Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-23 / 70. szám
* FOTÓ: MAJOROS TAMÁS A kismama nem tudta leírni újszülöttjének nevét Névhasználati szokásokról, hagyományokról, divatokról, lehetó'ségekróí az anyakönyövezeteikkel A Fiatalok mindent megtesznek azért, hogy házasságkötésük pillanatát emlékezetessé tegyék. Teszik ezt a különleges helyszínek, virágcsokrok, ruhaköltemények választásával. Ám a választék jóval szélesebb ettől. Olyannyira, hogy némely házasulandónak már az anyakönyvi hivatal előszobájában fejtörést okoz: hogyan használja a szertartás után nevét, milyen ritkaságnak számító utónevet adhat születendő csemetéjének? De az ünnep pillanatain túl is akadnak, akik névváltoztatáson törik a fejüket. Milyen lehetőségek közül választhat az, aki házasságkötés, szülés, névváltoztatás vagy honosítás előtt áll? Erről kérdeztük Eger Város Polgármesteri Hivatalának anyakönyvvezetőit: Veres Andrásnét és Póczos Lászlónét.- Manapság egyre ritkább, hogy a menyasszony házasságkötés után férje családi és utónevét akarja használni. Milyen lehetőségek vannak ezenkívül?- Hivatalosan ötféle variációból választhatnak a házasulandók. Az előbb említetten kívül megtarthatja lánykori nevét, kérhet kettős névhasználatot, felveheti férje családi nevét a saját lánykori utónevével, és a mai leggyakoribb formát is választhatja, mely szerint párjának családi nevét veszi fel -né képzővel, s ezután írja saját leánykori nevét. Válás esetén is viselheti tovább a házasságuk idején használt nevet, persze, csak akkor, ha ettől valamilyen oknál fogva nem tiltja el a bíróság. Ha a férj előző házasságából az elvált feleség megtartja nevét, ez nem zárja ki azt, hogy a férfi második, harmadik hitvese is ugyanezt a nevet viselje. Férj a neje nevén: belügyi engedéllyel- Különleges esetekben előfordult-e már olyan kérés, hogy a vőlegény akarta felvenni a menyasszony nevét?-Volt rá példa, de ehhez belügyminisztériumi engedély kell. Inkább honosítás után fordul elő - azokból az országokból érkező polgárok esetében, ahol más a névhasználati gyakorlat -, hogy a férj és a feleség továbbra is kettős családnevet kíván viselni.-Az elmúlt években sokat változott az anyakönyvezés. Okozott-e ez az Önök gyakorlatában nehézséget?- Hosszú évtizedeken keresztül változatlan jogszabályokkal dolgoztunk. 1990 óta azonban évente két-három új jogszabály lép életbe. A Belügyminisztérium gyakorlatát mi sem látjuk kristálytisztán, előfordul ugyanis: amit engedélyeznek az egyik kérelmezőnek, azt megtagadják a másiktól. Erre egyszer a leendő feleség családinév-használatánál volt példa, amikor az egyik kérelmezőnél elfogadták, a másiknál nem.-Némelykor probléma lehet: egyesek túl gyakorinak, tömegesnek találják nevüket...-Találkoztunk már ilyennek. Ekkor az a szokás, hogy valamely felmenő rokon név- használatát lehet kérni a Belügyminisztériumtól, de anyakönyvvel kell igazolni a viselés jogosultságát. Ez vonatkozik a védett nevekre is: hiszen ha valaki Wesselényi akar lenni, s igazolni tudja, hogy őse ezt használta, akkor lehet. Az eljárás viszont bonyolult, hiszen valamennyi leszármazott nevét változtatni kell. Azt viszont már nehezebb elérni, hogy nem magyaros hangzású nevet kapjon az illető. Rangok, címek, grófok, magyaros hangzás • ••- Egy fiatalember mongol őseire hivatkozva akart egy keleties hangzású családnevet. Mivel az anyakönyvi kivonatokat nem tudta felmutatni, ezért kérését elutasították. A gyakorlat azonban azt mutatja: ha magyaros hangzású, esetleg történelmi a név, akkor megfelelő bizonyítványok felmutatásával lehetséges. Más a helyzet rangok és címek használatánál. A grófi, bárói, vitézi és egyéb megkülönböztető jelzéseket nem engedélyezik.- Divatos lett a családi név y-os végződése is...- Az ötvenes években a kismama, ha bement a szülőotthonba, gyakran még az igazolványait sem vitte. A születendő gyermek névadása bemondás alapján történt. így sok elírás keletkezett, előállásból vagy pontatlanságból. Általában ezekben az esetekben kérik a módosítást, de ehhez is szükség van az eredeti anya- könyvekre.- Attelepülés, bevándorlás esetén magyarosítják a nevüket a honosítottak, vagy újat kérnek?- Itt az utónévhasználat okoz gondot. A magyar hatóság a 1988-89-es nagy bevándorlási hullám alatt - most már elmondhatjuk - túlságosan is toleráns volt, hiszen iratok hiányában, bemondás alapján is elfogadta a nevet. Az elírásból, illetve a hiba kijavításából később sok bonyodalom származott. Romániából és Oroszországból áttélepültek esetében - ott ugyanis szűkösebb a választék - kérik az itteni gyakorlatnak megfelelő asszonynévhasználatot.-Mi a helyzet az utónévhasználattal? Ne legyen a magyar 7.11a vagy Vladiszlava!- Közel két évig lehetett választani azokból az utónevekből, amelyek Magyarországon előfordultak. Ez a lista tartalmazta az itt élő letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel élők utóneveit is. Számunkra megdöbbentő volt, hogy miért legyen egy magyar kisgyerek Zila, Valentyina vagy Vladiszlava, amikor számos hazai névből is lehetne választani. Aztán a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének feltűnt ennek helytelensége, s megszűnt ez a gyakorlat. Ennek ellenére éves szinten 30-35 különleges nevet választottak a kismamák. Az átállásnak viszont voltak nehézségei, hiszen volt arra példa, hogy amikorra a kismama a szülőszobába került, az általa kiválasztott ritka név már nem volt adható az újszülöttnek. A nem magyaros hangzású és nem fonetikusan, hanem az adott ország gyakorlatának megfelelő helyesírással írt nevek esetében is adódott probléma: egy leendő anya ragaszkodott a Jacquilene névhez, s mire megszülte kislányát, két betűt elfelejtett bediktálni... Egyesek pedig olyan ritkaságnak számító utónevet választottak, hogy mi magunk sem tudtuk segédeszköz nélkül eldönteni: fiú-e vagy lány? Utónév-használati gyakorlatunkban a gondot az okozza: a személyi igazolványba már nem vezetik be a csecsemő nevét. Egyes rétegeknél így nem tudjuk ellenőrizni, van-e már ilyen nevet viselő élve született baba a családban. így ha az anya elfelejti: van már egy élve született Józsika a családban, a következő is kaphatja ugyanezt a nevet.-Mi volt a legkülönlegesebb utónév az Önök gyakorlatában?-Volt egyszer egy Vido- runk. Ám az a tapasztalat, hogy egyre többen'választanak hagyományos magyar nevet, gyakori a. Júlia, Anna, és sokan manapság szentek nevét is szívesen választják, mint az Orsolyát. Nem tartjuk viszont szerencsésnek, ha testvérek hasonló utónevet kapnak, mint Krisztián és Krisztina, Dominik és Dominika, mert a számítógépes nyilvántartás miatt sok félreértésre adhat okot.- Előfordulhat, hogy a születendő gyermek az anya és az apa családi nevét is viseli?- Belügyminiszteri engedéllyel igen, de ebben az esetben valamennyi később születendő gyereknél is ezt a formát kell használni. Házassági szertartás a kórházi szobában- Történelmi nevek adhatók-e az újszülöttnek?- Minden további nélkül kaphat a Bartók család gyereke Béla utónevet. Családi név változtatása esetén is kérhetnek történelmi nevet, ha ezt valamely felmenő rokon viselte.- Örökbefogadáskor teljes névváltoztatás esetén az érintett személyazonossága kide- rülhet-e?-Ilyenkor a személyi szám és minden egyéb jelzés megváltozik. Volt a gyakorlatunkban egy olyan eset, amikor egy örökbefogadott férfinak a származására volt kíváncsi a leendő anyós. Ekkor — ha nagyon muszáj - az eredeti iratokat elő tudjuk keríteni, de akkor sem adhatjuk meg az érdeklődőknek. Az előbb említett szituációban - amikor az érdeklődés a származásra, a szülőkre és az esetleges örökletes betegségekre irányult - is csak minimális információt lehetett kiadni.-Emlékeznek-e arra, hogy mennyi volt a legfiatalabb és legidősebb házasságkötök életkora?-A legfiatalabb alsó határa lányoknál 16, fiúknál 18. A legidősebb a mi gyakorlatunkban egy kórházi ápolásra szorult 80 év feletti bácsi volt. Ekkor a helyszín a kórházi szoba volt, ott végeztük a házasság- kötés szertartását. Szuromi Rita « <0 t ■ra -Î "<o 2 M u "<ö c k_ u 2 t Æ £ 48: ■sí E ! 0) s X 9 fi « B-3f
