Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-21 / 299. szám

4. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. december 21., csütörtök ,Jföszönöm a támogatást” Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék köszönetét mon­dani mindazoknak, akik a felnémeti könyvtár helytör­téneti fotó- és dokumen­tumkiállításának megrende­zésében segítségemre vol­tak. Ugyanakkor azt lehető­ségeik alapján anyagilag is támogatták. A Pásztorvölgyi Általá­nos Iskola és Gimnázium is­kolaszéke és tantestülete, Fodor László régész, Csin­talan András (vármúzeum), Gál Sándor művelődésiház- igazgató (Pétervására), Pásztor Gyula (Eger városi önkormányzat művelődési iroda), Kerekesné Szedla- csek Zsuzsa könyvtárvezető, Bajzáth Istvánná nyugdíjas pedagógus, Németh András nyugdíjas iskolaigazgató. Tisztelettel: Vitkóczi Jánosné könyvtáros Ahol még mindig van humánum Tisztelt Szerkesztőség! A nyilvánosság előtt szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a parádfürdöi kórház II. belosx- tály kedves nővéreinek, a sze­mélyzetnek, valamint az ösz- szes, kezelést végző szakdolgo­zónak. Sajnos, sok kórházat, szanatóriumot, gyógyfürdőt megjártam, de itt kellemes csa­lódás ért, mivel még nem veszett el az emberi humánum. A fi­gyelmesség, egy-egy biztató szó enyhíti a lelki-testi sérült beteg embereket. Nem bántam meg, hogy itt voltam, e csodála­tosan szép magyar tájon. Nagy hálával tartozók mindenkinek, akik önzetlenül enyhítették a testi fájdalmaimat. Külön hálás köszönetét mondok dr. Kulcsár Hedvig fő­orvosnőnek, aki rendkívüli fi­gyelemmel kísérte a sorsomat, valamint a kedves nővéreknek és a személyzetnek. Szívből kí­vánok erőt és egészséget, hogy a rohanó, rideg és kegyetlen vi­lágban megőrizzék az emberi méltóságukat. Az én karácso­nyom ez volna, a legszebb ajándék: „Ha végre megbékélés lenne az emberi szívekben..." Én csak akkor tudnék örülni és boldog lenni, ha ismét látnám, hogy az emberek tudnak örülni és mosolyogni. Az élet, a munka, az alkotás, a béke és az igazi, önzetlen szeretet diadal­maskodjon szerte e nagy világ­ban! Adja az Úr, hogy megle­gyen. Tisztelettel: Bérezi Jenő Szolnok, Városmajor út 4. Tisztelt Szerkesztőség! Ha lehetséges, kérem, közöljék a Heves Megyei Hírlapban az alábbiakat. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak az én magán­ügyem. A minap kaptam egy körle­velet az Egri Városgondozási Kft. ügyvezető igazgatójától, amelynek a tartalma a követ­kező: 1996-ban csak úgy szál­lítják el a szemetet a kukámból, ha február 28-ig befáradok a kft. hivatalába, és befizetem előre az 1996. évi szemétszállí­tási díjat. Ennek ellenében kapok egy matricát, amelyet ragasszak a kukámra. Vagyis, akinek a ku­káján nem lesz matrica, nem fogja a kft. elszállítani a szeme­tét. Megjegyzem: amióta Eger­ben kukás rendszer van, soha nem volt szemétszállításidíj-tar- tozásom. Ezt tanúsíthatja a kor­látolt felelősségű társaság is. A bonyodalmas demokráci­ánk közepette nem gondoltam arra, hogy „lekopírozzák” a kft.-k is a „Bokros-csomagot”. Azok megalapozatlanok, nem megfontoltak, nem átgondoltak és elhamarkodottak. Mégpedig az alábbiak miatt: 1. Mi van akkor, ha nem fá­radok be a hivatalba és nem fi­zetem be a szemétszállítási dí­jat előre?! Csak annyi, hogy nem szállítják» el a szemetet a kukámból! 2. Miféle eljárás az, hogy előre kell befizetnem a nem tel­jesített szolgáltatásért járó dí­jat?! Holnap én is közölni fo­gom a főnökömmel, hogy fi­zesse ki előre a béremet. Ha ki­fizeti, csak akkor fogok dol­gozni!? Gondolom: nem fizetem be a díjat. A szomszédos utcából az egyik kukáról leveszem a mat­ricát, ráragasztom a sajátomra. Hiszen a szállítók csak azt né­zik, hogy van-e a kukán mat­rica, vagy nincs. Az én szeme­temet elviszik, a szemétszállí­tási díjat befizető kukatulajdo­nosét nem. Másnap a pórul járt és a díjat befizető tulajdonos bemegy pa­naszra. Hiszen bizonyított, hogy befizette a szemétszállí­tási díjat. Igen ám, csakhogy a szemét a kukájában maradt! (Vagy ül­jön a szemeteskukája mellett addig, amíg a szállítókocsi meg nem érkezik?) Szerintem ebből csak bo­nyodalom és felháborodás származik. Értem én, hogy így akarják a nem fizetőktől az adósságot beszedni. Ám a fenti intézkedéssel a lakosság több­ségét sújtják, zaklatják. Hiszem, hogy oly kevés a nem fizetők száma, hogy a kft. a nyilvántartásából könnyen ki tudja azokat emelni, és azokat kötelezzék a fentiekre és a visz- szamenőleges tartozásuk befi­zetésére. Még egy problémám a sze­métszállítással és a díjjal: sok­sok év óta havonta csak egy­szer, maximum kétszer telik meg a kukám szeméttel. Áz évi szemétdíjamat min­den évben 52 hétre, azaz 52 kuka után állapítják meg és fi­zettetik be velem, amely szerin­tem jogtalan. Ez hogyan lehet­séges? Nem hiszem, hogy eb­ből a kft.-nek kára származna! Sőt! Tisztelettel: Varga István Eger, Csokonai u. 22. Tisztelt Szerkesztőség! Több mint 25 éve olvasójuk vagyok, 66 éves leszek. Moz­gáskorlátozott és asztmás be­teg, vagyis másodfokú rokkant vagyok. Kaptam mozgáskorlá­tozási támogatást a gáz- és a vízbevezetésre, 150 ezer forin­tot. Eddig gázolajjal fűtöttem, és kértem volna a gazdaságo­sabb fűtésre járó támogatást. Sajnos elutasítottak azzal, hogy megkaptam a mozgáskorláto­zástól. Azt szeretném tudni, hogy összefüggésben van-e a kettő? A csonkra személyi köl­csönt kellett felvennem, mert már 70 ezer forintot kellett fi­zetnem, nem mint a kedvezmé­nyeseknek, 40 ezret. Ezért hat­ezret befizetek havonta’a taka­rékba. A költségvetés is 163 ezer forint volt, és ebben még nincs benne a földmunka, a be­tonozás. Azóta minden drágább lett. Ezt be is adtam a polgár- mesteri hivatalba. A nyugdíjam 17.480 forint, de még 1996 vé­géig kell fizetnem, és már ezen­felül is van adósságom. Nagyon jó lett volna egy kis segítség, ha adtak volna. Válaszoljanak: jár-e, vagy csak adható? A pol­gármesteri hivatal megkapta a pénzt a támogatásra. Tisztelettel: Generál Imréné Aldebrö, Vörösmarty 49. Akinek a kukáján nem lesz matrica...? Hatvan éve házasok. - Kisnánán Kovács Lukács és felesége a közelmúltban ünnepelték hat évtizede kötött há­zasságuk évfordulóját. Ezt a felvételt Kovács Andrea egri olvasónk küldte. Az idős házaspárt öt gyermekük, kilenc unokájuk és tizenhat dédunokájuk köszöntötte. Rekviem egy hordógyárért Nemrég jártam Egerben. A szüleim, nagyszüleim sírján gyújtottam gyertyát. Elhatá­roztam, ha csak rövid időre is, kimegyek Felnémetre, hiszen gyermekkorom oda köt. Külö­nösen a Tárkányi út, a felné­meti fűrészüzem, az egykori hordógyár. Fiam még emlék­szik nagyszülei házára, tudja, hol kell rákanyarodni a Tárká­nyi útra, s - bár egészen kis­gyerek volt, amikor nagyszü­leit elvesztette - emlékszik a hatalmas rönkökre, a sikoltozó fűrészekre, a bemáglyázott deszkákra. Hetven-nyolcvan éves lehet ez a gyár (üzem). Édesapám itt vert gyökeret. Én mint kis­gyerek, itt kezdtem beszélni, itt nyiladozott ki értelmem, mivel az üzem szolgálati laká-. sában laktunk. A hatalmas rönktér ma tel­jesen üres. Máskor ilyenkor már érkeztek a bükkfák, no­vemberben megkezdődött a gőzölés. Az anyagtéren né­hány elárvult stóc meg spangli. Ebek harmincadjára jutott itt minden. Nincsen gaz­dája semminek, pedig valami­kor több embernek adott ke­nyeret a hordógyár. Azoknak is, akik kétlaki életet éltek, mivel a gyári munka mellett gazdálkodtak is. A háború után feszített termelés folyt az akkor már államosított üzem­ben. A korábbi egy műszak helyett két, sőt három mű­szakban is dolgoztak. Ide hoz-, ták az egykori kitelepítetteket is az ötvenes évek elején, a legkeményebb munkát is el­végeztetve velük, egy nagy hodályba zsúfolták össze őket. Ennyire kellett a munkaerő, s ennyire becsülték meg azt. A nagy tervszerűség nem ismert határt, hiszen abban az időben a határ a csillagos ég volt. A kétszáz-háromszáz százalékos teljesítményt a fel­németi, egri paraszt-munkás mellett az egykori osztályide­gen is elérte. Mert meg akart élni. Amikor gyerek voltam, elsősorban grund volt szá­momra ez az üzem. A mág­lyák között jókora szabad terü­let volt, ahol öcsémmel és ba­rátaimmal focizhattam. Ké­sőbb munkalehetőséget is adott nekem a gyár. Nemcsak a nyári szünetek hasznos el­foglaltsága, hanem az érettségi utáni egy esztendő kenyérke­reset is volt. Szinte mindenütt dolgoztam. Túlórát is szívesen vállaltam. A fának a szaga, a kézbe beleivódott csersav a szívembe, lelkembe is beleivó­dott. Szegény apának élete volt a faipar. Ma is látom, amint vi­tázik feljebbvalóival, segít az ott dolgozó fizikai munkásnak tolni a vagont, a megrakott ló­rét. Már csak homályosan em­lékszem az államosítás előtti késő esti beszélgetésre, ami közötte, az új hatalom képvi­selői, és a még funkcionáló vezetők között zajlott le. Va­lami demokráciáról, szocia­lista érdekekről esett szó. A fogalmak ekkor még nagyon homályosak voltak számomra. Azt azonban hallottam a má­sik szobából is, hogy édes­apám szokásos temperamen­tumosságával közbevágott: „Ördögöt” - a magyar nép élni akar. Azt már csak a későbbi beszélgetéseinkből meg az az­óta birtokomban lévő hivata­los leveleiből tudom, hogy mennyit küzdött azért, hogy a háború után újrainduljon a termelés. Ezt neki azzal hálál­ták meg, hogy sürgősen levál­tották és Miskolcra küldték, az államosított vállalat központ­jába. Tudóm, hogy a nyugdíja­zása előtti években mennyit harcolt. A több termelés szem­léletével a minőséget állította szembe. Ha most látná a le­pusztult, kifosztott üzemet, bi­zony, nem lenne kedve még a Tárkányi úton sem lakni. A nemzeti érték neki mindig na­gyon fontos volt. A rablógaz­dálkodástól pedig egész életé­ben távol tartotta magát. Rekviemet mondok egy gyárért, amely Felnémet része volt. Nemzedékek kötődtek hozzá, kár lenne elfelejteni. Dóra Zoltán Sokan tettek érte Gyöngyös környékén Tisztelt Szerkesztőség! A november 29-i Olvasók Fó­ruma oldalon a Fogyatékos gyerekekért tettek című írásra szeretnék válaszolni. Karácsondon: nagy segítség volt. A fogyatékos gyerekekért tettek című írás írójával szeret­ném tudatni! Az 1995. november 4-én tar­tott jótékonysági est a Könnyek Helyett Alapítvány támogatá­sára volt rendezve. Ez az ala­pítvány nemcsak a karácsondi gyerekekért jött létre, hanem azokért is, akik Gyöngyös von­záskörzetében élnek. Az ese­ményt a polgármesteri hivatal is támogatta azzal, hogy nem kellett teremdíjat fizetni. Vol­tak még lakosok, akik szintén támogatták az alapítványt: a Kossuth termelőszövetkezet, dr. Kiss Mária, Helgertné dr. Szabó Ilona és a gyöngyösi Má­tyás király úti papír-írószer, va­lamint azok a pedagógusok, akik sok odaadással megtaní­tották a gyerekeket, és egy cso­dálatos műsort készítettek! Úgy gondolom, hogy aki akart és tudott, az segített, és annak az alapítvány elnöke, Berta Dánielné meg is kö­szönte! Tisztelt cikkíró! Az alapít­vány keretében köszönöm, hogy megemlékezett az ese­ményről. Tisztelettel: Antalné Barkóczi Judit Karácsond Egy aldebrői rokkant panasza „Menjünk utána az áraknak...” Tisztelt Szerkesztőség! Hűséges olvasójuk vagyok, így régebbi írásaikhoz szeret­nék hozzászólni. Hogy miért most? Mert úgy véltem, ami­ről írni szeretnék, az nem mindennapos dolog. Sajnos, tévedtem. Történt abban az időben, amikor foglalkoztak azzal, hogy a boltokban meg­károsítják a vásárlókat. Eger- ben-r a Szent János utcai hús­boltban vásároltam, az eladó ráírta a blokkra: 840 forint. A pénztárnál közületi blokkot - áfás számlát - kértem. Vissza az eladóhoz, aki elírta a kilo­grammot és egységárát. Ekkor kiderült, az általam kért áru 770 forint! Igen, 70 forinttal majdnem megkárosítottak. Ä nagypostán öt bélyeges borítékot és két postai levele­zőlapot bélyeggel kértem. A hölgy kiszámolta: 199 forint! Rákérdeztem, mennyi a borí­ték: 1 darab 25 forint=125, plusz a két lap 34 forint=159 forint. A 40 forint többletszá­molásért még csak elnézést sem kért a postás kisasszony. Tudom, nem nagy összegek, de 1 kiló kenyér és fél liter tej még kapható érte. Feltettem magamban a kérdést: ha en­gem, fiatalt ennyivel, az idő­sebbet mennyivel? Tanulság legyen mindenkinek: merjünk utánakérdezni, számolni az áraknak. A másik történet a fekete- gazdasághoz tartozik. Mosta­nában igen sok cikk jelent meg a feketekereskedelemmel kapcsolatban. Én próbáltam érdeklődni, hová lehet for­dulni ilyen panasszal. Válasz nincs, a kör bezárulni látszik. Tudomásom van már igen nyíltan üzemelő „zug” kocs­máról, ahol „állítólag” egy jó nevű tsz-ből szállított bort mérnek. Természetesen papír és engedély nélkül. Szerintünk pedig házilagosan előállított bort árulnak. Sehol sem tűnik fel, meddig lehet ilyen tevé­kenységet folytatni? Lehetet­len ezt megfékezni. Hová je­lentsük? Jó lenne, ha erről is imának. De ha szükséges, az érintettekről is tájékoztatha­tom önöket. Vagy én is nyitha­tok ilyet, és a saját szőlőter­mésemből készült bort minden engedély nélkül árulhatom? Tisztelettel: (Teljes név és cím a szerkesztőségben) ALAPOZZON RÁNK!!! 1996-ban is Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményes1 boldog új esztendőt kíván minden megrendelőjének, dolgozójának, fuvarozó kollégáinak az ANTAL BETON EGER, KISTÁLYAI U. T: 411-369 1996-ban is stabil minőséggel, pontos kiszolgálással állunk tisztelt megrendelőink * rendelkezésére § EV VÉGI BÚTORVÁSÁR A TRIÓ BÚTORBOLTOKBAN! 1995. december 9. - december 23-ig Eger Mátyás kir. u. 76. tel.: 412-622 és Eger Pacsirta u. 3. tel.: 428-530 MINDEN SZEKRÉNYSOR 5000 Ft MEGRENDELÉS ESETÉN IS KEDVEZMÉNY! Továbbá: fotelágyak: 9.800 Ft-tól franciaágyak: 26.500 Ft-tól heverők: 12.500 Ft-tól sarokgarnitúrák: 33.500 Ft-tól ©W KIOTnULK! 0§)8 A Trió Bútor Kft. karácsonyi ajándéka: az akció felvett megrendelések árát 1996. január 30-áig Rövid szállítási határidő, 1 év garancia, nagy szövetválaszték, egyedi méretre készítés. EZÜST- ÉS ARANYVASÁRNAP IS NYITVA! Nyitva: h-p 9-19 szo-v 9-16-ig. .Minden kedves vásárlót szeretettel várunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom