Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. május 7., kedd A régiók érdeke a vasút fenntartása Összekötik az Alföld, egy részét a Mátrával, a Bükkel A közelmúltban alakultak meg a regionális vasutak a MÁV mellékvonalain. Fontos feladatot látnak el, közreműködnek az érintett települések lakóinak szállításában és a különböző áruk fuvarozásában. Tegnap délután Egerben, a Technika Házában a szűkebb hazánkat érintő mellékvonalak szerepét méltatták a Heves megyei közlekedési klub májusi rendezvényén. Fülöp Frigyes, az eger-putnoki regionális vasút vezetője el­mondta: üzleti alapon gazdál­kodnak, de a térségben levő na­gyobb üzemek és az önkor­mányzatok segítségét is várják. Kölcsönös érdek a vasút fenn­tartása, a MÁV-épületek hasz­nosítása. Kijelentette: az Eger-Putnok közötti vonal a negyedik leggazdaságosabb az országban, tavaly 158 millió forint volt az árbevétele. Május 15-től a szarvaskői állomást táblás megállóhelyként működ­tetik tovább, az épületből üdü­lőt alakítanak ki. Az egri ön- kormányzat ötmillió forintos támogatásával és saját erőből a felújított egri állomásépület után korszerű peronrendszert alakítanak ki, megtoldva a vá­gányhálózatot. Emellett új arcu­latot kap az állomás előtti tér is. A Sas út melletti jelenleg üres telken kereskedelmi centrumot alakítanak ki. Berlik Nándor, a gyön­gyös-jászsági regionális vasút vezetője a gyöngyös-vámos- györki vonalról beszélt, ame­lyet több mint egy évtizede vil­lamosítottak. Ám a pályát azóta nem korszerűsítették, így a ha­ladási sebesség óránként csak 40 kilométer. Változatlanul nincs közvetlen vasúti össze­köttetés Budapest és Gyöngyös között, csak átszállással, pedig a Mátra idegenforgalmának le­bonyolításában fontos lenne. Kiemelte a Vámosgyörk-Új- szász közötti vasútvonal szere­pét is, amely az Alföld fontos mezőgazdasági vidékét köti össze a Mátra kapujával. Főleg szenet, tűzifát, építőanyagokat, gabonát, cukorrépát szállítanak. A vonal gazdaságosságát javí­totta a nemrég üzembe helye­zett motorvonat. Céljuk, hogy a jászsági régiót vasúton közvet­lenül összekössék Szolnokkal. Tóth Judit, a Mátrai Regio­nális Vasút vezetője a kál-ká- polna-kisterenyei több mint 50 kilométer hosszú vonal jelentő­ségéről szólt, amely mezőgaz­dasági művelésű területeket köt össze a hegyvidékkel. A pálya rossz állapotban van, emiatt a szerelvények lassan haladnak. A személyszállítás mellett a fő partnerük a mátraderecskei Le­ier Mátratherm Kft., amelynek az építőanyagait fuvarozzák. Kiemelte a vasútvonalat érintő Recsk és Parádfürdő idegen- forgalmi jelentőségét, amelyek gyorsabb megközelítését sze­retnék elősegíteni. (mentusz) Panoráma Rt.: ledolgozták a veszteséget Tavaly tavasszal privatizálták az egri székhelyű Panoráma VIK Részvénytársaságot. Pályázat alapján a Tour Invest Kft. vásá­rolta meg, amely a cég többségi tulajdonosa. Az akkori közgyűlé­sen új vezetés került az rt. élére, és két alkalommal 120 millió fo­rinttal emelték a törzstőkét. A tegnapi éves közgyűlés után Harmati Péter igazgató arról tá­jékoztatta a Hírlapot, 1993-ban és ’94-ben 29 millió forint vesz­tesége volt a cégnek. Tavaly a magánosítást megelőző első négy hónapban további 7,5 mil­lióval növekedett. Ezért az rt. új vezetése legfőbb feladatának a veszteségek megállítását tar­totta. Korábban az üzleteik kö­zül 9-et bérbe, 5-öt jövedelem­érdekeltségbe adtak. Tavaly az utóbbiból négy került bérbe: az egri Unicornis Szálloda, a volt Kopcsik cukrászda, a szilvásvá­ráéi Szalajka vendéglő, s a gyöngyösi Olimpia bútorbolt és vendéglő. A Gyöngyös éttermet az idén adták bérbe a város ke­reskedelmi szakközépiskolájá­nak. Ezzel a tanulók szakmai képzését is szolgálják. A múlt év második felében 12 millió forintot költöttek fej­lesztésekre. Felújították az egri központot, ahol számítógépes rendszert honosítottak meg. Új tetőszerkezetet kapott a gyön­gyösi Vitis és az Olimpia étte­rem. Az árbevételük megközelí­tette a 75 millió forintot, és az adózás utáni nyereség 5 millió forint lett. Ezzel a tavalyi 7,5 milliós veszteséget sikerült le­dolgozniuk. A közgyűlés arról döntött, hogy nem fizetnek osz­talékot, hanem az 5 millió fo­rinttal elkezdik a korábbi 29 milliós veszteség leírását. Ebben az évben nagy felada­tot jelent Egerben az Unicornis Szálloda teljes átépítése, amely legalább 200 millió forintba ke­rül. Ősszel elkezdik Szilvásvá­radon a Szalajka vendéglő át­építését is. így a tavalyi 75 mil­lió forintos árbevételt irányoz­ták elő, 1-2 milliós nyereség­gel. (m. k.) A vöröskeresztes világnap alkalmából Segélyakció a hevesi sportpályán A Vöröskereszt hevesi szerve­zete segélyakciót szervezett a városi sporttelepen az elmúlt hét végén, a vöröskeresztes vi­lágnap alkalmából. A sokaknak ugyancsak hasznos akció kere­tében a helybeli lakosok által adományozott használt ruhá­zati cikkeket osztották szét az arra jelenleg leginkább rászo­rultaknak. Sinkovics Istvánné, a szerve­zet titkára az esemény kapcsán arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a több száz - döntően a cigány kisebbséghez tartozó - résztvevő között összesen 300 adag ingyenebédet is szét tud­tak osztani, amihez egyébként a Stefánia Sütőipari Kft. a kenye­ret, Uzelman János vállalkozó pedig a gulyáshoz szükséges krumplit adományozta. A szervezők - amint utólag nyilatkozták - elégedettek vol­tak az akció fogadtatásával, aminek ékes bizonyítéka, hogy minden elfogyott, ami szétoszt­ható volt. A titkár asszony ezúton is megköszöni a szervezetnek fel­ajánlott adományokat, amelye­ket természetesen ezután is el­fogadnak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szeretnének folyamatosan hasonló akciókat szervezni. (h. b. s.) Sziréna Fúmi-faragni akart a tolvaj (Folytatás az 1. oldalról) Sőt pénzt is vett fel a fiktív munka fejében, amit nem telje­sített. Hilti fúrót lopott az egri Al- mási úti építkezésről ismeretlen elkövető. Egyelőre nem tudni, hogy az enyveskezű illető dol­gozni szándékozott, vagy érté­kesíteni akarta-e a szerszámot. Megrongálták ma hajnalban az egri Zalár úti ékszerüzlet ki­rakatát. A tettesek ugyan nem tudtak bejutni, de a rongálási kár így is jelentős: mintegy 10 ezer forint. „Nem jöttünk volna el, ha nem szeretnénk győzni” Az akadályokkal tarkított terep leküzdése teljes menetfelszere­lésben történik. Csütörtökön Egerben kiderül, melyik csapat bizonyul az idei MH-járörbaj- nokság leggyorsabb, legkemé­nyebb és legkitartóbb gárdájá­nak. Nem kizárt, hogy svéd ka­tonák fogadhatják majd a gratu­lációkat.-Nem jöttünk volna el, ha nem szeretnénk nyerni - mondja rezzenéstelen arccal Hans Alm őrnagy, amikor a meghívott vendégcsapat esélye­iről faggatjuk. Különben egy közép-svédor­szági helyőrségből érkezett a válogatott 6 fős legénység.- Jártak már valaha Ma­gyarországon? - kérdeztük a két hadnagy társaságában lévő parancsnokot.- Mindössze az egyik sorka­tonám, Patrick Johansson tize­des edzőtáborozott egyszer Bu­dapesten, mint vízilabdázó. Ennek ellenére a tájékozott­ságuk meglepően jó, hiszen - mint a tolmácsnő megjegyezte - Aim őrnagy első egri kérése az volt: szeretné kipróbálni a Török-fürdőt. A vasárnap repülőn ha­zánkba érkezett 9 tagú delegá­Hans Aim őrnagy, az ejtőer­nyősök századparancsnoka ció tegnap reggel már részt vett a Bornemissza Gergely Felde­rítő Zászlóalj sorakozóján. Ezt követően Dávid Tamás őrnagy bemutatta az egri helyőrség csapatmúzeumát. És hogy mi­vel folytatták?- A kondíciótermet kellett ki­nyittatni a számukra - ezt már szálláshelyükön a Lenkey Hon­véd Gimnázium és Kollégium ügyeletes tisztjétől, Szántó Jó­zsef századostól tudjuk. Szerdán, túl a terepviszo­nyok feltérképezésén, gépka­rabéllyal lövészetre vállalkoz­nak a svédek. A verseny során ugyanis csak magyar hadifel­szerelést használhatnak. Nem­hogy fegyvert, még tájolót sem hozhattak magukkal... Velük van viszont egy rend gyakorló- ruházat, és váltásként a dísz­egyenruhájuk.-Februárban tudtuk meg a hírt, hogy Magyarországra jö­vünk - emlékezik Aim őrnagy. - Északon vettünk részt négy hónapos téli gyakorlaton. Hat­van katona közül válogattunk. Nem félti fiait. A rájuk váró megpróbáltatások közül a szik­lamászást tartja a legnehezebb­nek. Az egerbaktai tó fölé me- redező fallal beszélgetésünkkor azonban még nem szembesül­hetett. Tudnak arról az elképze­lésről, hogy a Magyar Honvéd­ség légierejének korszerűsítése kapcsán felmerült SAAB va­dászrepülőgépek vásárlása. A típus korszerűségének, bizton­ságának dicsérete helyett az ej­tőernyős Aim őrnagy sokat sej­tető mosoly kíséretében e té­mához csak annyit fűzött:-Abból nem szokás kiug­rálni.... (budavári) OTP: ajánlat a gázos részvényekre Politikai indíték húzódik a háttérben? (Folytatás az 1. oldalról) Az OTP vezetői szerint a tranz­akciót azonban csak akkor ér­demes elindítani, ha gázszol­gáltatónként az önkormányza­toknak kiadandó részvények legalább 75 százalékát bevon­ják az értékesítésbe. Ezt tisztázandó, az érintett te­lepüléseknek május végéig nyi­latkozniuk kell, hogy részt kí- vánnak-e venni az akcióban. Ha igen, információkat a bank me­gyei igazgatóságai adnak, sőt azonnali hitelt is folyósítanak - a részvények értékének tíz szá­zalékáig. A Heves Megyei Hír­lap kérdésére az OTP vezetői megerősítették: ők csak a rész­vények értékesítésére vállal­koznak bizonyos feltételek telje­sülése esetén, az önkormányzati tulajdonban maradt „gázva- gyonnal” nem kívánnak foglal­kozni. Ha már más céggel kötöt­tek volna a települések szerző­dést a gázszolgáltatói értékpa­pírok értékesítésére, s az OTP-s ajánlatot vonzónak találják, úgy azokat fel kell mondaniuk. A konstrukciót az OTP Bró­ker Rt. és az OTP-csoport be­fektetési leányvállalata szer­vezi, pénzügyi tanácsadónak a brit Schröders befektetési ban­kot és a Creditanstalt Értékpa­pír Rt.-t jelölték ki. * Heves megyében az OTP-s ajánlat nem aratott osztatlan si­kert. Egyesek szerint a részvény jól eladható bármikor, s az ér­tékpapírokat az önkormányzati tulajdonban lévő gázvagyontól külön kezelni nem szerencsés, ezzel ugyanis az utóbbi értéke­sítési lehetőségeit rontják. Információink szerint nem kizárt, hogy a némiképp meg­lepő konstrukció mögött politi­kai indítékok is húzódnak, azaz a tervezett energiaár-emelések lakossági fogadtatását látva kormányzati körökben szeret­nék elérni: a gázszolgáltatók­ban jelentős erőt képviseljenek a hazai befektetők, elérve így az árak kézben tartását. (kühne) Az Egri Diákok Egyesülete és az önkormányzat félévi tárgyalása után: Együttműködési megállapodás Tegnap tartotta sajtótájékoztatóját az Egri Diá­kok Egyesületének elnöksége. Többek között a nyári táborozási lehetőségekről, tervezett prog­ramjaikról informálták az újságírókat. Kiss Katalin, az EDE sajtószóvivője ismertette az EDE-jelképrendszer pályázatának eredmé­nyét. A beérkezett 40 alkotásból a zsűri csak há­rom rajzot talált megfelelőnek. Kis Péter, az EKTF másodéves hallgatójának műve került az egyesületet jelképező pólóra, illetve plakátra. Az ifjúsági egyesület - közel féléves tárgyalá­sok eredményeként - együttműködési megálla­podást kötött az egri polgármesteri hivatal műve­lődési és sportirodájával. Az EDE vállalja, hogy a tanév során rendszeresen szervez a város diák­ságának szabadidős programokat, ápolja Eger kapcsolatait a nemzetközi és a hazai szervezetek­kel. Az iroda tájékoztatja az EDE-t a közgyűlés­nek a diákságot érintő döntéseiről. Az EDE tervei között erdei akadályverseny, parlamenti látogatás, gyermeknapi vigasságok, nyári táborok, diákparlament, s 100 órás váltófu­tás szerepel. Vezetői végül sikeres vizsgát kíván­tak az érettségizőknek. (hancsák) Az Egri Közgazdasági Szakközépiskola legsikeresebb tanéve A végzősök között az ország legjobb ifjú középiskolás közgazdásza és külkerese cím nyertese A patinás épület aulájában, a bejárattal szemben elhelyezett iskolai címer alatt olvasható az idén 75 éves alma mater „útra- valója”, amely a mostani tanév végén búcsúzó 162 szakközép­iskolai, illetve tizenhét speciális szakiskolai tanulónak szól első­sorban. Kassák Lajos szavai ezek: „...Aki egyszer nálunk volt,/ az többé sohasem mehet/ el tőlünk egészen.” Hat osztály ballag most: a spe­ciális szakiskolai tanulócsoport tagjai szakképesítéssel lépnek ki az életbe. À 28-37 fős szak­középiskolai osztályban végző fiatalok külkereskedelmi (IV/ A), illetve vállalkozói ügyinté­zést (IV/B), pénzügyi (IV/C), továbbá világbanki általános közgazdasági ismereteket (IV/ D), valamint idegen nyelvű gyors- és gépírást (IV/E) tanul­tak. A korábbi esztendőkben - tudtuk meg Pócsik Dénesné igazgatótól - a továbbtanulásra jelentkezők felét felvették egyetemre, illetve főiskolára. Remélhetőleg így lesz ez most is.- Milyen ismeretgyarapítási lehetőségük van itt azoknak, akik nem kerülnek felsőbb isko­lába, illetve nem kapnak állást? - kérdeztük a népszerű iskola vezetőit.- Három csoport folytathatja további felkészülését az ötödik évfolyamon - kaptuk a választ. A most végzők pénzügyi üz­letági (adó-illeték szak), vállal­kozói ügyintézői, valamint ügy­intéző titkári (közép-, felsőfok és menedzserasszisztens) kur­zuson képezhetik magukat. De itt olyanok is tanulhatnak to­vábbi két esztendőn át, akik a gimnáziumi érettségi után kí­vánnak külkereskedelmi ügyin­tézői, illetve üzletkötői képesí­tést szerezni - természetesen megfelelő szintű nyelvtudás birtokában. Az új kor új szellemiségű is­kolát kíván - fogalmazza meg az Egri Közgazdasági Szakkö­zépiskola jövőjét, meghatározó elképzelések mottóját Pócsik Dénesné, aki arról is informál, hogy az iskola 1992-ben pályá­zatot nyert az Emberi Erőforrá­sok Fejlesztése világbanki új szakközépiskolai modellkísér­let programjában.- A hagyományos pénzügyi­számviteli képzés megújítása mellett fokozatosan beindult a profilváltás, és sor került egy új típusú gazdasági szakképzésre. Ebben a modellben az első két évfolyamon szakosodás nélküli általános képzés folyik, míg a 3-4. évfolyamon a teljesítmény, a szakmai érdeklődés és a mun­kaerőpiaci igények alapján több szakmacsoportból vá­laszthatnak a tanulók szakmai alapozó tantárgyakat. Megkezdtük a főiskolákkal, egyetemekkel a felvételi nél­küli, illetve az Akkreditált Fel­sőfokú Szakképesítés (postse- condary) megszerzésére irá­nyuló együttműködést, így a GATE gyöngyösi karával, az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskolával, a miskolci egyetemmel, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával.- Büszkék vagyunk arra, hogy tanáraink nem várták tét­lenül az átalakulást, tevékeny részesei voltak a szakmai fej­lesztésnek: részt vettek a tan­terv és tananyagfejlesztésben, az új OKJ-követelményrendsze­rek országos szintű kialakítá­sában és kidolgozásában, tan­könyvkiírásban és lektorálás­ban. Tudásukat újabb diplomák megszerzésével, folyamatos át- és továbbképzéssel korszerűsí­tették: 1990-től 23-an vettek részt különböző szintű át- és to­vábbképzésben. Nemzetközi kapcsolataink igen sokszínűek; kulturális, tu­risztikai jellegű egy holland is­kolával. A szakmai gyakorlat és nyelvtanulás a célja a német és a finn kapcsolatnak, a svéd pe­dig a közgazdasági szakmai ok­tatás és a dikákvállalkozások „együttműködése”. (Az iskola végzős diákjait a lap 4. oldalán mutatjuk be.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom