Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-21 / 68. szám
4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1996. március 21., csütörtök Közbiztonság-tan (Nem csak) nőket fenyegető csapdák Ami A Toll Végére Kívánkozik Az ítélkezés bizarr szélsőségei Hajdanán - jó néhány évtizede, az ’50-es évek második felében - született Magyarországon egy furcsa (nem politikai ízű) bírósági ítélet. Az azt megelőző eljárás, s maga a határozat a „Martfűi rém” eseteként vonult be a honi jog- alkalmazás történetébe. Nagy sebtében, ma már nevetségesnek ható, egyben igen felháborító bizonyítékok - legfőképpen a kierőszakolt beismerő vallomás - alapján mondták ki a végső szót a vádlott fölött: halálbüntetés! Sietős volt, hiszen valamiképp le kellett csendesíteni a joggal zúgolódó közvéleményt. Egy ifjú munkáslányt gyilkoltak meg, aki a délutáni műszak után igyekezett volna haza a cipőgyárból. A barátjára terelődött mindjárt a gyanú, akivel átmenetileg összeveszett. A fiú - a kedvese elvesztése miatti bánatában, depressziós állapotában - elismerte a „tettét”. Ezután már csak hozzá kellett igazítani a hamarjában feltárt momentumokat, s máris kihirdettethetett a halálos ítélet. Másodfokon ezt életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre változtatták át. Szerencsére. Amíg ugyanis a terhelt a fegyházban ült, addig újabb és mind szörnyűbb gyilkosságok történtek Martfű környékén. Az áldozatok mind fiatal nők voltak. Végül a valódi elkövető is lebukott. Tizenegy esztendő telt el, mire kiderült: ártatlanul bűnhődött - kis híján helyrehozhatatlanul- a szerencsétlen szerelmes flótás.... A szakmabeliek ezek után levonták a tanulságot: tévedtek, mert túlságosan hamar eredményt akartak produkálni! Felrúgták hát a büntetőeljárás legelemibb szabályait, nélkülözték, figyelmen kívül hagyták az ítélkezési felelősség megkívánta alaposságot. Beleborzongtak, amikor végiggondolták, hogy csaknem sírba küldtek egy vétlen embert, ám azzal vigasztalták magukat: az ilyesmi csak nagy ritkán fordul elő... Emlékezhetünk továbbá azokra az esetekre is, amikor izgatás címén akár egy évet is kaphatott az, aki a ’60-as, ’70-es években például autóbuszon szidni merészelte a rendszert, kárhoztatni a politikai, gazdasági, társadalmi élet akkori irányítóit, avagy csoportosan hallgatták a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását. Bizony, nem egy ilyen döntés borzolta a kedélyeket. Persze, csak szűk körben, hiszen az efféle határozatok nem kaptak nyilvánosságot. Napjainkban már más a módi. Tegyük rögtön hozzá: ez jobbadán így is van rendjén. A Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvény mai rendelkezései igen széles körben nyújtanak garanciákat a téves bírósági ítéletekkel szemben, jelentős mértékben érvényesíthetők a bizonyítási procedúra során a vádlottak érdekei és jogai (sokak szerint talán túlzottan is). Mindez azért érdemel szót, mert - úgy tűnik- jó magyar szokás szerint e téren is vannak, akik hajlamosak átesni a ló túlsó oldalára. Érzékletes példa erre a Szabó Albertiéi és társaival szemben közösség elleni izgatás vádjával folytatott büntetőeljárás bírósági szakaszának elsőfokú lezárása. A bírói pulpituson ülők felmentették azokat az embereket, akik ezrek, sőt a hírközlő szervek révén százezrek, milliók szeme láttára, füle hallatára uszítottak a törvényes rend, bizonyos vallási felekezethez, illetve nemzetiséghez tartozók ellen. Szavakkal, dalolásnak álcázott ordítozással, egyértelműen fasiszta szimbólumokat emlékezetbe idéző jelképekkel egyaránt gyűlöletet ébresztettek sokunkban. így azután Justitia szolgálói - határozatukkal - szembekerültek a közvélemény nagyobbik részével. Abból a szempontból kétségkívül jogosnak látszik a szemrehányás - már amennyire egy független magyar bíróságot ilyesmi egyáltalán érhet -, hogy az ítélet indokolása, enyhén szólva, nem a legszerencsésebb. A vélemény- szabadság körébe tartozónak tekinteni az idegenek eltávolításával összefüggésben emlegetett igen radikális megoldás sürgetését, a kormányzati munkát végzők, s e hazában élők egy csoportjának nemzetidegenné nyilvánítását - legalábbis erőszakoknak tűnik. Az pedig már a blödli fogalmába sorolandó, hogy a holocaust tagadását, a hitleri eszmék felelevenítését és dicséretét a történelmi ismeretterjesztő tevékenységbe illeszkedőnek vélte a tisztelt bíróság, s ebben sem talált kivetnivalót. Ugyanakkor a jogalkalmazók mentségére szolgáljon, hogy az effajta cselekedetek elbírálásában a hazai bírói gyakorlat távolról sem egységes. Mi több, mintha zavarodottság mutatkozna annak megítélésében, hogy pontosan mit is takar a faji, nemzetiségi, vallási felekezethez tartozás miatti, másokkal szembeni gyűlöletkeltés. Többnyire épp ezért nem is alkalmazták ezt a jogszabályt. A jogforrás kidolgozatlansága komoly zavarokat idéz elő a jogértelmezésben. Ezt jelzi az a módosítás, amit e kérdéskörben nemrég fogadott el az Ország- gyűlés. E rendelkezésben már jobban megrajzolhatók a körvonalai annak, mi minősíthető bűncselekménynek. Addig is persze, a jóérzésű állampolgárokat valósággal sokkolja a Fővárosi Bíróság döntése. Leginkább azért, mert úgy érzik, az igazságszolgáltató testület túlzott aggályoskodásával, merev alaposságával aka/ya-akaratlan politikai síkra terelte az elé került ügyet, márpedig az semmiképpen nem tiszte. Méltán tartanak sokan attól is, hogy precedens értékű ítélet született, ami bátorítólag hat a szélsőséges elemek elkövetkező, riadalmat kiváltó cselekedeteihez. Bizonyára éz nem volt célja a bíróságnak. Ám az tény, hogy - akárcsak a martfűi rém esetében - a jogalkalmazás eme szereplői is túlterjeszkedtek a társadalmi elfogadhatóság határain. Talán egyetértenek a kifogásolókkal, hogy: ez még nagy ritkán sem fordulhat elő... Szalay Zoltán Tolvajok Sarudon, Besenyőtelken A sarudi Tiszamenti Szövetkezet Szihalom-Zsórifürdőn található üdülőjét beutalóval nem rendelkezők látogatták meg. Bezúzták az ajtót, s magukhoz vettek egy Videoton típusú televíziót, egy vasalót, egy kávéfőzőt, valamint hat garnitúra ágyneműt. A kár 50 ezer forint. Lánclevágással hatoltak be a még ismeretlen elkövetők Besenyőtelken a helyi mezőgazda- sági szövetkezet asztalosműhelyének raktárába. Pontosan húsz darab, egyenként nyolc méter hosszúságú, alumíniumfóliából készült vázat zsákmányoltak a mások javai után vágyódok, s ezzel 40 ezer forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a gazdaságnak. Mindkét ügyben lopás bűntettének alapos gyanúja folytatják a nyomozást a Füzesabonyi Rendőrkapitányság munkatársai az ismeretlen tettesek felderítése érdekében. Már nem csak késő este, sötét parkokban leselkedik veszély a nőkre, hanem nappal, aluljárókban, üzletekben, járműveken is. Nem árt minél többször elmondani: miként védekezhetünk a támadások ellen? 1. csapda. Mindig ugyanazon az úton jár a munkájába és haza. Közben folyamatosan megfigyelhetik. Érdemes tehát olykor más útvonalat választani, kisebb kitérőket tenni. Fontos, hogy határozottnak és öntudatosnak látsszunk. Ne járjunk lehorgasztott fejjel! 2. csapda. Betörő támadja meg a saját lakásában. A tettes nem csak értékeket visz magával, hanem megijed a szemtanútól, akit ezért meg is ölhet. A rendőrség szerint ilyenkor az a leghelyesebb, ha megpróbáljuk azonnal elhagyni a lakást. Soha ne kiáltson segítségért, kiabálja ezt: Tűz van! Csapjon akkora lármát, amekkorát csak tud! 3. csapda. Buszmegállóban várakozik, kinyitja a táskáját, amelyet az elsuhanó biciklis kiszakít a kezéből. Készítse ki már otthon az aprópénzt, amire útközben szüksége lehet, a táskáját pedig tartsa szorosan a hóna alatt, befelé, a teste felé fordított zárral! Ha megtámadják, engedje el a táskáját! Az egészsége, az élete többet ér. 4. csapda. Összejövetelen valaki erőszakosan „tapad”. Legyen óvatos, bizalmatlan. Erőszakot általában olyanok követnek el, akik már valamennyire az illető hölgy közelébe kerültek. Csatlakozzon másokhoz, akik hazakísérhetik! 5. csapda. A férje vagy a gyerekei mindig ugyanabban az időben érnek haza. Amikor csöngetnek, ön azonnal ajtót nyit, noha nem tudja, ki jött. így az, aki kifigyelte a lakás körüli mozgást, könnyen bejuthat az otthonába. Előbb tehát meg kell győződni arról, ki csönget. 6. csapda. Sötétben érkezik haza, kihalt utcán. Számoljon a veszéllyel, tartsa a kulcsát a kezében, hogy azonnal használhassa fegyverként! Célozzon a kulccsal a támadó szemére! 7. csapda. Tömeg van az áruházban, aggódva szorítja magához a táskáját. Ezt minden bizonnyal észreveszi, és ki is használja az, aki zsákmányra vár. Ezután, mondjuk, gyengén ráver az Ön fejére. Ön megérinti a fejét, s közben máris eltűnt a táskája. Nem szabad kimutatni, hogy fél. Ébernek és határozottnak kell lenni! 8. csapda. Randalírozó ifjak, esetleg részegek közelednek. Ön megijed, a bizonytalanság, a félelem pedig látszik is az emberen. Különösen éjjel kell kerülni az összetűzéseket. Ferenczy Europress A nemzeti ünnepen, kiemelkedő munkáért Elismerések - képekben A nemzeti ünnep alkalmával kiemelkedő munkájukért - miként arról már beszámoltunk - számosán részesültek megyénk bűnüldözői, illetve rendőrségi dolgozói közül elismerésben. Volt, aki országos, illetve megyebeli rendőri vezetők dicséretét és jutalmát érdemelte ki, míg mások soron kívüli előléptetésről szóló okmányt vehettek át dr. Lantos Bálint r. ezredestől, a megye főkapitányától. Felvételeinken a kitüntetésátadó ünnepség néhány emlékezetes pillanatát örökítette meg fotósunk. Az ORFK vezetője dicséretben és jutalomban részesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságról Zelena István r. őrnagyot A HRFK vezetője soron kívül rendőr őrnaggyá léptette elő Kis Endre r. századost, a lőrinci rendőrőrs parancsnokát Főkapitányi dicséretben és jutalomban részesült dr. Deák Jolán fogorvos fotó: majoros tamás Bíróságon a nógrádi olajügy Szerdán a Balassagyarmati Városi Bíróságon megkezdődött az úgynevezett nógrádi olajügy tárgyalása. Az ügyészség négy férfit vádol a többi közt adócsalással, magánokirat-hamisítással. valamint a számviteli fegyelem megsértésének vétségével. A vádlottak 1991-92-ben a Nógrád megyében ténykedő Benz-Ol Kft., az Ol-Sped Kft., illetve a Guma Bt. vezetőiként, tulajdonosaiként üzem- és kenőanyagokkal kereskedtek, s - az ügyészség álláspontja szerint - eközben az üzemanyagok papíron történő átminősítésével, számla nélküli értékesítéssel 30-35 millióforint adót csaltak el. Több százezer liternyi fűtő-, illetve üzemanyag adásvételéről van szó, az áru tucatnyi tranzakció során cserélt gazdát. A vád szerint az ügyletek többségében háztartási tüzelőolajat gázolajként vagy könnyű kéntartalmú tüzelőolajként hoztak forgalomba. A vád szerint adócsalás történt akkor is, amikor a Benz- Ol Kft. motorbenzinként értékesítette az Ol-Sped Kft.-től vásárolt repülőbenzint, mivel a termékre senki nem fizette meg az útalap-adót. A vádlottak szerint azonban nem is kellett ilyen adót fizetniük, mivel az a repülőbenzin után csak 1993-at követően járt. Kiderült az is, hogy akkoriban meglehetősen nagy volt a káosz az üzem- és kenőanyag- piacon: jogszabályok nem szabályozták a kereskedést. A bíróság szakértőt rendelt ki a kételyek tisztázására. A gyilkosok diplomát szereznek a börtönben Kanadai bűnügyi dossziék: Bernardóék bestiális kéj gyilkosságai Idézet az egyik kanadai újságból: „Képernyőnkön egyre gyakrabban látjuk az eltorzult emberi lelkeket. Elő közvetítésben hozzák lakásunkba az elvetemült gazembereket, akik szerény büntetésüket töltve, diplomát szereznek a börtönben - melyét természetesen az állampolgárok fizetnek -, hogy kiszabadulva, parancsuralmi helyzetbe kerüljenek velünk. A kamerák persze kivonulnak ide, hosszú órákig ácsorognak - erre van idő! Az emberek pedig leülnek a cirkusz elé. Csak nem gondolja komolyan ezt a sajtó? Gondoljanak inkább a megcsonkolt családokra, hogy ők mit érezhetnek az efféle közvetítések láttán! Nincs törvény arra sem, hogy ha valaki kivizsgálás alatt áll, nem publikálhat. Tehát még pénzt is kereshetnek a bűnösök! Közben az ügyek felszínre löknek újabb sztárokat, s a színjátékban meggazdagszik a bíró, az ügyvéd és az esküdtszék.” A fenti sorokat a hírhedt Bernardo-ügy tárgyalása váltotta ki a joggal felháborodott kanadai újságíróból. Volt szerencsém újranézni e rettenetes gyilkosságsorozatnak egy rövidített változatát, melyet röviden így jellemeznék: a horror napjai, avagy a Bernardo-ügy. 1991. június 29-én a rendőrség megtalálja Leslie Muhaffi testrészeit a Gibson-tó- ban. 1992. április 19-én újabb hullára akadnak egy árokban. Az elhalálozott neve: Krislen French. Három év múlva, 1995. május 18-án megkezdődik Paul Bernardo tárgyalása, akit a fenti tettek elkövetésével vádolnak. Mi is történt valójában? 1990 karácsonyestéjén Karla Homolka és Paul Bernardo gyógyszerrel „leitatják” saját húgukat, Tammy H omol kát. Videofelvételt készítenek arról, amint felváltva megcsonkítják a 15 éves lányt. 1991. június 15-én Bemardo elrabol egy 14 éves lányt, és 24 órás nemi erőszakot követ el rajta, majd egy elektromos vezetékkel megfojtja. Ezután kézifűrésszel 10 darabra vágja, betonba önti és Homolka segítségével a Gibson-tóba dobja. Még ezen a nyáron egy újabb lányt kábítanak el és erőszakolnak meg, s mindezt videofelvételen rögzítik. 1992. április 16-án elrabolnak egy 15 éves lányt, négy napon át folyamatos erőszakot követnek el rajta (a videofelvétel leírhatatlan bestiális tettekről tanúskodik). Egy elektromos vezetékkel megfojtják a lányt, és a holttestét az árokba dobják. Ezzel az üggyel foglalkozik hát a szenzációt hajszoló kanadai televízió, amely egyeseket felháborít, másokat pedig a képernyő elé ültet. Sziki Károly
