Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-28 / 303. szám

1995. december 28., csütörtök Megyei Körkép Tollvégen Zsebpénz-szerzők Rég tervezem, hogy a jeligés álláshirdetések hátteréről riportot írjak. Még inkább kíváncsi vagyok azokra, akik „Válaszboríté­kért tájékoztatom” jeligével propagálják pénzszerző ajánlatai­kat. Aztán mégis valami visszarettent az oknyomozástól. Hátha akad egy-két tisztességes ajánlat is a jelzettek között, akkor meg miért rántanám le a leplet a pitiáner ügyeskedőkről. No, azért az ötlet nincs még sutba dobva, gyűjtöm az anyagot. Isme­rőseim nem mulasztják el feltálalni nekem az újabb és újabb csemegéket. íme, egy garantáltan megtörtént eset: az egyik me­gyeszékhely középiskolásai, jól kereső szülők csemetéi elhatá­rozták, hogy megalapozzák jövőjüket. Noha a papák, mamák sose tagadtak meg tőlük semmi jót, ők zsebpénzre vágytak, így hát vállalkoztak. Feladtak egy hirdetést a megyei lapban, köny- nyű, otthon végezhető munkát ajánlva. Sejtetni engedték, hogy jól kereshet vele bárki, ha ennyi és ennyi beugrót fizet. Ezután kimentek a település akkor még virágzó lengyelpia­cára, s felvásároltak egy csomó gyenge minőségű kazettát. A hanghordozókat aztán elemeire szedték. Ez volt, amit a hirde­tésre beugró vállalkozóknak „össze kellett szerelniük”. Jöttek is a levelek csőstül. Munkanélküliek, kispénzű nyugdí­jasok adták fel a megadott postafiókszámra összegyűjtött kis forintjaikat, a beugró összegét, és a megcímzett válaszboríté­kot. Hamarosan meg is kaptak néhány szétszedett kazettát, azt összerakták, majd visszaküldték. Gondolom, kitalálták már: a sok száz jelentkező közül egy sem felelt meg a bedolgozásra, ám a beugrójukat sem kapták vissza. A gimnazisták elég jól megéltek az így szerzett zseb­pénzből, futotta estélyi ruhára, lemezre, kazettára (most már igazira), mígnem megérkezett a rendőrségre az első feljelentés ismeretlen tettesek ellen. Az ügy további részletei talán nem is érdekesek, hiszen a szü­lők most sem hagyják majd cserben nebulóikat, akik ha felnő­nek, bizonyára újra vállalkoznak. Jámbor Ildikó Experimentális trió Egerben Szakcsi, Jinda, Babos Az egyáltalán nem véletlen, hogy olyan tömeg gyűlt össze ezúttal az egri Ifjúsági Ház nagyterme előtt. Pedig kará­csony előtt volt, pedig dzsessz- koncert... Szakcsi Lakatos é Béla, George Jinda és Babos Gyula... Ahogy a szupertrió utóbbi tagja önironikusan felkonferálta: a „nagyon tehetséges kezdő” ze­nészek játszottak. Nem is ját­szottak, beszélgettek egymás­sal, meg velünk, az ámulatba ejtett közönséggel, csak éppen nem szavakban, hanem a zene, a hangszerek segítségével. Túl sok bennünk a feszültség és túl kevés az öröm, ezért az­tán igazi ajándék volt ez az este. A széksorokban megfáradt értelmiségiek, a világra nyitott szemű fiatalok. Szakcsi és Babos úgy lett vi­lághírű, hogy itthon maradtak. No, az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy időről időre ki kellett menniük, olyan lehetőségekhez jutni, ami itthon nincs meg, stúdiókban, hangszerekben, menedzsmentben. Jinda elment itthonról, mert felismerte: ah­hoz, hogy ő ütősként eljusson a szakma csúcsára, legalább Amerika kell. Emlékszem az első hazai koncertjére a kilencvenes évek elején Budapesten, a Petőfi Csarnokban, amikor együttesé­vel meghódította a hazai publi­kumot. Az első sorban ültek a szülei, és Jinda Gyuri lehen­gerlő volt hajlékony dobjaival, különleges mütyürjeivel. Mert hiába a világhír, önmaga csak otthon lehet az ember. Ezen az egri estén úgyneve­zett experimentális zenét ját­szottak, kiválóan. (jámbor) Január 1-jétől immár Hevesen is Drágábban buszoznak A Mátra Volán Rt. kérésére a hevesi városi önkormányzat döntött a január 1-jétől érvé­nyes helyi járati díjakról: a vo­natjegyek árát 46, az egyvona­las havi bérletjegyét 860, a hó­nap második felére érvényes bérletek árát pedig 538 forint­ban határozta meg. A tanuló és nyugdíjas bérletjegyek ára az új év kezdetétől 258forint. Az idei 490 ezer forintos ön- kormányzati támogatás jövőre csaknem 750 ezer forintra nő. Rendíthetetlen civil kurázsi (Folytatás az l. oldalról)- Sajnos, az idén erősen beszű­kültek a lehetőségeink. A papír- , a nyomda-, valamint a terjesz­tési árak emelkedése miatt arra kényszerültünk, hogy meghatá­rozatlan időre szüneteltessük lapunk kiadását. Természetesen minden követ megmozgatunk, hogy a szükséges pénzt előte­remtsük, de ez a mai világban bizony nem könnyű. További nehézséget okozott, hogy hosz- szú ideig nem volt irodánk. Hol magánlakásokban, hol a cukor­gyári művelődési házban jöt­tünk össze. Nem csoda, ha az elmúlt évek viszontagságai nem múltak el nyomtalanul egyesületünkben.- Gyöngyösön a nyár elején döntöttek a kulturális pályáza­tokról - tájékoztatta lapunkat Patkós Magdolna közművelő­dési menedzser. - Az idei keret másfél millió forint, ami csak­nem egymillióval kevesebb a tavalyinál. A rendkívüli érdek­lődésre jellemző, hogy leg­utóbb több mint száz pályázatot értékelt a kulturális bizottság. Ennek ellenére kevés a város életében meghatározó szerepet vivő civil szerveződés. Ezek egyike, a mátrafüredi Bene Egylet évek óta állandó programokkal hívja fel magára a figyelmet. A Benei búcsú el­nevezésű rendezvényük tavaly bekerült a Hevesi Mozaik mű­sorfüzetbe is. Ugyancsak rendszeres prog­ramkínálattal jelentkezik Gyöngyösön a Múzeumbaráti Kör. A Mátra Múzeum kebelén belül működő egyesület hely- történeti kiadványokat ad ki és előadásokat szervez e témakör­ben. Horváth László, az immár huszonöt éves egyesület elnöke elmondta, hogy anyagilag ugyan nem függetlenek a Mátra Múzeumtól, de önálló jogi személyként működnek. Az éves tagdíj jelképes, mindössze száz forint. Eddig átlagosan százezer forintos költségveté­sük volt, aminek túlnyomó ré­szét pályázat útján szerezték, s szeretnék, ha ezt a rendszert a jövőben is fenn tudnák tartani. Eger megyei jogú város költ­ségvetése lehetővé teszi, hogy idén hárommillió forinttal tá­mogassák a civil szervezeteket - tudtuk meg Agyagási Dezső­től, a polgármesteri hivatal munkatársától. A keretből évente két alkalommal - ta­vasszal és ősszel - pályázat út­ján részesülhetnek az egyesüle­tek. A szakbizottság a város kulturális koncepciójának meg­felelően igyekszik támogatni minden, értéket felmutató cso­portot, szerveződést. Ezek közül a legjelentősebbe­ket mint például a Gajdos Kulturális Egyesületet vagy az Egri Szimfonikusokat - kiemel­ten kezelik. Erre és egyéb kul­turális célra további hétmillió forintot különített el a város. A pályázatok száma az el­múlt években itt is száz körül alakult, ami elkerülhetetlenné teszi, hogy egyesek támogatás nélkül maradjanak. Az önkor­mányzat azonban jó szándéka ellenére sem tud minden igényt kielégíteni. A város által nyújtott pénz jelentős segítség, de önmagá­ban még nem elegendő az egyesületek fenntartásához, működésük biztosításához. Az, hogy mégis ilyen nagy szám­ban jelen vannak kulturális éle­tünkben, bizonyítja életképes­ségüket. Nagy Gyula Borszentelés az Egri Bazilikában A Székeskáptalan tagja lett az új püspök Az ezeréves Egri Egyházme­gye védőszentjére, Szent Já­nos evangélistára emlékez­tek tegnap délelőtt a megye- székhelyen, a Bazilikában. Az ünnepi szentmisén ott voltak az egri önkormányzat tagjai, élükön dr. Ringel- hann György polgármester­rel, továbbá a hegyközség vezetői és gazdái, valamint az Egri Borrend tagjai is. A szentmisét dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrálta, amelyben közre­működtek a Székeskáptalan tagjai. Czakó István kanonok felolvasta az érsek levelét, amely tudatta, hogy dr. Márk Gyula püspököt kanonokká nevezte ki, s ezzel a Székes­káptalan tagja lett. Szentbeszédében dr. Sere­gély István megemlékezett Szent Jánosról, az Egri Egy­házmegye védőszentjéről és pártfogójáról. Kiemelte, hogy száz évet élt, miközben sok legenda vette körül. Emlékez­tetett: Szent János részese volt a Szentírás szerzői közösségé­nek. Megalkotta a IV. evangé­lium három levelét és a Jele­nések Könyvét. Életműve pél­daértékű, ugyanakkor parancs és tanács a keresztényeknek. Rámutatott: az egri székes- egyház kupolájának festmé­nyei a Jelenések Könyvének részleteit mutatják be Takács István művész alkotása nyo­mán, mintegy emlékeztetve a nagy evangélistára. Emellett Szent János jelképe, a sas is látható a Bazilikában. A szentmise után a főoltár előtti asztalon helyezték el az egri termelők palackokba töl­tött borait, az Egri Borrend tagjai is az asztalra tették jel­képes hordójukat. Kovács Endre püspök ünnepi beszé­dében hangsúlyozta: évszáza­dos hagyományt keltenek életre a borszenteléssel, amellyel az egri gazdák szín­vonalas termelői munkáját is­merik el, Isten áldását kérve. Végül megáldotta a nedűket. Az Istentiszteletet követően az egri termelők az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola aulájában borkóstolóra invitál­ták a polgárokat. Eger önkor­mányzata pedig a Kispréposti palotában adott fogadást az egyházi vezetőknek. (m. k.) Kovács Endre püspök megszentelte a borokat FOTÓ: PERL MÁRTON A lakóhelyről - a kőkorszaktól napjainkig... Rátkai István: Füzesabony településtörténete Egy frissen megjelent könyv margójára Hiánypótló könyv Rátkai István frissen megjelent tanul­mánykötete. Ez így persze túl egyszerűen hangzik ahhoz ké­pest, amit tartalmában ez a kiadvány - Füzesabony település- története - hordoz 130 oldalon át. Több évtizedes várakozás és kétévi vajúdás után a minap - hangulatos műsor kíséretében - bemutatták az író-történész munkáját a városi könyvtár­ban. Rátkai István műve nemcsak értékes gyűjtemény, de érde­kes olvasmány is. Tollának nyomán feltárul előttünk Fü­zesabony - néha igen aprólé­kos - története a kőkorszaktól majdnem napjainkig terjedően. A szerző elénk siet már a bevezető mondatokban, és a szakma becsületével átitatva szól az olvasóhoz: „...nehogy Füzesabony történetének vélje tanulmányomat - annál is in­kább, mert a város történetét eddig nem írták meg"'. Lehet, hogy számos „rész- tanulmányt” kellene publikálni még a különböző témákban, hogy teljes értékű legyen a megkülönböztetett figyelem­mel kísért vidék története, én mindenesetre rendkívül érzé­kenynek és aprólékosnak érez­tem Rátkai István munkáját, amelynek egyetlen szépséghi­bája: csak 250 példányban je­lent meg. Remélhető hiányát mindenekelőtt az egyre erő­södő regionális oktatás érzi majd meg, hiszen e tanul­mánykötet akár tankönyvvé is válhatna, melynek segítségével a helybéli diákság elemezgetné közvetlen környezetét. Az izgalmas olvasmány i. e. 5000-3200-nál indul, amikor is Füzesabony környékén az első emberi települések nyo­mait megtalálták. Alkalmunk nyílik a régészeti topográfiai térképek böngészésére, me­lyekből megtudjuk: minek kö­szönheti a település és kör­nyéke, hogy folyamatosan la­kott település maradt a kőkor­tól napjainkig. Mindenekelőtt a természeti feltételek voltak igen kedvezőek - mondja Rát­kai István, aki a folyamatosság értékéről próbál szólni, benne a nagy történeti változásokról - például a rézkorról, a feudá­lis állam makrostruktúrájáról, a tatárjárásról, Eger püspökei­nek figyelméről, Werbőczy István törvénykönyvéről, a tö­rök hódoltság koráról, Caraffa és a pestis pusztításáról stb. -, melyek Füzesabony és körzete sajátos arculatát kialakították. Ahonnan például már eltűnt néhány nagy múltú település. Mert hol van például Puszta­szikszó, melyet a krónikák Sceckrov néven már 1067-ben említenek? Vagy hol van Bu- dahát, mely 1261-ben a Buda nevet viselte? ' Füzesabonyban mindig kita­láltak valamit az évszázadok folyamán: 1870-ben például a vasút kiépítését, hogy bekap­csolják az ország vérkeringé­sébe. Most pedig napvilágot lá­tott egy könyv, mely az össze­tartozás és megmaradás sajátos hírnöke lehet! Sziki Károly 3. oldal Szilvásváradon tart fogadóórát Dr. Farkas Gabriella MDF-es országgyűlési képviselő de­cember 30-án, szombaton Szil­vásváradon tart fogadóórát. Az érdeklődőket 10-13 óra között várja a Miskolci út 7. szám alatt, de ebben az időpontban a 36/355-133-as telefonszámon is elérhető. A Pingvin-karácsony rajzpályázata Megtörtént Egerben, az Ifjúsági Házban a Pingvin-karácsony keretében meghirdetett rajzpá­lyázat eredményhirdetése. A győztesek: Óhegyi Dávid (Szil­vásvárad), Már Nóra Patrícia, Gyenes Gabriella, Nagy Bri­gitta, Szepesi Kata, Matat Ale­xandra (Eger). Akik még nem vették át díjaikat, azok január 2-től vehetik át az intézmény­ben. Halálos gázolás a Hotel Fauna előtt A karácsonyi ünnepek alatt, de­cember 23-án késő este történt Tepélypusztán, a Hotel Fauna előtt, hogy B. I. 34 éves buda­pesti lakos személygépkocsijá­val elütötte P. Z. 25 éves gyalo­gost. A mezőtárkányi fiatal férfi a baleset következtében életét vesztette. Füzesabonyban batyusbál lesz Az óévet batyusbállal búcsúz­tatják Füzesabonyban. A városi művelődési házban december 31-én, szombaton 19 órakor kezdődik a mulatság. Az élő zene mellett szilveszteri tofübo- láról is gondoskodnak a szerve­zők. / Evbúcsúztató buli az egri SZDSZ-nél A Szabad Demokraták Szövet­sége egri szervezete december 29-én vidám évzáró bulit ren­dez. A pénteki esemény hely­színe a párt Telekessy út 2. szám alatti helyisége, ahová 18 órától várják az SZDSZ tagjait, szimpatizánsait. Előszilveszteri diszkó az IH-ban December 29-én, pénteken 18 órától éjfélig előszilveszteri diszkóra várják az érdeklődőket Egerben, az Ifjúsági Házban. Dj: Anga és Petty Boy. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Füzesabony bel­terület 3-33. sz. főút, Hatvan 14.00- 22^00 - Heves belterület. A HEVEST HÍRLAP ííí tea CYftscvOs, mtvAX arm, rtawow. tf&J» tton,rtravütmvinos«0ntortt wmm g: ÜGYELETE Újságíró: SUHA PÉTER Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: ERDÉLYINÉ MAGVASI JUTKA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNK Telefon-(36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom