Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

Lassú, állandó nyomás a határon túli magyarokra Erősödtek a szlovákiai nyelvtörvény okozta félelmek Január 1-jén életbe lépett a szlovákiai nyelvtörvény, amely ugyancsak pánikhangulatot teremtett a Felvidék magyar­lakta területein. Mint annak idején beszámoltunk róla: a fé­lelmek akkor még nem konkretizálódtak, inkább a múltból vett rossz példák okoztak feszültséget. Mára azonban kikris­tályosodott ennek a célja, így érezhető: nemcsak papíron lé­tező törvényről van szó. Az elmúlt két hónap történéseiről kérdeztük Boda Ferencet, a Kassa Vidéki Csemadok elnökét.-Milyen érezhető hatása van már a nyelvtörvény életbelé­pésének Szlovákiában?-A legelső konkrét meg­nyilatkozás az emberekben felébredt félelem és bizonyta­lanság volt. Nem tudták, hogy mit kell másképp csinálni, mint eddig, miért kaphatnak büntetést. Később egyre vilá­gosabbá vált, hogy az ember egyik alapvető szabadságjo­gát, a nyelvhasználatot tiltot­ták meg. Ugyanakkor az itt élők számára eddig természe­tes volt, hogy a többség nyel­vét, a szlovákot is mindenki meg akarja tanulni. De ez a tö­rekvés parancsra már sokkal keservesebb.-A kulturális egyesületek, hagyományőrző, művészeti csoportok munkáját mennyi­ben változtatta meg ez a két hónap?- A célunk eddig az volt, s ezután sem lesz más, hogy az emberek minél többrétű, minél többnyelvű kultúrával talál­kozzanak. A szlovák kultúrá­nak éppúgy helye van a ma­gyar rendezvényeken, mint fordítva. Tavaly egyetlen pá­lyázatunkat sem fogadták el. Nem az emberek keltik itt a feszültséget, hanem egy-két politikus. Számukra az a cél, hogy egynyelvű közösség ala­kuljon itt ki, pedig a műveltség egyik feltétele éppen a sokrétű nyelv és kultúra ismerete. Példa is van már rá, hogy kez­denek elsorvadni azok a köz­ségek, ahol megszűnt az anya­nyelvi oktatás, emiatt a perifé­riára szorulnak.- A nyelvtörvény megjele­nésekor sokan burkolt asszimi­lációt emlegettek. Beigazoló­dott ez a félelem?- Inkább azt tapasztalom, hogy a magyar közösség még elzártabb, elszántabb és daco­sabb. Úgy vélem, azért ide­genkedik a két nép egymástól, mert keveset tudnak rólunk, nem ismerik hagyományain­kat, kultúránkat. Ugyanakkor szlovák részről egyre érezhe­tőbb, hogy erősödik a befolyá­solás hatása, hiszen olyan je­lenségek bukkannak fel, ami­lyenekre eddig nem volt példa. Szomszédok képesek azért összeveszni, mert olyan újság­cikk jelent meg, ami uszítóan hatott rájuk, s nem kérdezik meg, mi a valóság.-Kassa vidékén több mint egy tucat kulturális csoport tevékenykedik. Hogyan alakult a helyzetük?- Ügy tűnik: erősödik. Mi felkészültünk a túlélésre, s ta­lán ezért könnyebb elviselni ezt a helyzetet.- Jelenleg aláírásgyűjtés folyik azért, hogy Szepsi járási székhely legyen. Van ennek va­lamilyen politikai oka?-Inkább gazdasági, hiszen ha járási székhellyé válna, ak­kor számos üzem, közigazga­tási hivatal települne ide, ami munkalehetőséget jelentene az itt élőknek.- Mit vár a jövőtől?-Azt, hogy jobban megis­mernek bennünket, nem ide­genkednek tőlünk, s elfogad­ják: ebben a térségben nem szlovákok és magyarok élnek, hanem emberek. Ezért segít sokat a nyilvánosság: az, ha magyar csoportok ellátogat­nak hozzánk, s ha foglalkozik a problémánkkal a magyar sajtó is. Hazaérkezésünk után kaptuk a hírt, hogy Boda Ferenc meg­kaptafelmondását. Az okokról egyelőre semmit nem tudni, csupán reménykedhetünk: nem a magyar csoportosulá­sok felszámolásának első lé­pése lesz ez... Szuromi Rita Jó volna sokáig , mindig dalolni Kádár Lászlóné, a Novaji Asszonykórus szólóénekese Megkönnyezte a novaji öregek otthonának kö­zönsége Kádár Lászlóné szólóját, amikor az édesanyjáról, a boldog, gondtalan gyermek­korról énekelt. Marika néniék tízen voltak testvérek, és neki olyan szép hangja volt, hogy a tanító úr pesti iskolába akarta vitetni. De nem mehetett, mert a szülei nem tudták volna taníttatni. Akkor arra gondolt, valahogy mégis kimesterkedi, hogy közönség előtt énekelhessen. Mindig szeretett dalolni, akármilyen fáradt volt. éne­kelve, táncolva ment haza a téeszből. Aztán elmúlt a fiatalság. Megszületett mind a hat gyermeke, nehéz sorban éltek a tanyán, nem jött dal a szájára. Csak a kedvence, egy hallgató. Azt énekelte, ha valami bántotta: „Énnálam egy boldog óra, hej, de ritka ven­dég...’’ Felnőttek a gyerekek, Marika néni köz­ben súlyos beteg lett. Már gyógyulófélben volt, amikor egy lakodalomban hallották a fa­lubeliek énekelni, és elhívták az asszonykó­rusba. Először lámpaláza volt, de mára jó ér­zéssel szerepel. Szeretik hallgatni, sokszor visszatapsolják a színpadra. Az idősektől hamar megtanulja a régi dalo­kat. Amíg hazaér a próbáról, dúdolgatja, éne­keli magában. Álmatlan éjszakákon a régi dal­lamok járnak a fejében. Â gyöngyösi nyugdí­jas Ki mit tud?-on kétszer indult, s mindkétszer az első díjat nyerte. Most is készül a versenyre, már összeállította népdalcsokrát.-Fiatalon vasárnap délután összefogódzva énekeltünk a falu főutcáján. De daloltunk szü­ret, kukoricajosztás, dohánysimítás idején is - sorolja az emlékeit Marika néni. - Gyűjtöttem summásnótákat is; amikor hat hónapra lemen­tek a lányok és a legények az Alföldre dol­gozni, sok bús dallam született a hazavágyók ajkán. „Édesanyám, hol van az az édes tej! Amivel engem summáslánynak nevelt fel...” - idéz a népdalból. Az asszonykórus tizenkét tagjával sok he­lyen felléptek már, február végén a nyári sze­replésük jutalmaként rádiófelvétel is készül.-Ez a legény rezet lopott az estei Réz-sar­kantyút csináltatott belölel Olyan szépen meg­pengette vasárnap estei Mikor a babája bee­resztette...- énekelte búcsúzóul. - Jó lenne so­káig élni, hogy sokáig lehessen énekelni... - mondta. Császi Erzsébet ________Az 58-AS Tárgyalóteremből Jelentjük________ N em akarta megölni az asszonyt, csak visszatartani a léha élettől A petó'fibányai Rácz Tibor büntetése: 13 év fegyház Érzelmileg zaklatott férfi állt vádlottként tegnap a büntető- bíróság előtt, várva az első­fokú ítéletet. A 43 esztendős Rácz Tibor petőfibányai lakos - némiképp érthetően - nehe­zen tudta elviselni, hogy élet­társa megcsalja. Az ügyben legutóbb, múlt év október 13-án újabb szak­értői vélemények beszerzése miatt napolta el az igazság- szolgáltató testület a tárgya­lást. Miután a szakvélemények rendben megérkeztek, az egri Törvényház 58-as tárgyaló- termében tegnap először azo­kat ismertette a bíró. A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetéből küldött hivatalos okmány - a korábbi elmeorvosi megállapításokkal egyezően - azt tartalmazza, hogy a vádlott sem elmebeteg­ségben, sem gyengeelméjű­ségben, tudatzavarban, sem szellemi leépülésben nem szenved. Gyenge átlagos ké­pességű, érzelmileg rendkívül labilis, ám kóros elmeállapotú személyiségzavar nem fedez­hető fel nála. A férfi alkoholis­tának tekinthető, s annak köze is volt a tragédiával végződött cselekedetéhez. Az Országos Rendőr-főka­pitányság Bűnügyi Szakértői Intézetének szerológus szakér­tője szerint a helyszíneléskor rögzített vérszennyeződések — főképp Ráczék lakásán kívül - származhattak a vádlottól, de semmiképpen sem a sértettől. Miután a felek nem éltek újabb előterjesztéssel, a bünte­tőtanács elnöke lezártnak vette a bizonyítási eljárást, s fel­kérte az arra illetékeseket a perbeszédek megtartására. A vádhatóság képviselője fenntartotta a vádiratban meg­fogalmazott tényállást és a bűntény minősítését. Arra hi­vatkozott, hogy Sz. S.