Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-10 / 84. szám

1996. április 10., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Prága és Okucani után, Horvátország előtt A katonadiplomaták útját járja dr. Molnár János A körzet egyéni országgyűlési képviselője, dr. Molnár János (MSZP) az elmúlt hetekben több parlamenti feladat révén járt külföldön. A Kompokon lakó politikus - mint ismert - tagja az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának.- Március második felében tagja voltam a Mécs Imre ve­zette négytagú delegációnak, amely Prágában tárgyalt. A két ország katonai bizottságainak együttműködéséről, a NATO- csatlakozásról, a civilkontroll érvényesüléséről váltottuk szót. A vendéglátóink megmutattak egy cseh híradós kiképzőbázist is - említi. Nem sokkal később Okuca- niban vehette szemügyre a ma­gyar IFOR-kontingenst.- A Honvédelmi Bizottság kihelyezett ülésén a délszláv béketeremtők munkájával is­merkedtünk. Szemrevételezhet­tük a pontont, s a romjaiból a magyar katonák révén újjá­épülő Száva-hidat. Egy Eger­ben jól ismert IFOR-katona, Blahó Attila, akivel a körleté­ben beszélgettem, üdvözletét küldi a Heves megyeieknek. Dr. Molnár János katonadip­lomáciai feladatai tovább sor­jáznak. Minden bizonnyal tagja lesz a prágaihoz hasonló külde- tésű, Horvátországot és Szlové­niát felkereső küldöttségnek. Részese egyben Budapesten annak a találkozósorozatnak, amelynek meghívottjai a bé­kemisszióban tevékenykedő or­szágok nagykövetei és katonai attaséi. Legutóbb a lengyel ál­lásponttal ismerkedtek meg. Paranesnokváltás Füzesabonyban Pótba Csaba alezredes (jobbról) munkáját legutóbb a pol­gári védelem világnapján ismerték el fotó: perl marton Éveken át a polgári védelem füzesabonyi körzetparancsnoka volt Pót ha Csaba pv. alezredes. A testület szerkezetátalakítási folyamatában még az első ne­gyedévben is részt vett, majd kérte nyugállományba helyezé­sét. Prokaj Béla pv. ezredes, megyei parancsnok elmondta: a kirendeltségvezetői beosztást április 1-jétől Macsinka István közalkalmazott vette át. Tiszteletkor... ...lett volna. Nem csupán a miénk, hiszen a hírt frissiben akar­tuk másokkal is megosztani. Ha már tudomásunkra jutott a várt esemény: Kerecsenden csütörtök délelőtt tartja közgyűlé­sét az Aranykalász Téesz. Kora délután vég nélkül csengettük a szövetkezet számait. Másutt, mások - mert próbálkoztunk a történtekre fényt deríteni - úgy gondolták, nincs joguk a látot­takról nyilatkozni. Másra se tudtunk gondolni, mint hogy mekkora botrányról maradunk le! Másnap aztán megnyugodtunk, sehol egy sor Kerecsendről. Valami új elnököt választottak - rémlett még előző napról. A tiszteletkörnek tehát megint nekifutottunk. Hiába. Sem ille­téktelen, sem illetékes, sem örömittas, sem elutasító hang nem szólt bele a téesziroda telefonkagylóiba. Pénteken végre jó idő volt, meglehet: a határban dolgoztak... Nem tudni, kit dicsér­jünk. Talán Tóth Zoltán fog a szakmának bemutatkozni? (budavári) Tanácsért a szomszédba... A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ingyen segít A köztudatban vállalkozásfejlesztési központokként ismer­jük azokat az intézményeket, melyek egy-két éve megjelen­tek a nagyobb településeken, hogy a kilencvenes évek elején lendülettel beindult vállalkozásokat segítsék. Van-e létjogo­sultságuk, mennyire sikerült közel kerülniük az általuk ki­szemelt réteghez? Gál Istvánt, a Heves Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány (mert ez a hivatalos nevük) Füzesabo­nyi Irodájának vezetőjét kérdezem.- Poroszló, Sarud, Újlőrinc- falva, Besenyőtelek, Dor- mánd, Mezőtárkány, Egerfar- mos, Mezőszemere és Füzes­abony tartozik a mi irodánk­hoz. De a közelben van ha­sonló intézmény Feldebrőn is.-Az említett településeken körülbelül 1500-ra tehető a vállalkozók száma. Zömmel a kereskedelmi beállítottság vi­rágzik. Feladatunk az is lenne, hogy a termelői vállalkozáso­kat segítsük, ez lendítené előbbre a magyar gazdaságot.- Vannak-e ilyenek?- Igen, de egy-egy település viszonylatában mindössze tíz százalék az arányuk. Persze, ez változó. Példának Mezőtár- kányt, Egerfarmost hoznám, legutóbb ott jártam. Ezekben a kis falvakban inkább mező­gazdasági vállalkozókkal ta­lálkozhattam. Zömében azért lettek ilyen vállalkozók - ahogy megtudtam - mivel a kárpótlások, a földek vissza­adása után erre nyílott ked­vező alkalom. Vannak gépeik, meg tudják művelni a földe­ket, valamennyi agrártámoga­tást is kapnak az államtól. Ga­bonatermésük nyolcvan száza­lékát önmaguk hasznosítják: a földművelést az állattenyész­téssel párosítják.- Mi a helyzet az egyedülál­lónak számító vállalkozások terén?- Talán a Poroszló környéki halászatot említeném. Hogy működik-e, űzhető-e a gyakor­latban, nincsenek adataim róla. A kiadott engedélyben azonban ilyen is szerepel.- A Tisza-tó környékén manapság azonban a legtöb­ben a falusi turizmussal sze­retnének foglalkozni, most eb­ben is látnak fantáziát az em­berek. S erre van is egyelőre támogatás. A Phare-program- ból lehet pályázni pénzeket ilyen célból.-Az úgynevezett mikrohi- tel az elérhető. Ennek maximá­lis összege nyolcszázötven- ezer forint. Az igénylőnek üz­leti tervet kell összeállítania, amit célszerű saját magának elkészíteni.- Itt jegyezném meg, hogy a mikrohitel bármilyen vállal­kozáshoz igényelhető, az elbí­rálásnál azonban a termelő vállalkozások élveznek előnyt, vagy az olyanok, ame­lyekből még nincs vagy-kevés van az adott településen. Ez kedvezményes hitel, melyre 25 százalékos a kamat. Három év futamidőre, hat hónap tü­relmi időre kapható. Fedezet­ként csak a felvett összeg név­értékével megegyező értéket kell felmutatni. De ha ebből a pénzből vásárol gépeket vagy ingatlant a szerencsésen pá­lyázó, akkor ez is szolgálhat fedezetül.- Kihez kell a pályázatot benyújtani? Ide, hozzánk. Majd Egerben egy négytagú bizottság bírálja ezt el. Különben a mikrohitel az év folyamán bármikor igé­nyelhető. Van erre egy keret, de általában ez nincs mindig kimerítve.- Ha ez így van, könnyű eh­hez a pénzhez hozzájutni?- Sajnos, elég nehéz. De nem az anyagiak miatt. Inkább az az oka, hogy sok rossz pá­lyázatfut be. Nem formai, tar­talmi hibák miatt. Egy pályá­zatból már első látásra kiderül, hogy ez a „kényszervállalko­zások” körébe tartozik-e. Azok szánják el magukat a vállalkozásra, akik munkanél­küliek lettek, s valamit szeret­nének csinálni. Látják: a szomszéd megél mondjuk a kereskedelemből, hát ők is hozzáfognak. A nyomtatvá­nyokon azonban a versenytár­sak számát is fel kell tüntetni, s ha túl sok hasonló „cég” mű­ködik a környéken, nagyon kevés az esély, vagy egyálta­lán nincs is, hogy a mikrohi- telből pénzhez jusson az illető.- Milyen a jó pályázat?- Ami azt is tükrözi, hogy a hitel visszafizetése, s a vállal­kozó megélhetése is biztosí­tott. A pályázatból ez kitűnik. Hiszen a három évre előre, hónapokra van lebontva, meg kell jelölni, hogy mit és mi módon szeretne csinálni az ember. Fals dolgokat nem ér­demes beírni, mert szakértő bizottság tanulmányozza a pá­lyázatot. Sőt, előzőleg a mik- rohitelért felelős munkatár­sunk kimegy helyszínelni a pá­lyázóhoz. O terjeszti elő az anyagot. A térségből tavaly tíz közül - szolgál a tényekkel - hárman kaptak mikrohitelt. Egerből - teszi hozzá - sokkal több kérelem fut be.- Talán mert kevesebben tudnak erről a lehetőségről...- Előfordulhat. Irodánk másfél éve működik, s kb. jó éve, hogy mondhatni, minden a rendelkezésünkre áll. Ám nem igazán ismernek bennün­ket, nem sokan kopogtatnak az ajtónkon. A polgármesteri hi­vatalokon keresztül próbáljuk tájékoztatni tevékenységünk­ről a lakosságot, meg az utóbbi időben magam is fel-fel keresek egy-egy települést. De csak azoknak ajánlhatom fel ily módon a segítségünket, akikről már tudunk, hogy vál­lalkozók. Vállalkozni akarók ritka esetben keresnek fel ta­nácsért. Pedig a szaktanácsadás, s hangsúlyoznám a szak szót, ingyenes. Meglepődve nyug­tázhattuk, hogy most az adó­bevallásoknál sem kerestek bennünket, pedig nagy tumul­tusra számítottunk. Áz indu­lók, a kezdők is ritkán térnek be - talán valóban a tájéko­zottság hiánya miatt - iro­dánkba.- Vagy azért, mert csökken a vállalkozási kedv?- Ez is egy ok. Mi tagadás, a múlt évben nagyobb volt már az év elején is a próbálko­zás. Most azt tapasztaljuk, hogy az adózás miatt sokan visszaadják a vállalkozásukat.- Tud-e súgni, mihez kezd­jen, akinek nincs munkája? Miben vállalkozzon?- Vannak lehetőségek, mindenkinek magának kell el­döntenie, mihez ért a legjob­ban, s abból kitalálni valamit. Aki odafigyel a vállalkozá­sára, bármihez kezdhet. Mi minden szakmai segít­séget megadunk. Négyen dol­gozunk a füzesabonyi körzeti vállalkozókért, kezdőkért. Pontosabban dolgoznánk. Legtöbben azonban - mint említettem - a szomszédban érdeklődnek, ahelyett, hogy kihasználnák az irodánk nyúj­totta lehetőségeket.-Ha én ide bejövök, Önök elmondják nekem, hogyan kell hozzáfogni a vállalkozásom­hoz, s esetleg tanácsot is kap­hatok, miben keressem inkább a boldogulásom?- Igen, ezért vannak a szak­emberek, meg azért, hogy minden témában szakszerű felvilágosítást adhassanak. Dr. Antal Imre jogi kérdésekben - mondjuk, hogyan kell céget alapítani -, Kiss László adó, tb, könyvvitel, Brezovcsik Zsolt pedig a hitelek ügyében jártas. Füzesabony, Rákóczi út 52. szám alatt vagyunk talál­hatók. Telefon/telefax: 341- 240. Rada Katalin A hegyközség kerecsendi kérése A település múlt heti képviselő- testületi ülésén a megalakult hegyközség munkájáról Os- várth Endre számolt be. Az el­nöki tisztség betöltője a tájé­koztatás mellett kérte az ön- kormányzat - elsősorban admi­nisztratív - segítségét. Mezötárkányban kedvezőbb a kép A munkatervben foglaltak sze­rint a legutóbbi önkormányzati ülésen szó esett a falu közrend­jéről és közbiztonságáról. Pál- falvi András r. zászlósnak, a Füzesabonyi Városi Rendőrka­pitányság képviselőjének elem­zésével a képviselők egyetértet­tek. A statisztikai adatok is azt erősítik meg, hogy Mezőtár­kány bűnügyi helyzete nem­csak az országos, de a Heves megyei átlagnál is kedvezőbb, megnyugtatóbb képet mutat. Újlőrincfalván felajánlják a munkát A megye azon kevés települése közé tartozik Újlőrincfalva, ahol minden rászorulónak munkát ajánl az önkormányzat. Közhasznú munka keretei kö­zött, részmunkaidős foglalkoz­tatás révén jelenleg 19 fő jut ke­resethez1 'éS' "rtiunkúVisZötíyban eltöltött időhöz. A többség kommunális tevékenységet vé­gez, a megtisztított Kossuth ut­cai átereszek után a héten a Rá­kóczi és a Ságvári utcák követ­keznek. Heti egy alkalommal ők gyűjtik össze a hulladékokat és szállítják a poroszlói szemét­telepre. Ifjúsági találka lesz Besenyőtelken A helyi Általános Művelődési Központ április 20-án, szomba­ton negyedik alkalommal ad otthont a megyei ifjúsági talál­kozónak. A kora délután mű­veltségi vetélkedővel induló programok sorát este nyolctól éjfélig diszkó zárja. A Nemzeti Kulturális Alap, a Megyei Mű­velődési Központ, Besenyőte­lek önkormányzata és az ÁMK támogatását élvező eseményen színpadra lépnek egri és verpe­léti diákok is. Nagyút milliókat faragott le a forráshiányból A megszűnt zsákfalu lakói májustól telefonon is érintkezhetnek a nagyvilággal A kultúrházban mintegy nyolcvanan vettek részt azon a falu­gyűlésen, ahol az 1995-ös esztendő pénzügyi végrehajtásáról, az önkormányzat által elfogadott idei költségvetésről adott számot ifj. Szánkó János polgármester. A beszámolót meghallgatta a polgármesterrel együtt nyolc fős képviselő-testület és a jegyző, Balázs Zoltán is, aki kérésünkre foglalta össze a tör­ténteket. Az előzményekhez tartozik: a falugyűlésre szóló meghívót közhasznú munkások közreműködésével juttatták el a település 341 házához.- A polgármester úr a tavalyi esztendővel kapcsolatban két dolgot hangsúlyozott - idézi Balázs Zoltán. - Egyrészt azt, hogy augusztustól a lakosság régi vágyát teljesítve végre megszűnt Nagyút zsákfalu jel­lege. Megépült a települést a 3- as számú főúttal összekötő 3,2 km hosszú bekötőút. Másfelől emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a falu az önhibáján kívül hátrányos helyzetű ön- kormányzatok közé soroltatott. Az 1995-ös forráshiányos költségvetés hatmillióját pályá­zat útján sikerült „lefedezniük”. Ez tette lehetővé az intézmény- hálózat zavartalan működteté­sét. Erre az évre - mint tolmá­csolta a jegyző - szerkezetáta­lakítással a forráshiányból két­millió forintot képesek voltak lefaragni. S reményeik szerint megfelelnek majd az újabb pá­lyázat kemény feltételeinek is.- A hozzászólók főként a belső utak állapotjavítását sür­gették. Ha a bevételek - részvényeladásból, netán autó­pálya-kisajátításból - ezt meg­engedik, akkor sor kerül még idén az Ady, a József Attila, a Vasút és a Dózsa utcák felújítá­sára. Az itt lakók másik vágya - a Matáv ígérete szerint - akár már májusban teljesülhet. A je­lenlegi alig több mint tíz vonal­lal szemben a 120-as központ­nak hamarosan minden kapaci­tására igényt tártnak.- Áprilisban kezdik el a há­lózatkiépítést, s közel százan bízhatnak a készülékek bekap­csolásában - mondja Balázs Zoltán. - A jelenlegi központ idei bővítésével a Matáv nem kecsegtet, így a későn ébredők közül 20-30-an egyelőre tele­fon nélkül maradnak. A polgármesteri hivatal épü­lete tavaly életveszélyessé vált. Pályázati pénzből a legszüksé­gesebb munkákat akkor elvé­gezték, most májusban folytat­ják a rendbehozatalát. Másfél hónapra a hivatal is elköltözik majd a volt téesz-irodába. (b. s.) Holnap Makiáron nézik: mi lett a pénzből Ebből társulat lesz A három falu - Andornaktá- lya, Nagytálya, Makiár - kö­zös beruházásában épülő szennyvíztisztítóművet csü­törtökön Budapestről szemlé­zik. A makiári határban épí­tendő létesítmény a Környe­zetvédelmi Alap jóvoltából is szolgálhatja célját. A kapott 38,7 millió forint sorsára kí­váncsiak a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából érkező szakemberek. A beruházás előnyeit hasz­nosítandó, Andomaktályán és Makiáron megkezdték a csa- torna-közműhálózati társulat szervezését. Ujj István mak­iári polgármester öt alkalom­mal tartott fórumot a telepü­lésrészek lakóinak, hogy meggyőzze az ingatlantulaj­donosokat a belépés előnyei­ről. Ebből a munkából tíz szervező is aktívan kiveszi a részét. A társulat mielőbbi megalakításában biztosak. Az andomakiak hozzáállá­sáról Balogh László polgár- mester is csak jó tapasztalato­kat szerzett. Mint említette, az egyik szervezőjük például bő egy hét alatt a számára kiosz­tott terület háztulajdonosai­nak 90 százalékát már tagként veheti számba. Többen kér­dezték: ha most jelentkeznek, de a vezetékre csak jövőre tudnak rákötni, kell-e addig is fizetni a csatornahasználati díjat? Számukra megnyug­tató, hogy a szolgáltatásért csak a tényleges használatba­vételtől számítanak díjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom