Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-03 / 79. szám
4. oldal Horizont 1996. április 3., szerda FOTÓ: MAJOROS TAMÁS A sikeres bemutató egyik jelenete Egri premier - Molnár Ferenc: Az üvegcipő Szimbolikus játék a polgári erényekről Nem zajos, de kitartó tapssal köszönte meg az előadást a premier közönsége. Az egri Gárdonyi Géza Színház társulata Molnár Ferenc költői szimbolista darabját, Az üvegcipőt tűzte színre Áts Gyula és Gáli László rendezésében. Annyi támadtatás és tömegkommunikációs hercehurca után jól jött ez a megbízható siker a teátrumnak. A művészek ezzel is jelezték: minden változatlan, a színházban folyik a munka, a kemény küzdelem a hazai publikumért. A darab cselekménye voltaképp egy szegény kis ábrándozó cselédlány rajongó és kitartó szerelméről szól. Irma (Csonka Anikó), a józsefvárosi Hamupipőke belső szenvedésektől és teátrális botrányoktól sem mentes szerelméről a „drága Mérges”, Sipos úr (Sata Árpád), a korosodó műbűtortervező és asztalos iránt. De közben szól ez a darab - nekünk, itt, ma - egy, a mostaninál talán valódibb polgári életről, nosztalgikusan: amikor az iparos ember ebédjének is koreográfiája volt. Amikor az emberi tisztesség, a becsületes szegénység, és a szerelmünkhöz, s ezzel együtt önmagunkhoz való hűség még a közösség által is elismert és megbecsült erények voltak. Ma erről kell hogy szóljon ez a remekmű, s az egri előadás erről is szól: líraion, könnyeden, bensőségesen. Talán még nem egyenletes hőfokon, de az biztos, hogy meg- rezdít bennünk bizonyos húrokat, s a nézőtéri sötétben - szégyellve az elérzékenyülést - időnként lopva letöröljük a szemünket. Kivált Sipos úr és Irma csókjeleneténél! Vagy..., a derű könnyeit az utolsó felvonás ironikus-kacagtató rendőrségi epizódjaiban. A főszerepet megformáló Sata Árpád szívböl-lélekböl állítja elénk ezt a kisembert, aki élete delén találkozik egy alig felcseperedett Hamupipőkével, s bizony-bizony, a korkülönbség meg a társadalmi konvenciók miatt is fél felhúzni választottja hercegnői lábára azt a (jelképes) üvegcipőt. (írják, maga a szerző is átélte ezt az ambivalens érzelmi konfliktust, talán attól olyan briliáns ez a vígjáték. Bizonyos, hogy Sata Árpádnak sikerült megtalálnia azokat az érintkezési pontokat, melyek az ábrázolt figurában s a saját színészi énjében megvannak, szerepformálása belülről építkező, hiteles. Csonka Anikó őszintén és felszabadultan játszik. Az ő esetében is elmondható, hogy ez most szereposztásbeli teli-' találat. Becsületes, de kissé bogaras „gazdája” iránti rajongása meggyőző, bolondos megnyilatkozásai egyszerre kedvesek és meghatóak. Aki egy kicsit is idősebb néző, nem tudja feledni az azóta tévéfelvételen is sokszor felidézett Üvegcipő előadást Dómján Edittel és Agárdy Gáborral. Csonka Anikónak e színháztörténeti emlék terhével is meg kellett birkóznia. Az ő tündércselédje is eredeti, színgazdag. Sipos úr élettársát, a panziósnőt, Adélt, Deák Évára osztották. Kellő erővel és tartással alakít. Remekül mutat Húros Annamária ötletes, ízléses, néhol pazar jelmezeiben. Tuny ogi Péter (Császár) köny- nyed, játéka is erénye az előadásnak. Voltaképp mindenki megteszi a magáét. Az esküvői jelenet színpadi megoldása, tér- szervezése meggyőző. Remek epizódalakításoknak örülhetünk: ebből is kiemelendő a Fekete Györgyié (Házmes- temé), vagy a szónokló Stet- neré (Baráth Zoltán). Nincs az a nyúlfarknyi szerep, amibe Bakody József ne tudna színt és ötletet vinni. Az utolsó felvonásban nemcsak a kor, a századelő rendőr őrmestereiről tudunk meg tőle sokat, hanem egy mindig is létező típust, az alkalmazkodó, de magában a dolgokat igenis felülvizsgáló kisembert állítja elénk. Váli Zitának a korábbiakban gyakran kellett visszafogott, keserű figurákat megformálnia. Ez. alkalomból kiderült, hogy a harsányabb szerep mennyire neki való. Mint a legjobb hírű rossz hírű ház tulajdonosnője, igen meggyőző. Jó angol affektálása is a társalkodónővel (Poczik Andrea). Dánffy Sándor atyaian jóságos rendőrtanácsos, Mora- vek Krisztina ártatlanul érzelmes rosszlány, Ribár Éva idős hölgy szerepben is jó arányérzékkel játszik. Balogh András házmesterszerűen természetes, a Tatár Gabi által ábrázolt menyasszony számítóan naiv és csinos. A gyerekszereplő (Domán Dani, mint Liliké) ügyes közreműködő. A zenei aláfestésnek - Aldobolyi Nagy György érte a felelős - hangulatkeltő, összekötő szerepe van, jól szolgálja az összhatást. Jámbor Ildikó A szülök anyagi áldozatra is készek Nyílt levél és nyílt válasz Gyöngyösről, a Dózsa György Általános Iskola „integrálásával” kapcsolatban Lapunk március 28-i számában tudósítottunk arról a forró hangulatú gyűlésről, amelyen a gyöngyösi 2. Számú Dózsa György Általános Iskola tantestülete és az oda járó gyermekek szülei előtt ismertették a városbeli intézményrendszer átszervezésével kapcsolatos terveket. Az ott elhangzottak nem nyugtatták meg az érintett polgárokat, akik szerkesztőségünkhöz a gyöngyösi önkormányzatnak címzett nyílt levelet juttattak el, s kérték annak közlését a Heves Megyei Hírlapban. A téma fontosságára tekintettel tesszük közzé érveiket. Természetesen a levelet elküldtük a címzettnek is, hogy a szülők által megfogalmazottakra észrevételeiket megtehessék, válaszolhassanak. Az alábbiakban a nyílt levelet és a nyílt választ olvashatják. Igen Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Mivel hamarosan dönteniük kell Gyöngyös város intézményrendszerének átszervezéséről - különös tekintettel a költségvetési helyzetre -, kérjük, vegyék figyelembe a Dózsa György Általános Iskola szülői közösségének véleményét. 1996. március 26-án tájékoztattak bennünket azokról az integrálási lehetőségekről, amelynek terveit a Humán Közszolgáltatások Igazgatósága Önök elé is terjeszt. Véleményünket már ismerte a Humán Közszolgáltatások Igazgatósága, hiszen 1996. március 18- ig válaszoltunk ultimátumszerű levelükre, amiből megismerhették közel négyszáz édesanya és édesapa írásos akaratát: miszerint a jelenlegi iskolában (Dózsa György Általános Iskola) a Zsolnai Értékközvetítő és Képességfejlesztő Programmal kívánjuk továbbra is taníttatni gyermekeinket. A meghallgatáson a tájékoztató nem tartalmazta, hogy 1. ezzel az „integrációval” mennyit takarít meg a város (összegszerűen, forintban kimutatva)? 2. miért nem készült javaslat többféle „integrációs” lehetőséggel számolva (a város ösz- szes általános iskoláját figyelembe véve, összegszerűen, forintban kimutatva)? 3. Az üresen maradt épületnél az állagmegóvás költsége mennyi lesz (összegszerűen, forintban kimutatva)?. 4. Miért nem szerepel alternatívaként az előterjesztésben az iskola jelenlegi helyén való megmaradása? 5. Nem kaptunk tájékoztatást arról sem, hogy az iskola megmaradása érdekében mi szülők mit tehetnénk? Készek vagyunk ennek érdekében anyagi áldozatokat hozni. A meghallgatáson „a befogadó iskolával” kapcsolatos részletes terveik sem nyugtattak meg minket, mivel elhangzott:- az iskola 500 főre épült, jelenleg 514 fővel kihasznált (kivéve a konyha);- az összevonás után 31 tanulócsoport elhelyezésére csupán 20 tanterem áll rendelkezésre, igénybe kell venni 4 technika-, 1 rajz-, 1 számítástechnika-termet, 2 kápolnai helyiséget, 1 tornatermet, a könyvtárat, valamint a jelenleg általunk 1 csoport elhelyezésére használt Városkert úti termet, három részre osztva. Idézet a befogadó iskola írásos tervezetéből: „A tornatermet, szaktermeket vegyesen használnánk vándorlással. Ha az iskolaszék hozzájárul, 0. óra is tartható. Tizenöt testnevelési órát délutáni óra keretében tud beépíteni a Zsolnaimódszer.” Kedves Képviselő Hölgyek, Urak! Fentiek alapján nem látjuk az előterjesztés gazdasági és szakmai indokoltságát, ezért tisztelettel kérjük Önöket, hogy felelős döntésük előtt alaposan mérlegeljenek a kérdéseinkre adott válaszok alapján. Dózsa György Általános Iskola Szülői Munkaközössége Tisztelt Szülői Munkaközösség! Gyöngyös város képviselö-testülete az 1996. február 8-i ülésén foglalkozott az intézményrendszer átszervezésére tett javaslat megvitatásával. A javaslatot több képviselői felvetéssel kiegészítették, melyek a Humán Közszolgáltatások Igazgatósága által készített anyagba beépítést nyertek. Ezen anyag a nevelőtestület, a szülők számára tájékoztatás, véleménynyilvánítás céljából ismertetésre került. A Dózsa György Általános Iskolában - a 8. osztályosok kivételével - 210 gyermek nevelését- oktatását látják el. A tanulócsoportok a Zsolnai József által kidolgozott módszerrel haladnak. Városunkban az általános iskolai tanulók létszáma az 1988/89-es tanévben 5100 főről az 1995196-os tanévben 3493 főre csökkent. A prognosztizált adatokból kitűnik: a tanulók várható létszáma továbbra is csökkenni fog. Az ezredfordulóra az általános iskolás korosztály várható létszáma 3100 fő lesz. Az adatok alapján a tanulólétszám elhelyezésére a jelenleg meglévő intézményrendszer túlméretezett. A javaslatok készítése során azt szerettük volna elérni, hogy a Zsolnai-módszerrel haladó Dózsa György Általános Iskola tanuló- csoportjai együtt maradhassanak az őket tanító nevelőkkel, és jobb tárgyi feltételek közé kerüljenek. Ehhez a feltételek a befogadó iskolában adottak. A tájékoztatón egyébként a Dózsa György Általános Iskola további működésével kapcsolatban háromféle javaslat hangzott el. Az intézményrendszer átszervezése nemcsak ezen intézményhez kapcsolódik, hanem minden általános iskolát érint különböző módon és mértékben. A speciális oktatási feltételeket biztosító szaktantermek minden osztályhoz külön nem biztosíthatók. A Zsolnai-módszerrel haladó tanulócsoportoknál egyébként jelenleg is délelőtt- délután megosztva folyik az oktatás. Az intézményrendszer átszervezésénél elsősorban nem a gazdaságossági szempontokat figyelembe vevő javaslatot terjesztettünk elő, hanem a szakmai értékek megőrzését, a tanulók egy közösségben való megtartását, és ezekkel egyidejűleg a pedagógus-álláshelyek legszükségesebb mértékű csökkentését. A megtakarítások fokozatosan, hosszabb távon realizálódnak. Szabó Gyula Gyöngyös polgármestere Hevesi tizenévesek kézdivásárhelyi sikere Az erdélyi Kézdivásárhely magyarországi testvértelepüléseinek tanulói körében szavalóversenyt rendezett a közelmúltban a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség és a helyi Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület. Az induló tizenéves diákoknak egy erdélyi magyar és egy kortárs mai magyar költő versét kellett elszavalniuk. A zsűri - amelynek tagja volt Ambrus Ágnes kovásznai tanulmányi felügyelő, Páll Imre magyarangol szakos kézdivásárhelyi tanár, Tóth István előadóművész és Begovné Kasza Agnes gyöngyösi gyermekkönyvtáros - a legjobbakat jutalmazta: A 10-14 évesek kategóriájában második lett Körösi László Gyöngyösről, dicséretet kapott Tóth Szilvia Hatvanból. A 15-18 évesek között első lett Berta Anikó Gyöngyösről, második Szűcs Irén Hatvanból és Szabó Emese Gyöngyösről, harmadik Jakus Tímea és Kocsis Ágnes Hatvanból. Dicséretet kapott Papp Katalin Hatvanból. A 18 éven felüliek között gyöngyösiek vitték el a pálmát: első helyezett Szalmási Gabriella, második Gulyás Ildikó, harmadik Körösi Ágota lett. Kézdivásárhely testvértelepülései versenyének jövőre Hatban ad otthont. Alpinizmus természetóvással Mászható sziklák a Mátrában, a Bükkben és a Zempléni-hegységben Magyarországon is egyre inkább tért hódít a sziklamászás sportja. Országos szövetség fogja össze az alpinista klubokba, egyesületekbe tömörült sziklásokat, akik leggyakrabban a középhegységeinkben lévő természetes sziklafalakat keresik fel. De műfalakon is gyakorolhatnak a sport iránt érdeklődők néhány klubban. Sajnos, egyre többen másznak tetszésük szerint kiválasztott sziklákon. Eltávolítva a növényzetet, visszafordíthatatlan pusztulást idézve elő a természetben - tájékoztatta lapunkat Ilonczai Zoltán, a Bükki Nemzeti Park zoológiái felügye- lője. ^ Számos példát sorolt a Bükkböl, a Zempléni-hegységből, a Mátrából, ahonnan több száz éves borostyánfajt és egyéb értékes növényeket, madárfészkeket pusztítottak ki az amatőr sziklamászók, hogy útjukat megépíthessék. Sokszor a profik is figyelmen kívül hagyják a természetvédelem igényeit. A sziklák a természetvédelem legféltettebb kincsei közé tartoznak, a tájképi, geológiai értékeken túl sajátos élőhelyet biztosítanak ritka növény- és állatfajok számára. Életkörülményeik zavarására kipusztulhatnak az érzékenyebb fajok, és az agresszívek terjednek el helyükön. A sziklamászás, szikla alatt táborozás, gyepek taposása, a tűzrakás a kipusztulás veszélyével fenyegeti a védett növény- és állatfajokat, úgymint a ritka csigafajokat, a kerecsensólymot, a bajszos sármányt, a kövirigót... Az országos szövetséggel együtt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága területén kijelölte a mászható sziklákat. A Bükkben szabad a Puskaporos (Miskolc - Hámor), a Fehérkő (Lillafüred), az Örvénykö (Tardona). A Mátrában Agas- vár és Báránykő (Mátrakeresz- tes), Hollókő (Abasár). A Zempléni-hegységben Sólyomkő (Helyce) csak október 1. és január 31. között mászható. Nem használható sportolásra a Feketekő (Fony), Hollókő (Regéc), Pengőkő (Háromhuta), a mlakaréti Sólyomkő (Háromhuta) és Nagy- péter-Mennkö (Regéc). A nemzeti park a védett területen lévő sziklákat március 15-től ellenőrzi: az illegális mászásért pénzbírságot ró ki, illetve feljelentést tesz. A természetvédő sziklamászók viszont segítőkészek, sikeresen együttműködtek a madármentési munkákban, a sziklai fészkelőhelyek kialakításában, illegális mászóutak felszámolásában - fejezte be tájékoztatását a felügyelő.
