Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-13 / 292. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. december 13., szerda Veszélybe kerülhetnek a kórházak Nem dolgoznak tovább éhbérért - emelték már fel több ízben szavukat a kórházakban, az egészségügyi intézetekben dolgo­zók. S gondoljunk csak bele: többgyermekes anyák három mű­szakban, éjszaka is helytállnak oly kevés pénzért, amely szinte már a létminimum határát súrolja. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete megyénkben is kiáll követeléseik mellett. Harcolnak a.béreme- lésért, s azért is: több jusson a dologi kiadásokra. Hiszen a kórházak működőképességét fönn kell tartani - ezt senki sem vonhatja kétségbe. Ehhez viszont pénz kell, nem vitás. Egyrészt az áremelkedések miatt, másrészt az is fontos, hogy a munka­erőt meg lehessen tartani. Márpedig ez utóbbi csakis akkor si­kerül, ha a béreket valamilyen módon emelni tudják. Ismeretes, hogy az elmúlt időszakban olyan drámai módon csökkentek a munkabérek, hogy most már elviselhetetlen ez a mérték. A tárgyalások fél éve megkezdődtek: a szakszervezet és a legmagasabb fórumok között folyamatos az érdekegyeztetés. Nehéz és kemény munkát jelent ez az egészségügyi dolgozók szakszervezetének. Am vállalják - megyénkben is - a végsőkig, valamennyi munkavállaló érdekében. A legutóbbi egyeztető tárgyaláson a miniszterelnök is jelen volt, s a népjóléti miniszter előterjesztette javaslatát. A szak- szervezet garanciát követelt: húsz százalékot a dologi kiadá­sokra és húsz százalékot a béremelésre. Erre meg is kapták az ígéretet. Igen ám, csakhogy mindez bizonyos gazdasági gyakor­latban elfogadott praktikák szerint valósulhat meg. Oly módon, hogy azokban az intézményekben, amelyekben január elsejétől veszélybe kerül a munkabéifizetés - vagy egyáltalán a kórház működése -, átmeneti megsegítést ajánlottak föl. Az egészségügyi dolgozók fölkészültek a sztrájkra. Még októ­ber végén megalakult a sztrájkbizottság: folyamatosan tárgyal. Megyénkben a szakszervezet még mindig reménykedik, hogy erre nem kell sort keríteni. Bíznak benne: a megbeszélések eredményesek lesznek. Hogy mikor derül ez ki? Ha a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsa döntést hoz a közalkalmazotti bértábla módosításáról; hiszen ez nagymértékben érinti főleg az egész­ségügyi szakdolgozókat. Másrészt az állami költségvetés elfo­gadása talán még ez év végén megvalósul. A kórházi dolgozók még abban is reménykednek, hogy a mi­niszterelnök és a népjóléti miniszter beváltja ígéretét. Azzal, hogy bár a tb-költségvetés elfogadása csak február végén, már­cius elején várható, az arányos részt már januárban átutalják az intézményeknek. Ehhez hozzátesznek még öt százalékot, hogy a kötelező béremeléseket meg tudják valósítani. Valamennyiünk érdekében bízzunk benne, hogy így lesz! Mikes Márta Harminc rendezvény 20 millióért A MEBIB elnökségi ülésén a jövő évről Csomós László Recsk ügyében szólt a Parlamentben Hogyan lesz Suchmanból Szabó? Megyénk képviselője interpellációját tartja fotó: feb Az idegenforgalmi alap jövő évi támogatásának mértékéről még mindig nem érkezett dön­tés, éppen ezért a jövő évi prog­ramok megvalósítására szánt összeg nagysága sem ismert - hangzott el a Mátra-Nyugat- Bükki Intéző Bizottság tegnapi elnökségi ülésén, ahol többek között ismertették a „Vendég­ségben Magyarországon” című rendezvénysorozat helyi prog­ramjait is. A millecentenáriumra Észak- Magyarország három megyéje - Heves, Borsod és Nógrád - összesen harminc kiemelt ren­dezvénnyel készül. Heves me­gye ebből tizenötnek ad otthont. Gyöngyös lesz a helyszíne az Egervin idegenforgalmi és népművészeti kiállításnak, va­lamint a „Bank az idegenforga­lomért" rendezvénynek. Eger és Tokaj közösen szervezi a bor-világkiállítást, s szintén a megyeszékhelyen rendezik az akrobatikus rock and roll ju­nior világbajnokságot. Az Esz- terházy Károly Tanárképző Fő­iskolán „Művészetekkel az em­berért” címmel tartanak konfe­renciát, a Dobó István Vármú­zeum pedig a „Népek, mester­ségek, művészetek Eger kultú­rájában” kiállításra készül. Az Eged-hegyi Lipicai Tanya Kft. „Lovaspünkösd az udvarház­ban” címmel tervez programot. Ezenkívül Heves és Nógrád megye közös szervezésében pa­lócföldi vigasságokat is megte­kinthetnek az érdeklődők. Az előzetes számítások sze­rint a „Vendégségben Magyar- országon” programsorozatban való aktív részvétel megyénk­nek 20 millió forintjába kerül majd. (sz. r.)-A tizenhárom esztendővel ez­előtt félbehagyott, és az állag- megóvás miatt évi 200 millió forintot felemésztő Recski Érc­bányák Vállalattal kapcsolatos beruházások befejezéséhez mintegy 150 millió dollárra van szükség. Ez az összeg egyaránt megtérülne a befektetőknek és a hitelezőknek - kezdte tegnap délután a már több ízben is el­halasztott parlamenti interpel­lációját Csomós László, a pé- tervásárai országgyűlési vá­lasztókörzet szocialista párti képviselője. Felszólalásában rámutatott: az AV Rt. még ’91 őszén elren­delte a végelszámolást, és zárt­körű pályázatot hirdetett meg a három jelentkező cég részére. A végelszámolással viszont a rézbányászatban és a nemzet­közi üzleti életben járatlan Mi- ninvest Rt.-t bízta meg, akik egyébként bevétel nélkül ma­radtak volna - vélekedett a honatya.-A RÉV-re pályázók közül kettő - egy kínai-amerikai kon­zorcium és egy osztrák cég - a beruházás két éven belüli befe­jezésére és a vállalat adóssága­inak kifizetésére tett ajánlatot - folytatta Csomós László. - A termelés során az ország ex­Az érettségi lehetséges változa­tairól vitáztak a megye középis­koláinak igazgatói és szaktanácsadói tegnap délelőtt Egerben, a Heves Megyei Pe­dagógiai Intézetben. Dr. Horváth Tamás, az inté­zet igazgatója bevezetőjében leszögezte, hogy a Nemzeti Alaptanterv az érettségi vizsga reformja nélkül félkarú óriás, ezért sürgető a megújítása. A fórum előadója, dr. Boldizsár Gábor, az MKM Közoktatás­szervezési és Kutatásfejlesztési Főosztályának vezetője kifej­tette: ha az érettségit meg akar­juk feleltetni a felsőoktatás kö­vetelményeinek, akkor annak egyenlő értékűnek kell lennie az ország bármely pontján. Ma ez nincs így, hiszen az értékelés alapja nagyrészt a szóbeliség. Azt is tisztázni kell - mondta az előadó -, hogy a középiskolai tanulmányok utolsó két évének milyen kapcsolata legyen az érettségi vizsgához. A német tí­pusú vizsgarendszerben ugyanis már az utolsó négy portja 50-100 millió dollárral növekedne, az osztalékon kívüli állami bevételek pedig 10-20 millió dollárt jelentenének évenként. Emellett több mint kétezer fő részére teremtenének munkát a munkanélküliséggel sújtott Salgótarján-Ózd közötti térségben. félév teljesítménye is beleszá­mít, míg nálunk a gyerek bármi­lyen előélettel akár jelesre is érettségizhet. Jó lenne, ha a ta­nulmányokat lezáró vizsga­munka is szerepet kapna , mint ahogy az az angolszász típusú iskolákban megszokott. Az már eldöntött tény - tud­hattuk meg a tájékoztatón hogy a középiskolai tanulmá­nyok utolsó két esztendejében a korábbihoz képest más sziszté­mában tanulnak majd a diákok. Az új Nemzeti Alaptanterv sze­rint a gyerekek 16 éves korukig úgynevezett lineáris rendszer­ben tanulják a történelmet, iro­dalmat. Az utolsó két esztendő az elmélyülés időszaka lesz. A választott tárgyakból ki-ki ér­deklődése szerint többet és job­bat kaphat. A tanulási idő vé­gén aztán - a tervezet szerint - minimálisan hat tárgyból, ma­ximálisan nyolcból lehet meg­szerezni a maturandust. A hozzászólások főként arra irányultak: mekkora szellemi és anyagi terheket ró ez az új A képviselő szerint a pályázó cégek elfogadták a tenderki­írásban közölt 10 millió dollá­ros vállalati vagyonértéket, to­vábbá azt is, hogy az állam 25 százalékban kíván részesedni a majdani bevételekből. - Az AV Rt. a Mininvest javaslata alap­ján ez év májusában mégis egy szisztéma az iskolákra, és sze­mély szerint a szaktanárokra. Szó esett arról is, hogy a gim­náziumok és középiskolák kö­zötti különbség fellazul. A fő­osztályvezető szerint a két isko­latípus közeledik egymáshoz, s csupán a nyújtott ismeretanyag jellegében lesz különbség. Bi- rinyi Aranka történelem-szak­tanácsadó egyebek mellett az­zal is szembesítette a művelő­dési kormányzat képviselőjét: a pedagógusoknak a miniszté­rium kérésére január 15-ig kel­lene kitölteniük egy kérdőívet, hogy az A vagy a B változat mellett voksolnak-e az egyes tárgyak követelményrendszerét illetően. Ám hogyan tegyék mindezt, ha a követelményrend­szert még most sem ismerik, nem kapták meg. Ez valóban késik - kapta meg a választ ám bizonyos, hogy 2000-re, mire az első osz­tály így érettségizik, legalább 60-70 tárgy vizsgakövetelmé­nyeit kidolgozzák. A fórumon még elhangzott az is: ha a köz­ponti költségvetés nem ad hozzá pénzt, ez a tervezett re­form megvalósíthatatlan. (jámbor) kanadai-magyar konzorciumot hozott ki győztesnek, amely a következő három évben csak a geológiai kutatások folytatását ígérte, mondván: ennek ered­ményének függvényében vállal­ják a befektetést - amennyiben a nevükre íratják a bányászati jogot. A politikus úgy látja, az APV Rt. az után volt kénytelen idén augusztusban eredménytelen­nek nyilvánítani a pályázatot, miután kiderült, az összehason­líthatatlanul legrosszabb aján­latot hozták ki győztesnek. Az­óta az ÁPV Rt. már átvállalta a RÉV 350 milliós tartozását, és továbbra is fizeti az állagmeg­óvás költségeit - mindezt pedig a Mininvest Rt. vagyonkezelése mellett.- Kérdezem - zárta szavait a képviselő mi az oka a beru­házást kockázataival együtt vál­laló külföldi jelentkezők elutasí­tásának? Ki a felelős azért, hogy egy év alatt több mint 600 millió forint költséget kellett az APV Rt.-nek fölöslegesen ma­gára vállalnia? Miért hagyta az APV Rt. kiszolgáltatni magát egy eléggé megkérdőjelezhető munkájú cég véleményének? Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter válaszában rámu­tatott: roppant fontos kérdésről van szó, amely 1965 óta foglal­koztatja a szakmát. Mint mon­dotta: noha a dokumentumok szerint 20 milliárd dollárt rejt a föld Recsken, a kutatások befe­jezéséhez még egymilliárd fo­rint hiányzott. Lényeges, hogy 1500 személy foglalkoztatását meg lehetne oldani a bánya be­indításával, ám ehhez még 20 milliárdra lenne szükség.- Nem utasítottuk el a külföl­dieket - fűzte hozzá ám ők minden alkalommal mást és mást mondtak. Most az induló ár 100 millió dollár lesz. Suchman szerint ugyanakkor nem volt szerencsés egy politi­kustól, hogy szakmai kérdé­sekbe ilyen mélyen beavatko­zott. Mindezek mellett ő maga továbbra is bízik a tranzakció sikerében. Nos, hogy hogyan lett Such­man Tamásból Szabó Tamás (az MDF-es kabinet sorozato­san leszavazott privatizációs miniszteréről van szó), az a szavazás után derült ki: 107 ■„igen”, 73 „nem” és 43 „tar­tózkodás” mellett a Parlament elutasította a miniszteri választ, miután azt maga az interpelláló sem tartotta kielégítőnek. Cso­mós László azt is megjegyezte: vélhetően félretájékoztatták a minisztert, s feltehetően senki sem kontrollálta a Mininvest és egyes APV Rt.-s személyek ja­vaslatait... Kühne Gábor Legalább hat, de legfeljebb nyolc tárgyból kell vizsgázni Milyen lesz az érettségi a jövőben? Milyen lesz az érettségi a jövőben? A kor követelményei és a nemzetközi megfelelés igénye vezette a közoktatás irányítóit arra, hogy kidolgozzanak egy tervezetet az érettségi vizsga- rendszer reformjáról. IRQDAINKAOÍ? BUDAPEST, SEM RKP. 33-34 « 3300 EGER, SÁNDOR IMRE U. 2. • T.: (341-428-410, * T„* (721:224-049, 335-477 • 6720 SIEGED, MÁK fESENCÚ A .Quaestor Értékpapír Kft. irodái, o X&H Brókerhez Rt. szervezésélsen a Kereskedelmi Bőnk Rt. országos hálóza­ta és az Ibusz Bőnk Rt. országos hálózató; a Corvmbank országos hálózató valamint a Konzumbank Rt. orszá­gos hálózató és o Takarékszövetkezetek kijelölt fiókjai. . KOSSUTH U. 2. • fc (521-430-740,430-741 • 9. • T.: (961-324-324, 312-434 • 7421 PÉCS, JÓKAI U. 11. SÁKÓC2 U. 7, * V. (881-420-298 • f.: |88|-32é-398 i LAKASVASARLASI KEDVEZMÉNY GYENES TŐKESZÁMLA Az egri lehetőségekről érdeklődni lehet: 36/412-799,428-410. Quaestor Rt. Eger, Sándor I. út 2. Könyvtárügyben nem döntés a döntés Évzáró önkormányzati tanácskozás Füzesabonyban Az év utolsó testületi ülésére került sor tegnap Füzesabony­ban - hacsak valami rendkí­vüli esemény a közeljövőben nem szól közbe. Napirend előtt, karácsonyi ajándékként Blahó Istvánné könyvtárigazgató Rátkai Ist­ván „Füzesabony településtör­ténete” című kötetét adta át a képviselőknek. Szintén napi­rend előtt kért szót dr. Mann László képviselő, aki áz ülések menetéről alkotott lakossági véleményeket fogalmazta meg. Egyáltalán nem tartotta pél­dául dicséretnek az olyan kije­lentéseket: olyanok vagytok, mint a Parlament. A városatya már csak azért sem fogadja el az effajta véleményt, mert Fü­zesabony testületé megválasz­tása óta 15 ülést tartott, a meg­jelenés minden alkalommal szinte százszázalékos volt... Százhárom határozatot hoz­tak, 23 rendeletet alkottak - s még sorolható a statisztika. Dr. Pásztor József polgár- mester a két ülés közötti tevé­kenységről szólt. Kidolgozás alatt van a tervezett átszerve­zések folyamata. Készült egy hatáselemzés - hangsúlyozta a polgármester -, mely például megerősíti öt abban, hogy - bár a képviselők a két héttel ezelőtti testületi ülésen nem szavazták meg - a művelődési ház és a városi könyvtár ösz- szevonása több mint kétszáz­ezer forint megtakarítását tenné lehetővé, s további raci­onalizálások révén itt félmillió forintot nyerne az önkor­mányzat. A későbbiekben ezt a kérdést újra szeretné tárgyal­tatni. Kifejtette, hogy Blahó Istvánné munkájával elége­dett, s nem vezérli semmiféle politikai hátsó szándék, amit egyesek feltételeznek. • A testületi ülésen több ren­deletet módosítottak. Végle­ges formát kapott a jövő évi gépjárműadó, az iparűzési és a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelet, mely január l-jével hatályba lép. Tízszázalékos kedvezményt kap az a lakos, aki a kommu­nális adót az első negyedév­ben befizeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom