Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

2. oldal 1996. május 29., szerda Megyei Körkép Háromszáz dolgozónak jut munka A termelés folyamatosan beindult... (Folytatás az 1. oldalról) Jogutódlásról szó sem lehet, ugyanis a Thurnál töltött éve­kért kötelezettséget nem vál­lalnak. A legfontosabb azon­ban az, hogy a munkaviszonyt illetően a jogfolytonosságot biztosítják, ezáltal nem vesz­nek el a Thurnál, illetve annak jogelődjénél ledolgozott évek. Úgy érzik, az elmúlt három hónap alatt bebizonyították, hogy komoly szándékaik van­nak, s hogy hosszú távon gon­dolkoznak. Bár megváltozott a húsipar tulajdonosi szerve­zete, a termelés örvendetesen beindult, s folyamatos; termé­keik jók és megfelelnek a piac elvárásainak. Biztos alapokról szeretnének indulni, bár bizo­nyos szemléletváltásra is szükség van. A törvény által biztosított juttatásokat - mint elhangzott - mindenki megkapja, de fele­lősséggel ígérni a jelenlegi helyzetben nem lehet. Fótos Dániel szakszervezeti vezető felhívta a dolgozók fi­gyelmét: jól fontolják meg, hogy milyen szerződést írnak alá. Pozitív elmozdulásnak ítélte, hogy a Falcotrade bizto­sítja a munkaviszony jogfoly­tonosságát. Aggodalmát fe­jezte ki azonban, hogy a Munka Törvénykönyve a jut­tatások és a pótlékok terén ke­vesebb lehetőséget biztosít, mint a régebben megkötött kollektív szerződések. Az ed­dig kivívott jogok és eredmé­nyek semmivé válhatnak. Vé­leménye szerint ezáltal bér- csökkenésre lehet számítani. Megtudtuk továbbá, hogy a 145 állásidőn lévő dolgozó közül már több mint százan él­tek a rendkívüli felmondás le­hetőségével, egyébként az ő sorsuk is hamarosan rendező­dik. Fáczán Attila A Szélkiáltó első díja Pásztón Aldebróí, tófalui táncosok újabb sikere A cikk vége ••• Tegnapi lapunk 3. oldalán a dr. Ranschburg Jenő egri előadásáról szóló tu­dósításunkból lemaradt a cikk vége. A lapkészítés elektroni­kus ördöge miatt történt a hiba, de most leírjuk a befe­jezést: „Az egri dohány­gyári óvoda rendezvényén a neves pszichológus profesz- szor beszélt a nemi szerepek kialakulásáról, a problémás gyerekekről, s azokról a ku­tatásokról, melyet több mint két évtizede végeznek mun­katársaival. A születéstől a felnőtté válásig azt vizsgál­ták, hogy a csecsemőkori nevelési szokások (a fürde­tés, otthagyás) milyen lélek­tani hatással járnak a későb­biekben. Az előadást hozzá­szólások és kérdések sora követte. (jámbor) Parádfürdőn Keres Emil dedikál Eger és Gyöngyös között, a 24- es út mellett csupán egyetlen könyvesbolt található, mégpe­dig Parádfürdőn. Az ünnepi könyvhét alkal­mából ismert vendége lesz en­nek a boltnak: Keres Emil, Kossuth-díjas érdemes művész itt dedikálja tavaly nyáron meg­jelent verseskötetét június I- jén, délután 4 órakor. Regionális néptáncfesztivált rendeztek Pásztón. A négy me­gye -Borsod, Heves, Nógrád és Pest - legjobbjait felvonultató gyermek kategóriában, a ki­lenctagú mezőnyben ott volt a Szélkiáltó együttes is. Sőt, az Aldebrő és Tófalu közös Általá­nos Művelődési Központjának diák néptáncosai az első díjat érdemelték ki. Tömöri Gábor koreografálta a színpadon bemutatott, gyer­mekjátékkal bevezetett és rá­baközi táncokra épített produk­ciójukat. À településen is felvonultak a fesztivál szereplői. Menet­táncban a Szatmári páros című tánckompozíciójukat adták elő. Az egri Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola honismereti kollégiuma tanulmányi napok­kal zárta a mostani félévet. A kollégium érdeklődő hall­gatói az első foglalkozás kere­tében az egri várban jártak, ahol megnézték a börtönmúzeumot, a hősök termét, valamint a vár­történeti kiállítás tárlóiban elhe­lyezett felbecsülhetetlen értékű kincseit. A tanulmányi foglalkozáso­kat a következő alkalommal Az ÁMK igazgatója, Hang- rád István kiemelte:- A szakmai zsűri a csoport technikai tudásán túl különösen azt hangsúlyozta, hogy kisu­gárzó erejű közösséget alkot­nak. Láthatóan jól érzik magu­kat a színpadon, és ez a hangu­lat róluk a nézőközönségre is átragad. Az első díj jutalmaként a Szélkiáltó együttes egy népmű­vész által készített kerámiatálat nyert. Rövid időn belül már a második elismerést kapják az aldebrői, tófalui fiatalok. Ápri­lisban - mint beszámoltunk róla - Törökországban nyertek egy nemzetközi fesztiválon aranydiplomát. Budapesten folytatták, ahol a Magyar Nemzeti Múzeumban a honfoglalás 1100. évének em­lékére rendezett kiállítást és a koronázási ékszereket tekintet­ték meg. Ezután a Vár történeti emlékeivel ismerkedtek. Jártak a Magyar Országos Levéltárban és a. Budapesti Tör­téneti Múzeumban. A tanulmányi napokat a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatásával ren­dezték. Egri főiskolai honismereti napok A honfoglalás jegyében Agria Volán: naponta százezer utas a járatokon Harminchat helyközi járatot megszüntetnek, 12 újat indítanak Bizonyára kevesen tudják, hogy megyénk legnagyobb közúti közlekedési társasága, az Agria Volán Rt. naponta több mint 100 ezer utast szállít a távolsági és helyi járatain. Június 2-án 0 órakor életbe lép az új menetrend, amely a jelenlegihez képest 120 módosítást tartalmaz a cég helyközi járataiban. Mint Kelemen Imre üzletág­igazgató a Hírlapnak elmondta, felmérést végeztek, s kiderült: a megyében utazók kilencven százaléka a közutakon, tömeg- közlekedési eszközökkel jár. Az új menetrend előkészítését még tavaly év végén elkezdték. In­formációkat gyűjtöttek a na­gyobb vállalkozásoknak, in­tézményeknek és önkormány­zatoknak kiadott kérdőíveken. Emellett teljes körű utasszám­lálást is végeztek. Míg az elmúlt években az utasszám kismér­tékben növekedett a megyében, az elmúlt év második felétől csökkent. Ez összefügg a mun­kanélküliséggel, miután a vál­lalkozások inkább a helyi mun­kaerőt foglalkoztatják. Mérsék­lődött a tanulók bérletváltása is. Csupán a 70 és a 90 százalékos kedvezményes menetjegyeket váltók száma növekedett. Az új menetrenddel 36 hely­közi járatot szüntetnek meg, mivel azokon az utasok száma nem éri el a tízet, tehát gazda­ságtalan. Emellett további jára­tok kihasználtságát is vizsgál­ják. Ezzel párhuzamosan 12 új járatot indítanak, amelyekkel a csúcsidőszakok zsúfoltságát igyekeznek megszüntetni. Kevesebb változás lesz az egri helyi járatok számában és arányában. A használtcikk-piac forgalmának csökkenése miatt a 4-es járat nem közlekedik majd, az 5-ös pedig ritkábban. A 7-es autóbusz körjárat jellege megszűnik, az Egészségház ut­cánál visszafordul a Klapka és a Deák Ferenc útra, a jelenlegi forgalmi rendnek megfelelően. (mentusz) Sziréna Holtan találtak rá egy gyöngyösi nőre (Folytatás az 1. oldalról) Körözött autó nyomára buk­kant kedden Egerben a rendőr­ség. A járművet még 1995-ben tulajdonították el, a személy- gépkocsi gazdája talán már le is mondott róla. Á lopás részletei még nem ismertek. Illetéktelen járt Bátorban, a község óvodájában. Tegnap reggelre fedezték fel, hogy pél­dául eltűnt az intézmény fali­órája. A betört ablak árulta el az éj leple alatt „gyűjtögető” - aligha dedós korú - elkövető behatolási módszerét. Idős gyöngyösi nő halálára derült fény tegnap. A rendőrség riasztotta az orvosi ügyeletet, amelynek illetékese elmondta: a helyszíni szemlén kiderült, hogy jól ismerték az elhalálo­zott tüdő- és szívpanaszait. A nénike pénteken került haza a kórházból. A Dobó utcai tár­sasház földszinti lakásában egyedül élt. Valószínűleg a la­kásban, esés következtében érte a végzet. A felfedezéshez ké­pest már egy nappal korábban halott lehetett. Ringsted, Zeltweig: Gyöngyösi vendégségben Ole Molgaard polgármesterrel az élen a dán testvérváros, Ringsted köldöttsége tartózko­dik pünkösd óta Gyöngyösön. Az ünnepi kikapcsolódást kö­vetően, kedden délelőtt a város­házán fogadták vendéglátóik a külföldi látogatókat. Szabó Gyula polgármester, Barabásné Czövek Agnes al­polgármester, dr. Komiéi Ká­roly jegyző a delegációval átte­kintették a korábban kötött, majd utóbb kiegészített együtt­működési megállapodás fejeze­teit, s Tőkés László, Matus Mik­lós helyi képviselők társaságá­ban az egyezség továbbfejlesz­téséről tárgyaltak. Szó esett a lakossági kapcsolatok erősíté­séről, a diákság angol nyelvű levelezésére tettek javaslatot, sportegyesületek közötti kap­csolat-felvételről, kulturális kérdésekről folytattak eszme­cserét. Délután a delegáció a nagy- rédei Szőlőskert Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szolgál­tató Szövetkezettel ismerkedett, Nagy András elnök kalauzolá­sával. Nagyrédéről a GATE fő­iskolai karának taspusztai tan­gazdaságába vezetett a látoga­tók útja. Itt dr. Wachtler István és dr. Szabó Lajos főigazgató- helyettesek, dr. Gyuris Árpád, a gazdaság vezetője tájékoztatták a vendégeket a növény- és állat- tenyésztésről, kísérleti parcel­lákat, műszaki berendezéseket, illetve a tanintézet emlékpark­ját is bemutatva. Ma délelőtt a gyöngyösi kór­ház megtekintése szerepel a külföldiek programjában, majd kiránduláson gyarapítják élmé­nyeiket Hollókő, s több mátrai település megtekintésével. Á tervek szerint csütörtökön az osztrák testvérváros, Zelt­weig polgármestere, Paul Dou- nik is Gyöngyösre érkezik. Pénteken a külföldi vezetők a gyöngyösiekkel utaznak a „Partnerség a barátságért” el­nevezésű budapesti nemzetközi önkormányzati találkozóra a Néprajzig Múzeumba, ahol dr. Göncz Árpád köztársasági el­nök mond köszöntőt, s Kuncze Gábor belügyminiszter tart megnyitót. Gy. Gy. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére Újabb félszáz közhasznú Hevesen? (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek ismeretében a cigány kisebbségi ön- kormányzat kezdeményezte a polgármesteri hi­vatalnál a jövedelempótlósok közhasznú fog­lalkoztatásának bővítését. Erről a javaslatról várhatóan a mai ülésén dönt a képviselő-testület, s mint azt Kegyes S. Árpád irodavezető elmondta: a meglévő 90 közhasznú foglalkoztatotton túl újabb ötvenről gondoskodhatnak. Mint előzetesen kiszámolták: ennek az ön- kormányzatot terhelő 30 százalékos költségki­hatása 1,2 millió forintra rúghat, ami még min­dig kevesebb, mintha havonta a szociális se­gélyt kellene fizetni részükre. Lóié Mihály, a helyi cigánykisebbségi ön- kormányzat elnöke 250 főnyi cigány jövede- lempótlósról tud, szerinte ugyanennyi van a nem cigány lakosság körében is. Elképzelése szerint hat brigádban foglalkoztamák az 50 főt, döntően a kisebbség által lakott városrészen. Ennek érdekében bízik a képviselő-testület kedvező döntésében. H. Budai Sándor Kinek mi az érdeke ma Egerben? Nyílt levél a kárpótlásra jogosultakhoz Az Egervin kárpótlásra kijelölt földjeivel kapcsolatban érintett a Szőlészeti és Borászati Kuta­tóállomás is, ezért kívánunk ál­láspontunkról tájékoztatást adni a kárpótlásra jogosultak­nak. 1. Az állomás jogelődjét, a Vincellériskolát és Állami Szőlőtelepet - az egri borvidék szaporítóanyaggal történő ellá­tására - éppen 100 éve alapí­tották. Szőlőterületei soha nem voltak magánkézben, állami tulajdonú földként szolgálták a borvidéket, az ágazatot. 2. 1982-ben az állomást az Egervinhez csatolták, majd - e szakmailag elhibázott intézke­dést kijavítandó - 1991-ben ismét állami intézmény lett, je­lenleg a Földművelésügyi Mi­nisztérium kutatóállomásaként működik. Területeinek kéthar­mad része azonban - nem szakmai meggondolások alap­ján - 1991-ben az Egervinnél maradt, és a felszámolási va­gyonba, majd a kárpótlási földalapba került. 3. A kérdéses ültetvények az állomás több évtizedes munká­jának eredményeit testesítik meg. Privatizációjuk pótolha­tatlan veszteséget jelent a bor­vidéknek. A kutatóállomás szőlőültetvényei, kísérleti felü­lete és termelési háttere nélkül hosszú távon működésképte­lenné válik. 4. Az állomás az egyik leg­régibb kutatóintézmény nem­csak hazánkban, hanem Euró­pában is. Sok hazai és külföldi borvidék örülne hasonló in­tézménynek, hiszen egy ilyen egység a borvidékért van, azért dolgozik. Célja annak felvirá­goztatása: szaktanácsaival, tu­dásával a borvidék szolgálója. A fentiekből is világosan kiderül, hogy az állomás a je­lenlegi helyzetben akkor cse­lekszik helyesen, ha megpró­bálja megakadályozni volt ku­tatási területeinek privatizáci­óját - éppen az egri borvidék, a gazdák, a kistermelők érde­kében. Kértük és kérjük az ille­tékes - helyi és országos - szervezetek segítségét, hogy ne érje helyrehozhatatlan kár a borvidéket. És azt is kértük, hogy ha egy mód van rá, ne sé­rüljenek a kárpótlásra jogosul­tak érdekei sem. Tehát a kuta­tói területek helyett azonos aranykorona-értékben tegye­nek más területeket a kárpót­lási földalapba. Tisztelt kárpótlásra jogosul­tak! Nem önök ellen vagyunk, nem kívánjuk, hogy jogaik sé­rüljenek. Az egri borvidék ér­dekében azonban ragaszkod­nunk kell szőlőültetvényeink­hez. Végül még egy kérdés a néhány tíz vagy néhány száz aranykoronával rendelkezők­höz: biztosak abban, hogy a li­citáláskor tudnak majd földet szerezni? Dr. Misik Sándor a kutatóállomás igazgatója Pharmaprim Rt.: fejleszt az új többségi tulajdonos Tavaly január 1-jén jött létre a Pharmaprim Rt. az egykori He­ves Megyei Gyógyszertári Köz­pont átalakításával. Az év leg­nagyobb eseménye a patikák privatizálása volt. A társaság­ban nemrég 62 százalék több­ségi tulajdont szerzett a Béres Részvénytársaság. Ennek meg­felelően a tegnap Egerben tar­tott éves közgyűlésen új össze­tételű igazgatóságot és felügye­lőbizottságot választottak. Az azt követően tartott sajtó- tájékoztatón az igazgatóság új elnöke, dr. Lex László, illetve a tisztségében megerősített dr. Füzessy Judit vezérigazgató elmondta: ’95-ben kedvezően alakult a gazdálkodás, 2,6 mil­liárdos árbevétel mellett 70,4 millió forint mérleg szerinti nyereséget ért el az rt. A köz­gyűlés döntött: osztalékot nem fizetnek, a nyereséget a cég to­vábbi fejlesztésére fordítják. Több tízmillió forintos beruhá­zást kezdtek Egerben a galenusi laboratórium kialakításával, amely az idén fejeződik be. Ez­zel 35 dolgozójuk munkahe­lyének megtartását segítik elő. Áz idén 2,4-2,5 milliárdos ár­bevételt irányoztak elő a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységből. Nyereséget vi­szont nem terveztek. További korszerűsítéseket hajtanak végre a munkafolyamatok, a szervezet átalakításával, a tár­gyi feltételek javításával. (m. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom