Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-04 / 80. szám
4. oldal 1996. április 4., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp Amikor a krimiket az élet írja Beszélgetés Nagy Istvánnal, a HRFK bűnügyi osztályvezetőjével A tévébeli krimik menetrendje igencsak sablonom megtörténik a bűncselekmény, kiszáll a rendőrség. A detektív (Derrick, Co- lumbo, vagy akárki más) már a huszadik percben összevont szemöldökkel vizslatja a tettest (utóbbi még nem sejti, hogy ö a gyanúsított), aztán az ötvenedik percben ravasz csapdát állít neki, amibe az elkövető - természetesen - belesétál. Kész, jöhet a reklám. Nos, az élet által írt „forgatókönyvek” korántsem ilyen egyszerűek, s nem is mindig a nyomozó diadalmaskodik.- Ez tényleg így van - mondja Nagy István r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője -, bár jómagam is szeretem a krimiket, s ezeknek sem kis szerepük volt abban, hogy rendőr lettem.- Mielőtt jobban megismernénk a bűnözők és bűnüldözők valós világát, néhány szóval mutassa be önmagát.- Voltaképpen tősgyökeres egrinek számítok, hiszen a famíliám anyai ágon már nagyon régen ide kötődik. Az apám családja Gyöngyös környéki. Amikor húsz-egynéhány éve elkezdődött a rendőri pályafutásom, a káderlapom inkább rózsaszínű volt, semmint piros, hiszen apai nagyapám főjegyző volt, az anyai pedig polgári iskolai tanár. Ezt némileg kompenzálta az, hogy sportoltam. Már általános iskolában elkezdtem vívni, s utóbb szép eredményeket értünk el: a Dobó-gimnázium színeiben országos középiskolai bajnokságot nyertünk, s kardcsapatunk bekerült az OB I.-be is. Mindmáig tagja vagyok a megyei vívószövetségnek, jóllehet, e sportág most tetszhalotti állapotban van.- Család, hobbi...?- Az első házasságomból van két gyermekem: a fiam harmadikos a Szilágyi-gimnáziumban, a lányom elsős a „Ke- riben”. Később újra nősültem, s most a nejemmel és a fiával élünk együtt. A családi háttér biztos, így a gyakori távollétek nem jelentenek gondot. Szabadidőmben teniszezek. Nagyon szeretem e sportot, sajnálom, hogy nem előbb kezdtem el.-A tanulás időszaka után hogy alakult a pályafutása?- 1977-ben avattak hadnaggyá a rendőrtiszti főiskolán. Ekkor választanom kellett, Heves megyébe jövök-e, avagy Csongrádba, ugyanis az első feleségem Szegeden kézilabdázott. Eger szeretete aztán eldöntötte a kérdést. Igaz, akadtak zökkenők, mert - az ígéretekkel ellentétben - mégsem a megyeszékhelyre kerültem, hanem kihelyeztek Hevesre, ahol tizennégy hónapot töltöttem el. Friss házasként nem volt örömteli a kijárás, de kiköltözni sem akartam, hisz a célom Eger volt, s tudtam: ha Hevesen élnék, ott is ragadnék. Amikor végre bejöhettem, akkor sem olyan beosztásba, amelyet reméltem, ugyanis a személyzeti osztályon volt üresedés, a ta- nulmányis-kiképző poszton. így utolért az anyai, nagyapai végzet, s tizenegy évig én is tanítottam. Távol nem állt tőlem a dolog, sőt, a főkapitányság sportéletét is szerveztem, ami szintén testre szabott feladat volt.-Aztán 1989 végén megvalósult a régi álom...- Az akkori főkapitány megkérdezte, elvállalnám-e a bűnügyi osztályvezetői állást. Rövid vívódás után igent mondtam, noha voltak kételyeim, hiszen a tizenegy év alatt kiestem a gyakorlati munkából. A végleges kinevezésemre 1990. február 1-jén került sor.-Azóta hat év telt el. Még mindig annyira vonzó e terület, mint volt hajdanán?-Igen. Fontos számomra a sikerorientáltság, az, hogy naponta meg kell felelni a kihívásoknak. Ez mind nekem, mind az itteni csapatnak folyamatos megméretést jelent. Annak idején egy fiatal gárda jött össze, amely mára összeszokott, s képes ellátni a feladatokat.-A sikerek mellett - hisz nem tévés krimikről van szó - kudarcok is érik az embert...- Ezek elkerülhetetlenek. Ha nem is sikerül eredményt elérni egy ismeretlen tetteses ügyben, tovább dolgozunk, s a reményt nem adjuk fel. E beosztásomban az első komoly esetet az egri Török-bazáros betörés jelentette. Nem vallottunk szégyent, a tettes napok alatt kézre került. Különösen emlékezetesek a kiemelt ügyek, így a „bögrecsárdás emberölések”, avagy egy másik gyöngyösi gyilkosság, amelyet a Zimmer házaspár sérelmére követtek el, s ahol a bizonyítás cseppet sem volt egyszerű. De említhetném a legutóbbi nyomozásunkat, ahol a hatvani kislány gyilkosát kellett megtalálnunk.-A szisztematikus munka mellé mennyi szerencse kell?- Sok. íme egy példa... Mióta e beosztásban vagyok, egy emberölés tettesét nem tudtuk megtalálni; azét, amelyet Ivády Joachim bácsi sérelmére követtek el. Ivádon szinte mindenkit kihallgattunk, de bejártuk a pé- tervásárai körzetet is. Irdatlan munkát fektettünk a felderítésbe, a jegyzőkönyvek kilóra mérhetők. Joggal hittük: a gyilkos nem bújhat ki a hálón. De máig sem sikerült megfognunk. Nem adtuk fel, s talán egyszer a szerencse is mellénk pártol.- Hozzá lehet szokni a brutális bűncselekményekhez?-Nem. Némileg immunissá válik az ember, s az érzelmi reakciói is tompíthatóak, de például a hatvani kislány ügye is szörnyen megrázott minket. Lányos apaként én is beleéltem magam a szülők helyzetébe. Elgondolni is rossz, hogy az ilyesmi milyen lelki gyötrelmeket vált ki az érintettekből.-S ez nem jelent plusz hajtóerőt a nyomozók számára?- De. Ilyenkor megkettőzött erővel eredünk a tettes után.-Hány üggyel foglalkozik az osztály egy-egy évben?-Húsz és negyven közötti- vel. Korábban hozzánk a kiemelt, élet elleni esetek tartoztak, a különösen nagy értékre elkövetett betörések, a fegyveres rablások. Az utóbbi időszakban megszaporodtak a a védelmi pénzek szedésével és - sajnos - a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények.- Végezetül olyan kérdés, amely mindkettőnk munkáját érinti: hogyan lehet összeegyeztetni a nyomozás érdekeit, illetve a sajtó folytonos - szerintem jogos - híréhségét?-Az utóbbi időben - köszönhetően például a nyilvánosság projectnek - magam is töprengtem ezen. Azelőtt voltak fenntartásaim, hiszen egy- egy cikknek én is a szenvedő alanya voltam. Fokozatosan jöttem rá: az élet e téren is bonyolultabb, mint a filmekben, ahol a nyomozó egy kézlegyintéssel elhessenti a sajtót. Mára már - hála a sajtószóvivő tevékenységének, aki az ilyen jellegű munkát leveszi a vádunkról - megtaláltuk a közös nevezőt, így mindenki nyugodtan teheti a dolgát. Stanga István A szűkös feltételek ellenére is kiemelkedő munkát végeztek a rendőrök Hatvan, a biztonságos város „Örülök, hogy a képviselő-testület pozitívan fogadta a rendőrkapitány úr tájékoztatóját, s hogy a város vezetősége is úgy látja: segíteniük kell. Bízom benne, hogy az ígéretet tettek követik majd. A főkapitányság is jónak ítéli meg az itt folyó szakmai munkát; az eredményességet illetően Hatvan az elsők között található a megyében.” Mindezt dr. Orosz Gyula r. alezredes, a Heves megyei rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese nyilatkozta lapunknak azt követően, hogy a város irányítói megismerkedtek lakóhelyük elmúlt évi közbiztonsági helyzetével. A testületi ülés után dr. Jusztin Ferenc alezredest, a város rendőrkapitányát a statisztikáról is kérdeztük.- Sajnos, 1995-ben a bűncselekmények száma csaknem 16 százalékkal volt több, mint a korábbi évben. A kapitányság területén 1548 esetet jegyeztünk fel, míg magában a városban 793 bűntény vált ismertté. Utóbbi a területünkön elkövetett összes bűnügynek a 60 százaléka.- Melyek a leggyakoribb esetek?- Főleg a lopások és a betöréses lopások jellemzőek. Arányuk eléri a bűncselekmények 80 százalékát. Probléma, hogy a feljelentéseket zömmel ismeretlen elkövetők ellen teszik. A személy elleni bűncselekmények is megszaporodtak; a testi sértések döntő többsége családon, ismeretségi körön belül történik. Ezekkel szemben csak utólag léphetünk fel. A legdinamikusabban azonban a közrend és közbizalom elleni cselekmények száma nőtt. Ez főleg abból adódik, hogy nagyon sok gépjárműokmányt hamisítanak meg.- Tavaly melyek voltak a kirívó incidensek?- A lakosságot hosszabb ideig foglalkoztatta a Grassal- kovich-kastély felújított szárnyának a leégése. A városban emellett két emberölés és ugyanennyi erőszakos közösülés történt. Sajnos, egyre több a gyermekkornak megrontása. Ugyanakkor jelentős eredmény, hogy a rablások száma a korábbi kilenchez képest kettőre mérséklődött.- Adataik miként viszonyulnak az országos mutatókhoz?- A növekedés okai megegyeznek az általános társadalmi problémákkal. Ezek közül kiemelkedik a munkanélküliség, a vagyoni viszonyok egyre nagyobb mérvű különbözősége, valamint a tolerancia hiányából adódó brutalitás. Mindezek ellenére bátran kijelentem: Hatvan a biztonságos városok közé tartozik.-Alátámasztja ezt a felderítési arány is?- Tavaly a nyomozás eredményessége - a megye rendőrkapitányságai közül egyedüliként nálunk - jobb volt, mint az előző évi. Mindezt krónikus létszámhiány közepette értük el. óriási - évek óta húzódó - gond az is, hogy az épületünk szűkös, nem biztosítja a kulturált munkavégzés és ügyfélfogadás normális feltételeit. Elhelyezési problémáinkat a lakosság és a képviselő-testület megnyerésével oldhatjuk meg. Költségvetésünkből a bérek, az üzemanyag-, az energia- és távközlési díjak kiegyenlítése után szinte semmire nem marad pénz.- Ezek ismeretében mit várnak 1996-tól?-Biztosítani kell, hogy a bűnözés növekedése megálljon. Meg kell akadályozni a brutalizálódást és a szervezett jellegű bűncselekmények kialakulását. Szeretnénk elérni, hogy rendőreink állandóan jelen legyenek a közterületeken. A közúti ellenőrzések során szigorúan fellépünk a szabályokat súlyosan megszegőkkel szemben. Természetesen ez csak egy része a feladatainknak. Bízom benne, hogy továbbra is korrekt együttműködés keretében dolgozhatunk együtt az érintettekkel a város közbiztonságáért. (tari) Hat késszúrás, három év börtön A bíróság által megállapított tényállás szerint Pesti István Zoltán baráti kapcsolatban állt a későbbi sértettel, a szintén at- kári B. S.-sel. Ám 1995. augusztus 19-én csaknem végzetes tragédiába torkollott háromszori találkozásuk. Történt, hogy az említett napon a vádlottnál járt az egyik falubeli férfi, s a neje holléte felől érdeklődött. Pesti Zoltán úgy vélte, hogy a keresett feleség B. S.-nél tartózkodik, ezért aztán el is ment utóbbi lakására. Gyanúja beigazolódott, hiszen a válófélben lévő nő ott volt. A tényékhez tartozik az is, hogy mind a vádlott, mind a sértett, mind pedig az asszony italos volt (a hölgy olyannyira, hogy a tárgyaláson sem emlékezett az eseményekre). Minthogy Pesti igencsak forszírozta, hogy a nő tartson vele, B. S. megütötte öt, sőt, le is fejelte (igaz, ezután vérző szemöldökét leragasztotta). A vádlott nem törődött bele a dologba, s a közeli bisztróból felhívta a rendőrséget, mondván: emberrablás történt. A kiérkező járőrrel el is mentek a sértett lakására, ám a hölgy cáfolta, hogy erőszakkal tartanák ott, így a rendőr eltávozott. Pesti ennek utána sem nyugodott meg, s ismét B. S.-hez ment. A lakásban szó szót követett, majd verekedés tört ki kettejük között, s ennek során a vádlott a késével hatszor megszúrta cimboráját. A szúrások egyike a mellüregbe hatolt, megsértette a bal alsó tüdőlebenyt, aminek következtében közvetlen életveszély jött létre. Tény ugyanakkor, hogy Pesti - miután meglátta, milyen állapotba került a barátja - kirohant az utcára, s szólt az ott lévőknek, hogy azonnal hívjanak mentőt. Emellett egy gézdarabot szorított B. S. igencsak vérző sebére, így akarva megakadályozni annak elvérzését. A bizonyítási eljárás végeztével az ügyész módosította a vádiratban foglalt minősítést, s azt indítványozta: a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt mondják ki bűnösnek. Az ügyvéd viszont úgy érvelt, hogy a vádlott részéről az önkéntes eredményelhárítás bizonyítottnak tekinthető, azaz Pesti igyekezett segíteni a sérült emberen. így arra tett javaslatot, hogy védencét életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vonják felelősségre. Nos, a minősítést illetően a bíróság a védelem álláspontját osztotta, leszögezve: a vádlott minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a halálos eredmény bekövetkeztét elhárítsa. Enyhítő körülményként értékelte Pesti Zoltán beismerő, tényfeltáró vallomását, valamint, hogy a sértett is megbocsátott neki, súlyosítóként viszont azt, hogy tettét ittas állapotban követte el, s hogy az élet elleni bűncselekmények mind az országban, mind pedig megyénkben elszaporodtak. (s. i.) Folytatás Városi-ügyben Elismeri tartozásait, megadni nem tudja Mint tegnapi számunkban már hírül adtuk, kedden önként jelentkezett az Egri Rendőrkapitányságon Városi István 44 esztendős egri vállalkozó, akivel szemben csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Szerdán a kapitányságon érdeklődésünkre a bűnügyi osztály vezetője, Kovács Barna elmondta: a férfi elismeri minden tartozását, ám kihallgatása során vallomásában arra is utalt, hogy semmit nem tud belőle megadni. A póruljártak száma egyébként tíz fölött van, a nekik okozott kár összege megközelíti a 25 millió forintot. A rendőrség kezdeményezi Városi előzetes letartóztatásba helyezését: - - ■ - - - Az IPA kongresszusán, Németországban Egri szobor - emblémának Németországban az IPA nemzetközi rendőrszervezet kongresszusán a Heves megyét képviselő delegáció tagjai voltak: dr. Jónás Pál nyugalmazott r. ezredes, Mondel András, Zagyva József, Gazsó Attila, Verhóczki István. Csodálatos környezetben, a Gimborn-i kastélyban találkoztak a résztvevők. Az érkezés másnapján mar kora reggel megkezdődtek az előadások. Az előadók neves német újságok szerkesztői, a rendőrség képviselői voltak. Érdekes ismertetőt hallgathattak meg a résztvevők Garamszegi László magyar szóvivőtől a hazai bűnügyi helyzetről, a honi sajtó és a rendőrség együttműködéséről. Egy napon szakmai kirándulásra is sor került: Kölnben megtekinthették a Deutche Welle rádió stúdióját. Színesítette az eseménysorozatot, hogy a kastélyban avatták fel Király Róbert egri szobrászművész IPA-emblé- mát jelképező, gránitból és márványból készített szobrát. A kongresszus eseményeit végigkísérte a TV7 Heves Megyei Televízió . forgatócsoportja, amely összefoglalót készített az eseményekről. A forgatócsoport köszönetét mond az ERLAU Kft.-nek, az Arany Oroszlán vendéglőnek és a Szent Kristóf, valamint az Agria autómentő szolgálat tagjainak az anyagi segítségért. Kép és szöveg: Horváth Tibor Dr. Pintér Sándor, az ORFK vezetője gratulál Király Róbertnek i, 4 -Á
