Heves Megyei Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

1996. január 22., hétfő Heves És Körzete 5. oldal A Hevesi Rendőrkapitányságról Új jelenség: a besurranás Hevesen és környékén az el­múlt hetekben új jelenség bukkant fel: a besurranás. Habár az eltulajdonított érté­kek nagysága nem minden esetben jelentős, mégis az ed­diginél sokkal jobban oda kell figyelni a nyitott kapukra. Az ünnepi készülődést használta ki saját anyagi helyzetének jobbítására két férfi és két nő Kiskörén. B. Gy. és felesége, B. Gy-né, öccse, B. I. és élettársa K. É., „látogatóba” indult egy hely­béli presszótulajdonoshoz. A férj a garázsban dolgozott, a feleség a házban tevékenyke­dett. Amíg mindketten arra vártak, hogy a másik kitessé­kelje a hívatlan látogatókat, addig ők elemelték az előszo­bában hagyott aznapi bevé- •telt, 8500 forintot. A besur­ranó tolvajoknak nem ez volt az egyetlen ,jótettük” az ün­nepek alatt. Hasonló mód­szerrel szintén Kiskörén B.-ék egy nyári konyhát kerestek fel. Miközben a két hölgy új­évi jókívánságokat tolmá­csolt, elemelték a tulajdonos pénztárcáját, amibe 800 fo­rint volt. A besurranó tolvajo­kat a kiskörei rendőrőrs dol­gozói elfogták. Színesfémet lopott M. A. egy hevesi kereskedőtől. Az elcsípett tolvaj számláját - mint utóbb kiderült -, egy el­tulajdonított gépkocsi, két törzskönyvezett kutya és két kerékpár ellopása is terheli. Boconád és Alatka között egy teherautónyi légvezetéket akart eltulajdonítani három fiatalember: B. 77, B. S. és B. G. Az éjszakai figyelőszolgá­lat azonban lebuktatta őket. A keletkezett kár értéke így is félmillió forint. (sz. r.) Mit várnak az önkormányzatok 1996-tól Vályoggödrök ellen Kiskörén - Iparűzési adó Tamamérán? Bár az idei év költségvetését az önkormányzatok még csak ter­vezgetni tudják, az máris biztos: egyetlen település számára sem könnyű ez az esztendő. Körkérdésünkben arról érdeklőd­tünk: milyen évre számítanak a Heves környéki települések? Kisköre, Járdán József polgármester: A legjobb reklám: ha a vendég elégedett A vizek szerelmesei is kedvelik a káli homokhátságot-Létszámleépítést nem terve­zünk, mert az már a színvonal rovására menne. Harmincmillió forint hitelt kell visszafizet­nünk, s most már a telkek érté­kesítése - ami eddig bevételt je­lentett - is bizonytalanabb, mint tavaly, mert a vásárlási kedv csökkent. A községben nagyobb beruházás nem lesz, ám a vályoggödrök megszünte­tését mindenképpen szeretnénk folytatni, mivel a terv elkészült és a pénz egy részét is megpá­lyáztuk. Tarnaszentmiklós, Szécsi Ernő polgármester:- Nehezebb évünk lesz, mint a tavalyi, a munkanélküliség öt­ven százalék körül mozog, te­hát őket kell elsősorban foglal­koztatnunk, hogy meg legyen a 90 nap munkaviszony. Helyi adót nem vetettünk ki, ennek a hátrányát viszont a pályázatok beadásakor szenvedjük majd meg. 1989-ben elkülönítettünk egy pénzösszeget az utak építé­sére - mivel a portalanított felü­let nem éri el az 50 százalékot sem -, most már mindenképpen szeretnénk ezen a területen is lépni. Átány, Dányiné Szórád Ibolya jegyző:- Kevesebből gazdálkodunk, mint tavaly, ezért a legfonto­sabb feladat a szinten tartás és az intézmények működtetése lesz. A jövedelempótlósainkat viszont foglalkoztatni kell, bár kevesebbet tudunk, mint a múlt évben. Tarnabod, Kovács László polgármester:- Nagy nehézségekre számí­tunk, jelenleg másfél millió fo­rint hiányzik, ezért tovább kell húzni a nadrágszíjat. Jövőre még a karbantartási munkákra sem futja. Nem szeretnénk, de ha pénzhiány lesz, akkor gon­dolkodni kell a létszám csök­kentésén. Tárnáméra, Kovács Györgyné jegyző:- Ötmilliós hitelt kell törleszte- nünk, ezért gondolkodunk azon, hogy a nyugdíjas álláso­kat nem töltjük be, illetve - an­nak ellenére, hogy a testület első fordulóban elvetette - el­képzelhető a helyi iparűzési adó bevezetése. Heves, Kontra Gyula polgármester:- Egyelőre semmit nem tu­dunk, mivel a költségvetési tár­gyalások kellős közepén va­gyunk. Ami biztos: 13 millió forint hitelt kell visszafizetnünk ebben az évben, s ez teljes egé­szében behatárolja a lehetősé­geinket. A káli homokbányák vízzel telt gödrei között alakította ki ven­dégfogadóját Pintér Béla. Ka­nyargós úton, távol a falvaktól, 100 hektáron fekszik az a bir­tok, amelyet a tanyagazda az idegenforgalom szolgálatába állított. A pazar külső mögött a berendezés és a felszerelés is igényességről árulkodik: sza­una, fürdőmedence, tekepálya, konditerem. Pintér Béla három évvel ez­előtt látott neki a tanya kialakí­tásához. Apja hajdani birtokán mentette meg a gazdasági épü­letet attól a sorstól, ami a többi házzal együtt erre is várt volna: az elbontástól.- A csend ma olyan kincs - mondja -, amit sem a nyáron zsúfolt Tisza parton, sem a vá­rosban nem talál meg az ember. Az eredeti elképzelések több­ször módosultak, attól függően, hogy mit igényeltek a vendégek. Programot nem szervezünk, ugyanis itt heteket el lehet töl­teni horgászattal, sétával, sport­tal.- Mennyit költenek évente reklámra?- Elég tetemes összeget, de a legjobb reklám az, ha a vendég elégedetten távozik, s tovább adja ismerősei körében a hírt.- A falusi turizmus sehol nem megélhetési forrás...- Nálunk sem az. Igaz, egész évben vannak vendégeink, de a télen kieső forgalmat pótolnunk kell gyógynövény-kertészettel, dinnyetermesztéssel. Nem egy lábon állunk, akkor nem mer­tünk volna ilyen kockázatot vállalni mi sem.-A szálloda környékén ha­talmas gazdaság van. Mi törté­nik akkor, ha valaki szeretne megismerkedni közelebbről a földmunkákkal?- Nyugodtan besegíthet. Ka­pát, kaszát még senki nem kért, de ha ilyen igénye van, mi tel­jesítjük. Egyébként a szüret nagyon népszerű a vendégek körében. Akinek kedve van, részt vehet a munkálatokban. Nem szeretnénk azonban itt megállni. Tervezzük, hogy az idén egy baromfiudvart is ki­alakítunk, ahol tyúkokat, kecs­kéket, birkákat tartunk. A vá­rosi gyerekeknek ez mindig ér­dekes látnivaló. Elégedett va­gyok az eredménnyel, habár a kihasználtság még csupán 40 százalékos, de ez jó aránynak számít a vállalkozásban. Szuromi Rita Tarnabodon az évről Január 25-én délután 2 órakor tartja Tarnabod önkormányzata az idei év első testületi ülését, amelyen a képviselők a költ­ségvetést tárgyalják meg. Tisztújítás Nánán Ma délután 5 órakor a tiszaná- nai iskolaszék tisztségviselő-vá­lasztást tart. Ezúttal dolgozzák ki az éves munkatervet is. A he­lyi kisebbségi önkormányzat pedig január 26-án délután egy órakor ülésezik, s a cigányok foglalkoztatásáról, illetve a romabál előkészítéséről lesz szó. Kemence Hevesen Üzembe helyezték a hevesi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház rajzszakkörének kemencéjét. A csoport tagjai ezentúl összejö­veteleiken munkáikat nemcsak megformázzák, de lehetőség nyílik a kiégetésre is. A képeslevelezölapról Január 25-én, délután 3 órakor a hevesi művelődési házban dr. Petercsák Tivadar megyei mú­zeum-igazgató tart előadást a képeslevelezőlap történetéről. Betegség miatt... Betegség miatt elmaradt a hét végére tervezett akrobatikus rock and roll bemutató. A prog­ramot az érdeklődők két hét múlva, vasárnap délelőtt tekint­hetik meg. Beszámoló az SE-ről Január 25-én délután 5 órai kezdettel tartja következő ülé­sét Tenk önkormányzata, ahol a helyi SE elnöke beszámol éves munkájukról, majd elkészítik az idei munkatervet is. Bevallás: 31-ig! Meghosszabbította Heves város önkormányzata a helyi adók bevallásának határidejét. Ja­nuár 20. helyett az érintettek január 31-ig adhatnak számot vagyoni helyzetükről. Késede­lem esetén az önkormányzat a határidő lejárta után bírságot vethet ki. Eltűnt épületek nyomában Veszélyben a hevesi kastélyok A hajdan i hevesi főtér A közelmúltban nyílt kiállítás a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban Századelő képeken címmel. A tárlaton a város száz évvel ezelőtti arcu­latát és fejlődését mutatják be a szerencsi múzeum képanya­gának segítségével. Gyimesiné Gömöii Ilona, a hevesi múze­umi kiállítóhely igazgatója a idézi fel a város fejlődését.- A fiatalok többsége már a kastélyok nevét sem ismeri, hajdani funkciójukról pedig csak az idősebbek tudnak be­szélni. A legérdekesebb válto­záson a Járásbíróság épülete ment keresztül, ami a százade­lőn még földszintes volt. A városházának pedig az a kü­lönlegessége, hogy ami ma az eleje, az régen a hátulja volt. A téren - ahol 1902-ben He­ves első artézi kútja létesült -, állt a milleneumi emlékoszlop, amire 1936-ba egy ország­zászlót vagy revíziós zászlót szereltek, ám ez. az idők során megsemmisült, felkutatása je­lenleg is tart.- Megrongálódott - s ere­deti formájában már visszaál­lítani sem lehetett - a második világháború után az izraelita templom. A helyén szövetke­zet létesült. Ugyancsak a világégés után semmi­sült meg a pusztacsászi Németh csa­lád kastélya, de eredeti fonnáját a Básthy és Semjéni kas­tély is elvesz­tette.- Időköz­ben eltűntek a tágas terek - a régmúlt idők hangulatát már csak a Fő tér egyik része őrzi -, s megje­lentek a hatvanas évek szoc- reál épületei is. Félünk attól, hogy a jelenleg még önkor­mányzati tulajdonban levő há­zakat értékesítik, s az új tulaj­donos az átalakításokkor nem veszi figyelembe a korhű jelle­get. így járt a zeneiskola épü­lete is, ahol nem pénz, inkább odafigyelés hiányzott ahhoz, hogy a földszinti rész díszíté­sei visszakerüljenek a he­lyükre. Heves első kövezett utcája DOUWE EGBERTS Paloma - megéri az árátÎ

Next

/
Oldalképek
Tartalom