Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-25 / 97. szám

HEVES T HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK VII. ÉVFOLYAM 97. SZÁM ÁRA: 29 FORINT HÍRLAP fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterlesztés! üMÿSïIb A Leier Mát rat he rm mátradereeskei téglagyárában az elmúlt esztendő gazdasági eredményéről, valamint az idei tervekről és a folyamatban lévő beruházás helyze­téről tegnap személyesen, a helyszínen tájékozódtak a cég tulajdonosai, Michael Leier és Kurt Menhofer urak. (Információnk a 2. oldalon olvasható) fotó: perl marton Egerben a nyomdász szakmai szövetség küldöttei Folyamatosan fellépnek az ágazat érdekeiért Évente kétszer tart küldöttgyűlést a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség. A százéves múltra visszatekintő szerve­zet tegnap Egerben, a Hotel Flórában ülésezett, és több fon­tos témát vitattak meg. A tanácskozás fontosságáról Kelé- nyi Ákos főtitkár a következőket mondta lapunk munkatár­sának:- Szívesen jöttünk Egerbe, miután a szervezetünk 124 tagja közül az egyik a nagy múltú Egri Nyomda Kft., ahol sikeresen befejeződött a pri­vatizáció. Emellett a megye- székhelyen és a megyében jól működő nyomdai vállalkozá­sok is találhatók. A mostani, XI. közgyűlé­sünk beszámolójának sarka­latos része volt a fokozott ér­dekvédelem, miután a hazai nyomdaipar hátrányban van a külföldi országokéval szem­ben. Például az itthon nem gyártható papírok, gépalkat­részek után vámot és áfát kell fizetnie, amely jelentős terhe­ket ró a vállalkozókra. A kül­földi országokból érkező nyomdaipari termékek vi­szont vámmentesen kerülnek hozzánk. Ezért másfél éve felemeltük szavunkat az illetékes szakmi­nisztériumoknál, a Verseny­hivatalnál és a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságán, hogy a vámot és a forgalmi adót függesszék fel. Az üggyel foglalkoznak, az il­letékesek érzik is annak fon­tosságát, de döntés még nem született. Ezért változatlanul fellépünk ennek a megváltoz­tatásáért. Közgyűlésünk megtár­gyalta az ágazati kollektív szerződés tapasztalatait, amely immár négy éve létezik a szakmában. (Folytatás a 2. oldalon) Sziréna A zsákmány: szerszám és iratok A mentők, a tűzoltók, s a rend­őrség ügyeletéin alig-alig csör- rentek meg tegnap a telefonok. A szolgálatban lévő lánglova­gokat ezúttal csupán kisebb tar- lótüzekhez riasztották. * A rendőrség járőreinek valami­vel több dolguk akadt az elmúlt 24 órában. Recskről, a Luci-fair bárból ugyanis szőrén-szálán eltűnt egy 15 ezer forint értékű mikrofon. * Egy Egerbakta és Bátor közötti gyümölcsösből mezőgazdasági szerszámokat emeltek el eddig ismeretlen „kertbarátok” hoz­závetőlegesen tízezer forint ér­tékben. * Az egri Markhot Ferenc Kór­házból egy beteg pénztárcáját lopták el, amelyben a személyi iratok mellett kétezer forint is volt. * Az egri Makiári úti borozóból tegnap hajnalra édességeket és a váltópénzt tulajdonították el ismeretlen tettesek. Két bűncselekmény néhány perc leforgása alatt - a vádlott egyben sértett is Fejszével ütött, fejszével ütötték Nem szokványos ügyben kellett ítéletet hir­detnie tegnap a Heves Megyei Bíróság bünte­tőtanácsának. Egyfelől azért nem, mert a bíró­ság - bár komoly erőfeszítéseket tett a történ­tek rekonstruálására - meglehetősen szegé­nyes bizonyítási anyagra támaszkodhatott, másfelől pedig azért, mert az ügy I. rendű vád­lottja egyben sértettként foglalt helyet a tár­gyalóteremben. Nos, a bíróság az I. rendű vádlottat, a 41 esztendős kiskörei S. G.-t bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérleté­ben, ezért őt 1 évi börtönre ítélte, melynek vég­rehajtását három esztendőre felfüggesztette, egyben pedig pártfogói felügyelet elrendelését tartotta szükségesnek. A II. rendű vádlott, az ugyancsak kiskörei B. I.-né szintúgy bűnösnek találtatott súlyos testi sértés büntette kísérleté­ben, ezért őt 8 hónapi börtönnel sújtották, ám ennek végrehajtását két évre felfüggesztették. Az I. rendű vádlott és védője, valamint a II. rendű vádlott a határozatot tudomásul vette, ám az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn magának, így az ítélet nem vált jogerőssé. (A részletekről a 4. oldalon olvashatnak.) Csak a HEVES "I" HÍRLAP olvasóinak Zöld jelzés a beruházásoknak? Csatornamizéria Parádsasváron és Verpeléten Aligha lehet csodálkozni azon, hogy a hosszú évtizedek mozdu­latlansága után az utóbbi pár esztendőben falvaink kapva kap­tak minden olyan lehetőségen, amelyben a fejlődés, az előrelé­pés zálogát látták. A telefonhálózatok bővítése - vagy éppen ki­építése - mellett szinte mindenki vállalta a gázprogram nehéz­ségeit, sőt sokan a csatornázást sem akarták a következő évez­redre elhalasztani. Noha sok szempontból is ez utóbbi beruházásnak illene el­sőbbséget élveznie, e fejleszté­sek több helyen indokolatlan­nak tetsző késedelmet szenved­nek. Parádsasváron és Verpeléten legalábbis úgy látják, a támoga­tások elosztásánál „homok ke­rülhetett a gépezetbe”: mindkét település - annak ellenére, hogy súlyos érveket sorakoztat­tak fel a beruházás alátámasztá­sára - ez idáig hiába várta a központi segítséget. Parádsasváron a csatornázás ötlete még 1991-re datálható, ám hiába fogant meg a gondo­lat, a falu pályázatait sorra el­utasították - emlékszik vissza a történtekre Holló Henrik pol­gármester. Ráadásul - ami a sasváriak szerint külön sérelmes is - ’93- ban gazdasági megfontolások­ból megosztva adták be a pá­lyázatot: akkor a szennyvíztisz­títóval indították volna a beru­házást, egy évvel később pedig a csatornahálózat kiépítésével folytatták volna. Mindezt azért, hogy ne terheljék túl az apró te­lepülés költségvetését. A pá­lyázati határidő lejárta előtt egy nappal azonban „illetékes he­lyen” közölték, hogy már eleve csak azokat a kérelmeket küld­jék fel a Belügyminisztériumba, amelyekben ’93-ra igényeltek pénzt. (Folytatás a 9. oldalon) A Szilágyi-gimnáziumi példa igazolja: a művészet sosem sorvad el Diák irodalmi antológiát adtak ki Mostanság divatos a művészet válságára hivatkozni, s amiatt keseregni, hogy végveszélyben az irodalom, hogy megcsappant az érdeklődés. Kétségkívül elő­fordul ilyesmi, de az ellenke­zője is igaz. Legalábbis erről győzött meg az a rendezvény, amelyre a napokban hívtak meg az egri Szilágyi Erzsébet Gim­názium fiataljai. A tizenévesek azért jöttek össze, hogy ünnepélyes keretek közt átvehessék azt az antoló­giát, amelyben írásaikat tették közzé. Természetesen nevelői segédlettel. Miközben forgatták a nekik szóló példányokat, s megindult köztük a diskurzus, gyorsan át­tanulmányoztam a kiadványt. Öröm volt szembesülni azzal a bensőből fakadó igényesség­gel, amely prózájukat és líráju­kat jellemezte. Itt-ott felbuk­kantak azok a sorok, amelyek ígéretesek, s arról vallottak, hogy a debütáló fiúkból és lá­nyokból érett tehetségek lehet­nek. Persze csak akkor, ha kitar­tanak kötődésük, pillanatnyi vonzalmuk mellett. Sosem voltam borúlátó, de ez a seregszemle még inkább megerősítette bizakodásomat. Igen, a művészet sohasem sor­vad el. Különösképp akkor, ha ebben az álságos, ebben az agyonkapitalizált világban akadnak olyanok, akik lélek­emelő dolgokra koncentrálnak. Feltűnt: túlzottan sötéten lát­ják a jelent, s költeményeikben főszerepet kap a kiúttalanság. Kérdem őket, indokolják, ma­gyarázzák meg ezt az alapál­lást. Válaszaik minden kommen­tár nélkül is beszédesek, elgon­dolkodtatóak. (Folytatás a 2. oldalon) Új traffipaxok az útjainkon Az országban eddig 78 traf- fipax vigyázott az „utak rendjére”, szerdától viszont már csaknem száz. A rend­őrség fejlesztése során ugyanis húsz Multanova tí­pusú, radaros sebességmé­rőt állítottak'forgalomba. Ez a készülék fél másod­perc alatt készít el egy felvé­telt. A gép képes elölről és hátulról fotózni, és menet közben is meg tudja örökí­teni a mellette elhaladó sza­bálysértőt. Lakott területen 75, autópályán 150, ország­úton pedig óránkénti 110 ki­lométer sebességtől róható ki bírság. A maximális büntetés 30 ezer forintot, valamint a jo­gosítvány egy évig terjedő visszavonását jelenti. Kényszerek Kelet-Európábán „Tudunk-e olyanok lenni, mint ok?” „A kelet-európai országok csatlakozási esélyei a NATO-hoz” címmel szervezett szimpóziumot a közelmúltban a német Friedrich Ebert Alapítvány. A budapesti tanácskozáson - Ko­vács László külügyminiszter, dr. Dietrich Genscher NATO-tá- bornok és Fehér József közigazgatási államtitkár társaságában - Korózs Lajos országgyűlési képviselő is felszólalt. A rendezvény apropójául az szolgált - tudtuk meg az egri honatyától -, hogy hazánk im­már hivatalos formában is át­adta a katonai tömbhöz való csatlakozási kérelmét'. Korózs Lajos szerint a közép- kelet-európai államok gondol­kodását, cselekvését bizonyos kényszerek szűkítik. Ezek a kormányok egyfelől örökös bizonyítási kényszer ha­tása alatt állnak: abbéli félel­mükben ugyanis, hogy rosszat cselekszenek, sokszor nbm is tesznek semmit. Igaz - teszi hozzá -, itt a nyugati országok szimpátiáját, illetve antiszimpá- tiáját is figyelembe kell, venni. Másfelől a hasonlítási kényszer is munkálkodik: nem arról van ugyanis szó, hogy - a nyugati mintára - ebben a régióban is létre kívánnak hozni az államok egy, az Európai Unióhoz ha­sonló közösséget, hanem ők maguk is oda szeretnének be­jutni. Ennek azonban rengeteg fel­tételé v^p, a jogharmonizáció­tól kezdve a hadseregek kompa­tibilitásáig bezárólag. A képviselő ezeken túl szólt a bizonytalanság megszünteté­sének és a biztonság megszerzé­sének kényszeréről is. Ez utób­bival kapcsolatban elhangzott: a NATO-tagság létrehozna egy olyan magas szintű dialógust, amely kizárná a konfliktusok eldurvulásának lehetőségét. Mindezeket figyelembe véve, Korózs Lajos szerint de­finiálni kellene a NATO-nak, hogy mik is a céljai, emellett az atlanti együttműködést szélesí­teni, míg a szomszédsági kap­csolatokat erősíteni kell, illetve tovább ápolni a baráti viszonyt a tradicionális nyugati partne­rekkel, ugyanakkor pedig nyitni a többiek felé is. (-ne) Hevesen: még mindig zajlik a vízművita Hatvanötmilliós hitelről döntött az önkormányzat Húsz napirendi téma megtárgyalásához kezdett hozzá He­ves Város Önkormányzata a tegnap délutáni ülésén. Közülük is elsőként az egyik legfontosabbat, amely az el­múlt évi költségvetés teljesí­téséről szólt, a hozzászólók­kal csaknem azonos módon - Rudolf Andrásné bejegyzett könyvvizsgáló véleményével egyezően - megfelelőnek és jogszerűnek ítélt meg a testü­let. Értetlenkedést és nemtet­szést váltott ki azonban a la­kások és helyiségek bérleté­ről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet módosítása so­rán az, hogy az elkövetkező időszakban is el kell fogadni ­174 százalékban - kárpótlási jegyet a bérlakások értékesí­tésekor. A napirend tárgyalásakor egy kérdésben nem tudott dönteni a testület, abban, hogy milyen mértékű legyen a befizetett lakás-használatba­vételi díj visszafizetése, és az mikortól kerüljön beveze­tésre. Ezt követően még- mindig további kétórás vitát váltott ki a dél-hevesi térség és a me­gyei vízmű rt. jövőbeni vi­szonya. (Folytatás a 2. oldalon) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom