Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. MÁJUS 22., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 119. SZÁM ÁRA: 29 FORINT Lapunk az Interneten Szinyei András polgármester szerint: „Hatvan ellen lobbyzott az országgyűlési képviselő” Talán soha nem volt olyan megosztott a Hatvan és Környéke Kistérségi Társulás tagsága, mint a tegnapi han’ani tanácskozásán. Nem sikerült palástolni az indulatokat, ezért az egyik fő döntést - a megyei Térségfejlesztési Tanácsba történő delegálást - egy héttel el kellett halasztani. Előbb a megyei Vízmű Rt.- től való kistérségi elszakadásról esett szó. A jelenlévők abban egyetértettek, hogy elképzelhető a leválás. (Folytatás a 3. oldalon) Rendőrségi sajtótájékoztató a megyei főkapitányságon Gereblyenyéllel, akáckaróval „rendezték” a baktai viszályt Több témakörben tartottak tegnap sajtótájékoztatót a megyei rendőr-főkapitányságon. Dr. Lantos Bálint r. ezredes, főkapitány mutatta be új kollégájukat, Pelyhéné Kóta Erzsébetet, aki a médiacsoportban dolgozik majd. E lépéstől is remélik, hogy. a jövőben még összehangoltabb lesz a bűnüldözők és a sajtó képviselőinek kapcsolata. (Folytatás a 3. oldalon) Az Egri Zeneiskola tantestülete megvitatta: Maradnának a belvárosban Tegnap délben az Egri Zeneiskola tantestületi ülésén vitatta meg az épület sorsával kapcsolatos fejleményeket. Két alternatíva csatájára kell számítani: az északi-lakótelepi Tinódi Sebestyén Általános Iskolába köl- tözzenek-e, vagy a kis Dobó téri Panakoszta-házba.-A harmincöt pedagógus egyöntetű véleménye, hogy nem szabad kimozdulni a belvárosból! - tudtuk meg Papp János igazgatóhelyettestől. A kollektíva abba beleegyezett, hogy miután visszaköltöznének a Panakoszta-ház húsz tantermébe, egy hat tantermes fiókintézményt működtessenek a Tinódiban, segítve az ott folyó értékközvetítő tanulmányi programot. Időközben szerkesztőségünket felkeresték szülők is, akik nem tartják jó ötletnek, hogy az intézmény sorsát pont a zeneiskolai tanévzáró, azaz június 3. után egy nappal tárgyalja az egri közgyűlés. Lapzárta előtt érkezett a hír: május 24-én 11 órakor az egri városházán sajtótájékoztatót tartanak a zeneiskola sorsáról. (jámbor) Szeminárium az MSZOSZ szervezéseben A szakszervezeti jogokról A szakszervezeti jogok helyzete az alapvető polgári jogokkal összefüggésben címmel szemináriumot szervez mától péntekig Egerben, a Hotel Flórában a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. A program 10 órakor kezdődik. A meghívottak konzultációkon vesznek részt, emellett előadásokat hallhatnak - többek között - a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, valamint az Európa Tanács működési mechanizmusáról, az emberi jogvédő civil szerveződések szerepéről, a szakszervezetek konkrét teendőiről, a munkajogi változásokról. A tanfolyam péntek délután zárul. Körkérdésünk a benzinkutaknál a MÓL hétfői áremelése után A szakma etikátlannak tartja A szemem majd’ kiugrott, amikor reggel megláttam, hogy megint emelték a benzinárakat - vélekedett kedden reggel egyik ismerősöm. Nos, az autósok többsége sem érzett másként, amikor hétfőn délután közölték: a MÓL megint emeli az árakat, kedden reggel pedig szembesülni kellett a tarifa változásaival. Ezt már a szakma is etikátlannak tartotta. Nem volt forgalomnövekedés hétfőn délután Eger ben- zinkútjainál. Inkább csak az emberek fintora jelezte: itt valami nem stimmel. A megyeszékhelyen az Arai Hungária Kft.-nél Szabó Béla üzemeltető szerint a vásárlók nagy része ideges lett ettől a hírtől. A rádióban ^elhangzott hírek után - mondja - érezhetően megnőtt a forgalmunk, úgy 50 százalékkal. Kedd reggelre azonban minden visszaállt a normális kerékvágásba, hiszen akinek tankolnia kell, s akinél a kocsi munkaeszköz, úgysem tehet mást, mint megveszi a drágább benzint. Elég kulturáltak az emberek, s idejük is volt ahhoz, hogy megszokják a folyamatos drágulást. így különösképpen nem hangoskodott senki, bár a bosszúság látszott az arcokon. 