-né bán­talmazását maga a vádlott is beismerte. Többször is utalt arra, hogy ez büntető célzattal történt, s a rendőrségnek a ki­adós verés után már úgy tett bejelentést, hogy megölte az élettársát. Az orvosszakértő véleményében azt fejtegette: a nő ütlegelése olyannyira komplex volt, hogy azt egy egészséges fiatal szervezet sem viselhette volna el. Nem tartotta kizártnak az ügyész azt sem, hogy áramütés is sze­repet játszott a sértett halálá­ban. Emellett - ez viszont egyértelműen kiderült a bon­colás során - Rácz fojtogatta is élete párját. Mindezekkel különleges szenvedést okozott neki, a brutális bántalmazást kiterjedten és kitartóan foly­tatta. Ez pedig - érvelt a vádló - elegendő a különös kegyet­lenség, mint minősítés megál­lapításához. A tények és a vallomások ismeretében a vádlott védője szűkszavú beszédében azt in­dítványozta: a bíróság - a vád képviselőjével ellentétben - erős felindulásból elkövetett emberölésnek titulálja az ese­tet. Hivatkozott védence azon beszámolóira, amelyekből ki­derült: felettébb féltékeny volt élettársára, s azon a február 16-i napon is megbizonyoso­dott róla: a nő más férfival hált. Az utolsó szó jogán a vádlott mindössze annyit fű­zött a történtekhez, hogy csat­lakozik a védőjéhez. Háromnegyed órás tanács­kozás után hirdette ki döntését a megyei bíróság büntetőtaná­csa. Ebben különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnös­nek Rácz Tibort. Ezért őt 13 évi fegyházbüntetéssel súj­totta. Mellékbüntetésül 10 évre eltiltotta öt a közügyek gyakorlásától. Egyszersmind elrendelte - alkoholista élet­módja miatt - a kényszergyó­gyítását. Ismertette azt is a bí­róság elnöke, hogy a vádlott­nak 159 ezer 413 forint bűn­ügyi költséget kell majd meg­fizetnie, több mint 43 ezer fo­rintot pedig az állam visel. A büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a bíróság osztotta a vád­hatóság nézetét az üggyel kap­csolatban. Történeti tényállás­ként megállapította, hogy Rácz és élettársa már hosz- szabb ideje igen rosszul éltek. Gyerekeiket nevelőintézetbe adták, s bár látogatták őket, gondozási díjat nem fizettek utánuk. A tárgyalási napokon elhangzott vallomásokból az derült ki, hogy - az egyébként életében kilenc gyermeket szült, s valamennyit intézetbe adott - sértett gyakran italo­zott együtt Rácz mellett más férfiakkal is. így történt ez múlt év feb­ruár 16-án is, miközben Rácz alkalmi munkát végzett. Mire a férfi hazaért közös laká­sukba, az asszonynak már hűlt helye volt. A vádlott a keresé­sére indult, közben be-betért egy-egy kortyintásra az útjába eső kocsmákba is. Eljutott Sz. J. helybélihez is, aki azonban nem engedte be a lakásába. Rácz viszont megbizonyoso­dott róla: élettársa ott tartóz­kodik - szerelmi légyotton. Ezután alaposan beszeszelt, s éjfélkor otthon arra ébredt, hogy az asszony matat a la­kásban. Rögtön kérdőre vonta. Nemcsak a hűtlensége, hanem amiatt is, hogy hová tette a pénzt. Mivel nem kapott ked­vező válaszokat, ököllel ütötte-verte a sértettet, majd fojtogatta. A halált a bántal­mazás miatti traumás sokk idézte elő. Ebből a bíróság arra következtetett, hogy a vádlottat egyenes ölési szán­dék vezette, s brutalitása igen nagy szenvedést, megalázta­tást okozott a sértettnek. Bizonyítottnak vette a bíró­ság a vádlott által erősen vita­tott áramütés tényét is. A nő alkalmi partnere korábban úgy nyilatkozott tanúvallomásá­ban, hogy ő áramjegyet nem látott együttlétük alatt az asz- szonyon. Az orvosszakértő vi­szont egyértelműen leszö­gezte: elektrotermikus sérülés is érte a bántalmazottat. Az igazságszolgáltató testület szerint az eszköz is megvan erre: az a fehér, kéteres veze­ték, amelyet a helyszíni szemle során találtak a lakásban. Arra is kitért az ítélet indok­lása, hogy az erős felindulás ismérvei nem állapíthatók meg. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy Rácz ittasan, hozzátartozója sérel­mére követte el cselekményét. Ráadásul büntetett előéletű, s csak azon az éjjelen két em­berölést történt (a másik Be­senyőtelken) a megyében. Enyhítő körülményként csak a vádlott beismerő vallomását vette figyelembe. Az ügyész a döntést tudo­másul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság dönt jogerő­sen. (-lay) Tovább szépül az Egri Bazilika A több esztendeig tartott külső tatarozás, felújítás után az idén jelentősebb belső munkákkal folytatódik az Egri Bazilika szebbé tétele. Mint Vaskó Páltól, a Főegy­házmegye főépítészétől érte­sültünk: legszembetűnőbb a szentély liturgikus térrende­zése, ami tulajdonképpen a még Brezanóczy érsek által kezdett korszerűsítés befeje­zése. A jelenlegi kivitelezés során elbontották már helyéről a ka- nonoki stallumokat, amik az eddigitől hátrább, a. főoltárhoz kerültek máris. Ahol eddig áll­tak, ott rendbe teszik, műmár­vánnyal borítják a falfelületet, s előttük lépcsőzetes kialakítás­sal az érseki, illetve a püspöki székek kerülnek majd. Egyide­jűleg a meglévő kövek újravá- gásával, csiszolásával szépítik a padozatot is a templomban. A Könnyező Mária-kápol- nában az ősszel kezdett teljes restaurálást folytatják. A szak­emberek a faliképeken dolgoz­nak, hogy a művészi értékeket leginkább megmenthessék és konzerválhassák az utókornak is. A kivitelezők nem emleget­nek határidőket, de annyi így is bizonyos, hogy a főegyházme­gyei zsinatra mindenképpen végeznek a feladatokkal. Megtudtuk még a főépítész­től, hogy egyéb felújításokra - helyreállításokra, homlokzati tatarozásokra, tetőcserékre — a főegyházmegye más területén is több megbízás van a szerző­dés stádiumában. Egyebek mellett továbbha­ladnak a gyöngyösi Szent Ber- talan-templom rekonstrukció­jával, a jobb idő beálltával is­mét munkához látnak a kere- csendi torony építői, Bátorban pedig a templomkülsőt hozzák rendbe. Bélapátfalván a település belső templomát a kivitelezés első ütemében statikailag megerősítik, s bővítik a kóru­sát. A későbbiekben pedig sze­retnék a jelenlegi haranglábat toronyra váltani. Biztató a ter­vekhez, hogy mind a helyi ce­mentgyár, mind a községi ön­kormányzat határozott támoga­tással állt a nemes ügy mögé­Az egri új építkezések közül az északi városrészben születő egyházi kollégiumnak már a belső vakolásán dolgoznak, s jó ütemben készül a Deák Fe­renc utcai általános iskola tor­nacsarnoka is. Andornaktálya a régi törek­vések és az egyházi kártalaní­tás alapján idei kezdéssel új kápolnára számíthat a jövőben, amit Takács Alajos plébános alapítvány szorgalmazásával is segített. Az, hogy a tervezett egyházi létesítmény hová kerül, jelen­leg egész pontosan még nincs eldöntve. Szóba került az isko­lakápolna helye, de elképzel­hető, hogy a község más részén történik a felépítése. (-ni) A bazilika fényei fotó: majoros tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom