Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

Eger Körzete 1995. október 6., péntek A Magyar Belgyógyász Társaság tudományos ülése elé Korunk réme: az infarktus A Lescol gyógyszer klinikai tapasztalatairól A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-magyarországi Szakcsoportja október 13-án és 14-én Egerben rendezi meg tu­dományos ülését. A számos előadás sorában többek között be­számoló hangzik el az úgynevezett zsírvérűséget - mint az in­farktus egyik rizikófaktorát - csökkentő gyógyszer tapasztala­tairól, a megyei kórház Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyá­szati Osztályán alkalmazott terápiáról. Azt beszélik a faluban... ...címmel szeretnénk beindítani a körzeti oldalon egy új sorozatot. Ezen belül helyet kapnának azok a zaftos kis történetek, amelyek izgalomban tartják a közvéleményt. Amiről suttognak a bolt előtt, a kocsmában, vagy éppen misére menet. Vevők vagyunk az önkor­mányzat csínytevésére, a falubéli szép Putifárné legújabb hódítá­sára. Minden pletykára, aminek alapja van. Persze, a valóság csí­ráját is nélkülöző, gonosz ármánykodásnak nem ülünk fel. Felke­ressük az érintettet: mi igaz a szóbeszédből? E heti kérdésünk: Miből telt Bélapátfalván a polgármesteri hivatalnak két és fél millióért autóra?- Arra kaptam megbízatást a lakosságtól, hogy színvonalasan lássam el a munkát - felelte Barta Norbert polgármester. - Ehhez pedig színvonalas eszközök kellenek. Például ilyen ez az új Opel Vectra. Két település - Bükkszentmárton és Mónosbél - is hozzánk tartozik, rendszeresen ki kell járnunk oda.- Olcsóbb jármüvei, például egy Ladával, esetleg Suzukival nem lehet utazni?- Nem az az olcsó, ami olcsó. Mi hosszú távra gondolkodunk, és ezt vettük meg. Várjuk ötleteiket, kérdéseiket - akár név nélkül is. Négyessy Zita A mikófalvaiak kalandos turnéja Kis híján Erdélyben ragadtak Nyugdíjasként is megváltozhatunk Az Egri Családsegítő Intézet Idősek Szabadegyetemének kö­vetkező előadása az idősek ön­nevelési feladatairól szól. A rendezvény helyszíne az Északi Városrész Idősek Klubja (Kal­lómalom utca 1-3.), időpontja: kedden délután 2 órakor. A rendezők ez alkalommal dr. Hidy Pálné főiskolai docenst kérték fel előadónak. Végtelenül hálásak a bervai öregek Az idősek otthonának lakói ez­úton mondanak köszönetét a Garden Product Kft. vezetőjé­nek és munkatársainak, akik 22 karosszéket készítettek nekik, önzetlenül. Egerszalókon a közbiztonságról A gázhálózat bővítéséről adott tájékoztatást az önkormányzati képviselőknek szerdai ülésén Egerszalók polgármestere. A ta­lálkozón szó esett még a falu közbiztonságáról. Erről a témá­ról a körzeti megbízott és a pol­gárőrök beszéltek az egybe­gyűlteknek. Szín és szaxofon - író és muzsikus Október 11-én, szerdán este 7 órakor Szín és szaxofon címmel rendez estet az egri Ifjúsági Ház. Eszterházy Péter író olvas fel Egy nő című könyvéből; szaxofonon Dés László játszik. Jegyek már elővételben kapha­tók az intézményben. Pénzhez jutottak az egercsehiek Sikerült végre 1,4 millió forin­tért eladni a bánya munkásszál­lóját Egercsehiben. Még nem tudni, mire használja az épüle­tet a vásárló vállalkozó, de az már biztos: a pénz az önkor­mányzat kasszáját gyarapítja.' Egri fiataloknak: HELY irodalmi klub Az egri Ifjúsági Házban ma délután 5 órakor a HELY iro­dalmi klubba a művészetked­velő fiatalokat várják. Ezzel kapcsolatban kérdeztük a témáról dr. Halmos Béla osz­tályvezető főorvost:-Hazánk sajnos, a világon az elsők között is élen áll a szív- és érrendszeri megbete­gedések számát tekintve. Igen sokan halnak meg szívinfark­tusban -se végzetes betegség elsősorban a férfiak között pusztít. Hozzá kell hogy te­gyük: már a fiatalabb korban is gyakran előfordul.- Melyek a legfőbb rizikófak­torok?- A helytelen életmód, a zsírbő táplálkozás, a kevés mozgás következtében kiala­kult elhízás, a dohányzás, az alkoholizálás. Fenyegető a ma­gas vérnyomás, az úgynevezett zsírvérűség — a magas koleszte­rinszint. Az infarktus elleni harcot állandóan ébren kell tar­tani, hiszen a népegészségügyet tekintve rendkívül fontos.- Évszázados beidegződés hazánkban a zsírbő táplálko­zás. Másrészt éppen a szénhid­rátdús, zsíros ételek az olcsób­bak...-Valóban, a gazdasági-tár- sadalmi háttér is hozzájárul az infarktust okozó magas kolesz­terinszinthez, a zsírvérűséghez. Mindenképpen fontos a diéta az elhízott embereknél. Ám ami­kor ez önmagában kevés, gyógyszeres kezeléssel is ki kell egészítenünk a megelőzést, a gyógyítást. Osztályunkon idestova egy éve alkalmazzuk betegeinknél a Sandoz svájci cég Lescol nevű gyógyszerét, s igen jó klinikai tapasztalatokról számolhatunk be. A világ egyik legkorszerűbb orvossága, s Magyarországon már több he­lyütt jó eredményeket értek el vele.- Az Önök tapasztalatai sze­rint milyen előnyei vannak?-A mi osztályunkon főleg idős betegek vannak, akik a magas vérnyomás vagy a cu­korbetegség mellett zsírvérű- ségben is szenvednek. E gyógyszer az úgynevezett káros koleszterinszintet csökkenti, s másfajta orvosságok hatását sem zavarja. Előnye, hogy szin­tetikus, vagyis nem természetes anyagokból vonják ki, hanem mesterségesen állítják elő. Ez azt jelenti, hogy konkrétan a célnak megfelelően, tudomá­nyosan dolgozták ki a hatásme­chanizmusát. Egyébként több kórház használja már velünk párhuzamosan, s ismertetik az eredményeket. A cél az, hogy minél kevesebb gyógyszert kelljen bevennie a betegnek, ebből naponta egy elég. Mind­ezen tapasztalatainkról a konfe­rencián is beszámolunk. (mikes) Zökkenőmentesen jutottak át - odafelé - a határon a mikófalva­iak, amikor a hét végén meglá­togatták testvérközségüket, az erdélyi Mikóújfalut. Vendéglá­tóik szívélyesen fogadták őket, és tartalmas programot állítot­tak pssze számukra. Jártak Sep- siszentgyörgyön, Kolozsváron és a Szent Anna-tónál. Kegye­leti helyekhez zarándokoltak el, megnézték a múzeumokat, az erdélyi kultúra emlékeit, és mu­latoztak a mikóújfalui szüreti rendezvényen. Szép lett volna minden, ha visszafelé nem történik az a kis malőr a határon. Valamiféle rendeletre hivatkozva csak úgy engedték haza őket a román ha­tárőrök, ha fizetnek. Mégpedig az autóbusz benzintankjának űrmérete szerint. A követelt summa 215 ezer lej - megköze­lítőleg 15 ezer forint - volt. Miután rendezték a „szám­lát”, jöhettek. Vagy tíz kilomé­ternyit, amikor is járművük felmondta a szolgálatot. A jó kedélyű társaság tábortűz és tangóharmonika-szó mellett várta a mentőbuszt, ami aztán hazafuvarozta őket. (n. z.) A Zöld Szív-forrás avatása Gyöngybetűkkel írt kedves levél érkezett szerkesztőségünkhöz. Daragó Anita 6. osztályos küldte, hogy ország-világgal tudassa: immár saját forrásuk is van a falu határában a novaji zöldszívesek­nek. íme, a rövidített levél: Szeptember 17-én útnak indultunk, hogy a patakunkat tápláló forrást kitisztítsuk és felavassuk. A nagy köveket a felnőttek tolták saroglyán, mi pedig ásóval, kapával kitisztítottuk a medret. Elérke­zett az ünnepélyes pillanat, felavattuk a forrást. Tériké néni meg­köszönte mindannyiunk munkáját, és azt, hogy ennyire szeretjük és óvjuk a természetet. A felfedező Kormos János erdész, a követ fa­ragó Vitkóczki János és a videofelvételeket készítő Ficzere Tibor zöldszíves pólót kapott ajándékba. Emlékezetes volt ez a nap. Éne­keltünk, zöldszíves siitit ettünk, gombát szedtünk, kirándultunk és a kilátóból leskelödtünk. A novaji gyerekek, akik óvják a természetet Állatok az örökkévalóságnak Átadná mesterségét, ha volna kinek Gyerekkoromban a szüleim­mel minden évben felkerestük a Mátra Múzeumot. Elcsodál­koztam a mamutcsontvázon, a lepkéken, a katonákként sora­kozó bogarakon, de legszíve­sebben az erdei életképeknél időztem. Lenyűgözött az üveg­fallal körülvett erdőszelet, a tölgyes, ahol a rozsdabarna mókus fürgén kúszott a fára. Szinte megelevenedett a min­den neszre gyorsan moccanó feje, fürkész szeme, kapkodó lábai, már-már eltűnt a lombok között, hogy onnan lesse a környező világot. Dühödten akart kirontani a nagy testű, durva sörtéjü vaddisznó fehér agyaraival, vicsorító fogaival. Tétován és bámészan állt a pettyes őz, bizonyára anyját kereste felvetett, szimatoló fe­jével, de tőle néhány lépésre egy gyönyörű, koronás szarvas állt méltóságteljesen, izmai fu­tásra feszültek, ügyet sem ve­tett a lábai alatt az avarban fut- kározó fürge állatkákra, az egerekre, a kidöntött fatörzsön leselkedő menyétre, görényre. Az egész állatseregletre rá sem rántott az erdei fülesbagoly, de a másik ágon a horgas csőrü sas karmai erősen kapaszkod­tak, szeme hidegen rebbent, erősen figyelt, hogy lecsapjon a sasfiú a fa kérgét békésen eddegélő mezei nyúlra. Ezeknek a csodálatos ké­peknek a „megelevenítéséhez” különleges tudás kell, a prepa- rátoré, aki „élővé” tudja tenni az elpusztított állatokat. Bár Pásztor József nyugdíjas szil- vásváradi erdész preparátumai nem szerepelnek a múzeumok halott színpadain, számtalan madár és kisemlős kelt a kezei között „új életre”.- Sajnos, már abbahagytam a munkát, mert szinte vala­mennyi madár védett lett. Pe­dig úgy gondolom, hogy vala­milyen módon meg kellene örökíteni azokat az utókornak. Korábban arzénnal dolgoztam, aztán később rovarirtó szerből kutyultam össze valamit, hogy a kitömött állatokba ne költöz­zön bele a moly vagy a múze­umbogár.-Hogyan tett szert a tudo­mányára?- A falusi emberek mind tudnak valamit, én ezt figyel­tem meg. Átadnám a mester­ségemet fillérekért, ajándék­ban, ha volna, aki inaskodna mellettem. Szívesen megmu­tatnám neki, hogyan vágom fel a hasánál a madarat, megnyú­zom, hogy csak a bőre és a csontváza marad. A lábszárat és a koponyacsontot haszná­lom fel, a többit drótvázzal he­lyettesítem. Fagyapotból for­mázom a testét, a nyakát ken- derkócból alakítom. Az üveg­szem hátsó lapját megfestem olyanra, amilyen az állaté volt, majd a vegyszerrel kezelt bőrt visszafordítom a műtestre, és kialakítom a végleges alakját. A bögye helyére vattát tömkö- dök, összevarrom, majd gézzel körültekerem, amíg a bőr meg nem szárad. A beállítófán nyeri el végleges alakját. Ro­varirtóval fújom be és tolisep­rűvel tisztítom, hogy a pihéi egyben maradjanak. Józsi bácsi negyvenhét évig erdészként dolgozott, meg­munkálja a fát és a szarvas­agancsot is. Vésőiért kilenc - száznegyvennyolcban jó pénzt fizetett, ma is tökéletesek az angol acélból edzett szerszá­mok. Szarvasagancs-tartókat, bicskanyelet, gombot, lámpát és számtalan, a mindennapi léthez szükséges eszközt készí­tett. Nagy kertjében tavasszal fákat ültet, metsz, ásózik, ka­szálja a füvet, a disznóival dolgozik. Nem hagyta el az er­dőt sem, naponta jár kedves csapásain, szemléli a fák nö­vekedését, az új hajtásokat, az ismerős állatokat. Császi Erzsébet Líceumi Paletta Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola Líceumi Paletta címmel közéleti lapot jelente­tett meg. Ködöböcz Gábor fő- szerkesztő a főiskolai informá­cióáramlás fogyatékosságait, kommunikációs zavarait akarja az orgánummal kiküszöbölni. A lap az igazmondást, a hite­lességet tartja a legfontosabb­nak. A Paletta az intézmény éle­tét városi és országos reláció­ban is tükröző, a sokszínűséget kifejező, a másságot, az eltérő véleményt tiszteletben tartó, az előítéleteket tudatosan nyese­gető lap kíván lenni. Az ezer példányban megje­lenő lap szerzői, a tanárok és a hallgatók az első számban szé­les körű tájékoztatást nyújtottak a főiskola jelenéről és jövőjé­ről, helyzetükről. Bemutatták a Diáktanácsadó Irodát, a HÖK- ot, és köszöntötték a gólyákat. Verpeléti szüret Ritka szép parádét láthattak mindazok, akik a vasárnap délutánt Verpeléten töltötték. A szüreti felvonuláson részt vettek a parádiak, a poroszló- iak, a bükkszékiek, a terpesiek, a sirokiak, a kisnánaiak, az egerszalókiak. Voltak, akik lóháton érkeztek Feldebrőről, Kálból és Sírokból. A műsor fényét a hevesi ze­neiskola és a majorette-cso- port tagjai, valamint a verpe­léti iskola kisdiákjai is emel­ték. Fotóriporter kollégánk megörökítette a színes kaval- kádot. íme, két felvétel a ’95- ös szüreti mulatságból. FOTÓ: PERL MÁRTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom