Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-04 / 284. szám

1995. december 4., hétfő Gazdasági Tükör 9. oldal A pénztárak • •• jovoje Az Önkéntes Kölcsönös Biz­tosító Pénztárak Felügyeleté­nek előrejelzése szerint 1999- ig csaknem ötvenszeresére nő a pénztárak vagyona, hússzorosára bővül taglét­számuk. Ez azt jelenti, hogy az 1995 végére prognoszti­zált 5 milliárd forintos va­gyon az ezredfordulóig 238,4 milliárd forintra duzzad, a 150 ezres taglétszám pedig már 3 millió lesz 1999-ben. A pénztárak átlagos tag­díja is növekvő tendenciát mutat: öt év alatt 3300 fo­rintra emelkedik az idei 1890 forintról. Radnai György, a felügye­let elnöke szerint az is a nö­vekedés feltétele, hogy a la­kosság minél szélesebb kör­ben szerezzen tudomást a pénztárak nyújtotta lehetősé­gekről. Az ismertetőmunká­hoz a felügyelet is szeretne hozzájárulni. November végéig össze­sen 184 pénztár alakult az or­szágban. Ebből 164 nyugdíj-, 13 egészség- és 6 önsegé­lyező pénztár. Tevékenységi engedéllyel 128 pénztár ren­delkezik. Ahhoz, hogy minél több területi, ágazati, szak­mai és munkahelyi pénztár alakulhasson, a lakossági tá­jékoztatás mellett a pénztár- törvény módosítása is szük­séges. A törvényben ugyanis több olyan belső ellentmon­dás van, amely hosszadal­massá teszi az engedélyezési eljárást, bizonyos esetekben gátolja a nagyobb munkálta­tói nyugdíj-hozzájárulást, és csorbítja a pénztárak önkor­mányzatiságát. A törvénymódosítás ki­dolgozása megkezdődött. Az adósság szálljon a kincstárra A MOSZ nem örül a kormány aszálycsomagjának Megdöbbentő a kormány érzéketlensége az aszálykárt szenve­dett termelők iránt - mutat rá a mezőgazdasági termelők szö­vetségének képviselője. Azt követően, hogy a Pénzügyminiszté­rium megtorpedózta a földművelésügyi tárca készpénzes kár­térítési javaslatát, nyilvánvalóvá vált, hogy csak rendkívül sze­rény mértékű és a kárvallott termelőknek csupán kis részét érintő ellentételezéséről van szó. Uhercsák András, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa lapunk­nak elmondta: az elemi kárt szenvedett termelők számára az lett volna a valódi segítség, ha készpénz formájában jut­nak az 5,2 milliárd forint ér­tékű aszálysegélyhez. A kormány félrevezette az­zal a termelőket, hogy nem tartotta meg az aszálykárok rendezésének október végére ígért határidejét. Ez arra „ösz­tönözte” a termelőket, hogy átütemezzék hiteleiket. A bankok viszont úgy érté­kelték a kormányintézkedés halogatását, hogy a kárenyhí­tés bizonytalan, és ezért nem hosszabbították meg a terme­lői hiteleket. Helyette a jövő évi termelés megalapozásá­hoz adtak új kölcsönöket a hi­telképes gazdálkodóknak. A kormány megkésett intézke­dése - az adósság visszafize­tésének meghosszabbítása - viszont nem vonatkozik ezekre az újonnan felvett hite­lekre. A MOSZ főtanácsosa sze­rint az aszálykárok enyhítése végett hozott rendelkezések - az állammal szembeni kötele­zettségek elengedése, az ál­lami garancia meghosszabbí­tása, a megemelt kamattámo­gatás - csupán a termelők egy részét érintik. A hitelképtelen termelőkön - a gazdálkodók­nak mintegy felén - nem se­gít­Félő, hogy a károsultak számára nem marad más kiút, mint hogy állatállományukat, tenyészállataikat vágóhídra vigyék. Mert így tudnak a legkönnyebben pénzhez jutni. Ez viszont azt jelenti, hogy ablakon kidobott pénz lesz az a támogatás, amelyet eddig az állatállomány fejlesztéséhez nyújtott az állam a termelők­nek - mondja Uhercsák. A MOSZ nem titkolja: végső megoldásként felvető­dött a szövetségben, hogy a bajba jutott szövetkezetek, gazdasági társaságok más szervezetté alakulva, maguk mögött," azaz a kincstárra hagyják adósságaikat. Az aszálykárok rendezésé­nek ismeretében a termelők érdek-képviseleti szervezete bánja, hogy nem támogatta aratás idején a megyei szer­vezetek demonstrációra irá­nyuló kezdeményezéseit. De akkor még úgy látszott - véli önkritikusan Uhercsák -, hogy a korábbi évektől elté­rően az idén nagyobb lesz az esély a bajok tisztességes or­voslására. (újvári) Az 1995. évi elemi károk nagyságáról (Tényleges kár, ezer forintban) Megye Tavaszi fagykár Jégkár Aszálykár Ár- és belvízkár Összesen Baranya 456 119 428 308 892 78 769 507 545 Bács-kiskun 505 707 86 218 541 391 960 1 134 276 Békés 21 000 137 500 900 300­1 058 800 Borsod-A.-Z.­17 135 150 808 22 731 190 674 Budapest­­­­Csongrád­1 050 000­1 050 000 Fejér­69 156 14 905­84 061 Győr-M.-S.­26 878 175 961 95 877 298 716 Hajdú-Bihar­­791 007- - .. 791 007 Heves 92 356 41 923 95 031­229 310 Jász-N.-Sz. 5 200 48 406 1 745 432­1 799 038 Komárom-E. 125 2 160 91 635 190 94 110 Nógrád 5 539 46 824 101 873 69 676 223 912 Pest 771 482 209 475 403 204 905 1 385 066 Somogy­65 479 58 647 ■ ­124126 Szabolcs­122 169­457 677 579 846 Tolna­201 494­­201 494 Vas­10 090 272 240 4417 286 747 Veszprém­715 258 835 8 363 267 913 Zala­7 654­133 497 141 151 Összesen 1 524 034 1 090 535 7 417 838 415 385 10 447 792 Forrás: Magyar Agrárkamara .< Határidők cégvezetőknek December 5.- Tejtámogatás igénylése;- a jogi személy felelősségválla­lásával működő gmk-k tb-járulé- kának befizetése a felelősséget vállalóhoz. December 7.- A tagi kölcsön igénybevételé­hez nyújtott kamattámogatást igénylő mezőgazdasági szövet­kezet eddig köteles tájékoztatni a megyei (fővárosi) földművelés- ügyi hivatalt a tagi kölcsönök összegéről. December 10.- Tb-járulékok befizetése, össze­sítő elszámolás megküldése, a bejelentési kötelezettségek telje­sítése;-erdészeti elszámolás az erdő­felügyelőség részére;- a társasági adó előlegének befi­zetése. Nyugtaadás A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet értelmében 1996. január 1-jétől az általános áruházak (kisáruhá- zak), az élelmiszert, élvezeti cik­ket (alkoholtartalmú italt csak pa­lackozva), dohányipari, ruházati terméket, ruházati és lakástextí­liát, vegyes iparcikket, vasárut, műszaki árut, bútort, kultúrcikket- az üzemanyagtöltő állomás ki­vételével - vegyi árut árusító üz­letek, a cukrászdák, az ügynöki és az információs irodák, a köl­csönzők, a szállodák, valamint a gyógyszertárak nyugtaadási köte­lezettségüket kizárólag pénztár­géppel teljesíthetik. Az említett gazdálkodók a pénztárgép leszál­lításáig, de legkésőbb 1996. már­cius 31 -éig kézzel írt nyugtát ad­hatnak, feltéve, hogy a pénztár­gépet - forgalmazó által igazol­tan - 1996. január 1 -je előtt meg­rendelték, de a megrendelést a kereskedő nem teljesítette. 1996. július 1-jétől kell pénztárgéppel nyugtát adni az, üzemanyagtöltő állomásoknál, míg a rendelet mellékletében szereplő, de az előbbi felsorolásban nem említett üzleteket, így valamennyi sze­mélytaxist, iparcikk-kereskedést, italüzletet és élelmiszer-kereske­dést, továbbá a melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletkörbe és az egyéb vendéglátói üzletek körébe sorolt üzleteket ez a kötelezettség 1997. január 1-jétől terheli. Nem kötelesek pénztárgépet alkalmazni azok a gazdálkodók, akik automatákat (kezelő' sze­mélyzet nélküli berendezéseket) üzemeltetnek, illetve akiknek a nyugtaadás alól - az áfatörvény értelmében - az adóhivatal fel­mentést adott. Az 1990. január 1 - jétől már használatban lévő, de a rendelet előírásainál alacsonyabb műszaki színvonalú pénztárgé­pekkel 1996. március 31-éig azok a központi elszámolás alá vont bolti, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek dol­gozhatnak, amelyek nem önálló adóalanyok, az üzletet készpénz­zel vagy áruval központilag szá­moltatják el és az elszámolás bi­zonylatait a számviteli előírások szerint kezelik és megőrzik. A pénztárgépekre és taxaméte­rekre vonatkozó korábbi forgal­mazási engedélyek mindaddig érvényesek, amíg a forgalmazó a készülék típusának, működtetési programjának megváltoztatását nem kéri, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartása miatt az APEH elnöke az engedélyt vissza nem vonja. ' A nyomtatványforgalmazók (alforgalmazók) kötelesek tevé­kenységüket az adóhatóságnak bejelenteni és az általuk értékesí­tett nyomtatványokat a kibocsá­tott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani, valamint - vevőnkénti összesí­tésben - az értékesített nyomtat­ványok (számlatömbök, nyugta­tömbök) megnevezését, sorszá­mát, a vevő nevét és címét (szék­helyét, telephelyét) és adóigazga­tási azonosító számát az adóható­sággal közölni. A nyomtatvány­forgalmazók 1996 második ne­gyedévétől a negyedévet követő hónap 20-áig kötelesek bejelen­teni az említett adatokat az adó­hatóságnak. Magyarország lakosságá­nak jelenlegi egészségügyi­állapot mutatóit látva még a laikus is elborzad, az illetékes szakemberek pedig egyenesen az utolsó pillanatról beszélnek. Nem csoda hát, ha egyre kevesebb, magát egészségesnek érző, kiegyensúlyozott emberrel találkozunk. De az egészség nem csak a szervezeten belüli problé­mamentes összhangot jelenti, hanem a szervezet és a természeti-társadalmi környezet közötti dina­mikus egyensúlyt is. Egyetlen szalmaszálba ka­paszkodhatunk: az egész­ség, és így a megromlott egészség sem egy statikus állapot, hanem egy állandó mozgásban, változásban lévő folyamat. Mint ilyen tehát, mindig rejt magában újabb változási lehetőségeket. A szakem­berek mind egyetértenek abban, hogy a kiútat egy - minden honfitársunkra kiterjedő - hosszú távú, átgondolt és áldozatkész szemlélet- és életmód for­máló program mutathatná meg, amely mögé nem csak a politika, az egészség- és oktatásügy sorakozhatna fel, hanem olyan elhivatott cégek is, amelyek haj­landóak és képesek tenni valamit a mindannyiunk számára létfontosságú cél elérése érdekében. Ennek szellemében a Pharmavit az egészségmegőrzést és az ezzel kapcsolatos tudatfor­Értékeljük fel az egészséget A Pharmavit Rt. gyer­mekeink számára nem csak célcsoport-orientált termékcsomagokat dolgoz ki, úgy mint a Junior vita- minkészítmények, rágótabletták, hanem komplex programokat is, málást, mint két kulcsfo­gaimat tartja hosszú távon szem előtt. Mindkét elem hosszútávon kecsegtet eredménnyel, ezért kiemelt célközönsége egyben re­ménysége: az ifjúság, a gyerektársadalom. Az áldozatvállaló, az egészségmegőrzést nép­szerűsítő tevékenység nyomán a jövő nemzedéke már képes lesz felismerni saját érdekeit, és bir­tokában leáz annak a tudásnak, ami alapján kezelni tudja az egészségét fenyegető kockázati ténye­zőket. Nem utolsó sorban pedig továbbadja a pozitív tapasztalatait az új generá­ciónak. Annak a nemze­déknek, amelynek végre természetes életformájává válik majd az egészséges, produktív munka és az aktív pihenés, akinek lét- szükséglete lesz a rend­szeres testmozgás, és képes lesz egészsége szin- tentartására. Szép jövő! A veresegyházi gyár erőfeszítései rendre ebben a szellemben történnek. amelyek közül a legismer­tebb a tavaly elindított Élet­revaló mozgalom. Ez a hagyományteremtő tevékenység az általános iskolásokat célozza meg, játékos vetélkedő for­mában nyújt ismereteket a fiataloknak az egészséges életmód minél több területén. Tanácsokat ad problémáik megoldásához, életmód mintát nyújt, és tekintélyt teremt a talprae­sett. szellemileg-testileg egészséges, aktív gyerekek számára. A minta világos: olyan felnőtteket sze­retnének faragni a mai gyerekekből, akik meg­állják helyüket az életben, harmóniában élnek környezetükkel, kellő problémamegoldó kész­séggel rendelkeznek, és nem utolsó sorban eligazodnak a közügyek útvesztőiben éppúgy, mint emberi kapcsolataikban. Az Életrevaló verseny első évének sikere után a cég érthető bizakodással tekint a program folytatása elé. Emellett a Pharmavit továbbra is rendszeresen támogat számos iskolai egészségnevelési prog­ramot és tábort vita­minkészítményeivel, és a magyar élsport olyan csil­lagainak szponzorálásán kívül, mint Eger szegi Krisztina, a veresegyházi gyógyszergyár komoly erőfeszítéseket tesz az olyan tömegsport ren­dezvények előmozdítására, ahol mindenkinek alkalma nyílik a mozgásra - ilyen a Pharmavit Olimpiai Otpró- ba. Hasonlóan fontos elkötelezettség az Országos Dohányfüstmentes Egye­sületben való tagság. Bizonyára mindenki előtt ismert a hazai amatőrsport legjelesebb rendezvény- sorozata, a Pharmavit Olimpiai Ötpróba, benne a Budapest marathonnal és a hagyományos Balaton- átúszással. A Pharmavit örömmel mondhatja magát az Ötpróba egyik főtámo­gatójának. Említést érdemel továbbá az a prog­ram, amely keretében a Pharmavit három hónapig biztosította az összes újpalotai óvodás vitamin- szükségletét, az óvodáknak ajándékozott pezsgőtablet­tái révén. Az, hogy a Pharmavit az egészség- nevelésben a gyermekeket tekinti kiemelt közön­ségének, nem jelenti azt, hogy elhanyagolja a felnőtt lakosságot. A cég gyógy­szeradományokat juttat a rászorulóknak. Nem is kis összegben - az idei évben 130 magyarországi kórház részesedik ilyen támo­gatásban, összesen 23 mil­lió forint erejéig, továbbá közel 10 millió forint értékű támogatást kapnak a rászoruló idős és nagy- családos emberek, de feltétlenül jut gyógyszer­adomány a Vörös- keresztnek és a Máltai Szeretetszolgálatnak is. És hogy egy olyan kiad­ványról is szóljunk, amely ha idejében kelti fel az olvasó figyelmét, minden gyógyszernél hasznosább - a Pharmavit támogatta Dr. Czeizel Endrének a rák megelőzéséről írt ismeret­terjesztő füzetének megje­lentetését. Elöregedő és betegségek által mindin­kább gyötört társadal­munkban az egészségügyi szemléletváltozás elenged­hetetlenül fontos, a maga részéről tehát a Pharmavit erőteljesen támogatja ezt a folyamatot, mert bízik abban, hogy az egészség felértékelésével mindany- nyian jobb életminőségre teszünk szert. Pharmavit Rt. Veresegyház ELETRE VALÓ V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom