Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

2. oldal Megyei Körkép 1995. október 11., szerda Elbontják a „bádogvárost” Kereskedelmi centrum lesz Eger északi részén A Cifrakapu utca és a 25-ös számú főút közötti terület már régóta különös vita tárgya. Az ott élők „bádogvárosnak” ne­vezik a pala- vagy pléhtetős sufnik és a garázsoknak hasz­nált faépítmények miatt. Amint azt október 6-i számunkban kö­zöltük, az egri önkormányzat il­letékesei bejárták a területet, s döntést hoztak. A nagylaposi részen lévő ga­rázsokat, bódékat lebontják. A területen működő két céget, egy borkóstolót és egy jogcím nél­kül beköltözött román családot is értesítettek a várható intéz­kedésről. A garázstulajdonosoknak az első felszólítás után felkínálták a Cifrakapu utcában felépí­tendő garázsokat. Ám e lehető­séggel nagyon kevesen éltek. Nekik, a többi épület és helyi­ség tulajdonosával együtt, ok­(Folytatás az 1. oldalról) Egerben az igazgatóság új helyre költözik, miután megvá­sárolták a Szálloda utcában levő volt szakszervezeti szék­házat. Annak felújítása hama­rosan megkezdődik. Ezután dr. Pptoczky Jánosné, az Önkor­mányzati Igazgatóság főosz­tályvezetője szólt a hitellehető­ségek módozatairól. Hangsú­lyoztál szigorodtak a kölcsön feltételéi, és az érdekelt önkor­mányzatok pénzügyi helyzetéről is adósminősítést készítenek. Példaként említette a bérfize­téshez nyújtott rövid lejáratú,' továbbá a fejlesztésekhez, pél­dául gázhálózat létesítéséhez, illetve csatornázáshoz nyújtott hiteleket. Szabó Attiláné, az Önkor­mányzati Igazgatóság taná­A Pásztorvölgyi Általános Is­kola és Gimnázium szép ha­gyományt teremtett három esz­tendeje. Minden októberben megren­dezik Eger elsős és másodikos középiskolásai számára a nép­ballada- és népmesemondó versenyt. Az idén is meghirdet­ték a hagyományos középisko­lák első és második osztályosai, valamint a nyolcosztályos gim­náziumok ötödikesei-hatodiko- sai számára. A nevezéseket október 20-ig tóber 25-ig el kell hagyniuk vagy le kell bontaniuk a léte­sítményeket! Ellenkező esetben az önkormányzat teszi meg ezt, a tulajdonosok költségére. A bontást a Városgondozási Kft. végzi, s a tereprendezésbe köz­munkásokat is bevonnak. Dr. Estefán Géza, az egri önkormányzat jegyzője tájékoz­tatta lapunkat a legutóbbi hely­színi szemle után született dön­tésről. A tervek szerint keres­kedelmi centrumot kívánnak felépíteni. Dr. Vincze István, az önkormányzat jegyzői és képvi­selői irodájának vezetője el­mondta, hogy a területet no­vember 30-ig kell megtisztítani a garázsoktól és a sufniktól. Az így szabaddá vált területet pe­dig egyben kínálják eladásra, magyar, illetve külföldi cégek­nek. Hancsák Orsolya csosa a céltámogatások finan­szírozásáról, továbbá az állami alapok juttatásának igénylésé­ről beszélt. Dr. Jakab Zsolt, az OTP Bank Heves megyei igaz­gatóhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő államháztartási reform - a kincstári szervezet létrehozásá­val - sérti az önkormányzatok önállóságát. A pénzintézet - a lehetőségei alapján - továbbra is kiemelten kezeli a települé­sek irányítóit. Sós Tamás, az OTP-csoport tagjaként számon tartott Garancia Biztosító Rt. fiókigazgatója bejelentette: a jövő évtől - újdonságként — mezőgazdasági biztosításokat is kötnek, elsősorban az OTP Bank Rt. által nyújtott hite­lekre. (mentusz) várják az intézményben, s a ta­lálkozóra október 25-én, dél­után három órakor kerül sor. Snekszer Károlyné tanárnő, a verseny szervezője elmondta, hogy valamennyi jelentkezőtől két népballada vagy két nép­mese előadói szintű ismeretét várják. A jelentkezési lapokon- melyeket kiküldtek minden egri középiskolának - a két, előadásra szánt mű címét is meg kell jelölni. A rendezvényt- mint eddig is - Dorner Fe­renc vállalkozó támogatja. (Folytatás az 1. oldalról) A Beszolg a törvényben meg­szabott kötelezettségeinek megfelelően természetesen mindent megtett a felsorolt „vagyon” pénzzé tételére, ám igyekezete jószerivel annyit gyümölcsözött, hogy a pincét sikerült átmenetileg bérbe ad­nia egy vállalkozónak. Azóta azonban már ez az illető is el­költözött onnan. Buga Imre szerint erre az épületre lenne ugyan vevő, de a 30 millióra becsült vagyont nem adhatja oda nevetségesen alacsony áron. Mint az a felszámoló szavai­ból kiderült, jelenleg még egy helyben toporog a sirokiak ügye, ugyanis a hitelezők érde­keit képviselő Beszolg kényte­len volt bírósági úton megtá­madni az Édes Pál vezérigaz­gató tevékenységének utolsó egy esztendejében, pontosab­ban '94 januárja és augusztusa között megköttetett összes pri­vatizációs szerződést, az azok­ban fellelhető visszásságok mi­att. A felszámolónak erős a gyanúja: az innen befolyt pén­zeket nem megfelelő módon használta fel a fémművek ak­kori vezetése, ezekből nemhogy a nagyobb hitelezők nem kap­tak, de még a több száz elbocsá­tott ember végkielégítésével is adósak maradtak Édes Pálék. Ez utóbbiból ’94 októberében 23 milliós tartozásuk gyűlt ösz- sze. Most tehát első fokon a He­ves Megyei Bíróságra vár a fel­adat, hogy kiderítse, hová tűn­tek el a privatizációs bevéte­lek... A történethez tartozik az is, hogy az MFS Magyar Lőszer- gyártó Kft. megalakulásakor 25 milliós aporttal a fémművek is belépett. Ezt azonban az AVÜ elvette, s helyette - ugyanek­kora összegre - kezességet vál­lalt. E pénzből 12 és fél millió a siroki önkormányzaté lett, a másik felét pedig a fémművek kapja meg - ha végképp bebi­zonyosodik a fizetésképtelen­sége, és egyáltalán nem tud fi­zetni a dolgozóknak.-Nos, ezzel viszont az a gond- jegyezte meg Buga Imre hogy ezt az összeget az AVU utódja, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. csak a fel­számolás végeztével kívánja ki­fizetni, ám ez - tekintve a bíró­sági ügyek átfutási idejét - még eltarthat egy jó darabig. Mi annyit tehettünk, hogy ismétel­ten kértük az APV-t, ne várjon addig, s a lehető leghamarabb utalja át a pénzt. A Beszolg vezetője szerint a fémművek ügye még az ő pra­xisában is átlagon fölüli cir­kusszal jár, ráadásul a végkifej­let még csak nem is akar kör­vonalazódni. Annyi azonban már bizonyosnak látszik, hogy a hitelezők egy vasat sem lát­hatnak majd Sírokból, ami ugyanis megmaradt, az talán a felszámolási költségeket sem fedezi majd. Kühne Gábor Szín és hangulat Az üzletemberek kereskedelmi felismerése és művészetszere- tet-pártolása szerencsésen ta­lálkozott az egri Trendy-SK Bú­torházban, amikor Sallós Gyu- láék amolyan minigalériának is helyet adtak. Vitathatatlan, hogy a lakás- és irodakultúrát szolgáló árudából a képzőmű­vészek munkái sem hiányoz­hatnak, s közöttük a városi al­kotók - akár a még kevésbé is­mert, vagy éppen csupán tehet­séges kezdők - is jelentkezhet­nek. Kiváltképpen a főiskolá­sok számára lehet praktikus e bemutatkozás, s a remek lehe­tőséget - mint az október 9-töl egy hónapon át már a második szereplő, Szűcs Rita harmad­éves kiállítása is bizonyítja - a nyilvánosságra vágyakozó fia­talok megragadták. A diáklány Szín és hangulat című összeállítása 14 különféle- olaj, tempera, pasztell, ceruza- képpel próbál figyelmet kel­teni egy ifjúi törekvés iránt. S - mint készítőjük elmondta a megnyitón - a legközelebbi folytatást jelentő csendéletek, portrék nagyobb tárlatának be­vezetője. Az áruháznak ez már a ne­gyedik rendezvénye, s tulajdo­nosai továbbra is vegyes körből fogadják itt az anyagot. Ám maguk is örülnének annak, ha a főiskolai hallgatók másoknál sűrűbben találkoznának a kö­zönséggel a Napsugár utcában. (-ni) A lélekgyógyászat titkai Pódiumra lép: a pszichológus A megyeszékhelyen élő, több- diplomás Patkós Attila pszicho­lógust kezeltjei nemcsak hoz­záértéséért, emberségéért be­csülik, hanem azért is, mert az őt felkeresőkkel ingyen foglal­kozik. Modem szemléletének szer­ves tartozéka a korszerű lélek­gyógyászat hatásos eszköztárá­nak latba vetése, a súlyos élet­viteli problémákból fakadó ér­zelmi traumák, szenvedélybe­tegségek, s a megszállottság felszámolása, az ezotéria vilá­gának ismerete. Vele készít nyilvános interjút Pécsi István, a Szellemvilág című folyóirat felelős szerkesz­tője az Egri Egészség- és Kör­nyezetvédő Egyesület szerve­zésében október 18-án, szerdán délután 4 órakor az egri Szilá­gyi Erzsébet Gimnázium (Eger, Ifjúság út 2.) ebédlőjében. A program keretében szó lesz a keresztény spiritalizmus- ról, az istenhit erejéről is. A rendezvényen - amelyre új érdeklődőket is várnak - az egyesületi tagok arcképes iga­zolványuk felmutatásával in­gyenesen vehetnek részt. Selypen elfogták a Ruby fosztogatóit Elásott képmagnó a híd alatt A selypi Ruby melletti keresz­teződésben fogták el tegnap délelőtt az egy héttel ezelőtt történt presszóbetörés gyanú­sítottjait, nevezetesen a pető- fibányai K. Zs. és K. M. test­vérpárt. Ez alkalommal is a Marto- nosi Imre r. főtörzsőrmester, Srej Ferenc r. főtörzsőrmester járőrkettősé az érdem. Igazol­tatták a hazafelé tartó fiatal­embereket, s mivel K. Zs. régi ismerőse a lőrinci rendőrőrs munkatársainak, az ifjú ruhá­zatát átvizsgálták. Ekkor egyi­kőjüktől nagy mennyiségű fém húszforintos került elő. Mint arról Kis Endre r. szá­zados, őrsparancsnok infor­málta lapunkat, az előállítást követően mindkét személy be­ismerte, hogy ők követték el a szórakozóhely legutóbbi ki­fosztását. . Az eltulajdonított videomagnó Petőfibánya hatá­rában volt elásva, onnan lapá­tolták ki a detektívek. Az elkövetőktől a rendőrök lefoglaltak ezenkívül két - szintén lopott - kerékpárt, va­lamint édességeket, cigarettát, és meglett a játékgépekből származó több kiló húszforin­tos is. Mivel Selyp népszerű szó­rakozóhelyén az elmúlt idő­szakban több hasonló bűncse­lekmény is történt, amelyek módszereiben sok a hasonló­ság, Lőrinci rendőrparancs­noka szerint feltétlenül indo­kolt annak elemzése, hogy az elkövetők korábban is tettek-e hívatlanul látogatást az épü­letben. (t. o.) OTP-hitelek továbbra is az önkormányzatoknak Verseny középiskolásoknak... Pásztorvölgyi mesemondók Korszerű félfogadás A hevesi kirendeltség épülete FOTÓ: TEMESVÁRI ERZSÉBET munkanélkülieknek Heves megyében a munkanél­küliek által legterheltebb térség munkaügyi feladatait ellátó új kirendeltség épületének mű­szaki átadására került sor teg­nap délelőtt Hevesen. Az el­térő véleményeket kiváltó lé­tesítmény építtetésének indo­kairól kérdeztük Kisgergely Istvánt, a megyei Munkaügyi Hivatal vezetőjét.- Egy gazdaságilag fejlődő térségben teremtjük meg hosz- szú távon a korszerű ügyfélfo­gadás és szolgáltatás feltételeit az új létesítmény átadásával - válaszolta. - A 22 kirendelt­ségi dolgozó megnyugtató el­helyezésére vizsgáltunk más megoldási módot is, ám azok csak látszólag lettek volna ol­csóbbak. A Deli György által tervezett 540 négyzetméter hasznos alapterületű intéz­ménnyel Heves jól járt, egyik legszebb épülete a városnak.- Mikor fogadhat ügyfeleket az új intézmény?- A kivitelező, a Heves Me­gyei Építő és Szolgáltató Kft. jó munkát végzett, a tervezett költségen és határidőn belül teljesítette a vállalását. így akár október végén, de legké­sőbb november közepén már itt fogadhatják az ügyfeleket a kirendeltség dolgozói. Mint megtudtuk még, a kö­zel 30 millió forintba kerülő intézmény megépítéséhez a város biztosította a területet, amelyre a munkaügyi hivatal kezelői jogot kapott, cserébe pedig lemondtak az eddig használt ingatlanokról. Budai Sándor > Módosítás a rászorultakért Önkormányzati ülés Füzesabonyban Dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere a városi önkor­mányzat tegnapi ülésén arról tá­jékoztatta a képviselőket és a hallgatóságot, hogy több bizott­ság együttesen tárgyalta meg a posta beruházási elképzeléseit a városban. Több mint háromórás vita után végre kialakult az ál­láspont, s előreláthatólag 3 mil­lió forintnál több bevételre számíthatnak telekeladásból. Volt egy találkozó a tehéntartó gazdákkal legelőügyben, saj­nos, érdektelenség volt tapasz­talható, különösen a telepen élők oldaláról, így konkrét megállapodás sem születhetett. Á 13 napirendi javaslat első pontja a szociális igazgatásról és ellátásról szóló, most ér­vényben lévő rendeletet módo­sította. Füzesabonyban 8100-an élnek, ebből 180-190-re tehető azon családok száma, akik a té­len HTO-val fognak fűteni. Mi­vel az eddigi rendelet több megszorító intézkedést is tar­talmazott, és sok szociálisan rászorultat kizártak volna a támogatásból, ezért a képvise­lők egy kiegészítő rendeletet al­kottak. Meghatározták a támo­gatás formáját, ami lehet átme­neti segély, vagy lakásfenntar­tási támogatás. Ugyancsak ál­lást foglaltak a támogatásra jo­gosultak, a kérelmek elbírálása és a pénzek folyósítása kérdé­sében. Szó volt még a városi könyvtár alapító okiratának módosításáról, javaslat történt a városi televízió működésének alapelveire. A ’80-as években még biztos helynek számított a fémművek fotó: perl Márton Össztűz a privatizációs szerződésekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom