Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

1995. december 7., csütörtök Világtükör - Bűnügy 7. oldal vT O O) gj r— ''j oó => o o 3Ra GÉP »ppy ZfBT réz. I » 102 jyar +Afa\ ÍZ inti As­>A­ÍAI ET l út l. pék, % pék, lók, :pek k és c. iti ik •a égé a ZT Két nap, sok száz külföldi Gépkocsit csak a delegációvezetők kapnak A Budapest Kongresszusi Központban már minden készen áll az EBESZ csütörtökön kezdődő külügyminiszteri érte­kezletére. A találkozó résztvevőinek névsora ugyanakkor az utolsó percig bizonytalan: a NATO boszniai akcióját meg­előző tárgyalássorozat miatt a diplomaták szüntelenül in­gáznak az európai fővárosok között. Warren Christopher amerikai és Malcolm Rifkind brit kül­ügyminiszter távolmaradása szinte biztosra vehető - tud­tuk meg szerda este a kül­ügyminisztériumban. Az ötvenhárom országot képviselő vezető diplomaták­kal több száz fős kíséret érke­zik a magyar fővárosba. A delegációk egy része már szerda este elfoglalta szállás­helyét, a többiek csütörtök reggelre ígérték érkezésüket. A küldöttségek budapesti szállodákban laknak, a hote­lek nevét - biztonsági okok­ból - nem közük a sajtóval. A külügyminisztérium csak a delegációvezetők részére biztosít gépkocsit, a kíséret tagjainak szállításáról az érin­tett nagykövetségek gondos­kodnak. A megnyitó napján Kovács László külügyminiszter mun­kaebéden látja vendégül kol­légáit a Hilton Szállóban. Este a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök ad foga­dást a résztvevők tiszteletére. Az EBESZ-konferencia napirendje meglehetősen fe­szes, hiszen a diplomatákat péntek délután már London várja, a boszniai rendezés polgári vonatkozásairól ren­dezendő nemzetközi értekez­letre. A magyar külügymi­niszter, ha ideje engedi, né­hány kétoldalú találkozót is beiktat a programjába, majd a brit fővárosba repül. Állítólag svájci kollégája fölajánlotta: szívesen elviszi Londonba tartó különgépén. Az EBESZ budapesti ta­nácskozásáról százötven ma­gyar és mintegy kétszázötven külföldi újságíró tudósít. Számukra a kongresszusi központ közelében .fekvő MOM-székházban alakítottak ki sajtóközpontot. Halmai Katalin Nehéz idegenben élni Befogadók és befogadottak Nyugaton Isztambul után Berlin a má­sodik legnagyobb török vá­ros Európában. Bosznián kívül pedig Németország­ban él a legtöbb bosnyák. A nyolcvanmilliós szövetségi köztársaság által befogadott 6,9 millió külföldinek mint­egy harmada török, a bosnyá- kok aránya húsz százalék. > A törökök évtizedek óta jól érzik magukat német földön. Ma már nem csupán segéd- és kisegítőmunkát végeznek, si­keres vállalkozók, orvosok, mérnökök, politikusok is vannak köztük. A 672 tagú Bundestagban például egy tö­rök család gyereke, a 30 éves Cem Özdemir képviseli a ba- den-württembergi zöldeket. Az egyaránt 58-58 milliós Franciaország, Nagy-Britan­nia és Olaszország földjén jó­val kevesebb idegen él. Az egykori gyarmattartó-alattva­lói viszony is közrejátszik ab­ban, hogy Frankhonban 3,6, Albionban 2,1, Itáliában vi­szont nem egészen egymillió a külföldi. A briteknél a több­ség indiai, a franciáknál algé­riai, az olaszoknál meglehető­sen vegyes a kép: délszláv, albán, etióp egyaránt él. A tízmilliós Belgiumban kis híján egymillió, a nála másfélszer népesebb Hollan­diában viszont csupán 780 ezer az idegen bevándorló. A hagyományos befogadó országok közül a legtöbb kül­földi a 6,8 millió lakosú Svájcban él: 1,26 millió, ami azért meglepő, mivel Svájc a közhit szerint elzárkózik az idegenektől. FEB Együtt a Juppé-lányok A gyengébbik nem nyolc képviselője ülte körül az asztalt Párizs egyik előkelő éttermében. A pincér felis­merte őket, így hamar híre ment a találkozónak. A hölgyek nem is olyan régen még miniszterek voltak a Juppé-kormányban, de a ka­binet átalakításakor menesz­tették őket. A ,,Juppé-görlök” nem szerepeltek le a kormány addigi 170 napja alatt, sőt ál­talában azoknak a tárcáknak volt a legjobb a megítélésük, amelyeket ők vezettek. A hölgyek elhatározták: a jövő­ben rendszeresen találkoznak és készülnek új, lehetséges politikai szerepeikre is. Hírháttér Felnőtt a szervezet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az egyetlen olyan regionális tömörülés, amelynek egyaránt tag­jai a NATO-államok és Oroszország. A szervezet, amely a het­venes évek első felében jött létre, mint a kelet-nyugati párbe­széd állandó fóruma, az esztendők során fokozatosan bővítette tevékenységi körét, és tavaly, az állam- és kormányfők buda­pesti csúcsértekezletén nevet is változtatott. Az EBEÉ, majd EBESZ működése a 1989-90-es évek fordu­lóján teljesedett ki, s vált olyan összeurópai, ma már 53 tagál­lamot számláló szervezetté, amely a biztonsági, a politikai kér­dések mellett foglalkozik a földrész humanitárius, emberjogi kérdéseivel. Legfontosabb feladatának a válságok megelőzését és kezelését tartja. E tevékenységét számos intézmény segíti. Az EBESZ jelenleg tíz missziót tart fenn a délszláv térségben és a volt Szovjetunió területén. Január 1-jén a magyar külügyminisztert svájci kollégája váltja föl az EBESZ soros elnöki posztján. Jövőre, a szervezetet irányító hármas tagjaként vehetünk részt a döntéshozatalban. Szomorú szerelem a késszúrásig Az egri Törvényházban meg­tartott tárgyaláson elsőnek az ügyész ismertette a vádiratot (erről korábbi lapszámunkban már részletesen tájékoztattuk Olvasóinkat). Meglehetősen nehéz sors kerekedett ki abból az adatfel­vételből, amelynek során a bí­róság számára is kiderült: Bu­rai Józsefné immár négy esz­tendeje munkanélküli, a 6700 forintos jövedelempótló támo­gatással és a legkisebb gyer­meke után járó családi pótlék­kal alig 9 ezer forintnál na­gyobb összegből tartja el csa­ládját. A nyomorúságos életvi­telhez azonban már hosszabb ideje hozzászokhattak, hiszen a férj, Burai József & tanúk el­mondása szerint is az 1973 májusában kötött házasságot követően szinte nap mint nap a pohár fenekére nézett. Részeg­ségében igen agresszívan vi­selkedett, elsősorban a csa­ládja tagjaival szemben. Az asszony több alkalom­mal öngyilkosságot is megkí­sérelt, ami miatt ideggyógyá­szati kezelésben is részesült.-Miért nem próbálta fel­számolni a házasságát, ha látta, milyen a férje? - kér­dezte a tanácsvezető bíró.-Reménytelen volt - adott magyarázatot az asszony -, hogy mi elváljunk. A férjem folyton fenyegetőzött, ígér­gette, hogy megjavul. Amikor pedig fegyintézetben volt, nem akartam őt cserbenhagyni. Meglehetősen ritka dolog, hogy a bíróság egy sértett er­kölcsi bizonyítványát legyen kénytelen beszerezni. Ám meg kellett tennie a körülmények tisztázása érdekében. Eszerint 1973-ban lopásért kapott fel­függesztett fogházbüntetést Burai József. Hat évre rá hiva­talos személy elleni erőszak bűntette miatt 8 hónap börtön­nel sújtották. Igaz, végül az iratokból kiderült, hogy ő való­jában senkinek sem ártott, csak együtt volt a rendőrökre táma­dókkal. Elképzelhető, hogy ez is befolyásolta későbbi életvb telét. Nevezetesen azt, hogy szinte állandóan a kocsmákat járta. Időközben 1983-ban még egyszer fegyintézetbe ke­rült, ezúttal súlyos testi sérté­sért. Az utóbbi négy esztendő­ben, már a férfi is munkanél­küli volt, hiszen az italozásból következő kötekedő termé­szete miatt nem igazán rajong­tak érte. Ezt követően egészen a tragikus haláláig - vallották mindazok a bíróságon, akik a környezetében voltak - foly- ton-folyvást csak részegeske- dett.- Elviselhetetlen volt az együttélés vele, csupa rettegés, izgalom éjjel-nappal - mon­dotta az asszony a büntetőta­nács elnökének újabb kérdé­sére. Azt is előadta a vádlott, hogy kénytelen volt az ura testvéréhez költözni a rendsze­resen előforduló zaklatások elől. Végül a múlt évben elin­dította a várópert is. Az eljárási procedúra után viszont - merőben meglepő módon - a feleség a három gyermekkel együtt idén május végén visszaköltözött a férjjel közös családi házba.-Mi vitte rá arra, hogy ha­zaköltözzön? - tette fel a telje­sen logikus kérdést a bíró.- Úton-útfélen szekírozott, fenyegetőzött, több alkalom­mal pedig bántalmazott is a nyílt utcán, fényes nappal. Nem akartam azt sem, hogy emiatt azok szenvedjenek, akik befogadtak bennünket - hang­zott a válasz. Az újabb égyüttlét eleinte nyugalmasnak bizonyult. Egé­szen június 17-ig, amikor az ismét erősen ittas apa a kiseb­bik fiát ragadta torkon, majd amikor a nagyobbik fiú közbe­avatkozott, őt csaknem meg­vágta egy sújtókéssel. (Ez a vágószerszám egyébként az erdészeknél használatos, bozótirtáshoz.) Szerencsére csak az ajtófélfában okozott kárt. Ekkor rendőrt is hívott a család, ám a férfit hamarosan hazaengedték... A június 25-i napon betelje­sült Burai József végzete. A nyolc nappal korábbi eset mi­att hőzöngött folyvást a ház ura, e vasárnapon már kora reggel alaposan beszittyózott. Egész álló nap kiabált, s halál­lal fenyegette mind a feleségét, mind pedig a gyermekeit. Alt is tudatta velük: esze ágában sincs a lakásból elköltözni, s hiába fordulnak rendőrséghez, bírósághoz, akkor is azt csinál, amit akar. Ahogy az asszony fogalma­zott, az akkor már elvált ura ingajáratban volt a kocsma és a ház között. Onnan tudták ezt, hogy mind agresszívebbé vált, minősíthetetlenül viselkedett. A vita délután hágott a tetőfo­kára, s ekkor - veszekedés közben - a ,nagyobbik fiú kü­lönösen éles hangon követelte az apjától, hagyja végre őket békén. A szobák előtti folyosón hangoskodtak, miközben a férfi vasvillát is tartott a kezé­ben. A vádlott édesanya azt adta elő tegnapi vallomásában, ö úgy vélte, hogy a volt férje gyermeke életére tör! Ezért felkapott a gáztűzhelyről egy kést, s azt az embere mellka­sába döfte. Burai a szúrás kö­vetkeztében a kórházba szállí­tás közben meghalt. A mentő­ket egyébként maga a vádlott és a kislánya értesítette. A tanácsvezető bíró mind Burainé, mind pedig a legna­gyobb gyermeke esetében éles ellentmondást vélt felfedezni a nyomozati, illetve a bírósági vallomások között. Ennek töb­bek között azért is tulajdonított nagy jelentőséget, hiszen nem mindegy, valóban fennállt-e annak veszélye, hogy a későbbi sértett megtámadja a saját fiát vasvillával, vagy sem. A vád­lott ragaszkodott a saját válto­zatához, míg a nagyfia nem tudta, mitévő legyen. A bíró­ságon ő is az édesanyjáéhoz hasonló mondókával állt elő, ám amikor szembesítették a tragédia napján tett rendőrségi vallomásával, egyszerűen nem volt hajlandó egyetlen szót sem kiejteni a száján.- Tessék nekem megmon­dani, mikor tetszett igazat mondani - kérdezte immár harmadszor is a tanácsvezető bíró -, aznap este a rendőrségi kihallgatás során, vagy most? A válasz ezúttal is, immár harmadszorra is elmaradt. Nem mellékes körülmény volt ez azért sem, mert a vád­indítvánnyal szemben a bíró­ság felvetette az emberölés alapesetének eshetőségét is. Az elmeorvos-szakértő bíró­sági meghallgatása során fenn­tartotta az írásban is benyújtott szakvéleményét, miszerint a vádlott primitív, kognitív sze­mélyiségzavarban szenvedő egyén, aki a cselekmény idején beszűkült tudati állapotban volt, részleges tudatzavarban, s ez közepes fokban korlátozta tette társadalomra veszélyes­ségének felismerésében. A vádhatóság képviselője elsőd­legesen arra volt kíváncsi, ez az állapot vajon kórosnak te- kinthető-e az asszony eseté­ben, vagy sem. A szakértő ra­gaszkodott a szakvéleményé­ben kifejtettekhez. Az orvosszakértő annyival gazdagította a tárgyaláson el­hangzottakat, hogy közölte: a kés a felső tüdőlebenyt érte, s az áldozat már gyakorlatilag akkor is kis túlélési eséllyel rendelkezett, mikorra a mentő a helyszínre érkezett. A körülmények mérlegelése szempontjából hasznos volt minden bizonnyal a bíróság számára annak az asszonynak a tanúvallomása is, aki a Bura- iékkal szemköztL házban la­kott. Ő a tanácsvezető bíró ér­deklődésére határozottan le­szögezte:-A sértett kifejezetten bru­tális ember volt, állandóan ül­dözte a családját, főleg akkor, amikor beszeszelt. Márpedig ez szinte mindennapos volt nála... A megidézettek meghallga­tását követően a vádlott kiren­delt védője indítványozta, hogy védencét vessék alá újabb el­meorvosi vizsgálatnak. Ehhez csatlakozott Burai Józsefné is. A büntetőeljárási szabályok értelmében ha a vádlott és vé­dője kéri, akkor a bíróság köte­les ezt a vizsgálatot elvégez­tetni. Épp ezért a megyei bíró­ság büntetőtanácsa, szakvéle­mény elkészítése végett, szak­értőként rendelte ki a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intéze­tének munkatársát. A szakvé­lemény megérkezéséig a tárgyalást elnapolta. Szalay Zoltán CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel CSAK nettó 39.900 forintért, amig a készlet tart. A WESTEL 900, a Westel Kft. a kijelölt FOTEX, az OFOTÉRT, és a KERAVILL üzleteiben, valamint az üzletkötőknél. Új WESTEL WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy Zs. u. 3. tel: 36/411-900 Ofotért: Gyöngyös, Fő tér 2 tel: 37/311-776 WESTEL 900 üzletkötő Melegh László tel: 30/303-881 eRICSS0«| SS íSlMl.l

Next

/
Oldalképek
Tartalom