Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25 / 122. szám
Pünkösd ünnepe a keresztény világban Beszélgetés Török József egyetemi tanárral, egyháztörténésszel Csodálatos a magyar nyelv, amely a kissé szikár hangzású görög pentecostes-t csengő-bongó „pünkösd” szavunkká varázsolta. Ám milyen tartalmat rejt magában ez a kifejezés, milyen múltja van napjaink virágillatú, csöndes ünnepének? Török József egyháztörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorától kértünk választ.- A pentecostes magyar fordításban tulajdonképpen az „ötvenedik”-ci, az ötvenedik napot, a mai használatban a húsvét utáni ötvenedik napot jelenti - mondotta a professzor. Az Ószövetségből tudjuk, hogy a pünkösd eredetileg - valamikor a zsidók egyiptomi fogsága körüli, mózesi időkben - a bő termés hálaadó napja volt. Áz Egyiptomból való kivonulás után Isten szövetséget kötött kiválasztott népével, s kinyilvánította számára a tíz- parancsolatot. Ez a kivonulás utáni ötvenedik napra esett, s így pünkösd ennek az ünnepe lett. Azt mondhatjuk tehát, hogy egy kezdeti, természeti jelenségért való hálaadás átment egy üdvtörténeti esemény ünnepévé.- Él-e napjainkban ez a hagyomány?- A nap tartalmának „átváltozása” Jézus születése után folytatódott. Az Újszövetség rögzíti, hogy Jézus húsvétkor feltámadt, s az ezt követő napokat tanítványai körében töltötte. A negyvenedik napon szemük láttára felemelkedett a mennyekbe, de előtte megígérte, hogy elküldi a szent lelket, a vigasztalót. Az apostolok a mennybemenetel után Jeruzsálemben maradtak. Húsvét után az ötvenedik napon, pünkösd reggelén is együtt voltak, Szűz Mária is velük volt, s - mint „Az apostolok cselekedetei" - ben olvasható - „hirtelen zúgás támadt az égből, mint heves szélvész, betöltötte azt a házat és azt a termet, amiben tartózkodtak, és lángnyelvek alakjában a Szentlélek leszállt mindegyikükre.” Az apostolok ekkor, az ígéret beteljesülésének birtokában a Szentlélektől, az igazság leikétől eltelve elkezdték hirdetni Krisztus evangéliumát. Mint a nagy ünnepieken mindig, Jeruzsálemben ekkor is rengeteg, a távoli vidékekről érkezett idegen tartózkodott, s ahogy hallgatták a szavakat, mind úgy érezték, hogy a saját nyelvükön szólnak hozzájuk az apostolok.- Ez jelképesen vagy valóságosan értendő?- Valóságosan. Valameny- nyien megértették az apostolok beszédét, akik a héber népnyelvi változatát, a Jézus által is beszélt arám nyelvet használták. A soknyelvű hallgatóság mégis mindent értett, mert ki-ki a saját nyelvén elmondottként hallotta az igét. Ez rendkívüli jelenség volt. A pünkösd tehát ettől az időtől kezdve mind a mai napig a Szentlélek eljövetelének az ünnepe az egész keresztény világban.- Milyen egyházi, liturgikus külsőségek kísérik ezt a napot?- Ismert, hogy 380 körül Jeruzsálemben a keresztények megkeresték az esemény eredeti színhelyét, s úgy ünnepeltek, hogy felolvasták azt az evangéliumi szakaszt, amely az ott történteket idézi. Napjainkban sajátos szimbólumai vannak a pünkösdi szertartásoknak. A papi ruhák és a segédkező világiak öltözékének a színe, a piros idézi a lángnyelvek formájában megjelent szent lelket, s erről szólnak az egyházi énekek, himnuszok. Kétségtelen, a karácsonyhoz, a húsvéthoz több népszokás kapcsolódik, s így a nem hívők is könnyebben tudnak kötődni azokhoz az ünnepekhez, mégis jó ideje a pünkösd sem csupán a hívőké.- Újabb keletű hagyományokról lehet hallani. Mit szól ezekhez az egyház?- Üdvözli, támogatja, alkalmasint maga kezdeményezi azokat. Világszerte terjed például az a szép szokás, hogy a pünkösd vasárnapját megelőző szombat éjszakát a hívők valamely földrajzilag kiemelkedő helyen, dombon, hegyen virrasztó imádság mellett töltik. Pár éve Budapesten a Gellérthegy is ilyen liturgia színhelye. A Krisztina téri templomban pedig szombat este a pünkösdi liturgia zsolozsmáját énekli-imádkozza a gyülekezet. Deregán Gábor Szegedi Szabadtéri Játékok júliustól augusztusig Ezeregyszáz év Európa szívében Az Ecseri Lakodalmastól a Csodaszarvas legendájáig „1100 év Európa szívében" címmel a millecentenárium jegyében az idei szegedi fesztivál azokat a színeket villantja fel, amelyekkel a magyar előadóművészet gazdagítja napjainkban a nagyvilág kultúráját. Világjáró magyarok - Marton Éva, Buday Lívia, Gregor József, Szilágyi Károly -, a külföldi operaszínpadok ünnepelt vendégei nyitják a szabadtéri játékok szezonját az Interopera gáláján július közepén. A Magyar Állami Népi Együttes az Ecseri Lakodalmas című műsorával ugyancsak bejárta a Földet, s most hazajönnek a Dóm térre, elmondásuk szerint legkedvesebb helyszínükre. Az olasz nyelvű, nemzetközi szereposztású Carmen előadásoknak az 1992-es szegedi bemutató óta - Nagy Viktor rendezésében, Csikós Attila nagyszabású arénadíszletével — többezres stadionokban tapsolhatott a stuttgarti és a baseli közönség. Szegeden világsztárok - Buday Lívia, Tokody Ilona, az olasz Mario Malagnini - lépnek fel a darabban a Dóm téren. A honfoglalás előtti időkbe kalauzol A Csodaszarvas legendája a folklór segítségével. A magyar ősmitológiát Novák Ferenc táncszínházi látomása Bella István verseivel, Rossa László zenéjével idézi meg: színpadra szólítja a magyar színművészet nagy „öregjeit”: Bessenyei Ferencet, Sinkovits Imrét, Kállay Ferencet, az ősanya szerepében Császár Angélát. Valahol Európa... szívében játszódik a nagy sikerű Dés László-musical. A tavalyi bemutató szabadtéri változata közkívánatra tér vissza ezúttal Kulka Jánossal, Szinetár Dórával. A hagyományos néptáncgála a Sámántánc és a rokon népek közös gyökereit keresi. A több száz finnugor, török és hazai táncos avatja Zsuráfszky Zoltán koreográfus irányításával az egész várost felpezsdítő, hatalmas néptáncünneppé. Száz évvel ezelőtti történetet, a Monarchia széthulló világát láttatja a szabadkai származású, hollywoodi karriert befutott Lévay Szilveszter musicalje, az Elisabeth. A tragikus sorsú Erzsébet királyné, Sissy a bécsi bemutató után először szólal meg magyar színpadon. Korunk népoperájának hőseit ismert magyar musical- és rocksztárok személyesítik meg, Kerényi Miklós Gábor látványos rendezésében. Részlet Lisa Schlesinger „Csontok” című. darabjából: Nyáry Bernadett és Dimanopulu Afrodite FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Amerikából jöttem... A drámaírónő találkozása az egriekkel Nem sűrűn találkozik a publicista eleven drámaíróval, főként nem amerikaival, s főleg nem Egerben. A dolog pikantériája, hogy az írónő a saját darabjának a bemutatójára érkezett egyenesen Iowából, s félretéve minden női hiúságot és önzést, hozzátehetem: csinos, kedves, szép. Egyszóval: elragadó jelenség. Szerény és közvetlen. Ettől függetlenül nem könnyű szóra bírni. A Csontok című kétrészes játékának kritikai bemutatója előtt izgul, mint egy újdonsült iskolás, a szünetben meg gondterhelt, mintha legalábbis ő lenne a főszereplő, az előadás után pedig közrefogják, mert ritka vendég. Ilyen körülmények között az újságíró vagy eleve feladja, vagy átlépve a kínos szituáció okozta feszengést, egyre próbálkozik. Az írónőt, a harminc-egyne- hány éves (vagy még annyi se?) fiatal hölgyet többen veszik körül: a fordító Upor László, s a pályatárs Nagy András író, majd később a darab szereplői, a fiatal egri színészek. A darab - melynek világ- premierjét tartották az egri Ifjúsági Ház színpadán kialakított sajátos játéktérben - csavargó fiatalokról íródott, akik, életmódjuknak látszólag ellentmondóan, igazi érzelmekre képesek. A Sziki Károly színész rendezte előadás szereplői éltek a ritka lehetőséggel, s megkérdezték: vajon erre gondolt-e Lisa Schlesinger, amikor megírta a történetet? Az írónő nem tűnt csalódottnak, inkább meglepődöttnek, hiszen ez az adaptáció - szerinte - következetesen vizuálisan, tehát képekben, s épp ezért erőteljesen fogalmazott. Azt is bevallotta, ő másképp képzelte el a darab befejezését, talán szelídebben, de ez - mint mondta - a két kultúrából adódó különbség miatt lehet.- S ezek után rábízná-e erre a társulatra a következő darabját? - kérdeztem.- Minden bizonnyal - jött a válasz, ami egyben elismerésként is hangzott. Ezt követően sikerült kifaggatni Lisát egyebekről is. Most például egy adaptáción dolgozik. Az ismert antik darabot, Iphigenia aulisi történetét dolgozza át. A színmű a negyvenes évek Amerikájában játszódik majd. Noha sokáig faggattam, azt nem árulta el, miyen közvetlen élményei vannak a csellengőkről. Elmondta, hogy ismert néhány ilyen kamaszt, s előbb voltak meg a figurák, s ők alakították a darabot - árulta el. A családi viszonyairól annyit sikerült megtudni, hogy két kisfiú édesanyja, s fiatal éveiben az írországi Dublin színházában dolgozott rendezőasszisztensként, amikor végleg elhatározta, hogy színműíró lesz.-S mi az, amit szívesen megnézne Magyarországon?-Egy Bartók-koncertre feltétlenül elmegyek - mondta -, mert volt már itt ilyen nagyszerű élményben részem. Áz igazi ok, amiért Magyarországra jöttem most, a Danny Winston és Rib Ann Magee csontjai bemutatója. S ezért csak köszönetemet tudom kifejezni a Gárdonyi Géza Színház társulatának. (jámbor) Örökös Aranygyöngyös Párta-díjas Makiáron nagy, fehér torná- cos házban kutyák és lovak között él Németh Erzsébet. Megszerezte a legnagyobb elismerést, ami szóló amatőr néptáncosé lehet, az örökös Aranygyöngyös Párta-díjat. Majd a népművészet ifjú mestere címet is megkapta.-Hat évig táncoltam érte. Háromszor nyertem el az országos szólófesztivál aranygyöngyös pártáit, így lett az enyém az elismerés. — Hogyan kamatoztatja tudását?- Óraadó vagyok az egri 10- es iskola mozgásművészeti osztályában, a Neumann Táltos együttesét vezetem, és a felső- tárkányi Rozmaring hagyományőrző csoporttal dolgozom, szakköröket tartok. Versenyekre, fesztiválokra járok tanítványaimmal. Férjemmel, aki egyben táncospárom is, fellépünk a Szépasszony-völgy- ben. Ő már rég elhagyta tanári pályáját, lovaival és a tánccal foglalkozik. — Milyen táncok állnak közel önhöz?-Az erdélyieket szeretem, főleg a mezőségit, ezen belül a vajdakamarási párost. Kétszer is nyertünk vele. Szép, de nehéz, forgós, forgatós tánc, amelyben a férfi és a nő kapcsolatának öröme a fontos. Ismerni pontosan a tánc szerkezetét, zenéjét, térformáját, előadásmódját, és a hozzá hordható viseletét is. Csodálatos dolog táncolni. Meg kell, hogy mutassam magamat, ' a táncomat másoknak. A zene és a tánc elválaszthatatlansága fog meg, és a népviselet. Ha táncházban táncolok, akkor is felveszek a civil ruhám alá egy alsószoknyát, mert másképp nem érzem jól magam.- Mit tart szem előtt a fiatalok tanításánál?- Csoportban nem derül ki, hogy ki a legtehetségesebb. Nagyon szeretek gyermek szólistákat tanítani. Nagy munka, csak kevesen vállalják. Ahhoz, hogy egyedül mérettessen meg a színpadon, sokat kell tudnia. Olyan a tánc, mint a történelem, nagyon kell ismemi, és nem szabad elfelejteni. Régen a versenyeken az improvizációt díjazták, de mára elbillent a mérleg a koreográfia javára. Pedig így művibb a tánc, elru- gaszkodottabb a természettől. Mindkét fiam táncol, Balázs, a nagyobbik országos gyermek- és ifjúsági láncversenyekre jár.-Miként jött rá a tánc ízére?- Szentesen születtem, ott ragadott el a tánc bűvölete. Társastáncot tanultam, nyolc évig versenytáncos voltam. Később szerettem bele a néptáncba. Egerben a néptánccsoport után önállóan képeztem magam táncházvezetői, néptáncoktatói tanfolyamon. Megtanultam tájegységeink táncait.-Nemrég érkezett meg Erdélyből...-Tavaly egy széki iskolával vette fel a kapcsolatot a 10-es táncos iskola, most viszonoztuk a látogatásukat. Ott a falvakban a mai napig is él a táncművészet. A pedagógusok együtteseket alakítanak, nem hagyják, hogy kihaljon a néptánc. Fekete-piros népviseletben bemutatták nekünk az egész széki táncrendet, megtanultuk a lakodalmit, a Szent Birtalan (Bertalan) napi ünnepek táncos vigalmait. Németh Erzsébet olyan, mint Kányádi Sándor versében a piros-fekete lányok, megőrzi és továbbörökíti tanítványaival nemzetünk táncait: „Körbe- körbel majd pörögve! majd verődve! le a földre! föl az égre! szembenézve! sose félre:! egy pár lány, két pár lány! fekete - piros fekete! táncot jár.... Honnan járják, honnan hozták?! Honnan e mozdulat ország?! S milyen titkos adó-vevők! fogják, folyton sugározván,! az egyazon vér és velő! hullámhosszán? Császi Erzsébet