129.9 Az árak már az egekig érnek fotó: perl Márton Az egri MÓL-benzinkútnál 30 százalékos forgalom-emelkedést tapasztaltak. A többség szó nélkül tankolt, de aki itt tudta meg a hírt, az azonnal televásárolta a tartályát. Kedden reggel a hír már nem volt hír... A kútnál tegnap délelőtt meglehetősen gyér volt a forgalom. Egy sötétpiros Volkswagen tulajdonosa a pénzét számolgatta, s az áremelésre röviden csak így reagált: akinek muszáj, az megveszi a 150 forintosat is, akinek meg eddig nem telt, az ezután sem ül autóba, ha nem szükséges. A megyeszékhelyen a Mibeo Kft.-nél Minárovics Sándor üzemeltető csupán 10-15 százalékos emelkedésről számolt be. Úgy vélte, most 1-2 napig csökken a forgalom, utána viszont minden a megszokott rendben halad. S a vásárlók véleménye? (Folytatás a 3. oldalon) Csak a HEVES "^HÍRLAP olvasóinak Válságban megyénk mezőgazdasága A Heves Megyei Agrárkamara felkérésére tanulmány készült szűkebb hazánk mezőgazdaságának helyzetéről. Ez felöleli a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatait, a feszültségek okait, s a jövőt célzó javaslatokat is tesz. A tanulmány szerzőjével, dr. Szepesy Edit szakközgazdásszal, a kompolti telephelyű Regiocon Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk. Puceráj, pucér áj Minarik Ede, a derék mo- sodás történetéből tudjuk: a ’30-as években meg lehetett élni a puceráj üzemeltetéséből. Áz állami tisztító vállalatoknak is széles ügyfélköre volt. A szolgáltatás jelenlegi helyzetéről közöl képet az országos vizsgálati programban résztvevő Heves Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. (A részletek a 2. oldalon)-Mivel magyarázható az ágazat válsága?- Megyénkben az ország mezőgazdasági területének 3,6 százaléka található. A közgazdasági adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve, az egyes tájegységek között nagyok az eltérések. Az Észak- Magyarországot érintő regionális agrárválság Hevesben lényegesen később jelent meg, mint másutt. Elsősorban a gazdaságilag elmaradottabb péter- vásárai, ‘d felső-tárnái dombságon és a hevesi ártéren. A fizetőképesség romlása, az eladósodás miatt 1989-től csökkent a mezőgazdasági ágazatok jövedelmezősége. Felgyorsult az integrációs szervezetek széthullása. A ’90-es évek első felében alkalmazkodási válság nehezítette a helyzetet. (Folytatás a 2. oldalon) Félne a sajtótól a miniszterelnök? Farkas Gabriella (MDNP), megyénk országgyűlési képviselője a miniszterelnök sajtóértekezleteit vette górcső alá tegnap a Parlamentben. Feszültnek és hivatalosnak értékelte azok hangulatát. Feltette a kérdést: a miniszterelnök talán fél a sajtótól? Horn Gyula kijelentette: nem fél a sajtótól, de ha félne, az is jobb lenne annál, mintha a sajtó félne a kormányfőtől. Távcsővel kémlelik a Tisza-tavat? A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz csatolták a térség egy részét A Magyar Közlöny idei 30. száma hozta a hírt: védetté nyilvánította és a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez csatolta a Ti- sza-tó (kiskörei tározó) területén a Poroszló és Újlőrincfalva községhatárokban lévő 3648,4 hektár kiterjedésű területet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Évek óta téma ez a kérdés a szakemberek között, a lakosságot azonban meglepetésszerűen érte. Különösen az után néznek teli kételyekkel a döntésre, hogy a korábban védetté nyilvánított felső tározón a helyiek szerint ember se be, se ki nem mehet. A poroszlóiak lassan beletörődnek ebbe. Azt viszont soha nem értették, hogy miért kapta a madárrezervátum a Tiszafüred nevet, mikor 85 százalékban a község területén van. A „névpontosításon” már túl vannak, mert Tisza-tavi Madárrezervátum címen fut majd ezután a terület. A problémát azonban most az újabb területek védetté nyilvánítása jelenti. (Folytatás az 5. oldalon) A Pí-víz diadalútja Az egészségünk sikeres megőrzése Dr. Fülöp László, a kaposvári Hemotrade Kft. ügyvezető igazgatója készítette elő, tervezte meg a Pí-víz honi diadal- útját, amelynek pillanatnyilag épp hogy a kezdeténél tartunk. Vele találkozhatnak az érdeklődők - a Heves Megyei Hírlap, valamint az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - május 24- én, pénteken 16 órakor az Egri Dohánygyár kultúrtermében. Az eseményre meghívott vendéggel Pécsi István, a Szellemvilág című folyóirat felelős szerkesztője készít nyilvános riportot, amelynek keretében szó esik a Pí-technika gazdasági előnyeiről is. A rendezvényre mindenki ingyenesen juthat be. Magyarországot Heves megye képviselte Riedben Lengyelek, finnek, kínaiak az Agria Vásáron? Az elmúlt hét végén fejeződött be a felső-ausztriai Riedben a tavaszi vásár, amely Európa egyik legnagyobb fogyasztási- cikk-bemutatójának számít. Összesen 31 országból 346 cég 183 ezer négyzetméteren állította ki legjobb termékeit. Szakvásárokat rendeztek, amelyek egyike volt az Európai Régiók Nemzetközi Kiállítása. Négy csarnokban ötezer négyzetméteren 60 régió képviseltette magát. Ott volt Finnország, Svédország, Portugália, Hollandia, Lengyel- ország, Kína, Csehország és hazánkból Heves megye. A négy nap alatt 400 ezren látogatták meg a vásárt. Mint Bükkerdő Gabriella, a megyei önkonnányzat munkatársa a Hírlapnak elmondta: Hevest 11 cég képviselte. A kiállításukat a megyei önkormányzat szervezte. Szakmai támogatást kaptak a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól és a Kézműves Kamarától. Eger és a megye idegenforgalmi nevezetességeit a Tourinform Iroda és a Villa Tours népszerűsítette. A kézművesek képviseletében kiállította hímzéseit Eiben Im- réné, viseletterveit Fehér Jánosáé, burkolt fémékszereit Kormos Tiborné, kovácsoltvas termékeit az egri Kardos István, bőrdíszműveit Horváth Tiborné. Ott volt termékeivel a Hips Kerámia, szőtteseivel a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, és vadászbútoraival a Hubertus Faszobrász Kft. A vásári közönség különösen az egri Kardos István által készített kovácsoltvas termékek, a Hips Kerámia, valamint a Hubertus Faszobrász Kft. bútorai iránt érdeklődött. Várható, hogy ezekből konkrét üzletek is születnek. A vásár ideje alatt dr. Vass Géza megyei főjegyző vezetésével delegáció is tárgyalt a helyszínen. Meghívást adtak át osztrák, lengyel, finn és kínai vállalkozóknak, akik várhatóan részt vesznek majd kora ősszel Egerben, az Agria nemzetközi vásáron. (mentusz) Zsivány előtt nincs zár, de... A Füzesabonyi Rendőrkapitányság a megelőzésben új módszereket vezet be, ha a lakosság is partner A kerékpárlopások mindennaposakká váltak. Az sincs biztonságban, amit a gazdája lelakatol. S rendőr legyen a talpán, aki a „zöld biciklit” megtalálja. A betöréseknél pedig újabban akkurátus tolvajok ténykednek. A megkárosított nem tud tájékoztatást adni, mikor, mit loptak el tőle. Az enyveskezűek ellen javasol megelőzési módszereket a Füzesabonyi Rendőrkapitányság.- A kapitányság illetékességi területén nyilvántartásba szeretnénk venni a kerékpárokat - tájékoztat Szabados Zsolt rendőrszázados. - A nyilvántartásba vétel ingyenes, az állampolgárok részéről pedig önkéntes alapon történik. Nemcsak arról van szó, hogy a kapitányságon egy regisztrációs füzetbe beírjuk, hogy X, Y kerékpárja. Díjmentesen azonosító jelekkel is ellátjuk több helyen is a bicikliket. Minden kerékpárnak saját azonosító jele lesz, ami elősegítheti - még szétszedett állapotban is - a megtalálását. Júniusban indul az akció. A polgármesteri hivatalokon keresztül értesíti a rendőrség a lakosságot, mikor, hol történik majd a nyilvántartásba vétel. A felvett adatok tartalmazzák majd a tulajdonos nevét, lakhelyét, a kerékpár gyári számát. (Folytatás a 2. oldalon)
