Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-25 / 225. szám

t r f «r 4' 1995. szeptember 25., hétfő Heves És Körzete 5. oldal Két hete nincs közvilágítás az utcán Pusztacsászon unják a rettegést „Bárki bármit mond, itt igenis van cigánykérdés!” (Folytatás az 1. oldalról) Persze, ez ellen semmit nem tudunk tenni. Csirkét, nyalat már régóta nem tartanak a környékünkön, minek, úgyis ellopják. Éjszaka átvágják a kerítést, a kutyát szembefújják spray-vel, elvisznek mindent, ami mozdítható. Amikor épít­keztem, akkor a sódert kezd­ték el lapátolni a házam előtt. Ez egyébként minden, közte­rületen elhelyezett mozdítható tárgyra igaz. A jelzőtáblát két­szerfeszítették ki. Egyetlen do­log miatt maradt mégis ott: túl nagy volt rajta a betonalap, így nem tudták elvinni. A gyereket nem lehet egye­dül elengedni iskolába. Volt példa ugyanis arra, hogy elvet­ték a cigányok az iskolatáská­ját, és megdobálták. Hogy miért nem adjuk el a házat? Felét sem kapnánk meg annak, ami a valódi értéke. Ide nem költözik magyar ember, innen csak menekül, ha van rá módja. Krakkóból - ez a He­ves és Pusztacsász közé be­ékelődő utcák gúnyneve - vi­szont egyre csak jönnek, tele­pednek be Császra - mondja a férfi. Egy hevesi hölgy - akinek az anyósa él Császon - néha nevetve, néha már a tehetet­lenségtől majdnem sírva me­séli kálváriáját. Évek óta a ci­gányoknak ültetnek, s ha neta- lántán sikerül időben felszedni a termést, akkor a szőlőkarót, vagy éppen amit találnak, azt viszik el. „Az utcán nem lehet biztonságosan közlekedni, bármikor kaphatunk egy kő­záport a nyakunkba. A gyere­kem az anyósom házának te­raszán akart enni, s egyszer arra lettem figyelmes, hogy nagyon kiabál. A kerítésen át ugyanis belőttek csúzlival a cigányok, és eltalálták a tá­nyért, ami a kezében kettétört. Rossz belegondolni, mi van, ha az arcát találja...”-Anyósomat is megdobál­ták már kővel - folytatja -, az ablakok betörtek, aludni csak akkor mer, ha a férjem ott van. Nem beszélve arról, hogy a kóbor kutyák falkástól járnak, a fiamat is megtámadták a ke­rékpárján, mivel a cigányok hagyják elszaporodni, az állat pedig ha megéhezik, ösztönö­sen elindul élelmet keresni. Amikor apósom meghalt és ki­vittük a temetőbe, arra értünk haza, hogy szétverték az ajtó­kilincset. Ehhez már csak ada­lék, hogy a redőnyt szétlőtték, a ház falán a tojás mindenna­pos jelenség. Mára eljutottunk odáig, hogy Pusztacsászon le­hetetlen élni, s akkor a pol­gármesterünk még álproblé­mának nevezi a jelenséget. Dr. Francsics Ottó, a He­vesi Rendőrkapitányság veze­tője a pusztacsásziak pana­szára reagálva elmondta: hoz­zájuk nem érkeznek jelzések arról, hogy ekkora probléma lenne. Igaz, májusban volt egy ötezer forintot meghaladó nyúllopás, kődobálás is oko­zott kárt, sőt tudnak a zöldség­félék felszedéséről is, azonban egyik sem volt olyan jelentő­ségű, hogy vizsgálatot kellett volna kezdeményezni. Min­dennapos a rendőri jelenlét, amit nem a rendbontások, ha­nem az iskolakerülő gyerekek tesznek leginkább indokolttá. Kövek, vasdarabok levegőben röpködéséről is érkeztek az utóbbi időben szórványos be­jelentések, ezért a rendőrség erejéhez mérten, és persze a korlátozott kilométereknek megfelelően igyekszik jelen lenni a térségben. Pusztacsász ugyanis Heves város legveszé­lyeztetettebb része. Szuromi Rita Butellák és korsók a tanár úr műhelyéből Gyerekként sokszor nézegette a padláson nagyanyja drótháló­val bevont szilkéit, tetszettek neki a babbal, borsóval teli faze­kak. Mára saját műhelye lett, az ő kerámiáit csodálhatják a lá­togatók a kiállításokon. Otthonában a virágokat széles szájú, tohonya szarvas béka, meredező tarajú sárkány, lágyan ívelt nyakú hattyú őrzi. Polcain vörösbarna fényű hasas köcsögök, fekete, festett csecses korsók, nefelejcsvirágos tejesszilkék so­rakoznak. Lassú Imre egykor matema­tika-kémia szakos tanárként Atányban dolgozott. Kamatoz­tathatta rajzkészségét, a képző­művészet iránti fogékonyságát. A gyerekekkel festettek, papír- nyomatot készítettek a szakkö­rében. Innen jutott el a tokaji müvésztelepre, ahol a fazekas­mesterséget is elsajátította. A tejesköcsög, szilke, fazékforma, a telt, harmonikus idolok ragad­ták meg. De még most is csak húsz közül kettőre mondja, hogy ezek a legjobban sikerült munkái, ennél szebbet nem tud csinálni. Múzeumokból, régi öregektől gyűjt. Meglátogatta a nádudvari Fazekas Lajost, a családi hagyományok alapján kikísérletezett fekete kerámia érdekelte, amit a színe miatt festeni kevésbé lehet, a formák érdekessége adja értéküket. A hagyományos mintázást alkal­mazza edényein, egyik ked­vence a mezőtúri áttört kerá­mia. A nagy figyelemmel, apró­lékos munkával készült korsók, tányérok, bonbontartók díszí­tése olyan, mint a csipke, mér­tani pontossággal ismétlődnek a kimetszett motívumok. A tá­lak közepén rozetta, körben vi­rágszirmok festenek, lóherele­velek terülnek szét. A pálinka­váró lapos butellákon régi rig­mus betűzhető, madaras, életfás motívumai a hagyományt meg­őrizve megújító művész törek­véseit jelzik. A Népi Iparművészeti Ta­nács zsűrizte edényeit. Alkotói díjat nyert a Szüret a művészet­ben pályázaton karcolozott, hul­lámvonalas rátéttel díszített mázas kerámiákkal. Kémikus­ként kísérletezik, redukáló va­kolatot állít elő a Zsolnay test­vérek módszerével, hogy féme­Az utolsó simítások sen csillogó felületet nyerjen. Mára a rajztanári képesítést is megszerezte, kerámia szak­kört vezet az iskolában, ahol formáznak, gyúrnak, koron- goznak, mintáznak a gyerekek. Humorát megőrizte, nemcsak a hagyományok, hanem életvi­dám egyénisége is érvényesül kerámiái sokféleségében; elké­pesztő karikatúra-figurák vi­gyorognak a műhelyében. Császi Erzsébet Változott a vezekényi telefonok hívószáma Szeptember 15-től új telefon- központba kapcsolták át a he- vesvezekényi előfizetők vonalát. Ezért a településen' létező 84 magán- és hat intézményi tele­fonvonal hívószámának első három számjegye 495-re válto­zott. Az átkötések mellett He- vesvezekény önkormányzata arra is ígéretet kapott a Matáv illetékeseitől, hogy az év végéig újabb igénylők kérését teljesí­tik, s bővítik a helyi vonalháló­zatot. Pélyi intézmények ősztől gázfűtéssel Befejezéséhez közeledik Pé- lyen a közintézmények gázfű­tésre való átállítása. Bár a tele­pülésen már a tavalyi év no­vember 4-én fellobbant a gáz­láng, az intézmények beköté­sére csak az idén került sor. Az önkormányzat kétmillió forin­tos beruházásának eredménye­ként az óvoda, az iskola és a polgármesteri hivatal épületé­ben az ősztől gázfűtés melegíti majd a termeket. Szociálpolitikáról döntenek Erdőtelken Pénteken tartotta soron követ­kező testületi ülését Erdőtelek önkormányzata. A képviselők elsősorban a település szociál­politikai helyzetéről tárgyaltak. Többek között elhangzott az is: Erdőtelken ebben az évben 120 fő részesült jövedelempótló tá­mogatásban, ami félmillió fo­rintjába került az önkormány­zatnak. Az orvosi ügyeletről tárgyalnak Kömlőn Szeptember 28-án, délután 4 órakor ül ismét össze Kömlő képviselő-testülete. A község vezetői megvitatják az idei tanév szociális feladatait, a ti- szanánai központi orvosi ügye­let támogatásának lehetőségeit, és állást foglalnak a vízműtár­sulás további működéséről is. Szó lesz még a közkutakról, me­lyeknek működési feltétele a lakosság anyagi hozzájárulása. Ez utóbbival kapcsolatban de­cember 31 -ig kell a testületnek végleg állást foglalnia. Gyarapodik a kiállítás anyaga Zsaruzászló Miamiból A napokban újabb „kinccsel” gyarapodott a készülő rend­őrmúzeum anyaga - tájékoz­tatta lapunkat dr. Francsics Ottó, a Hevesi Rendőrkapi­tányság vezetője. A készülő tamamérai rendőrmúzeumba most már a világ minden tájá­ról érkeztek jelvények, ruhák, legutoljára Miamiból kaptak pakkot. Egy eredeti amerikai rendőrzászló mellett előkerül­tek a nálunk még többnyire ismeretlen stresszkártyák, me­lyek ideges, feszült állapot ha­tására elszíneződnek. Ehhez hasonló darabok az ottani nyomozók munkáját segítik. Nap mint érkezik valami „meglepetés” a világ külön­böző részeiről. A gyűjtemény teljesen kinőtte a rendőrkapi­tányság épületét, ezért egyre sürgősebb lenne a kiállítás megnyitása. Pénz hiányában azonban erre egyelőre még várni kell. (sz. r.) Bérmálkoznak Erdőtelken Október 8-án Tenken és Erdő­telken bérmálkoznak az ott lakó, katolikus nevelésben ré­szesült fiatalok. Az egyházi szertartást Czakó István érseki helynök vezeti. Délelőtt 10 órakor több mint hatvan erdőtelki gyerek része­sül az oltáriszentségben, dél­után 3 órakor pedig Tenken harminc fiatal bérmálkozik. Ez utóbbin három kömlői fiatal is részt vesz. Tajthi László kanonok el­mondta: az egyházi szertartá­son hetedik-nyolcadik osztá­lyos gyerekek lesznek jelen. Az esemény Tenken azért is jelen­tős, mert az ottani katolikus templom az idén lett tízéves. Segély vagy munkahely? Egyre több Heves környéki falu képviselő-testülete ódzkodik a segélyezéstől. Na nem azért, mert fogukhoz»\>erik a garast, ha­nem mert egyre többen jönnek rá arra: ezzel a probléma nem oldódik meg. Nem kell ecsetelni azt, mikor szűnhetne még a segélyezési rendszer. Teljesen soha. Viszont ha munkahelyet tudnának te­remteni a térségben, akkor némiképp változna a helyzet. Igaz, erre sincs sok esély. Sok mindennek kellene ahhoz változnia, nem helyi, hanem országos szinten, hogy ezek a kistelepülések végre felébredjenek, valami elinduljon. Mert amíg a térség egyetlen lehetősége, a mezőgazdaság nem kap nagyobb hang­súlyt, az idegenforgalmat nem támogatják jobban, addig ezek a kistelepülések csak vergődnek anyagilag, és sodródnak a kiö­regedés, az elnéptelenedés, a végleges lepusztulás, a periféria felé, ahonnan már nincs visszaút. (szuromi) Romlik a közbiztonság Tiszanánán Nagyobb rendőri jelenlét kellene Lényegesen romlott az elmúlt években Tiszanánán a közrend és a közbiztonság. Igaz, meg­alakult a polgárőrség, de nincs olyan jogköre, ami ténylegesen visszatartó erőt jelentene. Éppen ezért Tiszanána ön- kormányzata szeretne egy kör­zeti megbízottat, bár idáig semmilyen biztató választ nem kaptak a Hevesi Rendőrkapi­tányságról. Dr. Tóth József pol­gármestertől megtudtuk, hogy volt olyan időszak, amikor há­rom rendőr is élt a település szolgálati lakásaiban. Amióta a rendőrőrs átkerült Kiskörére, kevesebbet járőröznek a falu­ban, így a lopások száma meg­szaporodott. A statisztika szerint az el­múlt három évben ugyan nem nőtt a bejelentett esetek száma, de a helyiek hangulatán érezni lehet a biztonság hiányát. Prob­lémát jelent az is, hogy ritkán jutnak át a rendőrök Tiszaná- nára, rendszerint már csak ak­kor, ha baj történt. Előfordult, hogy a nyílt utcán vették el a járókelők pénztárcá­ját, a könyvtári betörések pedig lassan állandósulnak. Három­négy rendőr is elkelne a faluban - mondta a polgármester, bár jól tudják, hogy ilyen luxusra nem is számíthatnak. Mivel a kiskörei őrsöt nem lehet szétvá­lasztani, ezért egyelőre a prob­léma Tiszanánán nem oldódik meg. (szuromi) Kommandós kiképzést kapott Új körzeti megbízott Komlón Még csak 25 napja van Kom­lón körzeti megbízott, de máris érezhető, hogy a hely­beliek elégedettek az új hely­zettel. Igaz, Lóié Mihály rendőrzászlós most még csu­pán ismerkedik a feladattal, első tapasztalatairól, élmé­nyeiről máris nyilatkozott.- Kommandós kiképzést kapott, éppen ezért nagy re­ményeket fűztek az Ón érkezé­séhez. Sikerült-e már ezt a fajta tudást hasznosítania?- Budapesten főleg bizton­sági feladatokkal foglalkoz­tam, ez a munka teljesen más. A fizikai felkészültséget tudom hasznosítani, de ahhoz egy kis időnek el kell telnie, hogy tudjam, jól választottam-e.-Magas az elvárás Önnel szemben. Ezeknek mennyire sikerült megfelelnie?- Úgy érzem, máris jó kap­csolatot alakítottam ki az ön- kormányzattal és a kömlőiek- kel. Tudom, ha szabadnapon hívnak, nekem akkor is men­nem kell.- Megismerkedett már a „kritikus” személyekkel?- Kaptam néhány jól hasz­nosítható információt.- Nagyobb eseményen részt vett-e már az eltelt 25 nap alatt?- Kerékpárlopások szinte mindennap vannak. Idáig egy jelentősebb eset volt: amikor elloptak egy borjút Atányból, de azt meg is találtuk. (-romi) Buszos gondok Hevesen, a város szívében lévő buszpályaudvar évek óta gon­dot okoz nemcsak az utasoknak, hanem a lakosoknak is. A meg­álló csak arra alkalmas, hogy beálljanak és továbbhaladjanak a járművek. A rendkívül szűkös körülmények épp ezért indokol­ják, hogy a várossá lett nagy­község ezen a területen is lép­jen, fejlesszen. Igaz, az önkor­mányzat illetékesei már évek­kel ezelőtt elkészítették az új pályaudvar kiviteli terveit. A megvalósításhoz csupán a pénz hiányzik. Kegyes S. Árpádtól, a Műszaki és Városfenntartó Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy a tervek szerint az új pá­lyaudvar a Hősök terén, a volt Rákóczi Termelőszövetkezet melletti területen kapna helyet, amennyiben a beruházásra szükséges pénz rendelkezésre állna. Drága a tüzelő, a rendelet is késik A Heves térségi önkormány­zatokat is hideg zuhanyként érte a rádióban és a televízió­ban megjelent híradás: elké­szült a kormányrendelet az idei fűtéskompenzációra. Biz­tatták is az állampolgárokat, keressék fel a helyi önkor­mányzatokat, és jelentsék be jogos igényüket. A polgármes­teri hivatalok illetékeseit vá­ratlanul érte az offenzíva, mert mint már oly sok esetben, ez­úttal is történt, hogy a ren­delet a mai napig nem látott napvilágot, legalábbis a vég­rehajtásért felelősök csupán hallomásból tudják, hogy va­lamit juttatni kell majd az igénylőknek. Hevesen Tari László, az önkormányzat közszolgálati irodájának vezetője úgy nyi­latkozik, hogy napok óta ro­hamozzák az irodát az ügyfe­lek a futéstámogatásért.-Sajnos, el kell küldenünk az igénylőket, hiszen a mai na­pig nem kaptuk meg a rendele­tet, mely szerint azok része­sülnének támogatásban, akik pillanatnyilag is olajjal fűte- nek, vagy szeretnének az olaj­ról áttérni más fűtési formára. Az előző évek gyakorlatát kö­vetve természetesen most is tudunk a leginkább rászoru­lóknak segítséget nyújtani. A hozzánk fordulók kérését egyedileg bíráljuk el, s az át­meneti segélyforrásból 2-5000 forintig terjedő össze­get adhatunk. Tamamérán Bencze László­tól azt az információt kaptuk, hogy az utóbbi időben a helyi hivatalban is sokan fordulnak meg a támogatásért. Sajnos, itt sem különb a helyzet, rendelet híján el kell küldeni az érdek­lődőket.- Nálunk súlyosbítja a helyzetet, hogy a településen rendkívül sok a munkanélküli, ezzel szemben a szociális ke­ret már az év közepén kime­rült. Zaránkon és Tamazsadány- ban is hasonló a helyzet. A hi­vatalokban tehetetlenül várják a közlönyben megjelenő ren­deletet. Az igénylők türelme fogytán, a felháborodott ügy­feleket nem nagyon, érdekli, ki a felelős a történtekért. Egyet tudnak, de azt biztosan: az idő­járás egyre zordabb, s lassan be kellene fűteni a kályhákat. (barta)

Next

/
Oldalképek
Tartalom