Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-28 / 228. szám
4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1995. szeptember 28., csütörtök Értéknek tekinteni a másik embert Beszélgetés dr. Horváth Nándor közlekedési ügyésszel Ki tagadhatná, hogy a közlekedés bizony „veszélyes üzem”. Ám ha tudjuk is mindezt, a mindennapok sodrásában rendre elfeledkezünk a szükséges körültekintésről, óvatosságról, s sokszor csak akkor fogjuk a fejünket, amikor már késő, amikor már bekövetkezett a baj. A közutakon tapasztalható állapotokról, a balesetekhez vezető okokról, a tragédiák megelőzésének lehetőségeiről kérdeztük dr. Horváth Nándort, a Heves Megyei Főügyészség közlekedési ügyészét. Csengettek, az utolsó kör következik az ügyben Végéhez közelít az O. J. Simpson-tárgyalás Az újságok címoldalas témája- Ügyész úr! Van-e okunk optimizmusra, ha az idei év baleseti statisztikáit összevetjük a korábbiakkal?- Ha a közlekedésetika oldaláról vizsgáljuk a dolgot, akkor éppen olyan elszomorító a kép, mint a korábbi időszakokban. Ugyancsak nincs lényegi elmozdulás a balesetek számát tekintve. Az elmúlt tíz esztendő adatai szerint megyénk területén évente 50-60 nagyon súlyos, halálos kimenetelű közlekedési baleset történik, s e téren- sajnos - nincs alapvető változás. Az anyagi károk viszont - érthetően - növekedtek, hiszen megjelentek a nagy értékű gépjárművek, azaz már nem tízezer, hanem milliós kárösszegekről beszélhetünk.-Ha már a csodaautóknál tartunk... Komoly baleseti forrás, hogy e nagy teljesítményű masinák korszerűtlen utakon kénytelenek futni...- Ez így igaz. Egy közlekedésjogi konferencián hangzott el az a roppant találó megállapítás, miszerint hazánkban is - akárcsak másutt Kelet-Európá- ban - a XXI. század autói száguldoznak a XIX. század út- jgin. Bár nem vagyok kompetens a témában, annyi bizonyos, a hazai úthálózat java része nem felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek. A nyügati autókat nem ezekre tervezték. Példaként hozhatnám a rendőrség modem gépjárműveit, amelyek fogadtatása rtem egyértélműén pozitív, Hiszen gyakorta úttalan utakon kell használni azokat, csakhogy e célra nem mindig alkalmasak. De az autópark kicserélődését nem (vagy csak alig) követi a járművezetői mentalitás módosulása. Mire gondolok? Nos, egyebek mellett arra, hogy a járművezetők képzése alapvetőén még keleti típusokon zajlik. Ezt követően viszont az il- íető esetleg olyan kocsit vezet majd, amelynek sebessége, kezelése egészen más követelményeket támaszt vele szemben.- S akkor még nem szóltunk arról, hogy e szuper autók a közlekedés során tíz- és húszéves Wartburgokkal, Skodákkal, Trabantokkal találkoznak...- Igen, s ennek az a következménye, hogy mind gyakrabban bekövetkeznek olyan balesetek, amelyek megközelítőleg azonos nívójú autóparknál nehezen képzelhetők el. Gondolja csak el... Valaki sávot vált egy Trabanttal, belenéz a visszapillantó tükörbe, látja ugyan, hogy a belső sávban jön egy autó, de úgy ítéli meg, hogy még messze van. Igen, az ő Trabantjával tényleg messze lenne, de az egy nyugati gépkocsi, ami pillanatok alatt odaér, s máris ott a csattanás. Különösen érvényes mindez az útkereszteződésekre, az elsőbbségadásra. Az illető úgy véli, még bőven kihajthat a védett útvonalra, de téved, hiszen rosszul mérte fel a másik sebességét. Szakmai berkekben utóbbi témáról komoly vita zajlik, hiszen itt két dolog szembekerült egymással: nevezetesen a szigorú elsőbbségi szabály, illetve a KRESZ egészét átszövő bizalmi elv, tehát mondjuk annak feltételezése, hogy az is az adott útszakaszra előírt sebességgel közlekedik, akinek elsőbbséget kell adnom. A kérdés tehát akörül forog, abszolút érvényűnek kell-e tekinteni az elsőbbségi szabályt, avagy sem.- Az utóbbi években - sajnálatosan - egy új fogalommal kellett megismerkednünk, mégpedig a diszkóbalesetekkel. Változott-e mára a helyzet, vagy még mindig sötét a kép?- Szomorú, de e probléma napjainkban is jelen van. Megmondom őszintén, hogy amikor a hétvégéken - pénteken és szombaton - lefekszem, korántsem vagyok biztos abban, hogy éjféltájban nem azzal vernek ki az ágyból, hogy valahol a megyében már megint úgynevezett diszkóbaleset történt. Különösen elkeserítő, hogy ezek többsége tragikus végkifejlet, akárcsak az, hogy az ilyen esetek zöménél az alkohol főszerepet játszik. Higgye el, borzasztó látni, hogy a felelőtlenség - s itt nem csupán a gyerekekre, hanem a szüleikre is gondolok - hányszor követel fiatal életeket.- Bár már érintettük a témát, de úgy vélem, az ittas járművezetés külön fejezetet érdemel. Úgy tűnik, hogy - a kampányok ellenére - nem csökken a poharazgató vezetők száma...- Tény, hogy e téren nem javult a helyzet, ám azt sem lehet állítani, hogy számottevően romlott volna. Az összes balesetnek mintegy húsz százalékát adják az ittas járművezetéses ügyek. Igaz, az alkohol szerepe sokkal jelentősebb, ha a sértetti oldalt is ide sorolom, azaz az úton kóborló, netán ott heverő részegeket. S hiába a kampányok: ameddig valaki (akár elkövetőként, akár sértettként) át nem él ilyen szituációt, nem veszi komolyan ezt a dolgot. A közlekedést jópofa játéknak tekintik, s ennélfogva a társadalom sem ítéli meg súlyosan az ittasan vezetőket. Persze, csak addig, amíg nincs tragédia. Utána jön a másik véglet, s szinte a fejét követelik annak, aki alkoholmámorban ült a volánhoz. Ismétlem, e cselekedet tényleges súlyát nagyon kevesen ismerik fel.-Alig hinném, hogy szigorúbb törvényi szankcionálással változást lehetne elérni...- Magam is úgy vélem. Ráadásul az italozás kiváltó okai igen szerteágazóak, hiszen jó néhányan így vezetik le azokat a feszültségeket, amelyek a kétségkívül sok gondból - munka- nélküliség, pénztelenség stb. - adódnak. Ez persze nem mentesít, de a kép teljességéhez hozzátartozik. Tehát nem főként a drákói szigortól, hanem a szemléletváltozástól lehet eredményeket remélni.- Kell-e még napjainkban is számolni a cserbenhagyásos balesetekkel?-Igen, sőt, ezek száma növekedést mutat. Az okok itt is többrétűek. Utalhatok bizonyos helytelen szemléletre, netán olyan momentumokra, amelyek miatt valakinek nem áll érdekében a helyszínen maradni. Van például, aki amiatt nem áll meg, mert a baleset bonusz- visszalépéshez vezet, avagy azért, mert ehhez biztosítási érdeke fűződik, és így tovább. S találkozhatunk olyan szituációval, hogy a járművezető pánikba esik, elmenekül.- Nézete szerint mit lehetne- kellene tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb szomorú esetről hallhassunk?- Bármilyen furcsán is hangzik, nem volna baj, ha az állampolgárok megtanulnák a közlekedési szabályokat. Ezzel kapcsolatosan elrettentő példákat lehetne felsorakoztatni. Meg kellene találni a gépjárművezetők rendszeres továbbképzésének lehetőségét is. Szükséges lenne továbbá a leendő vezetők oktatásának színvonalát emelni, azt a kor követelményeihez közelíteni. Végezetül - de nem utolsósorban - a már oly sokat emlegetett szemléletváltásra utalnék. Jó lenne - s nem csupán a közlekedésben, hanem az élet egyéb területein is -, ha mindenki értéknek tekintené a másik embert... Stanga István Kis fortély a hamis pénz kiszűrésére Ismerje meg bankjegyeinket A magyar forint bankjegyek az elmúlt négy évtized alatt kiállták a próbát a hamisítókkal szemben. Mindenkinek személyes érdeke a bankjegyek alaposabb ismerete, hisz esetleges tévedésével saját magának okoz anyagi kárt. Akihez mégis hamis pénz kerül, köteles azt a Nemzeti Banknak átadni. Ha valaki egy kereskedelmi egységben próbál hamisgyanús pénzzel fizetni, azt lehetőség szerint vissza kell tartani, és a rendőrséget értesíteni kell. A bankjegy felületén szabad szemmel is jól látható piros szálak figyelhetők meg. Ez az egyik jele annak, hogy valódi. További bizonyosságra mutat, hogy ezek a szálak ultraviola fénnyel megvilágítva fluoreszkálnak. A magyar pénz történelmében az 5000 forintos készült egy olyan speciális papírból, amelyen a rövi- debb oldalával párhuzamosan fut egy vékony fém biztonsági szál, mely fény felé tartva észrevehető. A mikroírás által is köny- nyedén eldönthető a bankjegy hamissága. Az 5000forintoson apró betűkkel a Magyar Nemzeti Bank felirat található, míg az 1000 forintoson apró számokkal 1000. A valódi bankjegyeken nagyítóval vizsgálva minden ilyen betű és szám ép, folyamatos vonalból áll, és jól olvashatóak. A hamisítványokon ezzel szemben ezek olvashatatlanok. A sorszámozás is döntő bizonyíték lehet a valódiságát tekintve. Az 50 és 100 forintos sorszáma az előol- dalon, az 500-as sorszáma a hátoldalon piros festékkel van nyomtatva. Ugyanaz a piros számozás megtalálható az 1000 és 5000 forintosokon is, ami ultraviola fényben fluoreszkál. A bankjegyeken található nyomatkép a nagy festékvastagság miatt kiemelkedik, és ez tapintással jól érzékelhető. Bármely valódi, sűrűn nyomtatott képi részletén finoman végigsimítva úgy érezhető, mintha egy kö- römreszelőn húznánk végig ujjúnkat. A hamisítvány tapintása viszont sima, síkos, és jól láthatóan fénylik. Ismerjük fel bankjegyeinket, hogy az esetleges hamisítványok által ne károsuljunk! Hancsák Orsolya Szombathelyi Blanka művésznő, a Vígszínház egykori sztárja már többször volt segítségünkre, ha az O. J. Simpson- ügyröl szólni kívántunk. Mostani telefoninterjúnk alkalmával izgatottabban foglalja össze mindazt, ami az ex-futballsztár- ral történt.- - Finiséhez közeledik a maratoni játszma - magyarázza. - Kedden indult a befejező kör. De ezt ne úgy tessék elképzelni, hogy „csengettek az utolsó kanyarban, és jöhetnek a fotósok, tapsolhat a közönség”! Mire az esküdtszék kimondja az utolsó szót, legalább egy hónapot kell még vámunk. Először a védelem foglalja össze véleményét, majd a vád is színre lép. Én csak az esküdteket sajnálom, akik 123 napja ki sem mehettek a szállodából, senkivel nem érintkezhetnek, senkivel nem találkoznak. Kivéve a házasembereket, akiknek megadatik az a kegy, hogy egy héten egyszer egy forró éjszakát eltölthetnek hitestársukkal. Én magam sem csodálkozom, hogy az „eredeti felállás” szinte teljes mértékben módosult, s csak ketten maradtak az induló csapatból. Gondolom, ők is nagyon boldogok lesznek, ha pontot tesznek az ügy végére, amely Simpson számára kétesélyes: első fokon halál vagy életfogytiglan, másodfokon legalább 15 évi börtön!- A nagyszámú ügyvédcsapat mindenesetre - miközben lassan elfogyasztotta O. J. pénzét - remek munkát végzett. Parádésan húzták az időt, és kiválóan hallgattak arról, amiről hallgatni kellett. így például a vérvizsgálatról szóló ügyészi felvetésekre szinte nem is reagáltak. Szép lassan elaltatták a figyelmet is, és Amerika érdeklődő lakóinak jó részét is elbi- zonytalanították. Már szinte senki sem tudja, mi lesz az ítélethozás eredménye.- Szerintem Simpson elkövette a kettős gyilkosságot, de ez mit sem változtat a tényeken. Ebbéli hitemben még az sem tántorít meg, hogy a minap felállt a vádlott, és ennyit mondott: „Ártatlan vagyok..." majd hozzátett még néhány mondattöredéket. Ez volt első megszólalása, és valószínű, az utolsó is.- lto bíró jól bírja a küzdelmet. Próbálták elmozdítani helyéről, de nem sikerült. Ha újrakezdhetné ezt a tárgyalást, bizonyára első dolga az lenne, hogy nem adna ennyi lehetőséget a védelemnek, legalábbis tömörítené a felszólalókat. Sziki Károly A nyilvánosság segítheti a feketegazdaság elleni harcot Sokat, de még mindig nem eleget változott a feketegazdaság elleni harc mértéke az elmúlt években, hiszen amíg az 1980- as évek végén csupán a borravaló és a hálapénz jelentett eltitkolt jövedelemforrást, addig ma már bizony milliós nagyságrendű visszaélések történnek kis hazánkban - hangsúlyozta dr. Bencze József helyettes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságvédelmi Koordinációs Titkárságának a vezetője, aki a IV. Óriás Nándor Jogásznapokon tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a feketegazdaság elleni küzdelemről. A jogszabályellenes, továbbá tiltott tevékenységek - mint például a kábítószer-forgalmazás, vagy az egyre gyakoribb jelenséggé váló őrzővédő maffiák tevékenysége a tisztességtelen haszonra irányuló jövedelemszerzés, kiemelten a jogosulatlan áfavisszaigénylések és a legális gazdasági tevékenységnek álcázott munkavégzés mindmind olyan terület, amelyekkel jelentős pénzösszegeket vonnak el a gazdaságtól. A nemzetgazdaság összjövedelmének mintegy harminc százaléka az, amely illegális pénzforgalomban részt vesz — hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Elsősorban a feldolgozó- iparban, illetve a kereskedelemben van példa arra, hogy sok az eltitkolt jövedelem. A gazdasági bűncselekmények száma 1993 óta folyamatosan, nagymértékben emelkedik, tavaly 33.000 esetről szerzett tudomást a rendőrség, az okozott kár mértéke pedig 45 milliárd forint volt. Az okokat keresve gyakran felmerül az igazságtalan közteherviselés, ami élénkítően hat a feketegazdaság alakulására. Ugyanakkor a gazdasági helyzet mutatóinak visszaesése is segíti az eltitkolt jövedelmek mértékének növekedését. Hazánkban ennek sajátos módja alakult ki, ugyanis az állami szféra fokozott kivonulása és a gyenge, meg nem erősödött magánvállalkozások körüli bizonytalan helyzet is kedvezően hat az illegális jövedelemforrások kiépítésére. A jogi szabályozás hiányosságai miatt is könnyű megtalálni a kiskaput, ami néha nem is olyan kicsi, elég arra gondolni, hogy száz körüli azoknak az álvállalkozásoknak a száma, amik pénzintézeti tevékenységet végeznek, de ehhez nincs megfelelő jogosítványuk. Az elmúlt évben a szakemberek 435 olyan újsághirdetésre figyeltek fel az országban, amely befektetőket toborzott, de a bankfelügyeletnél nem volt bejelentkezve. A gyors bírósági intézkedés is segíthetné a fekete- gazdaság megfékezését, ám a vizsgálat idejének elhúzódása miatt szintén nem visszatartó erő a törvényesség. A legfrissebb országos adatok szerint az adók kilencven százalékát a bérből és fizetésből élőktől vonják el, ami szintén nem felel meg a valóságos jövedelmi viszonyoknak. A feketegazdaság elleni harc nagy segítői lehetnének a médiák. A nyilvánosság ugyanis visszatartó erő lehetne a gazdasági bűnözéssel szemben, ám az ő személyüket még mindig jól védik a hazai törvények. A banktitok sem segíti a rendőrség munkáját, ugyanis a hitelélet ezáltal átláthatatlanná válik, ami lehetőséget ad arra, hogy egyszerre több pénzintézetet is kijátsszon a gazdasági bűnöző. A kamarák segíthetnék a rendőrség munkáját, ha megfelelő jogosítványt kapnának ehhez, ugyanis az álvállalkozókat már ebben az első szervezetben ki lehetne szűrni, anélkül, hogy megkezdenék tevékenységüket, kárt okozva ezzel a nemzetgazdaságnak. Ez utóbbi azért is veszélyes, mert a feketepiac jelenléte fékezi a külföldi tőke hazai befektetését, nem beszélve arról, hogy az illegális tevékenységeket minden esetben kíséri a szervezett bűnözés is. Jelenleg negyven jogszabály vár módosításra, amely hatékonyan segíthetné a gazdasági bűnözés visszaszorítását, ezzel egy időben a határőrség is komolyabb jogosítványokat kapna, s az elkobozható áruk listája is szélesedne. Mindezek az intézkedések hatékonyabban segíthetnék a rendőrség munkáját és a feketegazdaság mértékének visszaszorítását. (szuromi)
