Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

1995. október 21., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Viszneki képviselők kedden tárgyalják Október 24-én, kedden tartja Visznek község önkormámyza- tának képviselő-testülete a leg­közelebbi ülését. Ez alkalom­mal a település egészségügyi helyzetével foglalkoznak, s a helyi önkéntes tűzoltóság tevé­kenységéről is tájékozódnak. Vámosgyörki üdvözlő táblák Vámosgyörk bejáróútjain is táblák köszöntik már a belépő­ket. Az üdvözlő feliratokat a he­lyi önkormányzat a közelmúlt­ban helyeztette el a község szé­lein. Nagyrédei kórus pesti szereplése Fővárosi fellépésre készül a Nagyrédei Asszonykórus. A ti­zennyolc tagú csoport az őszi múzeumi napok programjában november 19-én a városligeti Vajdahunyadvárban lép közön­ség elé. Halmajugrán is ingyenes a fogászat A halmajugrai önkormányzat teljesítette, amire a helybeliek „foga fájt". A községi képvi­selő-testület szeptemberi dön­tése óta az idei év végéig már biztos, hogy ingyenes a lakos­ság fogászati ellátása. Fogadóórát tart a gazdajegyző Patán Székely Zoltán gazdajegyző a Mátraalja három településén is tart fogadóórát. Kedden 14 és 17 óra között Gyöngyöspatán, szerdán délután fél három és fél hat között Gyöngyösön, míg csütörtökön délután kettő és öt óra között Gyöngyöstarjánban várja az érdeklődőket a helyi polgármesteri hivatalban. A Gyöngyösi Műhely rajz szakkört indít A Mátra Művelődési Központ­ban működő rajz szakkör szere­tettel várja idén is a rajzolni vá­gyó fiatalokat. Jelentkezni lehet szerdánként délután három órá­tól Tóth Mária tanárnőnél a helyszínen. Ki szántja meg a földeket? Gyöngyösön is emelkedett azoknak a magán-, illetve kis­termelőknek a száma, akik a szövetkezetből kivett szőlőt, il­letve a szántóföldet egyénileg művelik. Ide tartoznak még azok is, akik kárpótlással jutot­tak földtulajdonhoz. Mivel ezek a gazdálkodók nem rendelkez­nek gépekkel, ezért a többségük a munkákat a Novus Kft.-tői rendeli meg. Géczi Gyula ügy­vezető igazgatót a magángaz­dálkodóknak végzett szolgálta­tásokról kérdeztük.- Ebben a gazdasági évben eddig több mint 200 tulajdonos közel 80 hektáron rendelt gépi munkálatokat: szántást, vetést, aratást, szőlőmunkákat, nö­vényvédelmet és szállításokat - tudtuk meg az ügyvezető igaz­gatótól. A nagyobb területen gazdálkodók nem okoznak kü­lönösebb problémákat, inkább a kisparcellákon végzett gépi munkák jelentenek gondot a kft.-nek. Nagy gépeink nehezen mozognak ezeken a területe­ken, ezért sok a gumisérülés. A gépek összetörésétől kezdve már minden előfordult. Mind­ehhez hozzájárul az is, hogy nem tudunk megállapítani olyan összeget, amelyért meg­érné a kft.-nek ezeken a terüle­teken dolgozni. Ha pedig fel­emelnénk a költségeket, akkor a gazdáknak nem lenne kifize­tődő a termelés, azaz tönkre­mennének. A megoldás az le­hetne, ha a szomszédok egy időben rendelnék meg a gépi munkákat, mint ahogy azt a szőlőmunkálatoknál megoldot­ták. Sajnos, a szántóföldön gazdálkodóknál nem tapasztal­ható semmi önszerveződés. Az árbevételeink alakulása is mutatja, hogy milyen arányban tudunk a magántermelőktől megrendelést elfogadni: míg a nagyobb területeken gazdálko­dóktól mintegy 10-12 millió, addig a kisparcellákkal rendel­kező megrendelőktől csupán 2-2,5 millió forint árbevétel várható. Ezért fordul elő, hogy sok apró munkát felvállalni nem tudunk, mivel a megrende­léseknek akaratunk ellenére sem tudunk eleget tenni! Elke­rülhetetlen - ha gépi munkákat akarnak igénybe venni - a kis­parcellákon gazdálkodók ösz- szefogása az egymás mellett elhelyezkedő földterületeken. Horváth Mihály Luxusbusszal európai utakon Rendszerbe állította a gyön­gyösi Mátra Volán Rt. a napok­ban vásárolt legkorszerűbb au­tóbuszát, az Ikarus 397-est. Ez­zel a lépéssel folytatódik az a már korábban megkezdett fej­lesztési program, amely a jár­műpark korszerűsítését jelenti, természetesen az utazóközön­ség minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében. Veres József autóbusz-közlekedési vezető menedzser tájékoztatása szerint a modem autóbusz kü­lönjárati fuvarban fog részt venni, az európai utakon lehet majd vele és gépkocsivezetőjé­vel, Cseplye Andorral és váltó­társával találkozni. A tervek szerint spanyol-, görög-, olasz- országi fuvarokat fog teljesí­teni. A hazai, menetrend sze­rinti járatokat is korszerűsítik az új hatke- rekű üzembe állításával, mert az eddig külföldi uta­kat lebonyo­lító Csepel autóbuszok megjelennek a távolsági és helyközi for­galomban. így a gyöngyösi utazóközönség is gyakrabban utazhat az eddig Európát járó járművekkel. A Mátra Volán Rt.-nél to­vább érdeklődve, Havellant Ist­ván műszaki vezető menedzser az Ikarus 397-es paramétereiről is szólt. Elmondta: ez egy igazi luxusbusz, mert minden olyan felszerelés megtalálható benne, ami az utas és a gépkocsivezető kényelmét szolgálja: televízió, video, konyha, WC, belső tele­fonrendszer, légkondicionáló berendezés, központi ajtózár. Az Ikarus 397-es Rába-alvázra van szerelve, és egy 380 lóerős Mann-motor hajtja. Az első fu­tómű független kerékfelfüg­gesztésű, ez a menettulajdonsá­gokat még külön is javítja. (köre so g) Százharminc év a legényegyletben Iskolájának avatásával - szen­telésével - egyidejűleg a Gyön­gyösi Kolping Család tiszteletre méltó legényegyleti évfordulót is köszöntött, ünnepelt ma egy hete a város Török Ignác utcá­jában. A Kolping Adolf szelle­mében hazánkban is kibonta­kozott mozgalom 1856. szep­tember 8-án hívta életre a nyi­tányt jelentő Pesti Katolikus Legényegyletet, amit a Felső­város plébániájának akkori se­gédlelkésze, Bányász Sándor alapításával 1865. július 7-én a mátravidékieké követett. Az egy héttel ezelőtti ese­ményről készített beszámo­lónkban nem tértünk ki részle­tesebben a Gyöngyösi Katoli­kus Legényegylet történetére, ám a legkevésbé sem hagyhat­juk ennyiben. Megérdemli az alaposabb visszapillantást a most 130 éves szervezet, amely már kezdetben népszerű volt! Hamarosan 217-re nőtt lét­száma, 1866-ban létrehozta sa­ját könyvtárát, 1870-ben pedig önképzőkörét. Később, 1887-től 1914-ig tartó első virágkorában már színtársulattal, zenekarral, dalárdával, sportkörrel is büszkélkedhetett! Bevételeik a segélyezést szolgálták. A két vi­lágháború közötti második nagy fellendülés alkalmával még élénkebbé vált vallásos és kari­tatív tevékenysége, szélesedett társadalmi kapcsolata, segített a leányegyesületek megalakítá­sában is. S 1935-től már a vá­ros minden ifjúsági társaságá­val, csoportjával barátkozott. A II. világháborút követően újraéledt az egyleti munka, ami a KÁLÓT és a KEDIM helyi szervezeteivel egy sor szép to­vábbi eredményhez vezetett. A lendületet azonban váratlanul megtörte a Páter Kis Szaléz fe­rences rendi szerzetes ellen ko­holt állami támadás, ami végül is a katolikus fiatalság szétveré­séhez vezetett. Az egyleti élet ezt követően csak páratlanul hosszú szünet után, 1990 nyarán tért vissza régi kerékvágásába. A szerve­zet előbb a ferences rend kolostorépületében kapott he­lyet, majd visszaköltözött jelen­legi, még 1921-ben épített székházába, ahol a továbbiak már a szemünk előtt zajlanak.-'gy­A király meztelen Örülök Pokorny Endre múlt szombaton megjelent írásának. A „Hurrá-patriotizmus, Szatmári Józsi államideológiája című ironikus publicisztika elolvasása után mégis maradt bennem egy kis hiányérzet, sőt inkább kétely. Célba talált-e a politikus tolla? Egyértelmű volt-e minden mondata? Közérthető volt-e az írás üzenete? Tartok tőle, hogy ezekkel a kérdésekkel nem vagyok egye­dül. Szatmári, azaz Torgyán Józsi demagógiájának leleplezé­sére fölösleges az idegen szakkifejezések pajzsa mögé húzódni. Noha nem egyszerű lehántani a leplet a szélhámosságról, mégis célszerűbb lett volna egyenes utat választani. Rá kell világítani, hogy a harsány, haragos, őszintének ható hangvétel még nem bizos, hogy szakmailag megalapozott, kivi­telezhető megoldásokat takar. Különösen igaz ez jelen esetben, amikor bizonytalanság fedi a messzi múltba nyúló életutat. Tételesen is lehet cáfolni, hogy az országmegváltó ötletbörze szélhámosságot takar. Reálpolitikus a mai Magyarországon nem beszélhet pénzcseréről, a diplomáciai kapcsolatok meg­szüntetéséről a szomszéd országokkal, a fiatalok ingyenes la­káshoz juttatásáról. így azonban a szerző véleményének felismeréséhez legalább olyan gyakorlott tekintet szükséges, mint Torgyán dr. populisz- tikus, népi-nemzeti ideológiájának szubverzivitását meglátni. Nagyon jó, mondaná erre Kosztolányi, csak ezt a mondatot előbb fordítsuk le. Magyarról magyarra. Gondoljunk az olvasóra, aki - kutatási adatok szerint - na­ponta átlagosan húsz percet, hétvégén egy órát fordít kedvenc lapja átböngészésére. Az is előfordulhat, hogy fáradt, ilyenkor különösen kedveli a közérthető, egyszerű mondatokat. Lehet, hogy a kisgazdák vezére tudja ezt? Ha jelenlegi népszerűségének okait elemzem, be kell látnom, hogy a magyar társadalom egy része vevő a stílusára. Többsé­gében ugyanazok, akik az előző parlamenti választásokon be­vették a maszlagot, de most rájöttek, hogy a király meztelen. Nagyon félő, hogy egyik csalódásból a másikba esnek. Igaza van Pokorny Endrének, fel kell hívni a veszélyre a közvélemény figyelmét. De ennek leghatásosabb módja, ha ne­vén nevezzük a dolgokat. Úgy talán több ember megérti. Nagy Gyula A Mátra új tájházában Mátraszentimrén érdeklődés kíséri a hegység új - néhány hete nyitott - tájházának ál­landó bemutatóit. Az egyelőre két helyiségben látható anyag egyrészt a hajdani szlovák népélet tárgyi emlékeit - az it­teniek lakásberendezését, a lakosság jó részének valaha kenyeret adó üveghutás mes­terségre is visszapillantva. Az udvaron köcsögtartó fa, egy­kori erdei szekér, a kertben a szénégetők foglalkozásához tartozó szálláshely - kalyiba - készteti megállásra a 84 esz­A tárgyi emlékek mellett a dokumentumok is érdekesek mindennapi használati eszkö­zeit - tárja a mai kor látogatói elé, másrészt érdekes doku­mentumgyűjteménnyel - írá­sos tájékoztatókkal, régi fényképekkel - vall a múltról, tendős korában is fáradhatat­lan helytörténész, Zakupszki László kezdeményezésére és lelkes igyekezetével született új kis múzeum vendégeit. Gy. Gy. „Szeretnék Adácsról nyugdíjba menni Ünnepi misén a pappá szentelés harmincharmadik évfordulóján Különös a katolikus papok sorsa. Közösséget teremtenek egy-egy faluban, összefogják a jó szándékú embereket. Aztán mire gyökeret vernek, meg­szokják a helyüket, átvezénylik őket egy másik faluba, ahol az új templom és új plébánia egy­ben új kihívásokat is jelent. Hevesi Tóth Lajost harminc- három évvel ezelőtt szentelték pappá. Azóta számos települé­sen teljesített már szolgálatot. Többek között Újszentmargi- tán, Sajószentpéteren, Ede- lényben, Bátorban, Egercsehi- ben, Erdőkövesden, míg végül Adácsra helyezték. Ennek im­már tizenhárom éve, és a nyugdíjkor felé közeledő plé­bános meghatározó szellemi alakjává vált a mátraalji köz­ségnek. Szinte mindenki ismeri a faluban.-Törökszentmiklóson szület­tem. A szüleim földművesek voltak, én azonban már gyer­mekkoromban szerettem a könyveket bújni. Abban, hogy a papi pályára kerültem, nagy szerepe volt Szörényi László­nak, aki jelenleg Párádon főes­peres, de a negyvenes évek vé­gén Törökszentmiklóson volt káplán. Egerben végeztem a teológiát, majd pappá szentelé­sem után egy kerületben telje­sítettünk szolgálatot. Ma is tar­tom vele a kapcsolatot. A barátság számára nem formalitás. Hosszasan sorolja paptársai nevét, akiket rend­szeresen meglátogat. Hivatása kitölti az életéj, másra nem is marad ideje. A hittanórákra becsületesen fel kell készülni, hogy a gyerekek olyan képet kapjanak az egyházról, amely a hitelesség mellett vonzóvá is válik. Gondolni kell a jövendő korok papjaira is. Adács azon szerencsés köz­ségek közé tartozik, amelyek­nek saját papjuk van. A plébá­niára éjjel-nappal be lehet csengetni. A faluban még min­dig kihívják a papot, hogy a haldoklónak feladja az utolsó kenetet. A vallásosság az el­múlt évtizedekben sem csök­kent.- Az itt töltött években megkedveltem Adácsot. Sze­retném a nyugdíjaskort is itt leélni. N. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom