Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-09 / 237. szám
p 1995. október 9., hétfő Heves És Körzete 5. oldal A Hevesi Rendőrkapitányságról: Elkapták a biciklitolvajt, feljelentették a rongálót Néhány napja érkezett meg a hivatalos jelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra a szeptember 17-én Kisújszállás— Kál-Kápolna vasúti megállók között történt szerelvényrongálásról. A vasúti kocsiban ismeretlen tettesek - minden bizonnyal ittas állapotban - nagy értékű rongálást követtek el a délutáni órákban. Betörték a meglehetősen vastag ablaküveget, és megrongálták az üléseket. A kár az első becslések szerint meghaladja a 30.000 forintot. A Hevesi Rendőrkapitányság az ügyben folytatja a vizsgálatot. (sz. r.) A napokban rendőrkézre került B. Imre 15 éves átányi cigányfiú, aki a nyáron tulajdonított el egy kerékpárt. B. Erdőtelekre indult a barátaival szórakozni, ám a diszkó aznap nem nyitott ki. Kénytelenek voltak visszafordulni, ám Tenken már elfáradtak, s B. úgy döntött, kerít egy biciklit, amivel gyorsabban hazaér. Elkötötte az első, útjába eső kétkerekűt, és azzal indult vissza Átányba. Néhány hét elteltével felismerték a lopott biciklit, és jelentették a rendőrségnek. A fiú beismerte tettét, a 12.000 forintos kerékpárt a rendőrség lefoglalta. Önellátás a századvégen, avagy miből élnek a tenkiek? Ajtóban a gyógynövényes csirke Az Erdőtelekkel közös szövetkezetben egykor több mint kétszáz tenki dolgozott, ma jó, ha mintegy kéttucatnyion találnak itt megélhetést, így marad az önellátás. Ám a község a környező településeknél mégis előnyösebb helyzetben van, hiszen egy helybéli vállalkozó üzemében, a Bakos fafeldolgozóban, ahol többek között ajtók is készülnek, valamint a Delta Baromfifeldolgozó Kft. telepén együttesen legalább ötvenen juthatnak munkához. A csődeljárás miatt meghirdetett Erdei Termék Vállalat helyi gyógynövényüzemét megvásároló cég, amennyiben újra elindítja a termelést, úgy a Fel- szabadulás úti épületben legalább húsz tenki asszonynak biztosíthat majd kenyeret. Ám lassan növekszik a segélyre szorulók száma, fejtette ki Török Margit polgármester, jelenleg 27-en kapnak jövedelempótló támogatást, öt személyt pedig közmunkásként foglalkoztatnak. A hatmillió forintos keretből éppen csak futja a megnövekedett igényekre. A térség egyik munkalehetősége - Tarnazsa- dányban évek óta szép eredményeket könyvelhet el az Udecoop Kft., ahol 120 embert foglalkoztatnak a környékről. Az üzemben főként finomlemezeket gyártanak. A termékek egy része speciális gépjárműben kapott helyet, mely mozgó kiállítóteremként szolgál. fotó: szuromi rita A falu „szégyene”: a cigányiskola Az iskolában csak cigánygyerekek maradtak (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesteri hivatal felé tartva kisgyermekes anyukát szólítok meg. Kérdezem, mi a véleménye arról, hogy elmentek a magyar gyerekek az iskolából.- Hallottam róla - mondja -, de nem tudok mit mondani. Az én gyerekem még kicsi, de én se járatnám ide. Itt a faluban már alig van magyar. Mi is úgy tervezzük, hogy elköltözünk innen máshová. Az is igaz, hogy a faluban jó néhány cigánycsalád abból gazdagodott meg az utóbbi években, hogy összeszedték a fiatal lányokat, és különböző városokban „futtatják” őket. Ezekben a családokban a gyerekek is ezt látják, és sokuknak ez az életcéljuk. Én nem csodálkozom, hogy a magyar szülők próbálják védeni a gyerekeiket ettől a szemlélettől. Igaz, ami igaz, jómagam is meglepődtem, amikor az egyik nyolcadikos fiú arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni az iskola elvégzése után, nevetve azt válaszolta: - Megyek stricinek... *** A zsadányi polgármester, Mester András ismeri az összes, iskolával kapcsolatos gondot:-Tavaly valóban voltak fegyelmezési gondok az iskolában, talán ez is oka a magyar szülők választásának.- Hogy érinti az önkormányzatot anyagilag ez a lépés?- A jövő évi tervezet szerint egy gyerekre 66 ezer forint jut majd fejkvótaként. Azon tanulók után, akik a szomszédos falvakba kerültek, minden bizonnyal ezek a települések kapják meg a fejkvótát. Ez a számítások szerint 6-700 ezer forint mínuszt jelent a mi jövő évi költségvetésünkben. Bárhogy is van, ezt az összeget ki kell gazdálkodnunk, hiszen kötelességünk az iskolát fenntartani.-Mi igaz abból a híresztelésből, hogy itt Zsadányban több cigánycsalád a lányok futtatásából él?- Ez nem új dolog. Vannak, akik évek óta ebből élnek. De mivel más városokba viszik a lányokat, ez a falu lakosságát nem zavarja. Itt nem érezni ennek a demoralizáló hatását. Legfeljebb annyit látni, hogy egyesek meggazdagodnak. Megkérdeztünk a zsadányi cigánylakosok közül is néhányat, miként látják az iskolás-konfliktust. ***-Rigó Lász- lóné nem rejti véka alá a véleményét:- Kezdjük ott, hogy itt a cigányok nagy része rendes, tisztességes ember. Semmiben . nem különbözünk a magyaroktól, sőt. Nézzen csak be bármelyik cigányházba. Mindenhol tisztaságot, rendet talál. Sok cigánynak jobban megy, mint a magyaroknak. Persze, hogy azt szeretnénk, ha a mi gyerekeink is megkapnák azt, amit a magyarok. Az én lányom most nyolcadikos, de az osztályában csak cigánygyerekek vannak. Az ellenőrzőjében négyesek, ötösök vannak. Szeretnénk, ha tovább tanulna, de kérdem én, hogy? Amikor megtudtuk, hogy Mérára viszik a gyerekeket, mi is átmentünk az igazgatóhoz. Elmondtuk, hogy a mieinknek is joguk van angolt tanulni, vegyék át őket is. De számunkra már nem volt hely. Azt mondták, hogy cigánygyerek nem kerülhet abba az iskolába, mert átvágják a torkát. Barta Katalin Passzív pártok, néma egyesületek, csendes klubok Miért hallgatnak a tiszanánai szervezetek? A párbeszéd fontos lenne, hogy a falut tájékoztatni tudják Tiszanána polgármesterének, dr. Tóth Józsefnek egyetlen szívfájdalma van: december óta nem sikerült párbeszédet kialakítani a civil szervezetekkel, pártokkal és társadalmi egyesületekkel. Pedig ezek a fórumok informálhatnák a tagságukon keresztül a község lakóit, és fordítva: az önkormányzat munkáját is segíthetnék azzal, hogy a véleményeket, igényeket tolmácsolnák a testület felé.-Mióta nem sikerül a különféle szervezeteket leültetni egymás mellé? - kérdeztük Tóth József polgármestert.- Amióta engem megválasztottak, azaz tavaly december óta egyetlenegyszer sem sikerült valamennyi szervezettel egyszerre beszélni. 15-20 olyan fórum van a faluban, akik jelentős taglétszámmal rendelkeznek, de egy kezemen meg tudom számolni, hány vezetővel, elnökkel vagyok folyamatos munkakapcsolatban.-Akadályozta ez valaha is az önkormányzat munkáját?-Ha konkrét akadályoztatást nem is jelentett, azért hátrányát látom. Ez egy olyan információközvetítő csatorna lehetne, amely segíthetné a munkánkat.- Mikor próbált utoljára leülni velük?- A közelmúltban azzal próbálkoztam, hogy küldtem nekik egy levelet, és kértem: jelezzenek vissza személyesen vagy írásban, fontos-e nekik az önkormányzattal való kapcsolattartás? Mondanom sem kell, hogy akik eddig nem léptek, most sem válaszoltak.- Személyes kudarcnak érzi ezt a helyzetet?- Nem vagyok tőle boldog, de sejtem az okát. Úgy gondolom, mivel az előző önkormányzat nem számított rájuk ilyen mértékben, ezért ez a helyzet nekik új, és talán idő kell ahhoz, hogy megismerjük az elvárásokat. Egyszer talán minden párt és civil szervezet le tud ülni egy asztalhoz. ( - romi) Szegedi színjátszók a hevesi Móriczban A hevesi művelődési otthonban október 11-én, szerdán délelőtt 10 órakor a szegedi Mini Színpad előadását tekinthetik meg a hevesi gyerekek. A matinéműsort az óvodáskorúaknak és a kisiskolásoknak ajánlják a szervezők. Ülést tartanak Erdőtelek képviselői A tervek szerint Erdőtelken október 20-án, pénteken délután ülnek össze legközelebb a képviselő-testület tagjai. A tanácskozáson először a pénzügyi bizottság beszámolóját hallgatják meg, amelyben a harmadik negyedév gazdálkodását értékelik. Ezt követően a falugazdák munkájáról lesz szó. Bükki hangulatok Bíró Tibor felvételein A napokban Bíró Tibor fotói kapnak helyet a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Otthon galériájában. Az új tárlat október 12-én, csütörtökön délután 3 órakor nyílik. A megnyitón á fotóművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe a bükki hangulatokat megörökítő felvételeket. ••i. in;di:bKrí JöJönmób ; Tamamérán is lesz fűtéstámogatás A nemrégiben napvilágot látott rendelet értelmében Tarnamé- rán is támogatásban részesítik az olajjal fűtőket. Annyi már bizonyos, hogy erre a célra másfél millió forintot fordíthat az önkormányzat. Jelenleg folyamatosan érkeznek a kérelmek a hivatalhoz. A helyi rendelet módosítását követően egyedi elbírálás alapján kapják meg a méraiak a segélyt. J j Holland segítség a hevesi időseknek A közelmúltban Hollandiában járt a hevesi önkormányzat delegációja. A látogatás során eljutottak a testvérváros szociális otthonába is. Itt ígéretet kaptak a hevesiek arra, hogy a közeljövőben használt, de még jó állapotban lévő eszközökkel segítik majd az öregeket. A vállalkozás gyakran kényszer a munkanélkülieknek Ha milliókat nem is tudunk adni... Egy tamabodi fiatalember kérte szerkesztőségünk segítségét. Mivel problémája nem egyedi a hevesi térségben, ahol semmiféle munkalehetőség nem kínálkozik, ezért utánanéztünk annak, milyen esélyei vannak egy esetleges vál- . lalkozás elindításának. O. L. ugyanis állattartással szeretne a család anyagi helyzetén javítani. Mivel a térségben a mezőgazdaságnak vannak hagyományai, ezért arra gondolt, hogy állattenyésztéssel próbálkozik. A 10 darab fejőstehén és a 100 darab anyajuh megvásárlásához minimum 2,5 millió forintra lenne szüksége, de készpénze nincs, és hitelhez sem juthat, mivel nem rendelkezik olyan értékkel, amit a bankok fedezetként elfogadnának. Az állattartás költséges és kockázatos vállalkozás, ezért a 24 éves fia- talembemak és a hasonló problémával küszködő munkanélkülieknek kértünk tanácsot a Heves Megyei Vállalkozói Központ Heves Városi Irodája vezetőjétől, Szucsik Istvántól. A szakember elmondta: nem sok jóval tudja biztatni azokat, akik a térségben vállalkozásból kényszerülnek megélni. Akik ma a könnyűiparban dolgoznak, azoknak is megélhetési gondjaik vannak. Talán a Háziipari Szövetkezet az egyetlen, amely még bedolgozói állást tud ajánlani. Igaz, meggazdagodni nem lehet ebből sem, de a mindennapi megélhetési gondokon segíthet. Az állattartást azért sem ajánlják, mert meglehetősen tőkeigényes vállalkozás, nagy kockázattal. Talán a növény- termesztés lenne az egyetlen járható út, hiszen a fóliás gyümölcs- vagy zöldségkertészetet kis összegből is el lehet indítani, és nem jár túl nagy kockázattal. Hitelt meglévő tőke nélkül senki nem ad, éppen ezért kell olyan vállalkozásra gondolni, amely inkább befektetett munkát, és nem pénzt igényel. Konkrét tanácsokat a hevesi irodában kaphatnak Szucsik Istvántól az érdeklődők. (szuromi) Polgárőrök a tűzoltókkal? A hevesi térségben az elsők között alakult meg a tarnazsadá- nyi polgárőrség. A cégbíróságon is bejegyzett, 40 tagot számláló önkéntes szervezet azonban egyéves működés után elhalt. Terménylopások bejelentésével segítették a rendőrség munkáját, ám nagyobb feladatra nem került sor. Mint a legtöbb polgárőrség munkáját, így az ittenit is akadályozta, hogy nincs cselekvési jogkörük, ezért hatékony munkát nem is várhattak tőlük. Az önkormányzat szeretné a szervezetet újraéleszteni úgy, hogy az önkéntes tűzoltókkal közösen működnének együtt, hiszen az ő emberi hozzáállásuk, fegyelmezettségük mindenképpen javítana a munkájuk hatékonyságán addig, amíg a központi szabályozás megszületik. Miért nem szép város Heves? Heves nem tartozik a klasszikusan szép és hangulatos alföldi kisvárosok közé. A miértre a válasz előttünk hever. A város szívében áll egy patinás épület. Hajdanán községháza volt, majd kiállítások színhelye lett. Az épületet a katolikus templommal együtt műemlékké nyilvánították. Többször felújították, és igyekeztek megőrizni az épület sajátosformáját. A ház lassacskán visszakapta eredeti arculatát. Ekkor mindenki büszkén szemlélte, mosolyogva haladtak el mellette a járókelők. A parkbéli fák is zöldebbnek tűntek felette. Bátran állíthatjuk, hogy a sokak által kedvelt városi zöldövezet megszépült. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. Akadtak olyanok, akiknek kezdett unalmassá válni a szép. A halványsárgára meszelt falakat lassan beborították a trágár feliratok, a szerelmi vallomások és az obszcén falfirkák. Az ablakok is a pusztító kezek áldozataivá váltak. Több év munkája veszett a semmibe pár hét alatt. Erre azonban már kevesebben figyelnek fel. A megbotránkozások nem elég hangosak. Az alkotók büszkén bámulhatják műveiket. A ház sokak örömére most ismét rendben van, ugyanis a dinnyefesztiválra átfestették. De vajon meddig maradnak a falak tiszták? Ez rajtunk is múlik. Vincze Orsolya ■
