor sze­repében: - Amerikában és Pes­ten is egy fiú és egy lány játszotta a sze­repet. Szerin­tem ez lényeg­telen, az a fon­tos, hogy jól énekeljenek. Afroditéval olyanok va­gyunk a színpadon, mint az ik­rek. Nem kell egymáshoz al­kalmazkodnunk, mert egy hul­lámhosszon vagyunk, egy­szerre érezzük a tempót, egy­szerre lépünk. Nem volt erőfe­szítés begyakorolni a számokat. Igényes a feladat, nagy hang- terjedelmet kíván. Én prima­donna szerepkörben dolgozom, de ez nehezebb, mint az ope­rett. Szilágyi Patrik Benjámin sze­repében: - Tavaly nyáron nagy izgalommal jöttem a meg­hallgatásra, és örülök, hogy a felnőttekkel együtt játszha­tok. Nyaralni sem mentem, mert szoros volt a próba­rend. De mégsem éreztem munkának, olyan volt, mintha a MegARThat színjátszó cso­portban próbáltam volna. Né­hány jelenetben nem értettem a táncokat, de a többiek segítet­tek. Nagyon izgulok, mielőtt bemegyek a színpadra, de né­hány lépés után elmúlik a lám­palázam. Sajnos, nem minden jelenetben vagyok benne, pedig nagyon szeretnék. Az első fel­vonásban olyan szépen szól Jó­zsef dala, hogy nincs kedvem felállni és kijönni a színpadról. Marton Zsombor szintén Benjámin szerepében: - Pat- rikkal együtt másodikos kis gimnazisták vagyunk a Do­bóban. Ősszel az osztálytár­saink alig akarták el­hinni, hogy tényleg mi szerepelünk a Józsefben. Sokan irigyeltek minket, mert hiá­nyoztunk az órákról. Pedig be kellett pótolnunk az anyagot. Jó érzés, hogy a nagy gimisek megszólítanak, beszélgetnek ve­lem az előadásról. Szeretem hallgatni a dalokat, élmény ját­szani a darabban, bizonyára élmény rendezni is. Befogadtak és felnőttként kezelnek minket a színészek. Húros Annamária, jelmez­tervező: - A darab olvasásakor úgy jelentek meg előttem a jelmezek, mintha a mo­ziban filmet néznék. A ter­veimet papírra vetni az utolsó pillanatban szoktam, mert a próbák alatt még alakulnak a színész és a rendező sugallatai­ból. Nem képzeltem el, hogy körhű ruhákat fogok tervezni, tudtam, hogy pillanatok állnak majd a színészek rendelkezé­sére az átöltözésekre. Például Vikidál Gyula lekapja a fáraó­köntösét, és alatta van az Elvis Presley ruhája. Ugyanígy a többiek egy adott pillanatban rock and roll jelmezből átvált­hatnak egyiptomira. Az alapru­hákat variáltam kiegészítőkkel. Az egyiptomi merevséget köny- nyü, laza anyagokkal oldottam fel, csak néhány fejdísz jelzi a kort. Közel 140 jelmez készült, a kedvencem Afrodité és Olgi fekete bőrruhája. A karakterük­ből indultam ki, és nem hagy­tam el a mai kor divatját. Ne­kem ők két lányt jelentenek a diszkóból. Szerettem volna, ha az álomkabátot Hüse Csaba vi­seli, uszályával beborítva a színpadot, de nem találtam olyan könnyű anyagot, mellyel ezt meg lehetett volna csinálni. Ezért került a nézőtér fölé. Toókos Zoltán, lézertechni­kus: - A Józsefre elhoztam a -| rockkoncerte­ken használa­tos nagy fény­erejű lámpá­kat, melyekkel nagyon látvá- I nyossá tettük a produkciót. ■* Dramaturgiai funkcióként használtuk, megerősítettük a je­lenetekben kifejezett érzésvilá­got. A legszebb számomra a zá­rókép, amelyben József feje kö­rül koronaként csillog a sugár. Az erős koncentrációjú fény­nyaláb elé motorokat, tükröket teszek, ezzel érem el a kívánt hatást. Állandóan fejlesztenem kell a komputervezérlésű tech­nikát, új effekteket kitalálnom, hogy ne legyen unalmas a né­zők számára. Az Omega együt­tessel kezdtem a szakmát, meg­szoktam a minőségi és mennyi­ségi munkát, amit megkövete­lek az embereimtől is. Csapat­munkát végzünk. A külföldi produkciók alkalmanként jó anyagiakat biztosítanak, ezért tudom az ár tizedrészéért adni a kulturális intézményeknek munkánkat. Én így támogatom a kultúrát. Gáli László, rendező: - Na­gyon koncentrált, megfeszített munka ered­ménye a Jó­zsef, melyet mindenki egy célért, egy irányba húzva a szekeret, egy akarattal ho­zott létre. A próbák során szép emberi és szakmai barát­ságok alakultak ki Vikidál Gyu­lával és a különös fénytechnikát biztosító Toókos Zoltánnal és csapatával, akik szerelemből csinálják azóta is a munkát, ön­költségi áron dolgoznak velünk egész évadban. A társulatfej­lesztésnek az a módja és a többéves munka, amellyel lét­rehoztuk a Kelemen László Színészképző Stúdiót, most mutatta meg beérett gyümöl­csét. A „felnőtt” színészek, se­gédszínészek és a stúdiósok egyaránt kiválóan teljesítettek, nem volt a színpadon álá- és fölérendeltség, a feladatnak való megfelelés volt a cél. Színházi embernek nincs na­gyobb öröm, mint amikor kita- pinthatóan érezhető a közönség szeretete a társulat felé. A Jó­zsef minden egyes előadása számomra a szeretet ünnepe. A tehetséges színészek és a tehet­séges nézők egymásra találásá­nak kivételesen szép pillana­ta. Császi Erzsébet A szeneslapáttól a felmosóvödörig minden ingóság bíróság elé került (Folytatás az 1. oldalról)- Mi az oka annak, hogy a há­zasulandók idegenkednek a szerződés megkötésétől?- Sokan rossz érzéssel gon­dolnak arra: még csak most köt­jük meg a házasságot, s máris osztozkodunk. Elítélik a jövő­nek efféle rendezését.- Vagyoni szerződés adhat okot további vitára?- A bírói gyakorlatom az, ha készült ilyen, s válásra került sor, akkor mindkét fél elfogadta a szerződés feltételeit.- Élettársi kapcsolat meg­szüntetésekor miként rendel­kezik a közösen szerzett va­gyon megosztásáról a bíróság?- Kevesen tudják, hogy eb­ben az esetben azt vizsgáljuk: ki milyen mértékben járult hozzá a vagyon megszerzésé­hez. Ez már sokkal több vitára ad okot, hiszen a férfi és a nő jövedelmének a mértéke a döntő. Ettől függetlenül - szin­tén kevesen tudják - a háztar­tási munkának, a gyerekneve­lésnek is értéke van, amit vizs­gálunk. Az nem fordulhat elő, hogy a gyereket nevelő nő a semmivel kerül utcára.- Házastársi életközösség megszűnésekor mi történik, ha a feleség háztartásbeli volt, s nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel?- A házastársi vagyonközös­ségnél a fő szabály: közös min­den, akár együttesen, akár kü­lön szerezték azt a házasság ideje alatt, kivéve a különva­gyont, aminek például az örök­ség minősül.-Ingatlan esetében hogyan rendelkezik a törvény?- Ott a tulajdonjogot a telek­könyv bizonyítja. Gyakran ad viszont vitára okot, hogy közö­sen építkeznek, de a telek csak az egyik nevén van, s az építke­zés kezdetekor nem tesznek jogfenntartó nyilatkozatot. Ek­kor a ház közös, de értékesítés­kor a telek forgalmi értékét az ingatlan árából levonjuk, mivel az különvagyonnak minősül.- Előfordult már az Ön gya­korlatában kuriózumnak mi­nősülő tárgy, aminek a birtok­lásáról a bíróságnak kellett gondoskodnia?- Ha a váló feleknek nem si­kerül megegyezni, úgy va­gyonmérleget kell készíteni. Ekkor aztán a legapróbb tár­gyakig, a szeneslapáttól a fel­mosóvödörig minden képbe ke­rül. Ha közös megegyezéssel válnak, a bíróság nem vizsgálja a vagyon megosztását.- Ingatlan esetében sem?-Nem, legfeljebb ha a há­zasságban gyermek született, s az a bontóper ideje alatt még kiskorú, akkor rákérdezünk, hi­szen a gyerek nem maradhat fedél nélkül, kiszolgáltatottan.-Kiskorú gyermek érdekeit mennyire tudja a bíróság va­gyonmegosztáskor védeni?-Nagyon nehéz, mert kis­korú gyereknek nincs ingatlan- része. Csak akkor tudjuk szem előtt tartani az érdekeit, ha mind a két fél rendelkezik meg­váltási képességgel. Akkor azt a felet jogosítjuk fel megvál­tásra, akinél a kiskorú gyerek elhelyezést nyert. Ha a kiskorú az anyánál marad, ám ő nem tudja megváltani az apa részét, akkor a különbözetet beszámít­juk a tartásdíjba. így a férj némi kis pénzt is kap, s még tartásdí­jat sem kell fizetnie. Az az igazság, hogy ezt a megoldást ritkán fogadják el.- Házastárs tartási kötele­zettségére a válás után van joggyakorlat?- Aki önhibáján kívül rászo­rult, az kérheti, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsí­tott magatartása miatt érdemte­lenné vált. Ez azt jelenti, ha be­teg a feleség vagy a férj, vagy olyan kevés a nyugdíja, egyéb jövedelme, hogy ebből nem tud megélni, akkor követelhet tar­tást a házastárs. Érdekesebb eset az, amikor a feleségnek nincs nyugdíjra jogosító mun­kaviszonya. Ilyenkor a tartásdíj megítélésénél a másik fél jöve­delemviszonyait is figyelembe vesszük, s határozott összeget állapítunk meg. Tartást csak olyan mértékben lehet köve­telni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak a megélhetését, akinek eltartá­sára a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles, gondolok itt a kiskorú gyer­mekre.- Meddig fizet a volt férj?-Ha változnak a körülmé­nyek, akkor a volt férj kérheti a tartásdíj megszüntetését vagy csökkentését. Például az elvált férj is lehet beteg, hosszabb ápolásra szorulhat, s ekkor ő sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe. Természetesen a nő újabb házasságkötésekor vagy élettársi kapcsolat létesítésekor a volt férj kérheti a bíróságtól a tartásdíj megszüntetését.- Volt férj eltartására van joggyakorlat?-Az eljárás hasonló, csak sokkal ritkább, mivel a rászo­rultság mértéke általában ki­sebb.-Mi történik - vállalkozók esetében gyakori -, ha a va­gyon annak a nevén van, aki nem vesz részt a vállalkozás­ban, ám azt közösen szerezték meg?-Mivel életközösségben él­tek a felek, így a vagyon is kö­zös, akárcsak a hitel. Ha a dön­tés a bíróság kezébe van, akkor a gyakorlat az, hogy a kölcsönt levonjuk a vagyonból, s ami marad, azt osztjuk'meg. Ritka­ságnak számít, hogy a felek a vállalkozásból eredő vagyoni vitát bíróság elé hozzák, hiszen egyik félnek sem érdeke, hogy boncolgatni kezdjük a vagyon eredetét.- A bontóper előtti meghall­gatás megszüntetése egysze­rűbbé tette-e a vagyoni viták kezelését?- Nem lett sem gyorsabb, sem egyszerűbb, hiszen most meg azt kérdezik: ha minden­ben megegyeztek, akkor miért nem lehet a házasságot egy tár­gyalás után felbontani? Az első tárgyaláson házasságot csak akkor lehet felbontani, ha min­denben megegyeztek, és nincs kiskorú gyerek, valamint három év különélést és különlakást igazolni tudnak. Ha ez nincs meg, akkor kilencven napon be­lül írásban kell kérni a válóper folytatását - ellenkező esetben a per megszűnik -, harminc nap eltelte után kitűzzük a tárgya­lást, s még jó esetben is egy fél év kell ahhoz, hogy a házassá­got felbontsuk. Szuromi Rita Brüsszeli vendege is volt A | / J Az egri tanfolyam és a tegnap délután zárult f\ Hill TI K3V3 IIRIOKPTT konzultáció azt szol­háromnapos, az egri gálta, hogy az Flóra Hotelben rendezett szakszervezeti szemi­náriumnak. A Szabad Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségét Janek Kuczkiewicz főmunkatárs képviselte. A szervezet a világban előforduló munkaadói jogsértéseket vizsgálja. Általuk - az MSZOSZ közvetítésével - a magyarországi ese­tek is eljuthatnak a Nemzetközi Munkaügyi Hiva­talhoz (ILO-hoz) és az Európa Tanácshoz. MSZOSZ-hez tartozó szakmák képviselői meg­ismerjék a nemzetközileg elfogadott emberi és szakszervezeti jogokat, valamint bekapcsolódja­nak a védelmi rendszerbe. A tanácskozásra negyvenen jöttek el az ország több pontjáról - tudtuk meg Szabó Bélától, az MSZOSZ Heves megyei képviseletének vezetőjétől. (n. z.) Sajtótájékoztató a városházán: a szakbizottságok a 9-est javasolják Az egri zeneiskola jövője a tét- Az elmúlt két választási cik­lusban ez a tizedik olyan ön- kormányzati intézmény, mely­nek sorsa viharokat kavart a városban - ezzel kezdte mon­dandóját Habis László alpol­gármester azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet pénteken dél­ben tartottak az egri városhá­zán a zeneiskola sorsáról. A találkozót azért kezde­ményezték, mert nézetük sze­rint a médiák nem ismertették meg eléggé mindkét alternatí­vát. Elmondták: a ferences rendházból elköltözni kény­szerülő zeneképző visszamehet a Panakoszta-házba. Ám eb­ben az esetben „össze kell húznia magát”, mert a műem­léki hatóság a tetőtérben csak „halszem ablakokat” engedé­lyez. Oktatásszakmai szem­pontból - ezt hangsúlyozta Társy József, a művelődési és sportiroda, továbbá Csányi Barna, az oktatási bizottság vezetője - az északi városrész 9-es iskolája a jobb helyszín. Emellett voksolt előzetesen mind az oktatási, mind az ur­banisztikai bizottság. Gadavics Gyula, főmérnöki • irodavezető e véleményt egé­szítette ki azzal, hogy tervraj­zokkal is illusztrálta: a Pana- koszta-házban 838, a 9-esben 1117 négyzetméter a beépít­hető terület. Míg az egyiknél „harcot kell vívni a műemlé­kiekkel”, a másiknál nem. A belvárosban gond a parkolás, a másiknál nem. A Panakoszta- házra még rá kellene költeni 41 millió forintot, a Tinódi-is- kola teljes felújítása 70 millió. Az előnyöket és hátrányokat mérlegelve kell majd dönteni a testületnek, amely elé - kö­zölte Habis László - mindkét terv egyenrangúként kerül. Munkatársunk felvetéseire a vezetők leszögezték: noha kaptak ajánlatot korábban a Panakoszta-ház hasznosítá­sára vállalkozóktól, dokumen­tumokkal bizonyíthatóan nyolc hónapja senkivel nem tárgyal­tak erről, mert a zeneiskola prioritását tiszteletben tartot­ták. A zsinagóga koncertte­remmé alakítása továbbra is napirenden van. A tantestüle­tek együttélését nem tartanák veszélyesnek. (jámbor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom