Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-16 / 243. szám

1995. október 16., hétfő 9. oldal Gazdasági Tükör IMF-feltételek Várhatóan a jövő év elején létrejöhet a 18 hónapra ki­terjedő megállapodás a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között. Ezt Bokros Lajos pénz­ügyminiszter jelentette be szombati tájékoztatóján. A Nemzetközi Valutaalap felté­telei között szerepel, hogy a költségvetés, illetve az ál­lamháztartás összevont hiá­nya nem haladhatja meg a GDP 4 százalékát, jövőre a fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2 milliárd dol­lárt és megáll az ország to­vábbi külföldi eladósodása. A valutaalap fontosnak tartja az államháztartási re­form megindítását, azt, hogy gyorsuljon a privatizáció és a társadalombiztosítási ala­poknál is megkezdődjenek a reformok. A miniszter elmondta, hogy a világbankkal két je­lentős kölcsönt készítenek elő. Az egyik a vállalati pénzügyi, a másik az állam- háztartási szektor átalakítását szolgálja. Hangsúlyozta: Magyarország számára az IMF-fel kötendő megállapo­dás a lényeg, mert kedve­zőbbé teheti hitelfelvételi pozícióinkat. A fokozódó bérkövetelé­sekkel kapcsolatban Bokros véleménye: minél nagyobb mértékű jövő évi nominális béremelést harcolnak ki a szakszervezetek, annál ma­gasabb lesz az infláció. Min­den társadalmi réteg rosz- szabb pozícióba kerülhet, mintha a jelenlegi keretek között folytatódik a stabili­zációs program végrehajtása. Amennyiben nem folytatód­hat a jelenlegi gazdaságpoli­tika? Bokros lemond. Madách halhatatlan remek­művében a vívódó ember legvégső és legfőbb konfliktusa az elmúlás, a halandóság... Sajnos, e gondolatok ma Magyarországon aktuálisab­bak, mint valaha. A nemzet fogy, öregszik, epidemiológiai válság felé rohanunk - lát­szólag reménytelenül. De ne menjünk a dolgok elébe: néz­zük az okokat! Változás az egészségügyben A szocializmus . éveiben megszokott közepes színvo­nalú, de ingyenes orvosi ellátás intézménye a rendszerváltás­sal megszűnt. Néhányan ügy gondolták, jó ötlet a nyugaton bevált módszerek közül kiválasztani egyet, és az alapján újraépíteni a magyar társadalombiztosítási rend­szert. Az eredményt ismerjük! Magyarország nem az a hely, ahol a nyugat-európai mód­szerek sikeresek lehetnének... De az a hely sem. amely elviselné a kísérletezéseket. Új típusú finanszírozás A magyar egészségügy rend­szere tehát még ma sem elég kiforrott. Az viszont - sajnos - már most is világos, hogy elke­rülhetetlen a betegek fokozot­tabb teherviselése az ellátás költségeinek finanszírozásá­ban. A betegnek azonban joga van tudni, mi miatt nőnek ter­hei és ismernie kell az olcsóbb alternatívákat is... Persze léteznie is kell olcsóbb alternatíváknak. Életkörülmények Magyarországon Amikor a terhek növeléséről beszélünk, kötelesek vagyunk megvizsgálni azokat a kö­rülményeket, amelyek a mai magyar társadalom anyagi helyzetét jellemzik. Az infláció nő. Állandóak az áremel­kedések. Az ember pénze egyre kevesebbet ér. Számokban kifejezve: az idei inflációs rátát Pharmavtt Rt. Veresegyház Egyenlő esélyeket, szektorsemlegességet kérnek a magángazdálkodók Veszélyben a jövő évi termés A gazdakörök sürgetik az aszálycsomagot Az egyes régiókat sújtó katasztrófa-jellegü elemi károk követ­keztében termelők tömegei kerültek a csőd szélére. A gazdakö­rök idejében jelezték a gondokat, ám a kormányzat eddig egyetlen intézkedést sem tett a magángazdálkodókat ért aszálykárok enyhítésére, kompenzálására. A gazdaságpolitika is politika Bármennyire is meghatározott egy-egy ország gazdasági mozgástere földrajzi helyzete, termé­szeti erőforrásai, lakosainak képzettsége, törté­nelmileg kialakult helyzete alapján, s bármilyen szoros meghatározottsággal következnek ebből a rövid távú lépések az állam számára, a gazda­ságpolitika akkor is politika. Politika, amelyet el kell fogadtatni azokkal, akiknek azt el kell szen­vedniük, illetve végre kell hajtaniuk. Ennek egyik eleme az'a munka, amelyet a vál­lalati PR, azaz közönségkapcsolati munkához ha­sonlóan a kormány arculatának, mázsának ki­alakítása jelent. Reklám kell az egyes intézkedé­sek elfogadtatásához, „eladásúhoz” is. Nem mindegy tehát a „hogyan?" kérdése, s bár a mai kormánynak ebből ugyancsak leckét kellene ven­nie, talán még ennél is fontosabb a „mit?” kér­désre adandó válaszon töprengeni. Tüntető diákok tömege a Parlament előtt. Köz­véleményt befolyásolni képes emberek demonst­rációja függetlenül attól, hogy igazuk van-e vagy sem. Arányban áll-e az elérhető jövedelem a jó híren esett csorbával? A szerzői honoráriumok tb-járulékkal való terhelésének elvetélt kísérlete. Szembefordulás írókkal, újságírókkal, tudósok­kal, s a szó más mestereivel, akiknek a megnyil­vánulásaihoz különféle orgánumok, lapok, rá­diók, tévék állnak rendelkezésükre. Megérte a kí­sérlet? Hiszen, amint látszik, más módon is pó­tolni lehetett a kiesett bevételt. Vagy talán az értelmiségelleneseknek kíván a kormány udvarolni? Annyira rövidlátó politika lenne, hogy gondolni sem merek rá. S most itt az újabb mérkőzés: hány napot fizessen a betegsza­badságból a munkaadó? Tudom, hogy nálunk ki­ugróan nagy a betegszabadságon lévők állomá­nya, s azt is, hogy a munkáltató ebben szigorúbb, mint a közömbös társadalombiztosítási szakem­ber. Mégis, vajon nem leszünk-e ettől még bete­gebb nemzet, a szó másik értelmében? Megéri-e csatába szállni ezért is, éppen most, annyi kudarc után? Bácskai Tamás Határidők cégvezetőknek Október 20.- Az áfa befizetése és bevallása;- a társasági adó előlegének be­fizetése;- a nemzeti kulturális járulék be­fizetése;- a játékadó befizetése;- a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás befizetése;- a munkaadói, a munkavállalói és a bérgarancia-járulék befize­tése;- az idegenforgalmi hozzájárulás előlegének befizetése;- az szja befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befi­zetése. Területfejlesztési Alap A 115/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabá­lyairól szóló 169/1993. (XII. 3.) Korm. rendeletet módosította. A módosítás értelmében 1995. október 5-étől az Alapból támo­gatás adható azoknak a - társa­dalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségeket, települé­seket, illetve az országos átlagot legalább másfélszeresen megha­ladó munkanélküliségi rátával rendelkező foglalkozási körze­tekhez tartozó településeket ki­szolgáló - kedvező innovációs háttérrel rendelkező térségi köz­pontoknak is, ahol innovációs in­tézmények alakíthatók ki. Ilye­nek azok a térségi központok, amelyek új innovációs intézmé­nyek, pl. ipari parkok, inkubá­torházak létesítéséhez megfelelő szellemi, termelési, intézményi kapacitással rendelkeznek. A pályázati rendszerben 1995. október 5-étől igényelhető támo­gatások céljait és mértékének néhány ponton megváltozott felső határát az érintettek a ren­delet új mellékletében találják meg. Lényeges, hogy az alapból a településen belüli gáz- és tele­fonelosztó hálózat kiépítését szolgáló beruházások ezentúl kü­lön jogcímen támogathatók. A munkahelyteremtő beruházások esetében a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az ad­ható támogatásokat további 10 százalék vissza nem térítendő összeggel emelheti meg, ha a be­ruházás legalább 50 új munkahe­lyet teremt, ha annak eredmé­nyeként több mint 50 százalék­ban exportra termelnek, illetve ha a társasági adótörvény 4. számú mellékletében felsorolt különösen fontos tevékenységet létrehozó beruházásról van szó. A munkahelyteremtő beruhá­zásokhoz adható támogatás felső határa a korábbi munkavállalón- kénti 500 ezerről 700 ezer fo­rintra emelkedett, ezt az összeg­határt az előbb említett beruhá­zások esetében a környezetvé­delmi és területfejlesztési minisz­ter legfeljebb 1 millió forintra emelheti. Szintén kedvezményt jelent, hogy a kiemelt jelentőségű és más támogatási formában nem részesülő munkahelyteremtő be­ruházások esetében az alapból adható kamattámogatás mértéke ezentúl már elérheti a felvett hi­tel kamatösszegének 50 százalé­kát, míg ez a mérték más támoga­tási formák esetében továbbra is 30 százalék. Új szabály, hogy ezentúl a kistérségi fejlesztés ke­retében támogatható a megvaló­síthatósági tanulmány elkészí­tése is, amennyiben a területre elkészült térségi program annak szükségességét indokolja. Fontos változás, hogy a pályá­zatok díjkötelesek lettek, vagyis a támogatásra pályázóknak a jogszabály hatálybalépését köve­tően pályázatukhoz - a pályázati felhívásban előírt egyéb iratok mellett - csatolniuk kell a támo­gatási igény 5 ezrelékének befi­zetéséről szóló átutalási posta- utalvány igazoló szelvényét is. A pályázati díjat a forráshiány mi­att elutasított pályázatok eseté­ben a pályázók visszakapják), A pályázatok benyújtására az idén október 30-áig, a jövő évtől kezdődően pedig az adott évi pá­lyázati felhívásban megadott időpontig van lehetőség. A magyar ember tragédiája Pedig a gyors és konkrét segít­ség elmulasztása, halogatása nagymértékben csökkenti a jövő évi termelés alapját, ugyanis a katasztrófa sújtotta területeken gazdálkodó terme­lők nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással az őszi talaj­előkészítési és vetési munkák megkezdéséhez - fogalmazta meg álláspontját elnökségi ülé­sén a Magyarországi Gazdakö­rök Országos Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezet szerint a magántermelők túl­nyomó többsége anyagi-jöve­szakembereink 28%-ra becsü­lik. Az első félévben a reálbérek 11%-al csökkentek. Az élelmiszereknél 35, a tartós fogyasztási cikkeknél 27, a szolgáltatások területén 27, a ruházati cikkeknél 18, az ener­giahordozóknál pedig 58%-os áremelkedés tapasztalható a múlt évhez képest. Sok család összjövedelmének több, mint egynegyede segélyből származik. Sokan e biztos pénz érdekében nem növelik jövedelmüket, nehogy átlépjék azt az - egyébként igen nevet­séges - értékhatárt, ami felett a juttatások már nem járnak. Ilyen körülmények között nem csoda hát, ha az emberek mind kevesebbet tudnak törődni saját egészségükkel, és mind kevesebbet tudnak rá költeni. A nemzet tehát beteges. Sebaj, majd jön az új generáció! De valóban jön?! Jön-e az új generáció Lehet-e ilyen körülmények közt egy, esetleg több gyer­meket vállalni? Európa-szerte maximálisan támogatják a családokat, ezáltal is ösztö­nözve őket a mind több gyer­mek vállalására. A támogatás egyfelől a családi juttatásból áU ami néhol eléri a fizetés 90%-át, de sehol nem csökken 30% alá. és - Olaszország kivételével - adómentes. A házaspárok maguk dönthet­nek arról, együtt vagy külön kívánnak-e adózni. A családok adóztatása egész Európában differenciált. E kedvező körülmények ellenére is Európa lélekszáma fogy. Mire számítsunk hát mi, ma­gyarok? Itthon a segélyek csökkennek, a pénz romlik, az élet drága, és drága az a kevés bölcsőde is ami megmaradt. Ez maga a 22-es csapdája! Az anya nem kap elég támogatást, delmi helyzeténél fogva nem rendelkezik a pénzintézetek ál­tal előírt hitelfelvételhez szük­séges fedezettel, ennek hiányá­ban pedig kölcsönhöz sem jut­nak. Ezért az olyan kormány­zati intézkedések, mint például a kamat elengedése vagy a hi­tel-visszafizetések idejének meghosszabbítása, egyáltalán nem, illetve hátrányosan érintik ezt a termelői kört. A gazdakörök tiltakoznak az olyan kárenyhítő módszerek el­len, amelyek nem biztosítanak esélyegyenlőséget a mezőgaz­tehát el kell mennie dolgozni, így a gyermekkel “nem tud mit csinálni”. Csoda -e hát, hogy a kutatók véleménye szerint Magyarország lakossága 2020-ra 9.5 millióra csökken? Harc a megélhetésért Szívós ember a magyar! Nem hagyja magát. Elmegy, s má­sod)- harmadállásokat vállal. Egyre több és nagyobb terhek hárulnak a családfenn­tartókra, egyre többet vannak távol otthonuktól, család­tagjaiktól, s az együtt töltött daságban dolgozóknak, to­vábbá sürgetik azoknak a ren­deleteknek a kidolgozását, ame­lyek azonos támogatási feltéte­leket teremtenek. A szövetség elnöksége javas­latot tett az agrárkormányzat­nak, hogy tekintettel a rendkí­vüli helyzetre, soron kívüli eljá­rással biztosítsa a katasztrófa sújtotta övezetben élő magán- gazdálkodók számára a jövő évi termés megalapozásához szükséges anyagi fedezetet, tá­mogatást. Szorgalmazzák továbbá, hogy a jövőben olyan agrártá­mogatási rendszert alakítsanak ki, amely szektorsemleges, és amelyhez valamennyi mező- gazdasági termelő azonos eséllyel férhet hozzá, (újvári) időre is rányomja bélyegét az állandó önkizsákmányolás. Sokszor a feszültségek váláshoz vezetnek. De nem ritkán ennél is tragikusabb véget ér a túlhajszolt életmód. Szomorú statisztikák Hazánk a halálozási statisz­tikák rangsorában - sajnos - igen előkelő helyet foglal el. A férfiak várható élettartama ma 64 év, de sokan túlhajszolt életvitelük miatt már életük delén elhagynak minket. Ke­gyetlen így kimondani, de igaz: egyre csökken a TB-t fizetők száma, és egyre nő azok aránya akiknek a TB fizet. Hogy ez hova vezet, még bele­gondolni is rossz! Mi lehet a megoldás Napjainkban különleges hang­súlyt kap az egészség- megőrzés, a megelőzés. Ehhez azonban az embereket fel kell világosítani az életvitelükben rejlő veszélyekről, a megelőzés módjairól. E missziós munká­ban élenjáró a Pharmavit. “Életre való” akciójában például fiatalok nagy tömegének figyelmét tudta a helyes életmód, az egészséges életvitel felé fordítani. Sokak számára azonban a megelőzés már nem csak életmód kérdése. És hiába a lelkes felvilágosító munka, ha a szük­séges gyógyszerek megfizet­hetetlenek. Dráguló gyógyszerek Sokak számára a gyógyszer­árak elérhetetlenül magasak. Sajnos ez elsősorban a legrá- szorultabbakra, a nyugdíja­sokra igaz. Egy kutatás alkal­mával a megkérdezetteknek 16%-a állította, hogy az elmúlt évben legalább egyszer nem tudta kiváltani a felírt gyógy­szert - anyagi okokból. Ráadásul közülük sokan, egész pontosan 42%-uk ekkor semmit sem tett, azaz nem tért vissza az orvoshoz olcsóbb gyógy­szerért , nem kérte a patikus segítségét... Egyszerűen meg­fordult és hazament gyógy­szer nélkül. Ez önmagában is tragikus, de egyben elgondol­kodtató is. Vajon hány esetben veszi figyelembe az orvos - a recept írásakor - hogy a beteg ki tudja-e majd váltani azt? Vajon amikor egy szemlá­tomást szegényes külsejű beteg lép a patikushoz egy drága recepttel, eszébe jut-e olcsóbbat, de ugyanolyan hatásút javasolni? Az alaplistás gyógyszertámogatási rendszer (márciusi bevezetése óta) a gyógyszerészek számára jogot Diztosít, sőt alkal mánként kötelezi őket az orvos által rendelt gyógyszerek helyettesítésére. Ilyen esetek­ben csakis olyan készít ményeket ajánlhatnak, melyek egyenértékűségét az Országos Gyógyszerészeti Intézet előtt a gyártók igazolták. Persze mennyivel egyszerűbb lenne, ha eleve az orvos is olyan gyógyszert , írna fel, amit a beteg ki tud váltani. Ezt elősegítendő a biztosító egy adott orvos munkájának elbírálásakor megvizsgálja, hányszor élt a generikus helyettesíthetőség adta lehe­tőséggel, illetve hányszor, és milyen indokkal zárta ki egy- -egy recepten a felírt gyógyszer mással való pótlását. Szerencsére a Pharmavit Rt. mind több területen jelenik meg az originálisnál lényege­sen olcsóbb generikus készít­ményeivel. így az orvosoknak és patikusoknak egyre köny- nyebb lesz választani, amikor erre szükség van. Márpedig ez egyre gyakrabban lesz így! A legutóbbi gyógyszeráremelés óta a gyógyszertárak pénzfor­galma nem változott, ami - te­kintettel a magasabb árakra - kevesebb eladott árut jelent. Gyógyulófélben lennénk? Ezt senki sem hiheti. Egyszerűen az embereknek nem maradt más választásuk: vagy egyál­talán nem, vagy csak részben váltják ki az orvos által felirt drága gyógyszereket, esetleg a legszegényebbek - élhetnek a közgyógyellátás adta utolsó eséllyel. Az orvosok felelőssége tehát óriási. Az ő jelenkori hoz­záállásukon is múlhat a nemzet jövője. Vajon tényleg csak 9.5 millió magyar marad az ezredforduló után? így kell történnie? ÉLETRE VALÓ ^____________I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom