Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-11 / 85. szám

wyitvo:iietKoznap n-i/ n-ig j 15" színes sVQA LR ni monitorral : 1 114' színes SVGA LR Dl monitorral : * »JtwI/U 1 996. április 11., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Újabb megméretés előtt... A boldogi asszonykórus az egyik legismertebb hagyományőrző társulat megyénkben. Gyakori vendégei a kulturális rendezvényeknek nem­csak szőkébb hazájukban, hanem a távolabbi vidékeken is. A fáradhatatlan „menyecskék” ezúttal újabb szép eredménnyel büszkélkedhetnek: bejutot­FOTÓ: ZÁHONYI GYÖRGY tak a Vas Lajos Népzenei Verseny döntőjébe, amelyet április 13-án, szombaton tartanak a bu­dapesti MOM Művelődési Házban. A Krakóczkiné Tóth Éva pedagógus által ve­zetett csoportnak - amelynek patronálója töb­bek között Budai Ilona népdalénekes - lapunk nevében is sikeres fellépést kívánunk! Találkoztak a recski bajtársak Hiányolják az elmaradt nyugdíj-kiegészítést Tízéves a hatvani Kodály Zoltán-iskola „Kifuttatott” gimnázium, optimista pedagógusok Többnyire idős emberek gyüle­keztek a minap a hatvani vá­rosháza egyik termében: a Recski Szövetség környéken élő tagjai. Rendszeres, félévenkénti összejöveteleik egyikét tartot­ták éppen, s legnagyobb örö­mükre ellátogatott közéjük dr. Zimányi Tibor országos elnök is. A Zagyva-parti városban ön­álló csoport működik, hiszen innen csaknem 40 család járta meg a poklok poklát. Ma már történelem az a több mint negyven évvel ezelőtti nap, amikor - 1950. július 19-én - a hatalom összehangolt akciót indított a vasutasok ellen, hogy megfélemlítse az alkalmazotta­kat. Megtorlásként 36 családot kitelepítettek a Hortobágyra, a férfiakat pedig Recskre hurcol­ták. Mindez összekapcsolódott az újhatvani szerzetesrend fel­számolásával. A szövetség tagjai azonban nemcsak emlékezni gyűltek össze. Az egykori üldözöttek sérelmezik, hogy míg az 1944­es ellenállók és az ’56-os em­lékéremmel rendelkezők nyug­díját kiegészítik, a köztes kor­osztályt nem érinti a kedvez­mény. Azt is szeretnék, ha a kárpótlási törvény módosítá­sába bekerülne a jegyek életjá­radékra váltása. A szövetség dolgozik a Recski Nemzeti Emlékpark ki­alakításán. A szeptember 21- ére tervezett megnyitóra össze­gyűjtik a rabok által készített tárgyakat, amelyeket egy ottani múzeumban helyeznek el. Rendkívüli hónapok állnak a hatvani Kodály Zoltán-iskola mögött. A fennállásának 10. évét ünneplő intézmény életé­ben sorsfordító esemény, hogy a város képviselő-testülete ki­mondta: a jelenlegi gimnáziumi osztályokat még „kifuttathat­ják” , ám újabbakat már nem indíthatnak. Ezzel csaknem egyidejűleg távozott Réz Fe­renc igazgató, akinek a helyét megbízott vezető vette át. Az ősszel aláírásgyűjtési ak­ció is borzolta a kedélyeket. A szülők, szimpatizánsok másfél ezer szignóval nyomatékosítot­ták szándékukat, miszerint minden maradion a régiben, ám az illetékesek racionális ér­vekre hivatkozva nem másítot­ták meg korábbi határozatukat. Az iskola vezetése jobb híján tudomásul vette a történteket. Azon munkálkodnak, hogy a lehetőségeken belül végezhes­senek minél eredményesebb munkát. Gőzerővel folyt a szervezés, így színvonalas ren­dezvényekkel ünnepelhetik meg „születésnapjukat”. Április 19-én, pénteken 8 órakor tudományos tanácsko­zás színhelye lesz a jellegzetes zöld épület. Az előadók között dr. Barlai Róbertné, dr. Hoff­mann Rózsa és dr. Zsolnai Jó- zsefné szerepel, majd Boldizsár Ildikó a mese és a gyermek kapcsolatáról beszél. Az isko­lagalériában Széchenyi Péter műveit tárják közönség elé. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán mű­vészettörténész nyitja meg. Április 30-án művészeti be­mutatót tartanak a környékbeli, valamint egri és szolnoki isko­lák közreműködésével. Közben folyamatosan zajlanak a városi intézmények sportvetélkedői. A gazdag program mellett is nyugtalanságot kelt, hogy a kö­zeledő beiratkozás során a szü­lők - megbízva a téves infor­mációkon alapuló szóbeszéd­ben - más iskolákba viszik csemetéiket, azt gondolván: a Kodályban mindenféle oktatás megszűnik. Ságiné Szűcs Klára megbí­zott igazgató és helyettese, Ja- godics István kategorikusan el­utasítják az efféle pletykát. Mi több - teszik hozzá -, az integ­rálási folyamat részeként a „hármasból” is ide kerül több osztály. Akik pedig gimnázi­umba járnak, azok természete­sen itt is érettségizhetnek. Erre érzelmileg is óriási igény mu­tatkozik, mint azt a szülők kife­jezésre is juttatták. Az iskola jövőjéről a vezetők elmondták: a szakemberek megelégedéssel nyilatkoztak a Zsolnay-módszer alkalmazásá­ról, s ez biztató a továbbiakra nézve. Az azonban kevésbé ör­vendetes - állapíthatja meg bárki -, hogy Hatvanban is sok az iskola, ám a gyerek egyre kevesebb. T. O. Falugyűlés Petőfibányán Ma 17 órakor falugyűlést tartanak Petőfibányán, a művelő­dési házban. A téma a település gázzal történő ellátása. Az eseményen jelen lesznek az önkormányzat, a tervezők, a kivitelezők és a pénzintézet képviselői, akik tájékoztatást ad­nak a munkálatokról és a hitellehetőségekről. Nagy László Gyula tárlata a Mátravidéki Erőműnél Állandó kiállításra is lenne igény Nagy László Gyula Lőrinciben élő festő- és fafaragó művész remekeiben gyönyörködhetett egy héten át a Mátravidéki Erőmű közönsége. Az alkotó szerint nincs annál nagyobb öröm, ha valaki a szü­lőföldjén mutathatja be a legtel­jesebb, életművének meghatá­rozó korszakait reprezentáló tárlatot. Az eseményt Oltai Andor nyugalmazott tanár nyitotta meg, kitérve az egyetemes kép­zőművészet ember- és társada­lomformáló hatására. A Lőrinci Zeneiskola pedagógusainak és növendékeinek műsorát köve­tően a szépszámú érdeklődő megtekintette a több mint hat­van festményt és a tizenöt fa­szobrot, s a többi napon is szá­mos művészetbarát kereste fel a művelődési házat. Mint arról Szőllősi Győző, a városrész egyik önkormányzati képviselője tájékoztatta lapun­kat: a rendezvény egy hosszú távra tervezett sorozat első ál­lomása volt. Reményei szerint a jövőben valamennyi helyi mű­vész bemutatkozik majd a jobb sorsra érdemes kultúrházban, amely emellett ipartörténeti, szociológiai és régészeti relik­viáknak is helyet adhatna. A városatya azt is elmondta: mivel jelentős az igény a ha­sonló rendezvényekre, érdemes lenne gondolkodni egy állandó kiállítás létrehozásának a lehe­tőségein is. A Felkelő Nap Terme Vendégek és vendéglátók FOTÓ: T. O. Ueda Harumi brácsaművész­szel az élen japán delegáció kereste fel Hatvant. A távol- keleti mecénás - akinek a Grassalkovich-kastély felújí­tására nyújtott adományáról korábban beszámoltunk - el­mondta: a Zagyva-parti tele­pülés is csatlakozik a japán kulturális egyesülethez, ami által lehetővé válik a szellemi értékek „csereberéje”. A vendégek a városnak adományoztak tizenöt, ősi technikával készült színes fa­metszetet, amelyekkel a vá­rosháza kis tanácskozóhelyi­ségét ékesítették fel. A sze­mélyzet már barátkozik a Ja­pán Terem elnevezéssel... Fórum a HAF-ról Zagyvaszántón Falugyűlésre készülnek Zagy­vaszántón. Április 23-án, ked­den az általános iskola torna­termébe, másnap pedig a műve­lődési házba várják a község lakóit, hogy megbeszéljék az időszerű kérdéseket. Mint arról Oldal Alfréd pol­gármester tájékoztatta lapun­kat, az 1995-ös zárszámadást, valamint az idei tervek ismerte­tését követően tájékoztató hangzik el a szennyvízelveze­téssel kapcsolatosan. Ezt követően napirendre tű­zik a hulladékakkumulátor-fel­dolgozó kérdését. Köztudott, hogy a céget az apci önkor­mányzat a Qualital területére szeretné telepíteni, ám Zagyva- szántó - ahogy korábban Pető- fibánya 'esetében is - ellenzi a terv megvalósítását. Á szélrózsa minden irányába Megyénk délnyugati részén ta­lálható egy település, amelyről hiányos ismereteim alapján azt gondoltam, amolyan senki földje - vagy mindenkié. Ké­sőbb azonban rájöttem: nem ez az egyetlen olyan helység, mely - jobb kifejezést nem ta­láltam rá - ügyek intézése te­rén rendkívül szétszórt. Mi a tényállás Rózsaszent- mártonban? Mondjuk, vesz az ember egy házat a községben, és a nevére akarja íratni a víz­órát. Elutazik Hatvanba, ren­dezi a dolgot. Mivel azonban törvénytisztelő emberről van szó, rendezné a villanyóra-át­írást is, hiszen a „vizesektől” csak egy ugrásnyira vannak az „áramosok”. Közük vele: ne­vére vennék az órát, de nem tehetik, mivel ez a művelet Jobbágyi kötelessége. Az pedig már Nógrád megye. így embe­rünk vagy személyesen megy el oda is, vagy levelet ír, mert úgy is el lehet intézni az ügyet. Ha vezetékes gáz van a há­zában, és esetleg meghibáso­dott, a javításra Gyöngyösről érkeznek szakemberek. Mint ahogy a számlázást is a gyön­gyösi Tigáz végzi. Ellenben, ha gázórát akar átíratni, az már Hatvan reszortja. Ha azonban gázpalackot akar venni, akkor mehet Hortra, mert az csak ott kapható (persze, az új). Miután a hazavitt palackból kifogy a gáz, elindul kicserélni. Igaz, ez már helyben történik. Az is igaz, hogy nem egy helyen. Mert a gáz árát kifizeti az áfész diszkont áruházában, a tele pa­lackot viszont vagy háromszáz méterrel arrébb kapja meg. Nem nagy távolság, mond­hatná bárki. Ez is igaz, de csak addig, amíg az ember fiatal. Palackos gáz pedig többnyire az idős emberek háztartásában van. Nekik az a pár száz méter is sokat jelent. Földi halandó a telefon kö­rüli ügyeket sem egykönnyen érti meg. Mert a szerelők Gyöngyösről jönnek, a Matáv közönségszolgálati száma Hatvanhoz van kapcsolva, vi­szont egyik olvasónkat Gyön­gyösre küldték reklamálni tele­fonjának kikötése miatt. Az er­ről szóló értesítést „természe­tesen" Hatvanból kapta. Az ol­vasó felkapja a fejét, pedig akad még egyéb is. Ha valakinek nincs gépko­csija, csak autóbusszal érheti el a községet. Más nem jár arra, legfeljebb a madarak - ahogy Rejtő Jenő írta. De a buszjáratok sűrűsége is hagy némi kívánnivalót maga után, főleg hétvégeken. Hét közben a Hatvanból induló járművek többsége Petőfibányáig közle­kedik, onnan vagy visszaindul kiindulási pontjára, vagy Apcra megy. A gyöngyösi in­duló járatok esetében jobb a helyzet, néhány kivételtől elte-' kintve - amelyek csak Szűcsiig járnak — a többség áthalad Ró­zsán. És ez fordítva is igaz. Több autóbusz megy a telepü­lésről Gyöngyösre, mint Hat­vanba. Ennek ellenére köz­igazgatásilag Hatvanhoz tar­tozik. A rózsái polgár föld- ügyeivel e város földhivatalá­hoz kell forduljon, a város Könyvtári programok Ma 15 órakor nyilvános vers­és prózamondó versenyt tarta­nak a hatvani Ady Endre Könyvtárban. Este 6 órától kár­pátaljai irodalmi estre kerül sor, amelynek vendégei S. Benedek András és Vári Fábián László. Lőrinci beiratkozás Lőrinci óvodáiban és általános iskoláiban április 16-án, 17-én és 18-án tartják a beiratkozást. A szülők reggel fél 8-tól 16 óráig kereshetik fel a választott intézményt. Hídavatás Boldogon Boldogon ma kerül sor a Zagyva-híd műszaki átadására. Már csak kisebb földmunkák vannak hátra, amelyek befejez­tével minden készen áll az ápri­lis 26-i ünnepélyes ayatásna. Horti kiállítás A millecentenárium jegyében vers- és prózamondó versenyt szerveznek Horton. Az óvodá­sok és az általános iskolások ma, továbbá 18-án és 25-én mérhetik össze tudásukat a könyvtárban. Emellett kiállítást is rendeznek a gyermekek által készített rajzokból. Új adó Ecséden Április 16-án, 13 órakor tartja soros ülését az ecsédi testület. Fő napirendi pontként az ipar­űzési adó bevezetésének lehető­ségeiről tanácskoznak. Építik a Magyar utcát Horton elkezdődtek a Magyar utca építési munkálatai. A kivi­telező Hedo Kft. várhatóan ápri­lis végére befejezi az esőben szinte járhatatlan útszakasz fel­újítását. kórházába viszi a mentő, a vá­ros rendőrsége, tűzoltósága il­letékes Rózsaszentmárton terü­letén Mint azt a bevezetőben emlí­tettem: először úgy tudtam, hogy csak Rózsaszentmárton van ilyen helyzetben. Láng Já­nosáé polgármester-asszony azonban elmondta: tudomása szerint két szomszéd települé­sen is - Ecséden és Szűcsiben - elég kusza a dolgok állása, ha nem is annyira, mint Rózsá­ban. Azt már én teszem hozzá: mindenki tudja, hogy a nagy központosítások ideje lejárt, nincs szükség fölösleges cent­ralizálásokra. De az talán mégsem lenne fölösleges, ha egy község lakói - időt, pénzt megtakarítva - egy helyen in­tézhetnék ügyes-bajos dolgai­kat. Siklósi Ferenc Döntőben a boldogi asszonykórus

Next

/
Oldalképek
Tartalom