Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-06 / 209. szám
6. oldal Hazai Tükör 1995. szeptember 6., szerda Szeptember: most lesz az év utolsó nyugdíj emelése Hiánnyal zár a tb-kassza Csaknem 24 milliárd forint hiánnyal zárta az 1994-es évet a nyugdíjbiztosítási alap: ezt jelentették be a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat tegnapi közgyűlésén. Mint Mészáros Tamás, az önkormányzat elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón kifejtette: a hiány oka elsősorban a korábban jelzett és a tényleges bérkiáramlás közötti különbség, de szerepe volt annak is, hogy tavaly a tervezettnél kevesebb tartozást sikerült behajtani. A bevételeket túlteljesítették, mégis deficittel zárták a múlt évet. Tavaly az önkormányzat először gazdálkodhatott önállóan és biztató a jövőre nézve, hogy a pénzmozgásokat pontosan nyomon tudták követni. A hiányt az idén a költségvetés még pótolta. Előreláthatóan a nyugdíj- biztosítási alap idei költségvetésének végrehajtása sem lesz gondtalan. A tervezetet ugyanis a parlament csak az esztendő közepén fogadta el. A közgyűlés tegnap tudomásul vette, hogy alighanem az idei esztendőt is hiánnyal zárják, ez azonban az önkormányzat működését és főként a nyugdíjak kifizetését nem érinti. Nincs akadálya az idei évre tervezett nyugdíjemelés kifizetésének, újabb emelésre azonban már nincs kilátás. d. g. Hivatásos tűzoltók tűntettek Budapesten. A Parlament előtti demonstrációval alacsony bérük és rossz munkakörülményeik ellen tiltakoztak. Küldöttségüket fogadta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, fotó: feb/diósi imre A környezetvédelem ára Szeptember 21-étől a hűtőgépekre, azok környezetkárosító anyagai után, és a gumiabroncsokra termékdíjat köteles fizetni a gyártó, az első forgalmazó vagy az importáló. A változásról Balogh Zsuzsanna, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársa adott tájékoztatást. Az első lépcsőben az új gumiabroncs után kilónként 30, importált és használt gumiabroncsok után kilónként 120 forintot kell fizetni. A hűtőberendezések termék- díjtételei térfogatonként változnak. A 120 literes hűtőgép után 600 forintot, az ennél nagyobb után 1080-at kell fizetni. A 250 literesnél nagyobb hűtőgépre 2800 forintot terhelnek. A környezetet károsító anyagok, a freon után szintén köteles az előállító meghatározott termékdíjat fizetni. 1996. január elsejétől az akkumulátorokra és a csomagolóeszközökre vonatkozó paragrafusok is hatályba lépnek. Az importálónak a vámkezelés napján kell a termékdíjat befizetnie, a belföldi gyártónak pedig az áru értékesítésétől számítva a következő hónap húszadikáig. Az áfa bevallásához hasonlóan, negyedévente beszámolót kell benyújtani a minisztériumnak, az eladáskor kiállított számlán feltüntetve a termékdíj összegét is. Ez a többletköltség nyilvánvalóan ráfordításként jelentkezik majd az árakban. A pénzt a használhatatlanná vált termékek tárolására, újrafeldolgozására, hasznosítására fordítják, s ezt végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie. A befolyó pénzből a Központi Környezetvédelmi Alap környezetbarát és környezetet kímélő termékek gyártását kívánja támogatni. (bozsó) Növekednek az adók Egerben is? A fürdővíz és a gyerek (Folytatás az 1. oldalról) Ami a helyi iparűzési adót illeti: ez az Egerben telep- vagy székhellyel rendelkező vállalkozásokra terjed ki. A fő szabály, hogy a vállalkozónak a tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie a hivatalnál. Hangsúlyozom: a bevallási kötelezettség alól nem mentesít az sem, ha valaki megfizette az adóját, magyarán: az előbbi elmulasztása hátrányt jelent. 1994-től létezik a vállalkozásokat érintő építményadó - itt jogi személyekről van szó -, amelynek nagyságát az övezeti besorolás, továbbá a négyzetméter határozza meg. Erről azt kell tudni, hogy 1995-től egy úgynevezett kivetéses adórendszer lépett életbe, azaz a bevallást követően kell fizetni. Utóbbit aztán nem kell évről évre elkészíteni, csak akkor, ha változás következett be. A gépjárműadóról főként annyit kell megjegyezni, hogy amennyiben valaki mondjuk gépkocsit vesz, akkor 15 napon belül ezt hozzánk is be kell jelentenie, míg eladás, forgalomból való kivonás esetén ez 30 nap. A fentebb felsorolt valamennyi adónemre érvényes, hogy az időben nem teljesített bevallási kötelezettség mulasztási bírságot von maga után.- Úgy tudom, hogy a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosult. Milyen pontokon?- Nos, a változtatások lényege két dologból ered: egyfelől a törvényi szabályozásból. Ez elsősorban a pénzintézeteket és a biztosítókat érinti, ugyanis náluk az iparűzési adó számításánál figyelembe vett adóalap számottevően csökkent ez év július 1-jétől. Ebből eredően a képviselő-testület úgy döntött, hogy 1996-tól az eddigi 4 ezrelék helyett 8 ezrelék lesz az adó mértéke. De még így is kedvezőbb helyzetbe jutnak. Másfelől vannak olyan vállalkozásfajták, amelyek - 1996. január 1jétől - szintúgy átkerülnek a 4 ezrelékes kategóriából a 8-asba. Például: szesz- és szeszesitalgyártás, dohánytermékgyártás, különféle pénzügyi, jogi, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységek, stb. A mentességekkel kapcsolatban hadd mondjak annyit, hogy korábban a kezdő vállalkozásokat két évig általános adómentesség illette meg. 1996-tól ezek köre szűkül majd, így nem vehetik igénybe a szesz-, a dohánygyártók, a diszkó- és kaszinótevékenységet folytatók, a szerencsejátéküzletágban tevékenykedők, s még sorolhatnám. De akik korábban már megkapták e kedvezményt, természetesen élhetnek vele, ellentétben azokkal, akik 1996-ban indítják vállalkozásukat.- Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a közeli jövőben még szembesülnünk kell jó néhány „újítással"...- Immáron februártól tart az a munka, amelynek eredményeként elképzelhetőek változtatások. Nem titok: ezektől a bevételek növekedését reméljük, noha szem előtt tartjuk azt is, hogy a jelenleginél igazságosabb adórendszer alakuljon ki. A jövő évtől tervezzük módosítani az építményadót. Az eddigi - 90, 70, 50 forintos - mértékek emelkednének 120, 90 és 70 forintra. Másrészt vannak olyan adótárgyak - a nem lakás céljára szolgáló helyiségek amelyek kikerülnének a kommunális adó hatálya alól, s az építményadó kategóriájába tartoznának. A kommunális adó is igényel változtatásokat, már csak azért is, mert nem biztos, hogy szerencsés megoldás a mostani, amely egységes adótételt állapít meg, függetlenül mondjuk az ingatlan fekvésétől, nagyságától. Elképzeléseink szerint az adó évi nagysága 3 ezer forintra emelkedne, de ez csak a tisztán lakóépületekre vonatkozna. Első hangzásra durvának tűnhet az összeg, ezért nyomban hozzá kell tennem: a teljes összeget csak a 120 négyzetméter fölötti lakások gazdái fizetnék, a többiek adókedvezményt kapnának. Utóbbi 60 négyzetméterig 60 százalék, 100-ig 50, 120-ig 20 százalékos lenne. De - ismétlem - ez még csak elgondolás. Annál is inkább, mivel a Pénzügyminisztériumtól most olyan anyagot kaptunk, amely alakíthat a terveinken. Hadd szóljak még a telekadóról, amely jövőre lépne életbe. Eddig a beépítetlen építési telkek a kommunális adó hatálya alá tartoztak. 1996-tól önálló tételként funkcionálnának, s négyzetméterenként 10 és 50 forint közötti összeget kellene utánuk fizetni, ezzel is ösztönözve a beépítésüket. A gépjárműadó sem maradt ugyanolyan, de ez csak a tehergépjárművek és azok utánfutóinak gazdáit érinti. Amennyiben nincsenek tisztában az új rendelkezésekkel, szívesen adunk számukra felvilágosítást.- Nem hiszem, hogy túl sok örömteli dolgot mondtunk az egrieknek, hiszen minden vonalon csak szigorításokról szólhatunk. Akad jobb hír is?- Nézze, tény, hogy senki sem szeret adót fizetni. Az is igaz ugyanakkor, hogy - a törvény előírásaihoz képest - az egri képviselő-testület határozatai komoly kedvezményeket biztosítanak. Ott van például az az előny, amely az előre fizetőket megilleti, aztán a kezdő vállalkozások kétéves mentessége. Hogy ez mennyire lényeges, arra elég egy adat: Eger 1994- ben mintegy 22 millió forinttól esett el utóbbi dolognak köszönhetően. Sorolhatnám még, de felesleges. Talán ennyiből is látszik, hogy (bizonyos keretek közepette) sok szempontra tekintettel vagyunk, noha az emberek - s ez érthető - jobbára csak a helyzetük rosszabbodását érzékelik. Stanga István Jó ideje foglalkoztatja már a koalíció sorsa a politikai közvéleményt. Tegnap a késő esti órákig tanácskoztak a felek, mire ezek a sorok megjelennek, talán már felszállt a füst - együtt, vagy egymás nélkül. Miközben a két párt között javában folyt a politikai perpatvar, Horn Gyula ragaszkodott a maga elképzeléséhez, az SZDSZ a koalíciós szerződéshez, addig mintha megfeledkeztek volna arról, hogy egy ország kormányzására vállalkoztak. Olyan ez, mint a válófélben lévő szülők marakodása, akik miközben a gyerek elhelyezéséről vitatkoznak, megfeledkeznek a gyerekről, szülői felelősségükről. Csakis a saját igazuk érdekli őket. (lantos) Mintegy 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze a magyar környezetvédő és békeszervezetek a francia atomkísérletek elleni tiltakozásul. Egyúttal ismételten felszólítják a magyar lakosságot, hogy ne vásároljanak olyan cégektől termékeket, amelyeknek közük van az atomkísérletek előkészítéséhez. Közös árfigyelő és áregyeztető rendszer működtetéséről tárgyalt keddi ülésén az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottsága. Az előterjesztő munkavállalói oldal javaslata szerint együtt figyelnék az árnövekedést előidéző folyamatokat és fellépnének a piacon monopolhelyzetben lévő gazdálkodószervezetek indokolatlan áremelési törekvései ellen. Augusztusban ismét csökkent a munkanélküliek száma - jelentették be tegnap az Országos Munkaügyi Központban. A hó végi zárónapon a júliusinál mintegy 5 ezerrel kevesebb, összesen 499 300 munkanélkülit tartottak nyilván. Kedvezőnek ítélik az idei magyar borexport lehetőségeit a szakemberek. Az év első felében ugyanis 31 százalékkal több nedűt vittek hazánkból külföldre, mint a múlt év hasonló időszakában. Telefonon igénybe vehető váminformációs szolgáltatást működtet keddtől a hónap közepéig kísérleti jelleggel a Vám- és Pénzügyőrség. Az érdeklődőknek előbb a (06-1) 343-4717-es főszámot, majd a 09-es kódszámot kell tárcsázniuk. Hazánkban tanácskozik a természetközeli erdőgazdálkodás híveinek Pro Silva - Az erdőért - nevű szervezete, amelyet 1989-ben alapítottak tíz európai ország erdészei. A lobogó nem csupán bot és vászon, jogtalan használata tilos Felsőoktatás: vágyak és tettek is? Öt párt öt napirend előtti felszólalásával indult az Országgyűlés tegnapi napja. Szó esett a szlovákiai, romániai és vajdasági magyarság helyzetének súlyosbodásáról, a Duna Tévének az ígértnél kisebb támogatásáról, a privatizáció eseményeiről, a parlamenti ülésteremben elvárható politikai kultúráról és az ideiglenes nemzetgyűlés ötven évvel ezelőtti megalakulásáról. Vastagh Pál igazságügy-miniszter törvényjavaslatot terjesztett elő nemzeti jelképeink használatáról. A T. Ház mindkét oldala által támogatott tervezet rögzíti, hogy címerünk és piros-fehér-zöld lobogónk nemcsak a magyar államiság szimbólumai, hanem a nemzeti érzés, a nemzethez tartozás kinyilvánításának eszközei is. A törvény korlátozza majd a gazdálkodó szervezetek címerhasználatát, hiszen a piacgazdaságban nem jelenthet előnyt valamiféle állami elismertség sugalmazása. A jelképek jogtalan használata vagy tekintélyük rombolása szabály- sértésnek minősül. Megkezdődött a felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozat tárgyalása. A fejlesztési elképzelések célul tűzik ki a piramisszerűen felépülő, rugalmas szerkezetű, „átjárható” képzési rendszer kialakítását. Olyan normatív rendszerre kell törekedni - mondta expozéjában Fodor Gábor miniszter — amely hatékony és költségkímélő gazdálkodásra ösztönzi az intézményeket, s így azok képesek lesznek a változó költségvetési támogatás rugalmas követésére. S. A. Beszélgetőpartnerünk: a balerina _______ B alett, fény és erotika Két tehetséges balettművész, Markó Iván és Ladányi Andrea nyolc évvel ezelőtt haraggal vált el egymástól. Andrea levélben mondott búcsút a győri balettnek és világhírű vezetőjének. Amerikába, majd Helsinkibe ment, táncműhelyekben dolgozott. Markó Iván szintén távozott a győri társulattól. Most megint együtt dolgoztak. Bécsben a Volksoper balett-társulatával Ravel Boleróját mutatták be, messze felülmúlva a hajdani győri sikert. Hogyan is történt? Ladányi Andrea mondja el:- Iván telefonon hívott. Már aznap este találkozni akart velem, amiből arra következtettem: munkáról lesz szó. Elhatároztam, félreteszem a haragot, ha a Bolerót kínálja fel. Ez volt az első mondata.-Azonnal igent mondott?- Megtehettem volna, de abban maradtunk, hogy egy hét múlva felhívom. Addig megpróbálom eltáncolni a szerepet - magamnak.- Változott a győri koreográfia?- Nem. Iván ugyanazt kérte tőlem, mint annak idején. Régen, a darab végén mindig úgy éreztem, hogy meghalok, most meg kedvem lett volna elölről kezdeni. Pedig ennél nehezebb szerepet soha, sehol nem táncoltam. A Boleró tizennégy percig teljes intenzitást követel, fényt, elektromosságot és erotikát kell belevinni és soha nincs megállás egyetlen pillanatra sem!- Hány előadásra szólt a szerződése?- Háromra. Az első háromra. Nem is lett volna több időm, mert Salomét táncoltam Lő- rincz Katalin koreográfiájában, filmszerepet játszottam Böszörményi Zsuzsa rendezésében, a Vörös kolibriban. Vizsgáztam a táncművészeti főiskolán, tanítani ugyanis csak balettpedagógusi diplomával lehet. Szabó G. László Játék határok nélkül - mozgássérült gyerekeknek. Hat ország, köztük hazánk beteg gyerekeinek speciális csapatvetélkedőjét rendezték meg az eurointegrációs hét keretében. Rajzkiállítás, versenyek, vidám programok várták a résztvevőket. fotó:feb/diósi