Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-02 / 283. szám

1995. december 2., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Már a segítő is segítséget kér... Anna néni továbblép A „Jövőért" Gyermek- és Ifjú­ságvédő Alapítvány mátraszen- timrei új üdülőjének ünnepélyes avatásával dr. Nagy Magdolna igazgató, kuratóriumi elnök át­adta a kedves, háromszintes, ki- lencszobás, teakonyhás, társal- gós, központi fűtéses, szinten­ként vizesblokkal is ellátott ház összes kulcsát a társait képvi­selő két állami gondozottnak, Lakis Adómnak és Nagy Zsu­zsannának. A telekadomá­nyozó, s a nemes ügyért a leg­utolsó időkig buzgólkodó - még a közelmúltban is Zemplénben járt, kilincselt - özv. Heldák Istvánná, Anna néni pedig to­vábbi terveket forgat a fejében. Az egri intézetre hagyja gyöngyösi portáját családi há­zával, s Szomolya határában, közel a gyógyvizű Bogácshoz, végre már a rászoruló nyugdí­jasokat is megörvendezteti va­lamiféle sajátos, kellemes kis pihenőhellyel. Persze, ez utóbbihoz már kéri a Nemzeti Alapítvány tá­mogatását is, mivel ennek egyik alapítója, s gyarapítója nem éppen kis pénzösszeggel, 25 ezer forinttal. S - mondta - kívánna egye­bet is, mert hovatovább szintén rászoruló. A sok szaladozásban alaposan lepusztult már a gép­kocsija, amit - idős kora miatt - elég régóta képtelen vezetni, csak pilótával képes járatni. Szerencsére a felnevelt állami gondozottjaiból mindig akad, aki önzetlenül hajlik a kíván­ságra, ám az autó bizony gyak­ran rakoncátlankodik, egyre nehezebben engedelmeskedik. Újabb kellene helyette, vagy elmaradhatatlan a nagyobb ja­vítás, amivel magában már - sajnos - nem nagyon boldogul. Akik ismerik, tudják: megér­demelné a patronálást... Gy. Gy. Kárpótoltak a Pipis-hegyen Lassan megszokottá válnak a túlfűtött hangulatú földárve­rések, ahol bizony gyorsan tornyosulnak a keserűség vi­harfelhői, akaratok feszülnek egymásnak, indulatok szaba­dulnak fel, olykor egy-egy „ nadrágszíjnyi" parcelláért. Ritkaság ennek ellenke­zője. Valószínűleg az egyik legdemokratikusabb magáno­sításra került sor a közelmúlt­ban Gyöngyösön, amikor a Pipis-hegyi, közel 40 hektáros cserjés-bükkös erdő került ka­lapács alá! Az árverés megkezdése előtt ugyanis az egyik pá­lyázó, dr. Gulyás István erki állatorvos kéréssel fordult a licit mértékét illetően a jelen­lévőkhöz, mondván: az erdő akkor sem lesz nagyobb, ha sok ezer forintra fölverik an­nak aranykorona-értékét. Azt javasolta, hogy vagy az egész területet egyenlő arányban osszák el az igénylők között, vagy esetleg a kárpótlási je­gyek nagysága szerint része­süljenek a leendő tulajdono­sok. A szavazás során aztán a társaság az előbbi lehetőséget választotta. A helyszínre érkező árve­rési bizottságnak így már nem sok dolga akadt, csupán a megállapodás dokumentálá­sával kellett foglalatoskodnia. Mert történt már olyan árve­rés is - mondották a hivatal emberei -, amikor a licit vé­gén az új tulajdonosnak mindössze kilenc fillér (?!) ér­tékű föld jutott... A közel 40 új erdőtulajdo­nos a közeljövőben arról dönt, hogy miután a szóban forgó terület nem parcellázható, a további hasznosítás érdeké­ben erdőközösséget hoznak létre. Ugyanekkor szó van arról is, hogy esetleg az erdőgazda­ság kezelésébe adják majd.- cseh ­Egy születésnap margójára A laikusok azt mondják, hogy Gyöngyösön az egész ügy kezdő­dött, mint a Biblia: Kezdetben vala... És azok az emberek, akik el­kezdték, úgy is hittek benne, mint más az Istenben. Persze, máshol is úgy kezdődött, hogy kezdetben semmi sem volt, esetleg csak az őskáosz, legjobb esetben pedig amatőr filme­sek maroknyi csapata. Ezek az emberek aztán rövid idő elteltével azt mondták, osszuk meg másokkal is élményeinket, mutassuk be a gondokat, de nemcsak a mi gondjainkat, hanem elsősorban azokat, melyek mindnyájunkat foglalkoztatnak. Ehhez viszont nem elég az, hogy néhányan összejövünk egyik barátunk lakásán, ehhez technika kell, csináljunk kábeltévét. Ez volt, ahol működött (és működik ma is), volt, ahol nem. Gyöngyös az utóbbiak közé tarto­zik. A város nem élt a kábeltévé adta lehetőségekkel, de igényt tar­tott azok munkájára, akik sokszor idejüket és saját pénzüket felál­dozva készítették programjaikat. Mivel fantáziát, lehetőséget látott a dologban, felkarolta az ügyet, megteremtette a technikai feltéte­leket, és az önkormányzat azt mondta: akkor már csináljunk valami jobbat, igényesebbet, olyat, ami még több emberhez szól. így szü­letett meg a Gyöngyösi Városi Televízió, melynek adótornya im­már egy éve magasodik a Sár-hegyen. Az első születésnap alkalmából sok emberrel beszélgettem, fő­leg olyanokkal, akik kezdettől fogva figyelemmel kísérték a „bébi” lépéseit, sőt maguk is próbálták vezetgetni. Mindnyájan azt mond­ták, hogy ez csapatmunka volt, mint ahogy továbbra is az marad. Ez teljes mértékben igaz. Mert képzeljenek el egy olyan operatőrt, akinek nincs kit vagy mit fényképezni, de képzeljék el azt a mű­sorvezetőt is, aki csak a négy falnak beszél egy „süket szobában”, azaz a stúdióban. És akkor a képvágóról, a hangmérnökről, meg a többiekről még nem is beszéltem. Ebben a műfajban igazán érvé­nyes a mondás: egy mindenkiért, mindenki egyért. Tervek a jövőre... Az eddigi kétórás műsoridőt szeretnék nö­velni. A főszerkesztő asszony elmondta, hogy ez a médiatörvény létrejöttének a függvénye, de a karácsonyi ünnepek alatt „szeret­nénk a szeptemberben megszokott tízórás adásidővel a nézők ren­delkezésére állni”. Ennek érdekében ideiglenes sugárzásiengedély­kérelmet nyújtott be a televízió az illetékes tárcához. Elbírálása - ismét a főszerkesztő asszonyt idézem - „a médiatörvény függvé­nye”. Tervek a jelenre, a mára... A fiatalabb korosztály lelkesedése töretlen, magával ragadja az idősebbeket is. Az egyik fiatal opera­tőr arra a kérdésre, hogy mi lesz, rövid gondolkodás után ezt vála­szolta: - Buli lesz. Szolid születésnapi, de lesz. Ez csak az első, de majd következik sorban a második... a tizedik... és így tovább. Siklósi Ferenc A rádiózás nem ördöngösség Tegnap ünnepelte egyéves fennállását a gyöngyösi szék­helyű Saturnus Rádió. Egyál­talán nem véletlen, hogy az évforduló a magyar rádiózás napjára esett, mert - amint azt Elekes Judit főszerkesztő­től megtudtuk - tudatosan döntöttek arról, hogy a jeles dátumon hangozzék fel elő­ször a szignáljuk.- Gyöngyösön nem volt a rádiózásnak korábban hagyo­mánya, így szakmailag is nagy kihívást jelentett ez a vállalko­zás. A kezdeti hónapok munká­jában nagy segítségünkre volt két országosan ismert szakem­ber Bánffy György és Vértesi Sándor. Igyekeztünk a szakmai mércét magasra állítani, ennek ellenére feltűnően sokan szeret­tek volna bekerülni stábunkba. Zengett a dal, szállt a nóta, s az is részese lehetett az élmény­nek, aki vasárnap délután nem ült a gyöngyöstarjáni kultúr- házban — csupán a rádiót hall­gatta odahaza. A Kossuth adó ugyanis egyenesben közvetí­tette a pompás műsort, a nép­zene kedvelőinek őszinte örö­mére. Zalától Zemplénig öt együt­tes képviselte szűkebb hazáját a sikeres találkozón, ahol Sza- mosvölgyi Péter, Gyöngyöstar­ján polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Meglehetősen fárasztó nap volt ez az ünnep, kiváltképpen azok számára, akik a Dunántúl széléről indultak úgy, hogy a Biztosan voltak olyanok, akik­nek csalódást hozott a jelentke­zést követő meghallgatás. Má­sok menet közben jöttek rá, hogy ez nem igazán nekik való. — Főszerkesztőként elégedett munkatársaival?- Az ember sohasem lehet tökéletesen elégedett. Mindig van javítani, csiszolni való. A megszólalás felelőssége nem engedi meg, hogy bárki előkép­zettség nélkül a mikrofon elé üljön. Egy év óta folyamatosan cserélődő és bővülő gárdával dolgozunk. Erre a szakmára igazán érvényes a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Egy technikus csak ügyesedhet, ugyanez vonatkozik a hírszer­kesztőkre. A műsorvezetőknek pedig állandóan meg kell újul­niuk, hogy frissek maradjanak. megbeszélt időpontra, délelőtt II órára ők is az esemény szín­helyére érhessenek. S a házi­gazdák számára sem mutatko­zott könnyebbnek, hiszen az ebéd előtt a próbáknak is meg kellett történniük a nagyterem­ben, délre pedig már terítettek 125 személyre. Míg äz étkezte­téssel úgy volt szükséges vé­gezniük a vendéglátóknak, hogy az alkalmi „csárda” ismét nézőtérré válhasson, még a csoportok fellépését meg­előzve. Szerencsére a rendezők jó előre megszervezték a szerep­lést is: három együttes a pó­dium előtt, kettő pedig a szín­padon kapott helyet, s mind­- Hogyan foglalná össze az eddigi munka tapasztalatait?- Az egy év alatt bebizonyo­sodott: máris van legalább harminc, rádiózásra alkalmas személy a városban és vonzás- körzetében, ami egyben azt is jelzi: nem ördöngösségről van szó. Teljesen ismeretlen terü­letre hatoltunk be, azt hiszem, sikerrel. Megteremtettük a tér­ségnek szóló rádiót, ami infor­mál, de egyben szórakoztat is.-Milyen terveik vannak a jövőre nézve?-Jelenleg napi tizenkét órá­ban sugárzunk műsort. Termé­szetesen szeretnénk hosszabb műsoridőt, de ez különböző en­gedélyek és hivatalok függvé­nye. Terveink között szerepel a vételi körzet bővítése is. Nagy Gyula egyik társaság gyorsan elfog­lalhatta így a magáét, alighogy megebédelt. Aztán ügyesen pörgették a műsorszámokat is, hol lenn, hol fenn énekeltek. Miközben a taps - vezényszó nélkül is - újra meg újra feldü- börgött! A Magyar Rádió kedves ajándékaiként a résztvevők em­léklapokat, jubileumi jelvénye­ket, s műsorkazettákat kaptak 70 esztendő válogatott darabja­ival. Míg a helyiek jóvoltából természetesen a tarjániak ki­tűnő boraival is koccinthattak a minden bizonnyal sokáig emlé­kezetes találkozón. (-ni) Új halak kerültek a domoszlói tó vizébe A domoszlói tó gazdája, a helyi önkormányzat a napokban hal- telepítést végzett. A 15 mázsá- nyi kétnyaras ponty az alföldi Bánhalmáról került a mátraalji vízbe frissítésül, s a pecások nem kis örömére. Markazi favágás a sport támogatására A markazi önkormányzat hoz­zájárulásával a közelmúltban fűrésszel, baltával estek a sportpálya melletti elöregedett, vihartól megdöntött nyárfák­nak. A kivágott fák értékesíté­sével a községi sportkör kasz- száját gyarapítják. Falugyűlésen tették szóvá Ludason Nemrégiben tartották a falugyű­lést Ludason. A polgármester önkormányzati hivatali beszá­molóját követően különösen sok szó esett a helyi szemétszál­lításról, mivel a lakosság nem nagyon vállalja a fuvarköltsé­geket, s így a község fizet he­lyettük. Közel 200 ezer forint így már a település közös kasz- szájának hiánya, de a pótlásra a megjelentek az említett fóru­mon sem mutattak különösebb hajlandóságot. Télköszöntő bál lesz Nagyrédén A nagyrédei iskola nevelőtestü­lete a művelődési házzal közö­sen télköszöntő bált rendez de­cember 2-án, szombaton a „Gyermekeink Jövőjéért” Ala­pítvány javára. A kultúrházban sorra kerülő eseményen lesz vacsora, zene, tombola. A szocialisták ülése Gyöngyösön Az MSZP gyöngyösi szerve­zete december 6-án, szerdán délután 4 órától a Mátra Műve­lődési Központ kamaratermé­ben nyílt taggyűlést tart. Rajki Sándorné elnök, mint a megyei küldöttcsoport vezetője, tájé­koztatót tart a párt legutóbbi miskolci kongresszusán történ­tekről. A szervezők a pártonkí- vülieket is várják a rendez­vényre. Gyöngyöstarjánból zengett a nóta Erdélyi küldöttség Detken Detk testvérközsegének, az erdélyi Bodoknak húsztagú küldöttsége vendégeskedett az elmúlt hét végétől e hét ele­jéig a Mátraalján. Fodor István polgármester vezette a külföldiek delegáci­óját, amelyben református lelkészük, s orvosuk is helyet kapott, mások mellett. A kedves látogatók felke­resték, tanulmányozták a ven­déglátó önkormányzat intéz­ményeit, gyöngyösi városné­zésen vettek részt, s más em­lékezetes kirándulásokkal is gyarapították élményeiket. A Tarnóca-patakon közös horgászatot tartottak a zsák­mányszerzés örömével, s a közeli Márkáz tornatermében a vendégcsapat körmérkőzé­sen játszott a detkeik két együttesével - a távolról ér­kezettek további megelégedé­sére. Hiszen a döntőn 3-2 arányban győzött a helyiek el­len! A búcsúzás baráti összejö­vetelén, Pelle Sándor detki polgármesterrel az élen, jövő évi viszontlátogatásra hívták a mátraalji önkormányzat és intézményeinek képviselőit. Egyben pedig bejelentették, hogy a 200 esztendős temp­lom jubileumi ünnepségére az erdélyiek húsztagú reformá­tus énekkart küldenek ven­dégszereplésre. Tiszteletre méltó figyel­messég, szép gesztus ez a szomszéd ország egyházától! A külföldi dalárda fellépése minden bizonnyal még in­kább emeli majd a detki ün­nep fényét. (gy) Új orvos, jobb rendelő a visontai lakosságért Megírtuk már korábban, hogy tizenhatan pályáztak a visontai háziorvosi állásra, végül azon­ban „csak” tizenegy jelentkező­ből kellett az önkormányzatnak választania. Mint Amrusz Józsefné pol­gármestertől utóbb értesültünk: a képviselő-testület végül is dr. Németh Miklós mellett döntött. Az új orvos - aki november­től dolgozik új munkahelyén - korábban a székesfehérvári kórház belgyógyásza volt. Mátraalji szolgálati helyén fiatalos kedvvel, energiával lá­tott feladatához, a helybéliek mellett a szomszédos halmaj- ugraiak gyógyításához is. Vi- sontai rendelőjében - kérésére - új számítógéppel folytatja te­vékenységét. Szó van arról, hogy az önkormányzat további támogatásával a roppant fontos EKG-készüléket is korszerűbb váltja majd fel rövidesen, il­letve minilaborral teszik telje­sebbé a felszerelést. Visonta doktorát felújított szolgálati lakással várta a köz­ség, s a tervek szerint januárban a rendelő festése is sorra kerül. Az elképzeléshez tartozik az is, hogy amikor az orvos már csak a visontaiakkal foglalkoz­hat - a halmajugraiaknak saját doktoruk lesz a mindennapi rendeléseken, gyógyításokon túl megkezdi a lakosság egész­ségügyi szűrését a még eredmé­nyesebb kezelésekhez, illetve a betegségek megelőzéséhez, el­kerüléséhez.-•gy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom