Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

4. oldal 1996. május 24., péntek Eger Körzete Cél: a város felvirágoztatása - a kertészek számolnak a rongálással Eger készül a nemzetközi virágos versenyre Eger 1992-től résztvevője az Európai Virágos Városok és Fal­vak nemzetközi versenyének. Az egyszerű polgár vagy az ide­vetődő látogató ebből annyit tapasztalhatott, hogy a város köz­területein meglehetősen nagy teret hódítottak maguknak a pompás növények, a látványt a helyi kertészek meglehetős igyekezettel - rendszeres pótlással és gondozással - próbálták tartóssá tenni a nyári szezonban. Nyelvünkben élünk- dobós sikerek Az Országos Közoktatási Szol­gáltató Iroda nyelvészeti ver­senyt hirdetett a hazai általános és középiskolások számára. A Nyelvünkben élünk verseny or­szágos döntőjén az elmúlt hét végén Csík Gábor, a Dobó­gimnázium diákja az előkelő harmadik helyen végzett. Ta­nára: Batári Antal. Nem kerül­tek a dobogóra, de sikeresen teljesítettek a kisgimnazisták is, Kóbor Sándor és Kiss Zsófia. Nyáresti muzsika- Verpeléten Ma este 6 órakor kezdődik az Arany János Általános és Zene­iskola növendékeinek hangver­senye. A tornateremben rende­zett ünnepségen huszonkét ne­buló zongorán, tíz furulyán, kettő hegedűn játszik. A jövő hét keddjén pedig a madarak, fák napja alkalmából akadály- versenyen vehetnek részt a ver­peléti gyerekek a tó partján. Egri balassisok kompolti látogatása Nagy sikerű műsoros délutánt szervezett a Kompolti Általános Iskola az idegen nyelvet tanuló gyerekek számára. A rendez­vényre meghívót kapott az egri Balassi Bálint Általános Iskola is. A találkozón németül, ango­lul és franciául szavaltak, éne­keltek, játszottak, báboztak a diákok. Rákszűrés a nőknek Felsőtárkányban A húsz évnél idősebb lányokat és asszonyokat várják nőgyó­gyászati rákszűrésre május 30- án 9-től 12 óráig a felsötárkányi tanácsadó helyiségben. A vizs­gálatot az egri kórház onkoló­giai gondozója végzi. Lelki panaszok, magas vérnyomás Ingyenes szűfővizsgálatra és csoportfoglalkozásokra jelent­kezhetnek mindazok, akik haj­szoltak, feszültek, félnek az in­farktustól. A vizsgálat hely­színe: Eger, Arany János u. 20/A, időpontja pedig: kedd, 13-tól 17 óráig. A számok nyelvén: a korábbi 1300 négyzetméteres egynyári virágfelület 1500 négyzetmé­terrel gazdagodott, és az ebbéli erőfeszítéseket nemcsak a né­hány éve hazánkban is megren­dezett virágosítási akció zsű­rije, hanem a nemzetközi bírá­lók is nagyra értékelték. A város ekkor nyerte el az Európa-díjat, és jogot szerzett arra, hogy rendezője és házigazdája lehes­sen a nemzetközi díjátadónak. Minderre idén szeptember 13-14-én kerül sor Egerben, a szüreti napok keretén belül, ahol legalább kilenc ország szakemberei és zsűritagjai vesznek részt az eseményen. Országonként egy-egy város és falu képviselteti itt magát. A szakemberek szerint a vi- rágosítás és a parkosítás ügye nem puszta hiúsági vagy csu­pán egyszerű szépészeti kérdés, hiszen a vonzó külcsín ugyan­akkor nélkülözhetetlen feltétele az idegenforgalomnak, egyben a későbbi bevétel, gazdasági haszon megalapozója is. A magyar tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egy település turista-vonzerejének növekedé­sében, a látogatók számának emelkedésében közvetlenül ösz- szefüggés fedezhető föl - többek között - a parkosításra, közte­rületek gondozására fordított összeg nagysága között. Tavaly a város közel 30 mil­lió forintot költött a parkfenn­tartásra és virágosításra, amely arányosan a fele egy Balaton- parti település hasonló feladata­inak végrehajtására fordított pénznek. A belváros nemcsak a rangos nemzetközi megmérettetés szempontjából a legfontosabb, hanem a megyeszékhely min­dennapi látványának, képének igazi megalapozója. A terület gondozásával a közelmúltban meghirdetett pályázat nyomán Kovács Istvánné vállalkozót bízták meg, aki már az előző időszakban is gazdája volt en­nek a résznek, tehát meglehető­sen otthonosan mozog a virá- gosítás göröngyökkel teli szín­helyén. A szerződésbeli 25 mil­lió forintos évi összegnek csu­pán kisebb részét fordíthatják virágosításra, tekintélyes részét más közterületi munkák viszik el, így például a hóeltakarítás. Ennek ellenére egy átlagos év­ben Egerben mintegy 60-80 ezer darab palántát ültetnek ki, ebből ők 30-33 ezret helyeznek el a belváros közterületein, per­sze, tekintettel az idei akcióra, ez várhatóan még több lesz. A mostani hosszú tél némi­képp akadályozta az eddigi előkészítést, de remélik, hogy még időben el tudnak végezni minden szükséges munkát, és helyükre kerülhetnek az egy­nyári növények, amelyekben június közepétől már minden bizonnyal gyönyörködhetnek majd a járókelők. A virágok zömmel a hagyományos, jól ismert fajtákból - petúnia, tá­tika, begónia, muskátli - kerül­nek ki. Kovács Istvánné megje­gyezte, hogy várhatóan mint minden évben, úgy idén is ko­moly gondot jelent majd a ron­gálás és a lopás. Különösen ve­szélyeztetett terület a Foglár- és a Bródy-lépcsö, illetve a pa­takpart egyes szakaszai. Általá­nos tapasztalat és a közelmúlt­ban is volt rá példa, hogy a fenti helyszíneken az előző napon kiültetett virágok felét másnap már pótolni kellett. Az európai hírű rendezvény egyik szakmai előkészítője az egri főmérnöki iroda város­üzemeltetési csoportjának veze­tője, Ágoston Ottóné, aki el­mondta, hogy a versenybírák figyelme zömmel a szűk belvá­ros, a Líceum, a rendezvény színhelyének környékére össz­pontosul majd. Ennek jegyében határozták meg a kiemelt ré­szeket is, így az érsekkerti be­mutató ágyásokat, a Pyrker téri új szalagágyást, az Eszterházy téri, az Erzsébet- és belvárosi ABC udvarát, a strand park­részleteit, illetve a patakpart Dobó és Petőfi téri hídfőinek környékét. Az akcióval együtt járó mil­liós nagyságrendű többletkölt­ségeket a város vállalta ma­gára, noha a szaktárca turizmus főosztályának pályázatán egy­millió forintot nyertek el e célra. Mint elhangzott, ha a fajtavá­lasztékban nem is, de a virágok minőségében, megjelenésében feltétlenül a legmagasabb igé­nyeket képviselik, erre garancia egy nagy múltú holland-ma­gyar céggel kialakított együtt­működés. A költségeket a ron­gálások és folyamatos pótlások mellett a speciális alkalmi nö­vény- és virágdíszek is emelik majd, az eseményre ugyanis vágottvirág-, vagy a kandelábe­rekre kihelyezendő kompozí­ciók is készülnek. Ezzel összefüggésben az ön- kormányzat lakossági virágosí­tási pályázatot is hirdetett, ahol az 50 százalékos önrész felté­tele mellett több mint 200 igénylés érkezettbe. A település felvirágoztatásáért tenni akaró polgárok kérését kivétel nélkül teljesíteni tudták. A városi ak­ció eredményhirdetésére au­gusztus 20-án kerül sor. (kj) Nuszvajon majdnem kész a tornacsarnok ­Az átadásig megközelítőleg 1,2 millió forintot kell az épü­letre fordítani. A munka tempósan halad, várhatóan az új tanévben már itt edzhetnek a gyerekek. fotó: n. z. Mitől lehet emlékezetes a vakáció? Á nemezeléstől a gitármániáig Közeledik a nyár, s még mindig tanácstalan a család: mit kezd­jünk a gyerekkel a vakáció ide­jén? Az egri Forrás Gyermek- Szabadidőközpont az idei szün­időre is tartogat kellemes meg­lepetéseket az iskolások szá­mára. A programok összeállítá­sakor a szervezők gondoltak az ügyes kezű, az izgő-mozgó és a számítástechnika iránt érdek­lődő lurkókra is. A Garabonciás-udvar elne­vezésű napközis tábor június 17-től 21-ig várja a gyerekeket. Az ajánlat: lovaglás, agyago­zás, nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, tűzzománc és pa­pír játék-készítés. A sportnapközi - június 17- 21-ig, illetve 24-től 28-ig - röp­labdasulit, úszást, kirándulást és vetélkedőket ígér az iskolá­soknak. A számítástechnikai napközit két korcsoportnak szervezték. Július 1-12. között az alsósok, 15-től 26-ig a felső tagozatosok ismerkedhetnek az IBM-gépekkel. Szedheti a sátorfáját, aki tá­borozni akar. Június 27-től jú­lius 6-ig a Bán-patak völgyében sátorozhatnak a diákok, július 8-tól 14-ig a sarudi vízparti tá­borban múlathatják az időt, jú­lius 9-től 17-ig pedig az Őr­ségbe vándorolhatnak. Akik a családdal együtt szeretnének el­tölteni egy hetet a természet­ben, azok a július végi turiszti­kai táborba jelentkezhetnek. Lesz még Gitármánia Felső­tárkányban, néptáncos tábor Tarnamérán és színjátszó-ta­lálkozó Pálkövén. Bővebbet az intézmény munkatársaitól tud­hatnak meg az érdeklődők. Az egerbaktai kiskalászok Valami, ami a faluhoz láncolja a gyerekeket A néhai kanonok úr, Purszky Zoltán atya szorgalmazta, hogy alakítsák újra a KALÁSZ-t (a katolikus asszonyok, lányok szövetségét) Egerbaktán, még 1991-ben. Ennek immár öt esz­tendeje, s a csoport kezdeti lelkesedése semmit sem veszített. Szívesen összejönnek a kis- és nagyobb lányok, hogy vezető­jük, Varga Miklósné óvónő irányításával süssenek-főzzenek, kézimunkázzanak, egyszóval: készüljenek a háziasszonyi, anyai szerepre.-Gyerekkoromban'minden is­kolás kisdobos, majd úttörő le­hetett - emlékszik vissza Varga Miklósné. - A rend­szerváltás után ez megszűnt, a gyerekeknek viszont szüksé­gük van a közösségi életre. Va­lamire, ami összefogja őket. Jelenleg tizenkilenc tagú a tár­saságunk. Közülük tízen népi­táncolnak is. A ruhákat Erős Jánosné, Bözsi néni és Jakab Dezsőné, Regina néni segítsé­gével varrtuk.- Milyen a baktai viselet?-Nagyon szép. A ruha kü­lönféle színű paplanselyemből készült, az alsószoknya kemé­nyített, jellegzetessége még a menyecske „fékető”. A dalokat Fajcsák Attila, Borsai Ilonka könyvéből és a helyi gyűjté­sekből tanultuk. Szeretnénk megőrizni, átörökíteni a ha­gyományokat, és akkor még nem szóltam a sikerélményről, amit a fellépések hoznak a sze­replőknek.-Hallottam, hogy nemcsak általános iskolás, hanem kö­zépiskolás lányok is tagjai a KALASZ-nak. Hogyan sikerült egyben tartani a csoportot?- Háromhetente jövünk ösz- sze, pont azért, mert a nagyob­baknak kevés szabadidejük marad a tanulás mellett. Ilyen­kor beszélgetünk a hónap szentjeinek életéről, az aktuális népszokásokról, kézimunká­zunk, sütünk-főzünk. Kirán­dulni is jámnk, nyaranta egy­szer pedig nomád módon tábo­rozunk. Ev közben mindenféle mütyüröket készítenek a lá­nyok, azt eladják, és ebből ke­rül pénz a nyaraláshoz. Szeret­ném a faluhoz „láncolni” a gyerekeket, hogy a szülők ne vigyék el őket az egri isko­lákba. (n. z.) Érettségi előtt főiskolások, egyetemisták lettek Az Egri Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak országos sikerei Tajti Imrének, az Egri Közgazdasági Szakközépiskola negye­dikesének már könnyű dolga van. Bár még nem érettségizett le, de már a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem el­sőéves hallgatója. Évfolyamtársa, Becsei Anasztázia a Külke­reskedelmi Főiskolára nyert felvételt. Mindketten első helyezést ér­tek el az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny közgaz­dasági, illetve külkereskedelmi ismeretek kategóriájában. Imre még két tantárgyból szerepelt nagy sikerrel. Eredményeik alapján felmentést kaptak a szakirányú érettségi vizsga alól, és felvételi nélkül bejutot­tak a felsőoktatási intézmé­nyekbe.- Mennyit kellett készülni?- Két évig tanulták a tantár­gyakat, és mellette fakultációra jártak, valamint a legjobbakkal hetente még két-három órát gyakoroltunk - mondja dr. Pál Gáborné, Anasztázia felké­szítő tanára. - Ezzel a helye­zéssel megelőztük az összes budapesti középiskolát, pedig csak a hatodik éve tanítunk külkereskedelmi ismereteket.- Mi volt a versenyszabály?-Az első fordulóban 154 negyedikes vett részt az ország minden tájáról. írásbeli fel­adatsort kellett megoldani - tá­jékoztat a tanárnő.- Például részletesen ismer­tetni a magyar kereskedelmi vámtarifát - mondja Anasztá­zia. - A szóbelin a legérdeke­sebbnek az esettanulmány tűnt, ami az etiketthez, protokollhoz kapcsolódott. Tudnom kellett, hogy egy francia delegáció lá­togatása alkalmával kit hová ültetek az autóban, a tárgyalá­son, s mit mutatok be Magyar- országból nekik...- Milyen főiskolásnak lenni?- Nagyon boldog voltam, sírtam az örömtől, amikor megtudtam - emlékezik Anasztázia.- Én is megkönnyeztem a sikert - feleli a tanárnő.- Anasztázia kiváló tanuló. Vitte volna a felvételihez a maximális 60 pontot - mondja örömmel dr. Demeter András szakmai igazgatóhelyettes, Tajti Imre felkészítője, akinek tanítványa három kategóriában is előkelő helyezést ért el.-A közgazdaságtan a ked­vencem - feleli Imre. - Mate­matikából a kilencedik lettem az OKTV-n. A tantárgy mély­ségeibe már nem szeretek be­lemenni. Pénzügyből sem kell érettségiznem az eredményem alapján. Mindig sikerélmé­nyem volt, könnyen tanultam. A feladatok negyedrésze elmé­ri c. ’ let volt, a többi közgazdaság- tan és matematika, amit az életből vett példák alapján állí­tottak össze. Vállalkozási, üz­leti szituációkat kellett megol­dani.- Az első fordulóban 626 diák indult az írásbelin - ele­veníti fel a verseny napjait a tanár úr. - Imre 87 százalékot teljesített. A tavaszi szünetben megtanulta a közgazdaságtan arzenálját. Műhelymunkát vé­geztünk a fakultációkon. Vá­lasztási lehetőségeket keres­tünk egy-egy feladatra. Ő min­denkiét megjegyezte - moso- lyodik el. - Nehezebb volt a verseny, mint egy felvételi. Az intézmények elvárják, hogy ők többet és jobban tudjanak. így mazsoláznak a legjobbak kö­zül.- Hogyan érintette a siker?- Furcsa belegondolni, hogy én lettem az országos első - fe­leli a friss egyetemista. - Sze­rintem az élvonalban már csak a pillanatnyi lelkiállapot sze­lektált. De nagyon sok munka van abban, hogy sikerült.-Tudnunk kell, melyik ta­nulóról hány bőrt lehet lehúzni. Van, akiről egyet, de van, aki­ről többet is. Örülök, hogy ezen a jó színvonalú évfolya­mon nem szalasztottuk el a le­hetőséget - fejezi be a tanár úr. Császi Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom