Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

4. oldal Nyugdíjasok Fóruma 1995. december 7., csütörtök A Heves megyei testület - mint partner Köszönik a csomagot Az Egri Nyugdíjasház klubtag­jainak nevében özv. Beke Já­nosáé kérte, hogy tolmácsoljuk sorait. Az idősek hónapja al­kalmából kapott tartalmas ajándékcsomagért köszönetü- ket fejezik ki a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szoci­ális Irodája vezetőinek, a Csa­ládsegítő Intézetnek. Jólesett - mint írja a közösség nevében - az a figyelmesség is, amit az Egri Nyomda, a Csemege Ju­lius Meinl, a Jééé Diszkontáru­ház és a Mágnes Áruház részé­ről tapasztalhattak. Téli népszokások December 9-én, szombaton 18 órától műsoros estre kerül sor Gyöngyöstarjánban, a művelő­dési házban. Hagyományőrző együttesek elevenítik fel a téli népszokásokat. Szereplésre ér­keznek majd Terpesről, Rózsa- szentmártonból, Domoszlóról, Kisnánáról, Gyöngyösről és Egerből is. Verpeléti jubilánsok December 10-én. vasárnap csa­ládja körében ünnepli 50 éves házassági évfordulóját a verpe­léti Tóth Miklós és neje, Molnár Magdolna. A jubilánsokat há­rom lányuk és öt unokájuk kö­szönti. Allergikus pont... Ebben a költségvetési helyzet­ben nem várható, hogy többlet forintmilliárdokat lehessen csa­lád- és szociálpolitikára, a nők helyzetének javítására fordítani - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda sajtótájékoztatóján. A legallergikusabb pont a nyug­díj- és a szociális gondoskodást rendszer átalakítása. Díszoklevelet kaptak Az előadóművészetet kedvelők negyedik országos amatőr se­regszemléjének döntőjében si­kerrel léptek pódiumra a Me­gyei Művelődési Központ „Eletet az éveknek" klubja szó­listái. Kiváló előadásuk ered­ményeként díszoklevelet kapott Popovits Zoltánné (versmon­dás), Szepesi József (hangszer- játék), Suszter Istvánné (nép­mese-mondás), Tavaszy József (olasz énekek). Finanszírozási gond Minél később kerül sor a nyug­díjkorhatár tervezett emelésére, annál nehezebbé válik a nyug­díjak finanszírozása. Az utóbbi időben jelentősen növekedett a nyugdíjasok száma, és csökkent a dolgozók keresőképes ideje, illetve általuk a társadalombiz­tosításnak befizetett járulék összege - mondta el a Népjóléti Minisztérium illetékese. Novemberben alakult meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat Heves megyei testületé. Az országban elsőként létrehívott ilyen szervezet megválasztott tagjainak az alakuló ülésen Koczka József a Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója tájékoztató füzetet adott át. Ebben az igazgatóság munkáját összegzik, s jellemző mutatókkal is szolgálnak. Ez a gesztus kifejezte azt is, hogy partnerként számítanak a testü­let munkájára. Közösen képvi­selve a nyugdíjasok érdekeit. Ezúttal a tájékoztató füzet néhány ténymegállapítását kö­zöljük: A Heves Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság 1993. december 1-jén kezdte meg működését a gyöngyösi kiren­deltséggel. Az igazgatóság 1994. január 1-jétől önálló költ­ségvetési szerv. 1994 első fél évében még négy osztály működött, a nyug- díj-megállapító, a járulék­ellenőrzési, a penzugyi-szamvi- teli, valamint az igazgatási osz­tály. 1994 októberében meg­szervezésre került a nyugellá­tási és ellenőrzési főosztály, így az igazgatóság felépítése 1 fő­osztályból és 5 osztályból áll. A végleges szervezet 1995 áprili­sára alakult ki, ekkortól indult az önálló és tényleges munka­végzés. ' Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat 118 fő al­kalmazását engedélyezi. „Soha nem volt, és ma sincs haragosom” Bodnár Gyuri bácsit, a köz- tiszteletben álló feldebrői la­kost 75 éves kora ellenére gyakran lehet látni a község rendezvényein. így az évek óta működő férfikórus műsorá­ban, vagy az utóbbi években felelevenítésre került szüreti napokon, ahol fiatalos lendü­lettel látja el a kisbírói teen­dőket, hívja mulatságba a falu népét. Díjnyertes borait a köz­ségbe érkező idegenek is el­ismeréssel kóstolgatják. Pa­lackozott borain - melyet fiá­val együtt állítanak elő - az ál­tala tervezett családi címer látható. Hogy miként telnek a napjai?- A vasárnap, hacsak nincs nagyon fontos munka, a pihe­nésé - mondja -, hiszen ma is jókora földterületet művelünk feleségemmel. Irénnel 55 éve élünk boldog házasságban, sok jóban és rosszban volt már részünk. Nagyon jó asszony, dolgos, türelmes. A szoba - ahol leülünk be­szélgetni - kedves családi eseményeket megörökítő fényképekkel van tele. A kép­kereteket Gyuri bácsi faragta eperfából, s apró mintákkal dí­szítette. Sok időbe telhetett, amíg elkészült vele, s nagy tü­relem kellett hozzá.- Ez igaz - mondja -, de nagy örömem tellett benne. Előkerülnek elsárgult lapu füzetek versekkel, rajzokkal. Több tucat vers, mely a régi idők emlékeit idézi. Fiatal ko­rában a falu rendezvényein sa­ját verseit szavalta, s az Ifjú­ságunk című lapban több verse is napvilágot látott. Az­óta folyamatosan írogat, ma is gyakran előfordul, hogy úgy érzi, „írnia kell”. Vannak olyan események, történések, amelyek kiváltják belőle ezt az érzést. A rajzok színes ce­ruzával készített tájképek, életképek, utcarészletek, a fel­debrői műemlék templom több változatban. Valamennyi nagy gondossággal készült.- Érdemes lenne már eze­A feldebrői Bodnár György két a nyilvánosság elé tárni...- Csak a családomnak szok­tam megmutatni. Az unokáim mindig érdeklődnek, írtam-e valamit, amióta nem találkoz­tunk. A versírás, rajzolgatás és az Istenben való érős hitem mindig átsegített a bajokon. Bodnár György élettörténe­tét felelevenítve kiderül: sok­szor volt erre szüksége, hiszen nem volt éppen gondoktól mentes az élete. Ötéves volt, amikor édes­apja súlyos betegségben meg­halt. Miközben társai játszot­tak, ő a beteg apa mellett volt, gondoskodott róla, amíg a csa­lád a határban volt. Hat elemit járt ki, majd három ismétlőt, amikor már csak hetente egy­szer kellett iskolába mennie. Ez már kötetlenebb volt, s a diákoknak többet lehetett kér­dezni, ezt Gyuri bácsi nagyon szerette, mert őt sok minden érdekelte. Jó tanuló volt, sze­retett volna tovább tanulni, de sajnos nem lehetett, mert apja után volt négy kis hold föld, ezt kellett művelni. 1941-ben kivitték a frontra. A brjanszki erdőben szolgált, mint tiszti legény. Sokat éhez­tek, s amikor már végképp nem bírták, szánkóval elmen­tek élelmet keresni. A leégett falvakban a romok között si­került krumplit, darát, lisztet, sót, margarint találni. Ez men­tette meg őket az éhenhalástól, ebből sütött ő krumplilángost. Ám ez egy másik baj forrása lett. A fában, amit a tűzre tet­tek, robbanó lövedék volt, s amikor ez a tűzben felrobbant, a szemét súlyosan megsebesí­tette. Nem sokkal ezután vese­betegség miatt 8 hónapig kór­házban volt, majd „végelbo­csátást” kapott, s hazajött fele­ségéhez és fiához. Szigorúan diétáznia kellett, egy évig csak tejet és krumplit evett. Amikor ereje engedte, dolgozni kez­dett, amire igencsak szükség •volt, hiszen saját földjük mel­lett haszonbérért is dolgoztak, szinte látástól vakulásig. Ara­tás idején legtöbbször kinn aludtak a tarlón éjszaka. Az aratás végén a búza szárából koszorút fontak, s ezzel díszí­tették a táncházat, ahol a nagy munka után vidám mulatságot rendeztek.- Mindig nagyon sokat dol­goztam, de nem volt olyan időszak az életemben, amikor unatkoztam volna. A munka mellett mindig foglalkoztam olyasmivel is, ami szórakozta­tott, faragással, rajzolgatással.- Magát nem kényeztette az élet, mégis rengeteg energiá­val rendelkezik, és megőrizte bizakodó természetét. Hogyan lehetséges ez?- A szülők, nagyszülők, ta­nítók szigorúak voltak, fe­gyelmet, tiszteletet követeltek, s ezt nemcsak gyerekkorom­ban tartottam be, hanem egész életemben. Mindig tisztelet­ben tartom mások véleményét, nézetét, soha nem volt és ma sincs haragosom. Régen má- sabbak voltak az emberek, akinek volt is haragosa, a baj­ban elfeledkeztek erről, olyan­kor segítettek egymáson. Megedzett az élet, de a legne­hezebb időkben is bizakodó voltam, és szerencsére mindig jóra fordult a sorsom. Remé­lem, ezután is így lesz. V. Varga Éva A Lélek Sebei Mi a harmonikus élet titka? Oldal-összeállításunkban ezentúl rendszeresen foglalko­zunk a hozzánk érkezett, a nyugdíjassors érzelmi összete­vőit, gondjait, bajait taglaló jelzésekkel, levelekkel. Arra tö­rekszünk, hogy elemezzük ezeket, s olyan tanácsokat ad­junk, amelyeket nemcsak az érintettek kamatoztathatnak. Kérjük, hogy írásaikat a Hírlap címére továbbítsák (Eger, Barkóczy u. 7., vagy Pf. 23.), s tüntessék fel rajtuk a rovat­címet: A lélek sebei. M. Á.-né, Heves: Kedves Asszonyom! Jó érzéssel vettem hosszú, de lélekemelő levelét. Nem azért, mert írásaim hangvéte­lét dicsérte, hanem amiatt, mert saját sorsának felvillan­tásával másoknak kínál kama­toztatható tanácsokat. Őszintesége lebilincselő. Elmondja, hogy hajdani pár- választása katasztrofális kö­vetkezményekkel járt. Férje ugyanis nap mint nap pokollá teszi az életét. Iszik, kimara- dozik, otthon pedig durva, nyers, olykor az ütlegeléstől sem riad vissza. E bánásmód, e légkör szenvedő alanya nemcsak Ön, hanem családja is, hiszen ez a torz atmoszféra a gyerekek közérzetét is bor­zolja, rombolja, s nem kis mértékben befolyásolja majd jövőjük alakulását. Ura azon­ban rá sem hederít minderre. Esze ágában sincs változtatni már-már elviselhetetlen ma­gatartásán. Példamutató az a heroiz- mus, ahogy mindezt tolerálja. Az különösképp vonzó, hogy nem busong, hanem keresi, kutatja, s meg is leli azok tár­saságát. akik valamiféle men­tőövet kínálnak. Bizonygatja - s erre érdemes felfigyelni a hasonló sorsúak- nak, ugyanis meglehetősen sokan vannak -, hogy az ef­féle kísérletek soha nem feles­legesek, s kellő kitartás után sikerrel járnak. Olyannyira, hogy értelmessé formálják egyébként reménytelennek tűnő hétköznapjait. Hangsú­lyozza: a másoknak sugárzott szeretet többszörösen vissza­térül. Nem elégszik meg ennek kijelentésével, hanem meg is magyarázza. Az egészben ez a megrendítően szép, hiszen saját élményeivel hitelesíti mindezt, arra buzdítva ver­gődő társait, hogy ne adják fel, hogy nincs olyan kátyú, amelyből ne lehetne kibotor­kálni. Hozzáteszi - s ez töké­letesen igaz -: az ember nem marad magára, ha megleli a kapcsolatot - ez könnyen el­érhető — Teremtőjével, akire bármikor, bármilyen helyzet­ben számíthat. Ha a tőle ér­kező jelzésekre koncentrál, akkor olyan Ariadne-fonalra lel, amely kivezeti a legbo­nyolultabb, a legáttekinthetet- lenebbnek tűnő labirintusból is. Ezt tapasztalataimmal én is megerősíthetem, annál is in­kább, mert majd fél évszá­zadnyi vívódás, tagadás után jutottam el eddig. Olyan medicina ez, amely egyetlen fillérbe se kerül, s mindenki megszerezheti. Megnyugvására, messze tűnt harmóniájának újbóli megnyerésére. Pécsi István Válasz Herédre Munkaviszonyban töltött évtizedek ellenére is kétségek között gyötrődő herédi asszony kereste meg levelével szerkesztőségünket. A részletezett problémájával megkerestük a Heves Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóságot ahol azzal érdemben foglalkoztak. Ennyit tehettünk Önért. Ha sorsa azonnal nem is fordul jobbra a hivatal körültekintő, minden részletre kiterjedő válaszától, azért a benne foglalt ajánla­tot kérjük, fontolja meg. „Előnyugdíjra való jogosultsága nem állapítható meg. A munka­nélküli-járadékfolyósítása megszűnését követő egy éven belül nem töltötte be az 52. életévét. E tekintetben méltányosság gyakorlá­sára lehetőség nincs. A levélben írt keresőképtelenség, illetve táppénzsegélyezés miatt a munkanélküli-járadék megállapításáról szóló határozatot módo­sítani nem lehet. Gyöngyösi kirendeltségünk nyugdíj-megállapító osztályán eset­leges állapotrosszabbodás címén újbóli kérelmet terjeszthet elő. Rokkantság esetén nyugdíjra, 50 százalékos munkaképesség-válto­zás megléte átmeneti járadékra jogosíthatja.” A Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nevében Bodo- lainé Szabó Magdolna főosztályvezető válaszsorait az Ön nevében is köszönjük. KONZUMBANK BÁSTYA BETÉTJEGY Biztos alapon magas haszon már a 9. hónap után 35% éves kamatot fizet A Bástya betétjegy rugalmas konstrukció. Már az első hónapban évi 21% kamatot fizet, s ez a kilencedik hónap után éves 35%-ra emelkedik. így érheti el Ön a 280/írOS éves átlagkamatot. Kamatvesztés nélkül bármikor visszaváltható. KONZUMBANK Közeli fiókjaink: Eger, Dobó tér 3., Gyöngyös, Szt. Bertalan u. 2. Eljegyzés a szegénységgel? Nem. Jelenünk pénzközpontú világában ők a gazdagok, az egykori prepák Egerből, akik megismerték a korán szenve­dőt, és eljegyezték magukat a szegénységgel, hogy szellemi kincsekkel gazdagítsák a jövőt megőrző nemzedéket. Ebben a szellemben találko­zik az Öregdiákok Baráti Köre Egerben, de a novemberi össze­jövetel most a számadás és a jövő tervek napja volt. Két éve alakult ez a szerény­nek induló társaság, és ma már 274 tagot számlál Egertől! Bu­dapestig, és a határokon túl is. Uracs lst\án elnök és Kovács Sándor titkár beszámolóiból tudjuk meg, hogy a kitűzött rendezvényeket siker koro­názta, és a millecentenárium országos terveibe is bekapcso­lódnak. Nem kevesebbre vál­lalkoztak, mint a Szent István- szobor felállítása Egerben, ami jelentős pénzbe kerül, de kon­cert és más rendezvények bevé­teléből remélik a pénzalap elő­teremtését. Ha nem sikerülne, akkor is csodálni való ez a tö­retlen akarat és lankadatlan hév. amely 70-80 éves öregdi­ákokat a tenni akarás mezejére csalogat. Valamennyi hozzászólót az ügyszeretet jellemezte, sugár­zott belőlük, amit a régi tanító­képző szikrája lobbantott lel­kűkben, mintha ma is a padok­ban ülnének, és tanáruk szá- monkérő tekintetét figyelnék. Mintha ma is tartoznának va­lamivel a hazának. Ilyennek nevelődtek, és ilyennek marad­nak. Nem tudnak megváltozni, ez a konzervativizmus jel­lemmé formálódott bennük. Bán Tibor (Budapest) ötlete, hogy a Szent István-szobor költségeit fedezné egy nagy­szabású koncert jövedelme és az ehhez kapcsolódó rendezvé­nyek bevétele. Fiatalokat is megpróbáltató vállalkozásnak számít, de ők reménykednek, mert kapcsolatai révén felkér ismert nemzetközi hírű művé­szeket, akik biztosítják a kon­cert sikerét. Dobó Zoltán (Eger) java­solja, hogy kevés útiköltséggel is elutazhatnak a jövő évben Ópusztaszerre, megtekinteni a kiállításegyüttest, ami felejthe­tetlen élményt jelenthetne. Bóta László (Eger) jótékony- sági bál jövedelmében képzeli el álmaik megvalósulását. Sütő János (Hatvan) a prepa­napi ünnepséget vidám diáktör­ténetek felidézésével szeretné vonzóbbá tenni. Sorsdöntőbb gondolata is van, összefoglalni 12 pontban az ifjúság nevelésé­nek elvi követelményét memo­randum formájában, és ugyan­így a pedagógusok helyzetének a javítását is. Az ötletek sokasága bizo­nyítja a ma is gondolkodva élő idős pedagógusok fiatalos lel­kiségét - az öreg prepák nem akarnak öregedni lélekben -, mert tenni szeretnének valamit azért, ahonnan vétettek. Gál Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom