Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-10 / 238. szám
1995. október 10., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Ki finanszírozza az orvosi ügyeletet? Meglepett polgármesterek Az elmúlt héten az Eger környéki települések - szám szerint tizenegy - vezetői furcsa levelet kaptak a megyei jogú város Egészségügyi Intézményeket és Bölcsődéket Felügyelő Bizottságától. A megállapodás-tervezet szerint, mivel a jövő év január elsejétől az egészségbiztosítási pénztár lakosonként és körzetenként húsz forint támogatást nyújt az orvosi ügyeletek ellátására, a bizottság ezt a bizonyos összeget kéri az érintett településektől, lévén ezeken a helyeken Egerből biztosítják a hétközi illetve hétvégi ügyeleteket. Derecskéi Csaba polgármesterrel azután beszélgettünk, miután „kollégáival” egyeztették a tennivalóikat a „kéréssel” kapcsolatban.-Legkevesebb, hogy meglepő ez a lépés - kezdi a polgármester - hiszen tavaly a tizenegy község vásárolt egy gépkocsit az ügyelet ellátásának biztosítása érdekében. Az is elgondolkodtató, hogy volt olyan település, ahonnan - a kérésnek megfelelően - postafordultával, aláírva visszaküldték a dokumentumot. Márpedig az említett Összegen túl olyan pontok is szerepeltek a tervezetben, melyek szerint bizonyos esetekben a nagyösszegű beruházásokhoz is hozzá kellene járulniuk az önkormányzatoknak. Ráadásul a fenti öszeg ellenében csupán a vasár és ünnepnapi ügyeletekről volt szó, említés sem történt a hétközi ellátásról,-Milyen döntést hoztak az érintett polgármesterek?- Egyenlőre nem küldjük vissza a tervezetet, hanem az illetékesekkel tárgyalást kezdeményezünk, amelyen remélem sikerül ezt az elhamarkodottnak tűnő döntést megvizsgálni, korrigálni. Hiszen ha a tervezet szerint alakulna az ügyelet sorssá, akkor egy újabb önkormányzati feladatoto kapnánk, amihez nem biztosítottak az anyagi eszközök. Egyenlőre ara nézve kaptunk ígéretet, hogy szerdán a Várossal megtárgyaljuk a lehetőségeket. s.p. Péterkén is várjuk az olvasókat Tegnaptól Pétervásárán a Kossuth út 4.szám alatti fókszer- kesztőségben is várjuk lapunk olvasóit, valamint a város és környéke polgárait. Hirdetéseiket Rozgonyi Dóra fogadja, csütörtöki napokon 14 és 18 óra között. Közérdekű kérdéseikkel, gondjaikkal és örömeikkel Suha Péter újságíró szerdánként 13-17 óráig várja az olvasókat. Mindkét munkatársunk rendelkezésre áll a 36/368 - 675 -ös telefonszámon is. Napirenden a szemétdíj Az elmúlt héten tartottak falugyűlést Mátraderecskén. Zám Ferenc polgármester adott tájékoztatást a község pénzügyi helyzetéről. Mint mondta, az első félévi teljesítések tükrében a kiadások és bevételek egyránt időarányosnak mondhatók. A szennyvíz beruházásról megtudhattuk, néhány héten belül a már elkészült szakaszokon - a hivatallal egyeztetve - megkezdődhetnek a bekötések. Ezután többen is sérelmezték, hogy a szemétszállítási díjakat a háztartásban élők száma alapján, s nem a kukák szerint határozták meg. Válaszként elhangzott, ennek fordítottja is sokakat érintene hátrányosan. A falu vezetői megígérték, hogy megvitatják a kérdést, s kérték a lakosokat, ötleteiket juttassák el a hivatalba, hogy mindenki számára megfelelő díjszabást alakíthassanak ki. Nyolc faluban „két osztálynyi” gyerek született Sokan az „egykét” sem vállalják Bátorban 1993-ban egy gyermek született, ebben az évben is csak kettő. A hasonló kistelepüléseken , amelyek lakossága az ezret sem éri el, évről évre igen alacsony népszaporulatot regisztrálnak. A szomszédos Hevesaranyoson 730 lakosra idén nyolc újszülött jutott. Ez az arány azonban még mindig jobb mint Terpesen, Szajlán és Bükkszéken együtt véve. Ott ugyanis az újszülöttek aránya a népességnek alig több mint fél százaléka. Egerbocson és Szentdomonkoson átlagosnak mondható az arány, 1.1 százalék. Tarnaleleszen 2007 lakosra 25 baba jut, az említett községek között itt a legmagasabb a lélekszámfa jutó születés. A felsorolt nyolc faluban tehát az év végéig hatvanöt csöppség születése várható, ami két iskolai osztály létszámának felel meg. A fentieket az elmúlt évi adatokkal egybevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy a bükkszéki körzetben 5- tel, leleszen 4-gyel, domonkoson 2-vel, Hevesaranyoson pedig eggyel több gyemek látta meg a napvilágot tavaly. Még jobban érzékelhető a csökkenés az 1992-es adatok tükrében. Csak a legmarkánsabbakat kiragadva: négy év alatt Tarnaleleszen 17, Hevesaranyoson 39 százalékkal csökkent a születések száma. „Ebből cigány” Vannak települések, ahol kisebbségi önkormányzatok is működnek. Ezeken a helyeken a statisztikai rovatot egy rubrikával kibővítik, melynek elnevezése: „ebből cigány”. Szintén néhány elgondolkodtató adat következik: idén Tarnaleleszen huszonöt csecsemő közül 22 volt a cigány, Hevesaranyoson nyolcból hat, míg Szentdomonkoson hétből öt. A területen tevékenykedő védőnők szerint a számok hátterében egyértelműen a családok gazdasági helyzete áll.- Azt tapasztalom, hogy egyre kevesebben vállalnak több gyermeket, sőt még az „egykét” is meggondolják - mondja Nagyné Kovács Tünde, a bükkszéki körzet védőnője.- Felkészülni a gyermek születésére manapság óriási anyagi próbatétel egy fiatal házaspárnak, s ezt az anyasági pótlék sem ellensúlyozza. Egy kiságy, vagy babakocsi ma már több tízezer forintba kerül, s persze a méregdrága tipegőket is szinte hetek alatt növi ki a gyerek. A szülök épp ezért meggondolják, hány gyereknek tudnak megfelelő körülményeket biztosítani, és nem váltanak többet. Örvendetes számomra, hogy az anyukák mind szopt- tatják a gyermeküket, nem pedig a drága tápszert erőltetik. A GYED a megélhetés...- Sajnos sok esetben a születendő gyermek tarja el a családot - tájékoztat Herédi Zoltánná, aki Bátor és Tamalelesz körzetében látja el a védőnői teendőket. - Amikor mindkét szülő munkanélküli, és már semmiféle jövedelemre nem számíthatnak, megoldásnak tűnik a GYED... Manapság vállalják az ötödik szülést is, abban a hitben, hogy a családi pótlékból majd csak megélnek valahogy. Persze ezek az élet- körülmények egyáltalán nem megfelelőek. A nagyobbik baj, hogy minden évben akad olyan gyerek, aki gyermeket vár, tehát a kismama még nincs tizenhat éves. Decemberben is egy tizennégy éves gyerek fog szülni. A felvilágosdító előadásokkal nem érek célt, ha a megélhetés van a mérleg másik serpenyőjében. Ezek az adatok ma még csak száraz tények, de a későbbi önkormányzatok legfőbb problémáivá is válhatnak. Kevesebb gyereknek kevesebb óvónő, tanító, tanár szükséges, de kevesebb adót is fizetnek majd, sőt néhyány helyen még az is kiderülhet, hogy a kisebbség a többség. Kovács Mária Objektív Este tíz órakor, a balról jobbra guruló ég-kék főcím után arról beszél a népszerű hírműsor vezetője, hogy micsoda áldatlan állapotok uralkodnak a bölcsődékben, amelyek többségében már tíz, sőt tizenkét ezer forintot is fizetni kell a csöppségek ellátásáért, persze mindezt az étkezési költségeken túl. A tévénéző azonnal fölháborodik - valljuk meg, érthetően. Aztán illetékesek nyilatkoznak, százezres (havi, fejenkénti) nettó jövedelmeket emlegetnek, megszólalnak a kispénzű érintettek, ők napi fél liter tejről beszélnek. A magán-bölcsödé tulajdonosa szerényen megjegyzi: ö néhány önkormányzati intézénynél alacsonyabb árakon biztosít magasabb színvonalú ellátást. Minden együtt van tehát egy újabb Nagy Magyar Igazságtalanság bemutatásához. Szemérmes félmondatokból aztán - ha figyelünk - kiderül, hogy átlagosan négyezer forintot kell fizetni, s ez is főként a fővárosban értendő. (Na persze „a vidéken” is terjed.) Természetesen butaság lenne örömmel üdvözölni ezt a „divatot” . Egy dolgot azért nem értek: miért nem lehet arról beszélni, amiről szó van? A műsorvezető ugyanis azzal kezdte a „felkonfot”: amíg a főiskolások (holmi) kétezer forint ellen demonstrálnak, addig lám a bölcsődékben..., s jött a tizenkétezer. Azt hiszem, fölösleges - vagy mégsem? - bizonyaim, hogy a tandíj körüli viták nem a kétezer forintról szóltak (szólnak?). Az csak a felszín, ugyanis. Mindezt a mai magyar valóságot OBJEKTIVEN bemutatni szándékozónak is tudnia illenék. Mert másként csak főcím az objektív. Az, hogy a picik popsiját nem mossák meg ingyen, valóban csúnya dolog. De tessék mondani, egymástól teljesen független dolgokat jól kivehető érdekekhez - ne adj’isten hatalomhoz - igazodva, afféle hangulatkeltés szándékával - stílusosan: — összemosni, vajon miként minősíthető? suha Újra itt a Hírmondó Miért nem jött Teller Ede? A közelmúltben jelent meg a mátraderecskei önkormányzat információs kiadványa, a Mátraderecskei Hírmondó. A néhány hónapja indult kezdeményezés úgy tűnik, valóban sikerrel járt, hiszen immár második számát érte meg a helyi orgánum, melyet a helybéliek is a szívükbe fogadtak. A legújabb számból is számos közérdekű információhoz juthatnak a falu lakói, bepillanthatnak az ön- kormányzat működésébe, s tájékozódhatnak a község életének számos, időszerű kérdésében. dr. Tóth Eszter tollából - a radonsugárzás mérésének eredményei mellett - azt is megtudhatják a derecskeiek, hirtelen jött betegsége miatt nem látogatta meg szeptemberben „kedvenc mátrai kisfaluját” Teller Ede, a világhírű fizikus. Ülésezik a testület Erdőkövesden Ma délután két órakor a polgármesteri hivatalban ül össze az erdőkövesdi önkormányzat. A képviselők először szociális ügyekben döntenek, majd beszámolót hallgatnak meg az általános iskola és az óvoda működésről. Ezt követően Nagy András rendőr százados, a Pé- tervásárai Rendőrőrs parancsnoka ad tájékoztatást a község közrendi, közbiztonsági helyzetéről. Sportöltözö készül Hevesaranyoson A tavaly megépített sportöltözőbe a hevesaranyosi polgár- mestri hivatal a gázfűtés kialakítását végezteti. Mint megtudtuk, a majd’ háromszázezer forintos beruházás költségeit teljes mértékben a község kaszájából fedezik. A szerelési munkák már befejeződtek, a szakemberek bíznak abban, hogy a fűtési idényre a szükséges engedélyek is rendelkezésre állnak a rendszer üzemeltetéséhez. Rendszerbővítés a kábeltévénél Az istenmezejei kábeltévé szolgálatatásai a közelmúltban bővültek, ugyanis akik rácsatlakoztak a rendszerre, ezentúl már a népszerű Duna Televízió műsorát is élvezhetik készülékeiken. Elhalasztott döntés a térítési díjakról Az elmúlt héten ülésezett Bükk- szenterzsébet képviselőtestülete, ám az óvodai térítési díjak támogatására érkezett kérelmek elbírálását elhalasztották a képviselők. így ebben a kérdésben várhatóan a ma délutánra, a polgármesteri hivatalba összehívott ülésen születik majd döntés. Az elmúlt öszszejövetel sem volt azonban erdményte- len, hiszen dr. Forgó Mária háziorvos a község egészségügyi helyzetéről adott tájékoztatást, Fejes József rendőr hadnagyi a pétervásárai rendőrőrs munkatársa pedig a közbiztonság helyzetét ismertette a képviselőkkel. ,fl y Ünneplő közönség az új templom előtt FOTÓ: PERL MÁRTON A hívek régi vágya teljesült Is Parádóhuta új temploma Nagy esemény színhelye volt a közelmúltban Parádóhuta. A mintegy kétszázhatvan lelket számláló kistelepülésen dr.Seregély István az Egri Érseki Főegyházmegye Érsekfőpász- tora búcsúi szentmisével egybekötve megáldotta a Rózsafűzés Királynéja tiszteletére most épült templomot, melynek birtokba vételével nagyon régi vágya teljesült a kis falucska templomjáró lakóinak. A katolikus hívők - egyéb lehetőségek híján - már évek óta az iskolában havonta egyszer tartottak istentiszteletket. Ezen alkalmakkor szorgosan gyűjtötték a „perselypénzt”, abban a reményben, hogy az így összegyűlő összegből felépíthetik saját templomukat. Szörényi László területi fo- esperes, aki a rendszerváltás után a parádi önkormányzat képviselője lett, a testület elé terjesztette a hívők óhaját, de az akkori vezetők elvetették az ötletet. A második cik lusban képviselővé választott Cserháti Józsefné személyében azonban olyan agilis társra talált a főesperes, akinek segítségével, szinte csodával határos módon, fáradtságot nem kímélve sikerült hat hónap alatt elérni az álom megvalósulását. A gyönyörű létesítmény felépítéséhez szinte példátlan társadalmi munka is párosult. A hívők, a körzetben működő üzemek vezetői, a vállalkozók, valamint a Polgármesteri Hivatal összefogása, aktív közreműködése komoly segítséget jelentett a vállalkozás sikerre vitelében. Az anyagi lehetőségek bővítéséhez hozzájárult a Cserháti Józsené kezdeményezésére életrehívott Parádóhutai Kápolnáért Alapítvány, amely bejegyzésekor ötvenezer forint alaptőkével rendelkezett. Az épülethez méltó ünnepélyes avatást a parádi felnőtt és iskolai énekkar műsora színesítette, a mintegy hatszáz fős közönség megelégedésére. A szentmise után ^z egyházköz ség állófogadásra várta mindazokat, akik segítséget nyújtottak a templom felépítésében. Gembiczki Béla
