Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-06 / 56. szám
1996. március 6., szerda Füzesabony És Körzete 5. oldal Szihalmon a zeneoktatásért Nagyszabású bált rendeztek szombaton a szihalmi általános iskolában a szülők és a környék vállalkozóinak részvételével. Az estet a füzesabonyi Can- tando kamarakórus és a táncklub remek táncosai nyitották meg. A finom vacsorát reggelig tartó táncmulatság követte. Nem volt minden cél nélküli ez a program. A befolyt ösz- szegből a közelmúltban alakult, és az általános iskolával közös igazgatás alatt működő Szi- halmi Zeneiskola hiányzó hangszereinek egy részét szeretnék megvásárolni. Szihalmon sok a zeneszerető gyerek, s az elmúlt tanévben még Füzesabonyba jártak be a zeneiskolába. Aztán született az önkormányzat által is támogatott döntés: legyen helyben zenetanoda. S lett. Délutánonként 98 gyerek - iskolások, óvodások - vesznek részt a szolfézs-, a furulya-, illetve zongoruokta- táson. Egyetlen pianínó azonban kevés ennyi gyerekre, s most a bevételt egy újabb ilyen hangszer vásárlásához használják Enikő javát akaiják A legfrissebb: 600 ezer a Hungáriától A sarudi Horváth Enikő gyógykezelésre vár. A néhány évvel ezelőtti autóbaleset következményei késztették a település ön- kormányzatát arra, hogy gyűjtést indítsanak. Műtétre még nem került sor, annak költségeire viszont gyarapodik a számba vehető összeg. Bár az sem titok, hogy - a külföldi gyógykezelés elmaradása miatt - néhányan fontolgatják adományaik visszavételét. Dr. Gulyás Ferenc, Sarud jegyzője az elmúlt héten Egerben tárgyalt:- A Vöröskereszt megyei szervezetének vezetőjével, Gortva Józseffel vettük számba, milyen lépések képzelhetők el a kislány érdekében. Azaz, miként lenne hasznosítható a gyűjtés eredményeként felhalmozódott pénzösszeg.- Elárulná, eddig mennyi gyűlt össze a számlán?- A takarékszövetkezetnél ezt pontosan nyilvántartják. Én inkább az adományozók nevében azt említeném, hogy egy esztendővel a felhívás után sem rendelkezünk kellő tájékozottsággal a gyógykezelés mikéntjéről. Az önkormányzat gyűjtése külföldi műtéthez kért segítséget, ám lehet, erre nem kerül sor. Ebben az esetben viszont azt tartanánk tisztességesnek, hogy valamennyi adományozót értesítsünk erről. El- dönthetnék: visszakérik-e pénzüket (ilyen hangok is hallatszanak), vagy elszámolási kötelezettség nélkül a család rendelkezésére bocsátják. *** A legfrissebb fejlemény is ezt a reményt táplálhatja. A Hungária Biztosító Rt. Heves Megyei Igazgatósága több mint hatszázezer forintot utalt ki Horváthéknak. A négygyermekes család életét megkeserítő esetről, a költséges agyműtét dilemmájáról az újságból értesültek. A több mint öt esztendővel korábbi balesetnek utánajárva - kérés nélkül - maguk modellezték a történetét. Ehhez dr. Horváth Nándor megyei közlekedési főügyész tájékoztatása kellett, hiszen a káresemény be sem volt jelentve a biztosítóhoz. (A gépkocsivezetőt bizonyítottság hiányában nem vonták felelősségre - a szerk.) Ez a tény, valamint az ügy jogi értelemben vett elévülése sem tántorította el a Hungáriát attól, hogy megvizsgálják a kártérítés lehetőségét. Humánus magatartásuk eredményezte, hogy a napokban Enikő szülei jelentős kártérítéshez jutottak. Nem adományhoz, miként a biztosító illetékese megjegyezte. A háttérhez persze nemcsak a pénz tartozik, hanem az a törődés is, amivel a biztosító gondoskodott Enikő vizsgálatáról az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben. Éz pedig megerősítette, hogy ok-okozati ösz- szefüggés van a korábbi baleset és a kislány mai állapota között. A gyógykezelés tehát minden vitán felül áll. *** — Tudnak a biztosító gesztus értékű tettéről? - kérdeztük Sarud jegyzőjét.- Most hallom maguktól - válaszolja dr. Gulyás Ferenc. - Enikő nevében is köszönettel vesszük. A gyógykezelésre - értesülésünk szerint - több mint egymillió forint gyűlt össze. A legnagyobb adományozók között van a Vöröskereszt, de cégek, önkormányzatok, magánszemélyek is meghallgatták a kérést, amit a szülők kezdeményezésére Sarud önkormányzata karolt fel. (b. s) Nagyvárosban több a teátrum... „Fösteni többet nem fósthetsz!” Macskássy Izolda nem ismeretlen a köznapi életben sem. Mert aki mondjuk nem járatos a művészvilágban, bizonyára felkapta a fejét, amikor - úgy jó évvel ezelőtt - egy szegedi, kukában talált kisbabáról hallott a sajtóban. Nos, ennek a kis Ritának lett ö a keresztanyja, halmozta el minden földi jóval, és persze szíve szeretetével.-Szegedi Ritácska jól van, egyéves múlt december 11-én, s köszöni az érdeklődést. Különben jól sikerült a félév a lányomnak, Violámnak, s a fiam, Áronom is nyűvi a könyvet, hogy sikerüljön a felvételije a rendőrtiszti főiskolára - előzi meg jókedvűen várható kérdéseimet. A füzesabonyi könyvtárban, tárlatának megnyitóján találkoztunk. Sokadmagammal engem is régi ismerősként - noha soha nem látott még - vont magához ez a, talán nem sértődik meg, parányi asz- szony. S hogy miért nem művésznőnek nevezem?! Mert egyáltalán nem tapasztaltam még a mákszemnyi jelét sem valamifajta művészi leereszkedésnek. Nem azzal volt tele körülötte a levegő, Macskássy Izolda legében, illetve nem kiállítótermi körülmények között. Ha a festőművész szót hallom, hagyományosan egy olaj vagy akvarell jelenik meg előttem. Macskássy Izolda alkotásai között azonban a selyemre festett, illetve a selyemkollázs képeket, illetve néhány grafikát fedezhetek fel...- Erős allergiát szereztem az olajfesték-oldóanyagtól - meséli áttérése történetét. - Fösteni többet nem fösthetsz - hangzott orvosom szájából az ítélet. Ilyen nincs. Akvarel- lezni kezdtem. Egyik alkalommal elfogyott a papírom, de úgy éreztem, nekem most máris kell csinálnom valamit. Volt egy kis szaténmaradékom, elkezdtem hát vagdosni, ragasztgatni. S csak azt látom: ni mán, ez meg mozog... Vettem aztán selymet, kitapasztaltam, hogyan nyiszálható a legjobban, a festéket kevertem- kutyultam. Sokat sikerült elrontanom, míg rájöttem: ecsettel csak egyszer szabad pöty- tyintenem, mert megszalad a fösték. Legkedvesebb témái: az ember, a ló és a virágok. Olyan színharmóniát talált ki magának, mely saját énjét, belsője szeretetkisugárzását adja vissza. Van bennük minden: a kevésbé ismert technika lenyűgözése, valami „oldószer” a bennünket, magyarokat manapság gyötört kór, a hungaro-pesszimizmus ellen, harmónia, béke, rend, nyugalom, bizakodás, s persze a női- anyai lélek finomsága, életöröm, derű, s nem utolsósorban istenhit, ahogyan a látogatók - hozzáértők és laikusok - részéről a kritika megfogalmazódott. (rada) hogy ő a Macskássy Izolda festő és grafikusművész, hanem azzal, hogy magyar, hogy gyökerei Erdélybe vezetnek, s arra is büszke, hogy az anyatejjel szívta magába a hazasze- retetet, a magyar haza szerete- tét, s hogy istenfélő katolikusnak született.- Szeretem a kisvárosok, kis faluk embereit - vallotta be a körülötte lévőknek. - Ennyi szép tekintettel csak odahaza találkozhattam hajdanában. A nagyvárosban több a teátrum. Ritkán fogadok el olyan meghívást, ahol feltételezem: nem miattam, inkább azért jönnek el a tárlatomra, mert mondjuk X doktorék is ott vannak... Én is és a munkáim is jól érezzük magunkat a számomra legtöbbet jelentő egyszerű emberek me...Itt otthon érzem magam Buszmegállót kértek a tófalusiak A múlt héten Tófalu képviselőtestülete első fordulóban tárgyalta, illetve elfogadta a település költségvetését. Előtte közmeghallgatást tartottak. A lakosság elsősorban az utak karbantartására, valamint egy buszmegálló építésére kérte az önkormányzatot. Be is vannak tervezve, s keresik a megoldást arra is, hogyan tudna segíteni a polgármesteri hivatal azoknak, akiknekproblémát okoz a gázcseretelep áthelyezése. Poroszló testületé dönt a költségvetésről Csütörtökön délután két órakor tárgyalja a település költségvetését Poroszló képviselő-testü- lete. Mivel a számok és a kijelölt célok már pontosan körvonalazódtak, minden bizonnyal megalkotják a rendeletet a büdzséről. Füzesabonyi mozaik: leletek, alkotások A millecentenáriumi rendezvénysorozat keretében március 8-án 17 órától a Füzesabonyi Városi Könyvtárban „Füzesabonyi Mozaik” címmel kiállítás nyílik. A régi és a mai Füzesabonyt* fQtPlf, snyt#tjjík be, megtekinthetők a helyi művészek alkdtásai: szobrok, fafaragások, festmények. A rendezvényen Domboróczki László muzeológus videovetítéssel illusztrálva beszámol azoknak az ásatásoknak az eredményeiről, melyeket a múlt évben a település határában, az M3-as nyorü-í vonalán végeztek. Az Európa-, ban egyedülálló szerzeményekről először hallhat a közönség. A Bizottságok „vesézik” a kompolti terveket A település idei költségvetése! körvonalazódik Kompolton is. Farkas Pál polgármester a lakosság számára közmeghallgaf tást tervez, előbb azonban bió zottsági üléseken kerülnek terí*' tékre a tervszámok. Véleményt alkothat róla a pénzügyi, az oktatási-kulturális és az egészségügyi-szociális bizottság, mielőtt az önkormányzat első körben megtárgyalná. Téma: útállapot, belvíz-elvezetés A múlt hét falufórumokkal telt Aldebrőn. Volt egy közmeghallgatás, s falugyűlést is tartottak.-Nagy érdeklődésről nem tudok beszámolni — mondja Farkas László polgármester. - Ennek ellentmond, hogy a településen mindenki tud mindenről. Milyen évet zártunk, milyenek az idei esztendő kilátásai. Még a falugyűlés előtt megjelentettük időszaki kiadványunkat, az Aldebrői Krónikát, s abban közzétettük az önkormányzat beszámolóját. Minden olyan fontosabb rendeletet, tudnivalót, mely a község lakosait érinti-érdekli, vagy az újságban, vagy a kábeltévén keresztül, de hirdetményekben és a hangosbemondóban is közlünk. Talán ez is a magyarázat arra, hogy csak az jön el a beszélgeté- sekre-együttgondolkodásra, akinek kérdése, kérése, javaslata van. Aldebrő számára komoly eredmény, hogy intézményei működőképesek voltak, s azok ma is. Nincs tartozásuk, hitelük. Igaz, a mozgástér tovább szűkül, a helyi bevételek pedig nem emelhetők. Amire talán az idén is számíthatnak, a lakosság közösségi munkája. A lakosság nagy része elégedett a képviselők gondoskodásával, de nem rejtik véka alá, ha gondjuk van.- Tavaly egy fillért sem tudtunk utak, járdák építésére költeni - magyarázza a polgár- mester. - Most egymillió-két- százötvenezer forintot tervezünk erre a célra. Ha nem is mindenütt, de ahol már nagyon fontos, ki tudjuk javítani a tavalyi év és a tél okozta hibákat. Nagyobb gondunk a belvíz elvezetésével van. Különösen az Iskola és az Ifjúság út környékére kell kitalálnunk valamit. Ez a község szinte legalacsonyabban fekvő helye, és sok kárt okoz a víz, ami itt gyülemlik össze. A lakosság szeretné, ha egy parkolót létesítene az önkormányzat, mert elviselhetetlennek tartják, hogy a túlsúlyos járművek - amik az utakat is rongálják - bárhol leállnak, veszélyeztetve a közlekedőket. Javasolták, hogy egyes utcákban vezessenek be súly- korlátozást a gépkocsik számára. Nem ködösítés; kormosítás Ügyeletem alatt keresett meg bizonyos K. S. úr. Azt panaszolta, hogy még a januári fizetését sem adta ki neki a vállalat, ahol dolgozik. Nem postázták ki a lakására, a főnöke kategorikusan nemet mondott, sőt azzal fejezte be a dolgot, hogy mehet K. S. úr akárhová is panaszra. Eljött hát szerkesztőségünkbe. Ő betegállományban van január közepétől. Előbb influenzás volt, majd amikor felépülése után az első munkanapon ment volna dolgozni, a busznál elesett, s megsérült a bokája. De - noha ez munkahelyi balesetnek számít - senki nem vette fel a jegyzőkönyvet. A pénzt nem adják, a balesetet pedig igyekeznek eltussolni... Kell-e jobb téma az „újságíró-starthoz"?! Kezdődik a telefonálgatás a „sértő” és a „sértett” összehozására, a panasz kiderítésére. Három napon át négy település között működött a forródrót, hétvégén is. Legalább öt ember dolgozott az ügyön - mondhatnám a nyomozgatás végén. Hogy ledorongoló cikk nem lett belőle? K. S. úr megtette ugyanis azt a lépést, amit csak ő tehetett meg. Személyesen ment el a fizetéséért. Azért nem postázták ugyanis ki a pénzt, mert tartozott az inkasszóba több mint kétezer forinttal, s félhavi útiköltség-előlegével sem számolt el. Nélküle pedig nem vehették ki a borítékból... Állítólag vállalatához nem telefonált, hogy miért is nem kapja meg a januári bérét. S azt sem jelezte, hogy munkába menet sérült meg a bokája... Különben meghatalmazással felesége is felvehette volna az összeget, s a saját érdekében még a baleset napján kérni kellett volna a jegyzőkönyv felvételét. Legyen az bármilyen átkos munkahely, valahonnét csak meg kell tudniuk, hogy mi történt velünk! Találják ki? Mint ahogy kitalálta K. S. úr, hogy magyarázza a dolgot: az újságíró a szomszédja, s csak mesél- getett neki, az meg lecsapott. Amikor ez az „állítás” nem jött be, akkor jó lett kertszomszédnak a firkász édesanyja. Volt hát egy kis kormosítás. Már csak a söprés hiányzik. (rada) Bukovenszki Zoli „szakvéleményt” kér...
